Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
2 KELET-MASYARORSZÁG 1978. június 24. Megnyugvással olvastam: fotós járja a várost, fényképezi a természetet rongáló járműveket, s feltehetően a személyeket is. El is hiszem, hogy születtek már büntetések, bár az ügy hatásosságát vitatni kell. Hogy miért? íme, néhány példa. A Kossuth utca végén, majd a Sóstói úton és a Sóstón a gyepes területen rendszeresen parkolnak az autók. Az, hogy nem mindenütt füves a tér, igaz, bár tegyük hozzá: ennek nem a fű az oka, hanem azok, akik kitaposták. A legbosszantóbb: sokan a hársfasort úgy tekintik, mint árnyas pótgarázst nyári időben. Nem vigasztalóbb a helyzet a jósavárosi gyepes területeken sem. Sok gyermek — és felnőtt! — egy-két méter gyaloglás megtakarításáért vág át a frissen füvesített parkrészen, amit éppen az ő egészsége miatt vetettek be fűmaggal... És bár a városban vannak kocsimosók, nem egyedüli, amit a minap az Etelköz sarkán figyeltem meg. Egy kerítésen száradtak a piros Skoda belsőségei, a tulaj addig vígan mosta a járdán a koszt. Olajfoltok, tisztítószerek éktelenítik a járdákat, az úttestet, a parkok széleit. A Kun Béla utca leendő parkos sarkát viszont egy új, PA 64—99-es rendszámú autó használta új módon. Átvágott rajta, így kikerülte az irányítólámpát. De nem kíméletesebbek azok sem, akik a Kodály Zoltán utca felé hajtanak fel, szintén a füvön keresztül. Tudom, sok az autó, kevés a hatósági személy. Az is biztos, hogy egy gyalogossal szemben mindig az autó az erősebb. Mégis: a gyeprongálókat jó lenne megfékezni. Mert a fű szárad, holnap kipusztul, utána pedig ott a helyén a homok. A homok után a por. S a por után jön majd a reklamáció — talán éppen a fenti kocsik gazdáitól —, miért nincsen park ? (bürget) A Mándoki Fa- és Vastö- megcikk-ipari Szövetkezet évente 32 millió forint értéket termel. Legjelentősebb ágazatuk a vasipar, mely elsősorban bádogosmunkát végez. Az országban egyedül itt készülnek lakóházakhoz csatornaelemek, tetőkimászók, szellőztetők. Igen keresett cikkük a sertési'tató is, amelyből évente 40—50 ezer darabot szintén lemezből állítanak elő. Az utóbbi időben új munkahelyeket is lér tesített a szövetkezet, elsősorban nőknek, mert csak így győzik a mind nagyobb megrendelések teljesítését. Közben a technikát is fejlesztik, hiszen hosszú időre el vannak látva megrendeléssel, s szeretnék ezt a legjobb minőségben teljesíteni. A vasipari részlegben jelenleg 34 bádogos, 28 lakatos és sok betanított munkás dolgozik. Szocialista brigádokba tömörültek, s ez egyik biztosítéka annak, hogy a mindinkább ipari jellegű termelés lendülete állandó legyen. A felvételek, melyeket Mi- kita Viktor készített a szövetkezet telepén, azt örökítik meg, hogyan készítik elő szállításra az asszonyok a csatornaelemeket, illetve miként végzik a befejező munkaműveleteket az itatóknál. (b. 1.) Kifosztott ember az árokparton Ellopta a részeg ember pénzét, másfél évet kapott Elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopásért és közokirattal való visszaélés miatt ítélte el a bíróság Kiss János 23 éves biri lakost. Ez év február 18-án egy balkányi fiatalember 2390 forintot vett át a postástól, hogy édesapjának átadja. A fiatalember nem hazafelé indult, hanem egy barátjához, akivel beültek a kisvendéglőbe. Este 10 óra tájban indultak hazafelé, de akkorra annyira berúgott, hogy az úton elesett és fel sem bírt állni. Egy ismeretlen fiatalember megpróbált rajta segíteni, de csak néhány métert sikerült vonszolnia, aztán ott akarta hagyni. Ekkor érkezett oda Kiss János, aki egész délutánját ugyancsak ivással töltötte. Ketten próbálkoztak meg a részeg ember cipelésével. Az ismeretlen fiatalember már nem bírt segíteni, otthagyta őket, Kiss pedig egyedül vonszolta a temető széléig. Itt behúzta a hóval borított árok szélére, közben meglátta, hogy zsebéből egy levéltárca kandikál kifelé. Kiszedte belőle a pénzt, lecsatolta a részeg férfi karóráját, aztán otthagyta a hóban. A meglopott ember hajnalban tért magához. Szerencséjére egy kocsi épp akkor ment arra, így az utasok hazavitték, s még tüzet is raktak neki. Kiss másnap reggel nézte meg zsákmányát: a 2200 forintot zsebrevágta, a személyi igazolványt, a katonakönyvet elégette, s egész délután mulatott. A rendőrség másnap a munkahelyén őrizetbe vette: előkerült a levéltárca, meglett a karóra, a pénzből már csak 240 forintot találtak meg, a többit elitta. A bíróság Kiss Jánost 1 év 6 hónap börtönre ítélte, 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. Vizsgálatok megállapításai Sok a piszkos üzlet Nyelvi műveltség magasabb fokon Anyanyelvoktatási napok a tanárképző főiskolán Vasárnap délelőtt Benkö Loránd akadémikus nyitja meg a tanárképző főiskolán az idei anyanyelvoktatási napokat. Ebben az évben az Oktatásügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a megyei tanács művelődésügyi osztálya támogatásával negyedszer rendezi meg ezt az országos konferenciát a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a főiskola az általános iskolai és középiskolai magyartanárok és a nyelvi oktatás szakemberei számára. Az első, 1972-ben megtartott konferencia indította el azt a nyelvtanítást megújító folyamatot, amelynek eredménye az 1978 őszén életbe lépő új nyelvtanítási tanterv. Itt mondták ki a szakemberek azt, hogy a tananyagon, a tanítási módszereken és a nevelők szemléletén változtatni kell. Az a nyelvtanítási szemlélet és mód, amely csak szabályokat tanít és törvényszerűségeket ismertet fel, (az ún. gram- matizálás) nem tartható fenn tovább. Az iskolai oktatás eredménytelensége ebből fakad. A nyelv ismeretére, a nyelvhasználat szabályaira kell. megtanítani a tanulókat, hogy a különböző beszédhelyzetekben azoknak megfelelően tudják használni anyanyelvűket. A nyelvtanítást anyanyelvi neveléssé kell fejleszteni. Rá kell nevelni a tanulókat arra, hogy a divatszók, a közhelyek, az idegen szavak, az ízléstelen és durva kifejezések helyett szóban és írásban használják fel nyelvünk gazdag és sokszínű szó- és kifejezéskészletét. Szokják“ meg és tanulják meg azt, hogy a nyelvi magatartás éppen úgy jellemzője az embernek, mint a viselkedése vagy a cselekedetei. Az 1974-ben rendezett második és az 1976-ban megtartott harmadik konferencia az új szemléletű nyelvtanítás módjait kereste, és bemutatta azokat az iskolai kísérleteket, melyek az anyanyelvi nevelés eredményessé tételéért tervszerűen, kellő elméleti megalapozottsággal országszerte folytak. A mostani háromnapos értekezlet ezt a címet viseli: „Az új tantervek bevezetésének küszöbén”. Ahogy a cím is mutatja, az új tantervi anyaghoz kíván konferenciánk elméleti és gyakorlati útmutatást adni az iskolai nevelőknek. Néhány hete hallottam a rádióban a „Miről írnak a lapok” rovatban a következőket: Az egyik budapesti üzemben a lap riportere a legutóbbi munkaértekezletről érdeklődött a dolgozók körében, hozzászóltak-e, ki mit mondott. Az egyik dolgozó, akit megkérdezett, nem szólalt fel, mert ahogy mondta, nincs meg a felszólaláshoz a megfelelő szó- és kifejezéskészlete. Valószínűleg nem ez a dolgozó az egyedüli, aki a kellő nyelvi műveltség hiánya miatt nem tudja vagy nem meri elmondani a gondolatait. Az ember pedig csak akkor tud egyenlő rangú tagja lenni a társadalomnak vagy annak a kisebb közösségnek, amelybe tartozik, ha annak minden dolgába bele tud és bele mer szólni. A társadalom a nyelvi műveltség magasabb fokra emelését ma az iskolától várja. Az új tanterv már ennek a várakozásnak kíván eleget tenni. A tanterv magában azonban csak holt anyag. Megvalósításához, megtanításához a nevelők igen rendszeres és helyes szemlélettől vezérelt munkájára van szükség. Az anyanyelvoktatási napok erre a munkára szeretnék felkészíteni a konferencia résztvevőit. Bachát László Két hónappal hamarabb elkészül ? Félidőben a túróüzem építkezése A második félidejéhez érkezett a mátészalkai túróüzem építése. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a néhány éve átadott itejporgyár mellett építi a korszerű fúróüzemet.' A múlt év júniusában kezdett építkezést a szerződésben 1978. december 31-ére vállalták, de az ott dolgozó szocialista brigádok jelezték: valószínűleg már november 7-e tiszteletére átadják az épületeket. EGY MŰEMLÉK KALANDOS ÚTJA Sóstón lesz a „b ház Mi Kalandos utat tett meg a megye egyik műemléki épülete, az anarcsi „bálványos ház”. Már jó 15—20 évvel ezelőtt is téma volt a ház megmentése, dr. Erdész Sándor, a Jósa András Múzeum munkatársa a Kelet-Ma- gyarországban is foglalkozott a Kossuth utca 24. sz. alatti ház sorsával. A háromoszta- tú, nádfedeles, elő- és oldal- tornácos, 1816-ban épült népi műemlék a Felső-Tisza-vi- dék jellegzetes építménye. Ezt a típust a néprajzos-műemlékes szakemberek „bálványos ház”-nak nevezik, mivel a ház falazatának vonalába több mázsás dücskős tölgyfákat, azaz bálványokat ástak a földbe. Mi lett a sorsa a ritka népi emléknek? 1960 körül már szó volt a ház megvételéről és műemlékként való fenntartásáról, de a tulajdonos megunta az alkudozást és váratlanul lebontotta. Szerencsére a műemléki felmérés már korábban elkészült, s a bontás mozzanatait Ma- kay László, a Kisvárdai Vármúzeum igazgatója lefényképezte. A lakóház teljes faanyagát az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum vásárolta meg és szállította el Szentendrére, ahol konzerválták. Gyúró Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének kérésére az épületet az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum térítésmentesen átadta a Sóstói Falumúzeumnak. Sok hányódás után a napokban az anarcsi bálványos ház a legmegfelelőbb helyére került. A házat még ebben az évben felállítják a múzeumfalu központjában — közölte dr. Erdész Sándor, a sóstói múzeumfalu igazgatója. Előregyártott szerkezeti elemekből építik az üzemi részit, amelyben egy 1700 négyzetméter alapterületű csarnok, három, egyenként 12x12 négyzetméteres hűtőkamra és hőközpont kap helyet. A hűtőkamrák szigetelését egy vállalati újítással gyorsahban és kevesebb élőmunkával valósíthatják meg. A megtervezett munkaigényesebb cementrabic álmennyezet helyett előregyártható elemekkel szigetelik a hűtőkamrákat. A szociális létesítmények közt egy melegítőkonyha, 200 személyes étterem és 220 személyes öltöző és fürdő áll majd a munkások, rendelkezésére. A kétszintes szociális épületben lesz az orvosi rendelő és néhány iroda. Az UNIVÁZ-szerkezetes megoldással készülő épület tető- szigetelését nemrég fejezték be az építők, most vakolják, vezetik be a villanyt, szerelik a fűtést, majd a szakipari és a szerelési munkákkal folytatódnak a belső teendők. A külső közművesítés egy része, az ivóvízvezeték elkészült, az üzemi utakat a közúti építő vállalat munkásai készítik. A 37,1 millió forintos beruházáson jelenleg hatvan-ihetven ember dolgozik. A túróüzem építésének csaknem háromnegyede készült el, az épület átadása után a tejipari technológiai szerelés következik. (t. k.) Csatornaelemek az egész országnak Még mindig nem lehetünk elégedettek a vendéglátóhelyek környezetének kulturáltságával — állapították meg a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének ellenőrei a legutóbbi vizsgálat- sorozatuk után. A megye 29 állami, 106 szövetkezeti és 2 magánkereskedelmi, illetve vendéglátóegységben jártak. Az élelmiszerboltok környezete a szeszesital-forgalmazás új rendje óta szemetesebb lett. Sokan most már a boltok előtt italoznak. A környezetet sok helyen cigarettacsikkek, üvegek zárókupakjai csúfítják. A vizsgált üzletek jelentős része tatarozásra szorulna. Az épületek külső fala több helyen megrongálódott. Ennek egyik oka, hogy az üzletek előtt sok helyen nincs kerékpártartó állvány, ezért a bicikliket a falhoz támasztják. A vizsgált 71 élelmiszer- és vegyesbolt közül tíznek a kirakati árui régiek voltak, hiányzott az időszerű reklámozás. öt esetben az áru és a kirakat tisztasága sem volt megfelelő. Ezt tapasztalták többek között a balkányi 101- es önkiszolgáló boltban is. Az üzletek több mint 22 százalékában nem tartanak szeméttároló edényt. A Nagy- ecsedi ÁFÉSZ 1. számú ABC- jében több kiselejtezésre váró kosarat találtak még használatban. A legtöbb probléma az italboltokkal van. Gyakori jelenség, hogy az italboltok környéke szemetes. A nagyecse- di 2. számú üzletből például a hulladékot a Kraszna árterébe öntik. Az ellenőrök ennek azonnali megszüntetésére hívták fel a figyelmet. Az egységek mellékhelyiségei az esetek többségében nem voltak tiszták. A dombrádi Tisza presszó udvarán lévő WC-t esős időben szinte nem lehet megközelíteni, mert oda betonjárda nem vezet. Az üzletek belső képe, a falak állapota a vizsgált egységek 12 százalékában kifogásolható. Hét egységben a székek, polcok festése kopott volt. A környezet kulturáltságának javításában ösztönözné az üzlet dolgozóit — hívták fel a figyelmet a kereskedelmi felügyelőség ellenőrei —, ha a célprémiumok odaítélésének feltételei nem csupán a terv teljesítése lenne, hanem a környezet kulturáltsága is. (k. é.)
