Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZ AG 1978. június 21. Ül VÁSÁRLÓI KALAUZ (1.) Jótállás és szavatosság Az új Polgári Törvény- könyv — amely ez év márci­usában lépett életbe — és a belkereskedelemről szóló törvény, amelyet szintén az idén fogadott el az ország- gyűlés, számos tekintetben módosította a kereskedelem és a vásárlóközönség viszo­nyát, egymással szemben fennálló jogait, illetve köte­lességeit. Sorozatunkban az új rendelkezések közül azo­kat ismertetjük, amelyeknek ismeretére viszonylag gyak­rabban van szükségünk. Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy utólag döbbe­nünk rá: hibás árut vettünk. Ilyen esetben először is azt kell tudnunk, hogy teljesen mindegy, vajon állami, vagy szövetkezeti boltban, netán kisiparostól vagy magánke­reskedőtől vásároltunk: sza­vatossági vagy jótállási igénnyel léphetünk fel. Mi a különbség e kettő kö­zött? A jótállás azt jelenti, hogy az eladó (tehát vállalat, szövetkezet, kisiparos vagy magánkereskedő) a jótállás teljes időtartamára felelőssé­get vállal a termék hibátlan működéséért. Szavatossági felelősség viszont csak azért terheli az eladót, hogy az áru eladáskor hibátlan. Jótállással értékesítik ál­talában a tartós használatra készült nagyobb értékű, többnyire bonyolult szerke­zetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha valamit jót­állással adtak el, akkor az új Polgári Törvénykönyv értel­mében reklamációkat nem a szavatosságra, hanem a jót­állásra vonatkozó szabályok szerint bírálják el. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy általában nem kérhetjük a termék kicserélését vagy a vételár visszafizetését, ha­nem kizárólag a kijavítását. Ez azért van így, mert a ter­mék javításakor — például, ha kicserélik a gépkocsi se­bességváltóját, a televízió képcsövét — a termék értéke és használhatósága nem csökken. Az egyéb, nem jótállással értékesített termékekért az eladó szavatosságot vállal. E termékek két csoportra osz­lanak. Az egyik csoportot az élelmiszerek, a kozmetikai cikkek és a háztartási vegyi áruk alkotják. Mivel az ilyenfajta áruk javítására nincs mód, a szavatosság számunkra azt jelenti, hogy hiba, rossz minőség esetén követelhetjük a cserét vagy a vételár visszafizetését. A másik csoporba tartoz­nak az egyéb iparcikkek, vagyis a ruházati termékek, s minden olyan áru, amit jótállás nélkül adtak el, s nem tartozik az előbb részle­tezett első csoportba. Ha lyen termék hibás, akkor árának leszállítását, az áru kicserélését, megjavítását, esetleg a vételár visszatérí­tését kérhetjük. A hibás áru kijavításával csak akkor kell megelégednünk, ha azt rö­vid határidő alatt, az áru ér­tékének csökkenése, s a mi érdekeink sérelme nélkül hajtják végre. Különösen ez utóbbi feltételeket ajánlatos megjegyezni, mivel várható, hogy a jövőben — a módosí­tások és a megváltozott ér­dekeltség következtében — gyakrabban ajánlják majd fel a hibás áru kijavítását, mint a múltban. G. Zs. Szakszervezeti jogsegélyszolgálat 130 ezer dolgozónak Kismama­üzem a VOR-ban Külön üzemrészt alakítottak ki a Vörös Október Férfiru- hagyár nyíregyházi gyárában azoknak a kismamáknak, akiknek a szalagon, illetve a több műszakban történő munka megterhelő lenne. (Elek Emil felvétele) Az országban kísérlet­képpen ötven nagyüzemben szervezték meg a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatot. A tapasztalatok összegezése után megteremtették a lehe­tőségét, hogy valamennyi üzemben, vállalatnál és in­tézményben létrehozzák. A megyében hatvanegy üzemben, vállalatnál, intéz­ményben működik jogse­gélyszolgálat. Ezeken a he­lyeken 50 ezer dolgozónak nyújtanak rendszeresen jog­segélyt. A Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nácsa az eddigi vállalati jog­segélyszolgálatot egységes gyakorlattá emeli. Mintegy 80 ezer dolgozóval több ré­szesülhet így jogsegélyellá­tásban. Július elejétől a me­gye négy városában a me­gyei jogsegélybizottság ha­vonta rendszeresen fogadó­órát tart a megyei tanács já­rási hivatalaiban. Azok idő­pontjáról, helyéről, és a szol­gálat formájáról a jogsegély- szolgálatba eddig be nem vont vállalatok szakszerve­zeti bizottságai pontos fel­világosítást adnak a dolgo­zóknak. Az így szervezett jogse­gélyszolgálatot a dolgozók­kal együtt vehetik igénybe a nyugdíjasok, szakmunkásta­nulók, az ösztöndíjasok és a dolgozók hozzátartozói. A jogsegélyszolgálat a hozzá fordulók részére minden ügyben felvilágosítást, taná­csot ad. Célja, hogy a dol­gozóknak mind a vállalaton belüli, mind pedig az azon kívüli vitás ügyeihez segít­séget nyújtson. A jogsegély- szolgálatnak ez a módja is díjtalan. A NYUGATI ipartelepek ket­tes számú feltáró útját építik meg ebben az évben Máté­szalkán. Az új út közel hét­száz méter hosszan vezet majd a gabonaforgalmi és malomipari vállalat 2300 va­gon termés befogadására al­kalmas raktárához. 1Ó TANÁCS A GYÓGYSZER MELLÉ Nehezen tudna különbsé­get tenni a beteg a gyógy­szertárakban a fehér köpe­nyes asszisztensek, szakasz- szisztensek és gyógyszerészek között. Az átnyújtott recept­re megkapja a kívánt gyógy­szert, sok esetben még taná­csot is. A szakosodás a gyógyszerészetet is érinti: mind magasabb képesítésű, megfelelően tájékozott asz- szisztensek dolgoznak a pati­kákban. Érettségi után Érettségi után jelentkez­hetnek ide a fiatalok, majd a sikeres felvételit követően a gyógyszertári központ két­éves iskolára küldi a leendő szakembereket. Az egészség- ügyi szakiskolában hetente kétszer tanulják az elméleti tárgyakat. Nem szükséges, hogy egészségügyi szakkö­zépiskolából hozzák az érett­ségit, mert gyógyszerész asz- szisztensi oklevelet a kétéves kiegészítő iskolán szerezhet­nek. — A porok, kenőcsök, ka­nalasok, pirulák készítése mellett — ami egyébként az asszisztensek feladata —, a szakasszisztensek többet fog­lalkoznak a betegekkel, ta­nácsot adnak nekik a gyógy­szerek szedésére, kölcsönha­tására vonatkozóan — így Tenke Istvánná, a nyíregy­házi 8-as gyógyszertár asz- szisztense. — Természetesen, többen is szeretnénk elvégez­ni a soproni egyéves szakasz- szisztensképző intézetet. Továbbképző tanfolyamok — Nem elég megszerezni a gyógyszertári asszisztensi ké­pesítést — folytatja Gombos Bálintné —, hanem a megyei gyógyszertárközpont tovább­képző tanfolyamaira is be­iratkozunk. Sok új gyógyszer, másfajta alapanyagok kerül­nek forgalomba, s elég nehéz lenne ezekkel lépést tartani továbbtanulás nélkül. A megyében 60 gyógyszer­tári asszisztensi állás üres. Negyvenen végeznek az idén, s jelentkeznek valamelyik gyógyszertárba. Még akkor is húsz asszisztens helyett kell a többieknek dolgozniuk. Szabó Imre, a megyei gyógy­szertári központ vezetője a gondokról így vélekedik: Kapcsolat a betegekkel — A legtöbb betöltetlen ál­lás (24) Nyíregyházán van, Űjfehértón is hat gyógyszer­tári asszisztensre lenne szük­ség, Kisvárdán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Záhony­ban is többet tudnának fog­lalkoztatni. Az a tapasztalat, hogy a kisközségekben van elég asszisztensünk. A kez­dők fizetése bizonyára nem vonzó, de az asszisztensi tan­folyam végzése idején már emelkedik, később még ma­gasabb. A szakasszisztensi képesítés megszerzése után pedig 2—300 forinttal vihet­nek haza több fizetést. Szép számmal vannak olyanok is, akik néhány éves patikai munka után jelentkeznek a gyógyszerészeti egyetemre. Rendszerint sokkal jobb eredménnyel végzik, mint aki még soha nem volt gyógyszertárban. A gyógyszertári assziszten­sek mind több egészségneve­lési feladatot is vállalnak. Gyakran meghívják őket va­lamelyik üzembe. Proksa Já- nosné például a konzervgyár kismamaklubjába jár elő­adást tartani. A legszorosabb kapcsolatot azonban válto­zatlanul a gyógyszertárba jö­vő betegekkel tartják az asz- szisztensek. (t. k.) Megdézsmálta a fűtőolajat Tóth István nyírbátori la­kos az Ásványolaj-forgalmi Vállalat nyíregyházi kiren­deltségének gépkocsivezetője volt. Ez év január és február hónapban fűtőolajat szállí­tott a megye területére, ám az olajból a két hónap alatt 300 liter rejtélyes úton „el­csepegett”. A hiány okának vizsgálata során derült ki, hogy Tóth a 300 liter fűtőolajat ellopta és ezzel 630 forint kárt okozott a vállalatnak. Az eljárás során a kárt megtérítette, cselek­ményét azonban a bíróság folytatólagos sikkasztásnak minősítette és ezért Tóth Ist­vánt 5000 forint pénz főbün­tetésre ítélte. Az ítélet jog­erős. „A magyar ciklotron az egész országnak fontos Interjú Berényi Dénes akadémikussal — Sokat jelent a magyar magfizikának ez az immár rendszeres találkozó. Negyed­szer rendezzük meg az idén. Először Sárospatak adott ott­hont az összejövetelnek, azu­tán Debrecen, két esztendő­vel ezelőtt pedig Kecskemé­ten találkoztunk. Szándéko­san kerülöm a konferencia vagy a hasonló kifejezéseket: az a célunk, hogy találkoz­zunk egymással, és megbe­széljük közös dolgainkat — azért választottuk a „magfi­zikusok találkozója” elneve­zést .. .• Berényi Dénes akadémikus, a Debreceni Atommagkutató Intézet igazgatója kicsit sie­tősen kezdte mondandóját: közvetlenül a negyedik mag- fizikus-találkozó megnyitása előtt beszélgettünk a nyír­egyházi tanárképző főiskolán, mely otthont ad a rendez­vénynek. — A találkozó legelső előadását ön tartja a magyar ciklotronprog­ramról. Ez azt jelzi: fon­tos dologról van szó ... — Rendkívül fontosról! Egy évtizede szorgalmazzuk a magyar részecskegyorsító be­rendezés létrehozását, és most az érdemi munika is megkez­dődhetett. Áprilisban a tudo­mánypolitikai bizottság dön­tést hozott: Debrecenben fel­épülhet a ciklotron. Termé­szetesen nem valami óriás­gyorsítóról van szó, viszony­lag kis berendezés lesz — ám a magyar kutatók számára ez is óriási lépést jelent. Eddigi kutatásainknál azért sóhaj­toztunk: hej, csak lenne már egy ciklotronunk. Most már ezen a találkozón is — azon kell törnünk a fejünket: a ciklotron birtokában hogyan tovább? — Az alapkutatásokon kívül milyen gyakorlati hasznát látja majd az or­szág a részecskegyorsító­nak? — Hadd kezdjem egy számmal: ma az országban félezer munkahelyen dolgoz­nak rendszeresen izotópokkal. Ezek jó része ipari vagy me­zőgazdasági jellegű munka­hely! Nos, a ciklotronnal megoldódik a hazai izotóp­termelés — nem kell külföld­BERÉNYI DÉNES iről hoznunk izotópokat, és ami még fontosabb: gyorsan elboruló, rövid felezési idejű izotópokat is a kutatók, az ipar rendelkezésére bocsát­hatunk! Erre eddig nem volt lehetőség, mivel a külföldről ideszállítás ideje alatt elbom­lott volna az anyag... Egy konkrét példa: az or­vosok a pajzsmirigy-vizsgála- toknál ma Jód—131 izotópot használnak — ez hosszú fele­zési idejű, ezért nagy sugár­dózist kap a beteg. A rövi- debb felezésű jódizotóppal lényegesen kisebb adag su­gárzást kénytelen elszenved­ni a beteg! — Rendkívül lényeges te­rület az anyagvizsgálat, mely­nél ciklotronunk ugyancsak roppant hasznot hajthat. OrT vosi-biológiai kutatásoknál a nyomelemek kimutatásában, az iparban az egyes anyagok tisztaságának felderítésében (ami például a félvezetőknél nagyon fontos), az atomener­gia-iparban, a környezetkuta tásfoan — de még a bűnüldö­zésben is szerepe lesz bérén dezésünknek. Az utóbbinál például egy hajszál alapos vizsgálata sok mindenre fényt deríthet'... Végül hadd be­széljek a különféle besugár­zásokról, amelyekhez meg­felelő anyagot biztosítunk majd. Az egyes daganatos be­tegségeknél használják az or vosok, a mezőgazdasági szak­emberek pedig a növények genetikai kutatásánál — gon­doljunk a besugárzott mag­vakra ! — Milyen ütemben készül el a debreceni ciklotron, mikor vehetik birtokba a szakemberek? — Jelenleg a tervezésnél tartunk. Jártunk Leningrád- ban, annál az intézetnél, ahol ilyet gyártanak, jövőre szán­dékozunk megrendelni a be­rendezést. A kiszolgáló léte­sítmények már épülnek az ATOMKI-ban, a mi intéze­tünkben, s 1981-ben a labo­ratóriumot is elkezdik. Ha minden a terveknek megfe­lelően halad, 1985-től már megkezdődhet a munka. Na­gyon várják a magyar mag- fizikusok — és a népgazda­ság. Tarnavölgyi György Mikroorganizmusok tisztítják a vizet A Buna Vegyiművekben olyan biológiai tisztítóbe­rendezést létesítettek, amely a vízben oldott ártalmas anyagoknak több, mint 90 százalékát kiküszöböli. A ha­gyományos mechanikus tisz­títás után a szennyvíz reak­torokba kerül, az úgyneve­zett „intenzív fokozatba”, amelyek az ártalmas anyago­kat mikroorganizmusok se­gítségével lebontják. Ebben a folyamatban a vízben kis mennyiségben oldódó gázo­kat is elpárologtatják. Az in­tenzíven megtisztított szenny­víz az „újjáélesztő fokozat­ba” kerül, amelyben a leg­makacsabb szennyezőanya­gokat küszöbölik ki. Az „utó­tisztítás szakaszában” vé­gül lerakódnak a kiválasz­tott bioszennyeződések. Az ily módon megtisztított víz tisztaságát laboratóriumban vizsgálják, majd a Saale fo­lyóba vezetik. Üres állás a patikákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom