Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-13 / 137. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. június 13. Újabb szövetkezeti lakások épülnek Nyíregyházán a Váci-lakótelepen. A határőrkerület és a város Együttes vb-Blés Nyírbátorban A Nyírbátorban az utóbbi években széles körű együtt, működés bontakozott ki a BM határőrség nyírbátori kerülete és a város állami, tár. sadalmi, gazdasági, illetve pártszervei között. A hivatásos és sorállományú határőrök valamennyi jelentősebb beruházás megvalósításából kivették a részüket, társadalmi munkájukkal nem kis mértékben járultak hozzá az öt évvel ezelőtt várossá nyilvánított szabolcsi település fejlesztéséhez. A katonák honvédelmi témájú osztály, főnöki órákat tartanak éskö. zös túrákat szerveznek az iskolákban, határőr-szakköröket működtetnek az úttörőknél. Rendszeresek a sport köré szerveződő kapcsolatok is, egyre több sorkatona sportol versenyszerűen a bátori egyesületekben. A város körültekintéssel gondoskodik a Nyírbátorban élő hivatásos állomány élet- és munkakörülményeiről, lakáshelyzetük javításáról. Több nyírbátori nagyüzem — elsősorban a szerszámgép- gyár és a növényolajgyár — szakmai és műszaki segítséget nyújt a határőrségnek, az Hl VOLT Á LEGNAGYOBB SIKER? Színházi évadzárás nyári ráadással Néhány nap és legördül a függöny, véget ér az 1977— 78-as színházi évad. Mi volt a legnagyobb közönségsiker? Kevesebben vagy többen fordultak meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban? Milyen a június 14-én befejeződő színiévad mérlege? Közepes színházi évadnak értékelik az 1977—78-ast a nyíregyházi színház vezetői, munkatársai. Körülbelül húsz —harminc színházi előadással tartottak kevesebbet, mint az 1976—77-es színházi évadban, mert a Déryné és a Huszonötödik Színház egyesülésével alakult Népszínház, az indulás nehézségei miatt, nem vállalhatta a kieső előadások megtartását. Függöny: 116-szor A debreceni Csokonai Színház társulata egy kicsit megtoldotta az előadások számát, 116 előadásuk volt Nyíregyházán. Ehhez csupán a miskolci Nemzeti Színház négy vendégjátéka jött még. Egy ősbemutató is volt az évadban, itt mutatták be elsőként Robert Thomas: A hallgatag papagáj című bohózatát. Ezzel együtt a Csokonai Színház művészei tíz darabot adtak elő Nyíregyházán, mindazt, amit Debrecenben is játszottak. A legnagyobb közönségsikere a Puccini-operának, a Pillangókisasszonynak, A hallgatag papagáj című bohózatnak és Páskándy Géza Diákbolondító című komédiájának volt Kiugró, a közönséget lázba hozó színházi előadást nem jegyzett fel a színházi krónika. Otthonmaradó bérletesak Milyen volt a színház kihasználtsága? Pankotai István igazgató nem igyekszik szépíteni a helyzetet. Az eszmei kihasználtság jó, 80 százalék körüli, a 7900 bérletes, s az előadásonként eladott 50—100 készpénzes jegytulajdonos azonban nem mindig jött el az előadásokra. A valóságos állapot: 50— 80 százalékos nézőszám, sőt némely előadáson ennél is alacsonyabb volt. A színháznak néhány éve főhivatású, 8 órás munkaidőben foglalkoztatott szervezője van. A bérletek, jegyek mindig gazdára találnak. De az üzemi bérlet- ős jegyelosztás esetleges, sokszor nem azok kapják a színházi bérleteket, akik el is jönnének az előadásokra. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha az üzemi népművelők alaposabb közvéleménykutatással rendelnék és osztanák szét a bérleteket, jegyeket. Lehangoló látvány színésznek, közönségnek a negyed- vagy félház... A Déryné Színház előadásainak kiesését legjobban 2500 általános iskolás és 500 szakmunkástanuló érzi meg, akik eddig tanáraik javaslatára kiválasztották a tananyagokhoz leginkább illő darabokat. Ilyen választékot a debreceni színház nem tudott nyújtani, ezért több mint 3 ezer bérletessel lett kevesebb ebben az évadban. Szabadtéren 10 műsor Egy kis vigaszt a június 20- án kezdődő nyári szabadtéri programtól remélhetünk: tíz előadást kötöttek le a színház vezetői, amelyben van könnyűzenei ORI-műsor, pantomim, operett, opera, egy szovjet könnyűzenei műsor, zárásként augusztus 27-én a 120 tagú Állami Népi Együttes fellépése is szerepel. Az 1977—78-as színházi évad minden hónapjára 12 előadás jut, ehhez jön ráadásnak a tíz nyári szabadtéri előadás. A mennyiséget tekintve nem lehetünk elégedetlenek, de a minőségen nem ártana javítani ... (P. G.) ifjúmunkások pedig mind több rendezvényt a katona, fiatalokkal közösen bonyolí. tanak le. A kapcsolatok, persze. korántsem merítettek ki minden lehetőséget. Ezek kiaknázására, az együttműkö. dés javítására készített munkatervet az MSZMP nyírbátori. illetve határőrségi végrehajtó bizottsága. A dokumentumot a testületek tagjai a napokban a Báthori István határőr-laktanya tanácstermében tartott együttes vb- ülésen vitatták meg, ahol részt vett Gulácsi Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára és Hegedűs Lászlóné dr., a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A közös végrehajtó bizottsági ülés résztvevői — Nagy Istvánnak, az MSZMP Nyír. bátor városi Bizottsága első titkárának elnökletével — megállapodtak abban, hogy a város és a határőrség munkakapcsolatát rendszeresebbé teszik. Programot dolgoztak ki egyebek között a hivatásos tiszti és tiszthelyettesi pályára való felkészítés érdekében és szervezetten igyekszenek megteremteni a lehetőségét annak, hogy a katonai szolgálatra készülő sorkötelesek a bevonulás előtt tapasztalatcseréken tájékozódhassanak a katonaéletről. Nyírbátor intézményei — lehetőségeikhez képest — nagyobb szerepet vállalnak a határőrök életkörülményeinek javításából, értve ezen elsősorban a katonák nevelését, pihenését, kultúrált szórakozását és sporttevékenységét. A katonák, a korábbi gyakorlatot felújítva, a lakossággal közösen öntevékeny művészeti csoportokat hoznak létre, a fegyveres erők napján pedig közös városi — határőrségi kulturális és sportbemutatót rendeznek. Az együttműködés további szélesítését jelentik majd a határőrizetről tartott élmény- beszámolók. a bátori MHSZ. rádiósklub munkájának segítése. a katonák részvétele az őszi mezőgazdasági munkában vagy a hivatásos tisztek bekapcsolódása a városi sportszakosztályok életének irányításába. A párt-végrehajtóbizottságok tagjai két esztendő múltán újra együttes ülésen találkoznak majd. hogy értékeljék a most elfogadott program megvalósításának tapasztalatait. A napokban rögzített megállapodásból fakadó konkrét tennivalókat július közepéig aktívaülésen munkálják ki az együttműködés résztvevői. KÉPERNYŐ ELÍhl Mi történt az Ibolya utcán? Ismét meghalt egy ember, értelmetlenül. Fiatal volt, két gyermeke anya nélkül maradt. Hogy miért kellett meghalnia? Furcsán hangzik ugyan, de a tények ismeretében is nagyon nehéz erre a kérdésre pontos választ adni. íme a történet, ahogy arról a szereplők és az Iratok vallanak: „... a holttest a járdának háttal, kissé behajlított lábakkal, arccal az erdő felé fekszik. Félig a vízbe van merülve, feje csak kismértékben tűnik elő, a gerince vonaláig takarja a víz... a bal kar csuklóján barna szíjjal karóra, piros számlappal, az óra nem jár, 19 óra 48 percet mutat...” (:nészlet a helyszíni szemle jegyzőkönyvből:) Aki meghalt: Harsányi Jánosáé szül: Szirota Ilona Edit 24 éves Nyíregyháza, Ibolya utca 19 szám alatti lakos. Férjével 1971-ben ismerkedett meg, még ebben az évben házasságot kötöttek, a házasságból két gyermek született. Csendes, szolid asszony, férjét szerette, de nagyon ragaszkodott szüleihez is, akikkel egy lakásban éltek. Aki ölt: Harsányi János 36 éves, az általános iskolát közepes eredménnyel végezte, katona volt, a határőröknél szolgált, hegesztő. Bár munkahelyét sűrűn változtatta, munkáját becsülettel elvégezte, mindig lehetett rá számítani. Családját szerette, de szeretett volna elköltözni apósáéktól, emiatt gyakori volt a veszekedés. fis ami történt; 1978. március 4-én 19 óra 40 perc körül a vádlott és felesége hazafelé igyekeztek. Vita támadt közöttük, melyet követően az Ibolya utca elején vádlott megragadta felesége torkát lehúzta a járda mellett lévő vizesárokba és belefojtotta. (: rendőri jelentés:) Mit mond a vádlott: „Haza felé menet összeszólalkoztunk, kikarmolta az arcomat, azt is mondta, hogy utoljára készít nekem vacsorát., feszítő érzés fogott el, szinte alig láttam, csak azt éreztem, hogy ki kell tombolni magam... hirtelen elkaptam a nyakát és belenyomtam a vízbe... Részlet az elme-orvosszak- értők véleményéből: „Rendezett megjelenésű, magatartása konvencionális... nem gyengeelméjű, nem elmebeteg, tudatzavarban sem szenved és nem szenvedett a cselekmény elkövetésének idején sem...” Az ítélet: a napokban hirdette ki a Nyíregyházi Megyei Bíróság, Harsányi Jánost bűnösnek találta emberölés bűntettében, és 12 évi szabadságvesztésre ítélte. A vádlott tudomásul vette az ítéletei Dr. Szalai István ügyész A kívánságműsorok rendszerint csak egy funkciót töltenek be: szórakoztatnak. Szórakoztatják a megajándékozottakat és a kívánság- gel nem szereplő nézők sokaságát. Ritkán látni a képernyőn olyan jó kívánság- műsort az Önök kérték sorozatban, mint amilyet az építők napja előtt adott a televízió. Oktalanság lenne kisebbíteni a műsorba felvett művészi produktumok és teljesítmények értékét (egy-két számot kivéve), mégis tartalmasabbnak, értékesebbnek tartottam az adásban azt, hogy az építőipar számtalan szakmája közül bemutatott néhányat a megszólaltatottak révén. Ezáltal arra is lehetőséget adott a nézőnek, hogy az építőiparról eddig kialakult fogalmai tartalmukban gazdagodjanak, sőt a fogalmak köre is gyarapodjon. S mindezt azzal erősítve, hogy a kamera képek sorában is bemutatta az egyes munkák látványos vagy érdekes fázisait, ha nem is mindegyiket. Az ember és a munka egységben való megmutatására törekedtek a műsor készítői, azt is láthattuk így, hogy miért szép az a munka, miért lehet szeretni. Hatásos képpel indították A bűn nyomában című négyrészes sorozatot, a bűnüldözés technikája történetéről. Az ujjlenyomatok bizonyítóerejéről, a daktilosz- kópia tudománnyá szerveződéséről igen érdekes, tanulságos, de sajnos hosszadalmasra kerekedett összeállítás a tűrési határon túl vette igénybe a néző türelmét és erejét. Lehetséges, hogy a késői időpont is közrejátszott abban, hogy fárasztónak hatott a műsor. Igaz, nem kötelező nézni, a készüléket el is lehet zárni. Azonban ha a műsorszerkesztés tettekben is azonosítani akarja magát e sorozat szerzőinek — a műsorfüzetben olvasható — szándékaival, céljaival', mármint azzal, hogy egyrészt izgalmas ismeretterjesztést akarnak folytatni, másrészt pedig igazolni a bűnüldözés szakemberei fölényes biztonságának megalapozottságát; nos akkor jő lenne, ha a következő adások idejét az est korábbi órájára tennék. Mert a mostanihoz hasonló órában éppen azok nem fogják nézni a műsort, akiknek — feltehetőleg — szánják, azok, akiknek a napi munkájuk után a legkevesebb idejük és erejük marad efféle ismereteik gyarapítására. Tekintve, hogy az ország többségének nem ez a szakmája. Szerencsére. Seregi István A RADIO MELLETT A nyár beköszöntével mintha szaporodnának a rádióban a különféle drámai — műformájú — és irodalmi adaptációs ismétlések. Legalábbis a múlt hét Kossuth- és Petőfi- programja ezt mutatta. Ami kevés drámai műfajú új produkciót hallhattunk, azt is jobbára a 3. műsorban sugározták, nehezen vagy egyáltalán nem kikövetkeztethető okokból. Ugyanis mégcsak nem is ún. réteg- műsoroknak voltak minősíthetők jobbára egyes adások. Mint például hétfőn a Rádiószínházban elhangzott mulatságos hangjáték, Ardi Liives rádiószatírája, amfely az önmagának emlékművet építő Abakus (Garas Dezső remekül kari- kírozta) képtelen esete kapcsán a bürokratikus tehetetlenséget és nehézkes huzavonát pellengérezte ki. A jó szórakozáshoz az itt fel- sorolhatatlanul népes szereplőgárda kiváló alakításai mellett Maráz László kifejező magyar fordítása is nagymértékben hozzájárult, csakúgy, mint Gál István stílusos rendezése. A Rádiószínház bemutatójára is a 3. programban került sor, nem is túl szerencsés, vasárnap kora délutáni időpontban. Pedig Giles Cooper rádiójátéka, a Kapdelcica szélesebb körű hallgatói nyilvánosságot is megérdemelt volna, mint amit — szükségképpen — a 3. műsor jelent! (Tévedés ne essék: ezzel semmiképpen sem akarom alábecsülni a „harmadik” rangját és létjogát.) A Varga Géza által kiváló mértéktartással megrendezett rádiójátékban egy „mintacsalád” (férj, feleség, kisfiúk és a veterán hadfi nagybácsi) tengerparti nyaralása, kényszerű összezártsága látszat-összetartozásukat, egymás becsülésének voltaképpen hazug voltát tárta fel egy bizarr stresszhelyzet kapcsán. A szülők által nehezen elviselt, szenilisedő Arthur bácsi háborúimádatában veszélyes játékot eszelt ki a katonásdiért rajongó kisfiúval : „támadástól” tartva, a parti fövényből napvilágra került, a második világháborúból ottfelejtett aknákat egy hajnalban a nyaraló köré telepítették. S a nagybácsi szélütötten meghalt, mielőtt az aknák helyrajzi vázlatát elkészíthette volna... A veszély- helyzetben a jellemek a maguk valóságos voltában mutatkoztak meg. A kisfiú menekülése, veszéllyel nem törődve, a szülői zsarnokság elől, az apa gyáva önzése („.. .én nem tudok egyebet, mint megenni ezt a családi bőségszarut...”), az anya túlságosan is illendő kockázatvállalása. A pontos jellemrajzon és a játék felépítésén kívül dicséri még az írót a túldramatizálás, a hatásvadászat elkerülése (végül is nem robbant fel az aknákon senki) és a gördülékeny dialogizálás (Vajda Miklós fordításában). Sinkó László, Bodnár Erika, Bili- csi Tivadar remek hármasán kívül Kaszás Gergő kisfiúja is legalább megemlítésre kívánkozik. Merkovsaky Pál Olvasónk írja BEZÁRT BOLT Betegség miatt már három hete zárva van a Család utca és a Pazonyi út sarkán levő élelmiszerbolt Nyíregyházán. Sok problémát okoz a környék lakóinak az élelmi, szerek, de főleg a tejv ke. nyér mindennapos beszerzése. Hasonló lesz a helyzetünk a tavalyihoz, amikor is — szintén nyáron — betegség miatt egy hónapig volt zárva az üzlet. Vállalatoknál el kell végezni a beteg munkáját a közvetlen munkatársaknak. Itt is indokolt lenne — mivel egy élelmiszerbolt zárva-, vagy nyitvatartása tömegeket érint — az üzletvezető , helyettesítéséről időben gondos, kodni — javasolják a bolt környékének lakói.