Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-13 / 137. szám
1978. június 13. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Segítség a tanyáknak ■ villany, a televízió, az autó, a vezetékes ivóvíz a tanyai településeken sem számít már ritkaságnak. Az alapvető élelmiszerekhez, a legtöbb tanyán hozzá lehet jutni. Az egészségügyi, a kulturális ellátás színvonala azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt bizonyítja az a felmérés, amelyet a nagykállói járási hivatal készített a tanyai emberek élet- és munkakörülményeinek változásairól. Zsugorodnak a tanyák a megye egyik legtöbb tanyát számláló járásában. Míg 1960-ban a nagykállói járásban 121 tanya volt, addig az idén már csak 50 tanyán élnek emberek. A települések egy részét összevonták, körzetesítet- ték, nyolcat a nyíregyházi járáshoz csatoltak, jó néhány pedig, mint a Bököny melletti Micskepuszta, vagy a Szakolyhoz tartozó Miklósi-tanya, egyszerűen megszűntek. A fennmaradt 50 tanyai település közül hármat továbbfejlesztenék: a Balkány melletti Albapusztán és Perkedpusz- tán, valamint a Nagykálló környéki Ludastón javítják az ellátást, s az építési engedélyek kiadásánál is előnyben részesítik ezeket a településeket. A Balkányhoz tartozó Ciibakpusztát és Görénypusztát, az érpataki Zsindelyest, a kállósemjéni Péterhalom és Űjszőlőskert tanyákat pedig tartósan fennmaradóknak ítélik meg a szakemberek. A járás ötven tanyáján 1700 lakásban ugyanennyi család él, összesen 6100 ember. A villanyt négy tanya kivételével mindenütt bevezették, szilárd burkolatú bekötő út és autóbuszjárat 31 tanyát hoz közelebb a nagyközségekhez, a városokhoz. Telefonja minden második tanyának van, a körzeti orvos pedig csak minden ötödik tanyán rendel, A fiatalok kulturált szórakozását 11 klubkönyvtár hivatott megoldani. Az alapellátás 17 vegyesbolt feladata. Másfél évtizede még 25 tanyán tanultak osztatlan iskolában a gyerekek, az idén már csak négyben, közülük is a Balkány melletti Béketelepit decemberig osztottá alakítják. Az iskolakörzetesítések és a 220 személyes kállósemjéni, valamint a 190 személyes bálkányi diákotthonok révén egyre kevesebb gyerek tanul tanyán. Tíz éve még több mint kétezer kisiskolás, ma pedig 530 az általános iskolát helyben végzők száma. A tanyai filmvetítések száma megcsappant, a művelődési kocsi sem gyakori „vendég” a tanyákon. A televíziónak és a rádiónak kellene megoldani mindent... 879 tévé és 662 bejelentett rádió adja hírül a világ eseményeit, a napilapok mellett több szakmai és képes folyóiratot járatnak. Míg három éve mindössze 18 gépkocsit számláltak a tanyákon, addig az idén már 125 személygépkocsit és 150 motorkerékpárt használnak a tanyai emberek. H atszázötvenen még a járáson kívül keresnek állást, a legtöbben a Hajdúsági Iparművek dolgozói. Az iskolakörzetesítések révén felszabadult 21 tanyai általános iskolai tanteremben az alapellátást megoldó vegyesboltot, orvosi rendelőt, klubkönyvtárat, öregek napközi otthonát alakítják ki. A járási -pártbizottság és a járási hivatal két évvel ezelőtti határozata szerint sokoldalú segítséget nyújtanak a tanyai településeknek; ahol ötvennél többen élnek, egészséges ivóvízzel látják el a tanyát, bekötő utat, vegyesboltot, mindenütt építenek, a nagyobb településeken pedig iskola-előkészítő tanfolyamokat szerveznek a hatéves gyerekeknek. T. K. A mai rácok bordázatát ragasztják. (Elek Emil felvételei) Járdáttanítás Az úttest nem a gyalogosoké — övék a járda. Közismert ez a „világfelosztás”, mégis előfordul, hogy a szegény gyalogos az úttestre szorul... Ez történt a nyíregyházi Árok utcán, ahol a mindkét oldalon zajló építkezések miatt először az egyik, most pedig a másik járdát is elvették a gyalogosoktól. Ráadásul az Árok utca forgalma — részben a benzinkút miatt — elég sűrű, és két irányú. Kérdésünk, hol közlekedjenek a gyalogosok, avagy egy keskeny folyosót nem lehetne meghagyni, mivel az úttest nem a legbiztonságosabb hely számukra? <P.) Gumimatrac Ibrányból Egy hónapban — a mérettől függően 3—3100 .camping- matracot gyártanak a Taurus Gumiipari Vállalat ib- rányi üzemében. A világszer te ismert pálmaterméket 235 dolgozó készíti négy szalagon. Tóth ktvánné és Pózmán Istvánná a szelepek eldol- gozását végzi. A fóliaház nyolcvan méter hosszan húzódik a pajták között. Alatta harmincöt— negyven fokos hőségben bágyadnak a dohánypalánták, pedig a sátor mindkét vége nyitva van. Felette vakítóan tűz a júniusi meleg nap, felhőnek nyoma sincs. A fóliasátorban lányok-asszonyok görnyednek, az utolsó hektárokra szedik kiültetni a palántákat. Közöttük dolgozik a huszonkét esztendős Ráthi Julianna is. — Amióta a termelőszövetkezetben dolgozom — ennek már nyolc éve és hat évvel ezelőtt lettem tag— mindig dohánnyal foglalkoztam. Pedig úgy istenigazából nem is szeretem annyira, inkább a zöldségtermesztés érdekel. De mit tehetek, itt kezdtem, Itt ragadtam, s ki tudja meddig fogom még csinálni. A tornyospálcai Rákóczi Termelőszövetkezetben hatvan hektáron termesztenek dohányt. Ebiből húsz hektárt részes művelésben. Julika eddig édesanyjával együtt vállalt területet, azonban ebben az évben már csak egyedül. Édesanyja nyugdíjba ment, persze azért besegít lányának a fél hold művelésébe, törésébe, s ősszel meg télen a csomózásba. — Édesapám korán meghalt, nem tanulhattam, hiszen hatan vagyunk testvérek: kisébbek-nagyohbak, dolgoznom kellett Pedig nagyon szeretnék szakmát tanulni, növénytermes ztés t, vagy zöldségkertészetet. Ennek meg is van a lehetősége, azt hiszem csak rajtam múlik mikor élek vele. Julika még nem szakmunkás, de ez nem azt jelenti, hogy nem ért a dohánytermesztéséhez. Ellenkezőleg. Nyolc év alatt olyan nagy szakmai tapasztalat gyűlt össze benne, hogy három iskolában sem kapna annyit. Az, hogy más helyre vágyik, talán emberi kíváncsiság az új, a más iránt, és ez természetes emberi cselekedet. Nem könnyű munkát végez. Lányos alakjához munkához szokott, erős kéz párosul. Nem vonja ő ki magát semmi alól sem, mindig azt csinálja, amit éppen kell. foglaltam édesanyámmal a munkatársaim között. Egyszerűen hihetetlen volt, hiszen vannak rajtam kívül többen isi, akik megérdemelték volna. Mégis én kaptam ■meg. A munkámért. Ügy érzem ez jó hatással van a többi fiatalra is. Persze én nem akarok több lenni magamnál. Szabolcsi portrék A palánták között — Kora tavasztól leköti minden időnket a dohány. A fóliasátrat ketten kezeljük, neveljük a kis növényeket. Majd jön a palántázás, a törés és a csomózás. Ez folyamatosan decemberig megy. Közben mi is részt veszünk az alma szedésében, a burgonya betakarításában. Azért a szórakozás sem marad ki az életemből. Nagyon szeretek táncolni, zenét hallgatni, munkába is magammal viszem a rádiómat. Nagyon sokszor elmegyek a barátnőimmel és az udvarlómmal a kulturházba. A legnagyobb öröm akkor érte, amikor megtudta, őt javasolta a termelőszövetkezet vezetősége a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért megtisztelő kitüntetésre. Mit érzett akkor? Így válaszol: — Nem akartam elhinni, még akkor sem, amikor a májusi ünnepségen helyet Ráthi Julianna Továbbra Is úgy szeretnék dolgozni, ahogyan a kitüntetés előtt S. B. Milliárdokat védenek Miért kapott kiválé címet az állategészségügyi állomás ÜJSAGHlR: Kiváló Intézmény címmel tűntették ki a Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi Állomást. Amikor az üzletek pultjainál válogatunk a felvágottak között, húst kérünk a hentesnél, vagy egy zacskó tejet dobunk a bevásárlókosárba, nem szoktuk végiggondolni (nem is szükséges), milyen hosszú utat tesz meg, mennyi gonddal, munkával jut el hozzánk a hús és a tej, de különösen nem gondolunk arra a néhány száz állat- ' egészségügyi dolgozóra, állatorvosra, szakalkalmazottra, laboránsra, aki a sokmilliárdos értékű állomány egészségét védi. A mezőgazdasági nagyüzemekben az árbevételnek 30—40 százalékát, de több gazdaságban ennél is nagyobb hányadát adja az állattartás. A háztáji gazdaságokban pedig — néhány almatermesztő község kivételével — állatból, tejből, tojásból pénzelnek. Hétmillió védőoltás Az állategészségügyi állomás közvetlen irányítása alá 124 állatorvos tartozik, közülük 82 községi körzetben, a többiek városi, járási köz- igazgatási szervekben, illetve a megyei állomás és állat- kórház keretében dolgoznak. A termelőszövetkezetekben külön harminc, az állami gazdaságokban kilenc állatorvos végzi munkáját Ez a hálózat védi, gyógyítja az élelmezésünkben, ruházkodásunkban (gyapjú, bőr) oly fontos szerepet játszó állat- állományt. A lovak száma és igavonó szerepe erősen csökkent, de növekszik a sportcélokra nevelés. így a lótenyésztés továbbra is feladatot ró az állategészségügyre. Az állatorvosokra hárul a vágásra kerülő állatok vizsgálata és a határállomásokon az export, import ellenőrzése. Az állategészségügy jó munkáját igazolja, hogy a népgazdasági szempontból három legfontosabb fertőző állatbetegség: ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis és baromfipestis megyénkben nem fordult elő. A megye egész szarvasmarha-állományát — 150 ezer darab — kétszer oltatták be az elmúlt évben száj- és körömfájás ellen. Az országhatár mentén 20 kilométeres körzetben, ugyancsak megelőző védekezésként több mint 150 ezer juhot és sertést oltottak be. Közel 7 millióra tehető a védőoltásban részesített baromfiak száma. Az állatorvosok különös gondot fordítanak a nagyüzemek baromfitelepeinek immunizálására. Vitamin a legelőről Tizenöt—húsz évvel ezelőtt nagy gondot jelentett megyénkben is a szarvasmarha- gümőkór. A nagyüzemekben a kistenyészetekből összehordott állomány — egymást fertőzte — 70—80 százalékban gümőkóros volt. A háztájiban maradt jobb egye- deknek is a harmada fertőzést hordott. Kitartó mentesítő munkával elérték, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek teljes állománya a háztáji és egyéni kistenyésztők teheneinek is 98,8 százaléka már fertőzés- mentes. E munka jelentőségét fokozza, hogy a szarvas- marha-gümőkór az emberre is veszélyt jelent, másrészt az exportszállítást is akadályozza. Megyénk állatorvosai időben felismerték, hogy a járványvédelem mellett foglalkozniuk kell a tartástechnológiával, nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatal állatok helytelen felneveléséből és a nem megfelelő takarmányozásból eredő károk megelőzésére. Az állatállomány koncentrálásával, a szakosodás előrehaladásával a megbetegedés és elhullás nagyobb hányadát nem a klasszikus értelemben vett betegségek okozzák. A korszerűnek mondott épületekben való tartás mellett a mozgás, a napos legelőkön korábban felszedett vitamin és a friss levegő hiánya nagyon lecsökkentette az állatok ellenállóképességét Másrészt az intenzív termeléssel — például hatezer literes tejhozam — sokkal jobban igénybe vesszük az állatot, mint korábban, amikor kétezer liter tejet fejtünk egy tehéntől. Az állatorvos nemcsak megelőz, gyógyít, hanem kapcsolatot tart az épülettervezőkkel, javaslatot tesz a ta- karmánytermesztésre, -tárolásra, etetésre. A megyei állategészségügyi állomás az AGROBER-rel és más tervezőirodákkal kialakított jó kapcsolattal elérte, hogy az újonnan épülő telepek már állategészségügyi szempontból is megfelelőbbek. Különösen nagy haladást értek el a frisslevegő-biztosítás, a ventilláció terén. Megelőzés, higiénia Az egészségügyileg is jobb takarmányozással, a fiatal állatok elhullásának csökkentésével, az egészségesebb felneveléssel, a fertőző betegségek elleni küzdelemmel jelentősen hozzájárultak, hogy 1976-hoz viszonyítva megyénkben a vágósertés-termelés 10 százalékkal, a tejértékesítés 28 százalékkal, a gyapjútermelés 21 százalékkal, a tojástermelés 40 százalékkal, a nyúltenyésztés 11 százalékkal, a vágóbaromfi 3 százalékkal több volt. Az állategészségügyi állomás dolgozói munkájuk során továbbra is nagy gondot fordítanak a megelőzésre, az állathigiénia fejlesztésére, szaktanácsadásra, ellenőrzésre. A kistenyésztők körében a téli TIT-tanfolyamo- kon folytatják a felvilágosító munkát. Nagyobb figyelmet fordítanak azokra a területekre, ahol még nem elég gyors az előrehaladás: minta fertőző elvetélés, vagy az állathullák ártalmatlanná tétele. Az 1977. évben elért siker, a munkájuk elismeréséért kapott kitüntetés záloga a jövőben végzendő jó munkának is. Cs. B. GÉPRONGY: NINCS! Válogatott haszonvas Egész traktort, is beszállítottak még hat-hét éve a nyíregyházi MÉH-telepre. Ilyesmi azonban — Gál János, a vas. és fém szaktelep vezetője szerint — már nem fordulhat elő, a vállalatok és a szövetkezetek korántsem oly nagyvonalúak, mint régen voltak. A népgazdaság számára oly fontos hulladékanyagokból ebben az évben 38 millió forintnyit szándékoznak begyűjteni a megye minden részéből a telepre. Vasból eddig három és fél ezer. különböző fémekből 103; papírból 120. textilből pedig 59 tonnát vásároltak meg a vállalatoktól, szövetkezetektől és magánszemélyektől. A számok azt is jelentik, hogy terveiket eddig teljesítették. Egyetlen anyag, a textília az, amelyből többre volna szükség. mint amennyit begyűjtötték. Hiánycikk ugyanis az egész országban a géprongy, aminek beszerzését az is nehezíti, hogy az ipar egyre inkább műszálas alapanyagokkal dolgozik, ami köztudottan nem felel meg a gyárak, műhelyek céljainak. Munkájuk fontos része még a használható és eladható anyagok kiválogatása. Válogatott haszonvasból eddig 44 tonnát sikerült előállítaniuk, egész éves tervük pedig 111 tonna. S. Z.
