Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

1978. május 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Helyettesítés Levélíróink — akiknek pa­naszát most témánknak vá­lasztottuk — valamennyien gyermekgondozási segélyen lévő kismamákat helyettesí­tenek munkahelyükön. Ha­tározott időre szóló szerző­déssel vállalták ezt — néme­lyik két-három, sőt több éven át — annak tudatában, hogy ha a kismama visszatér, őket elbocsátják. Ezt vállal­ták mindannyian, mert bi­zonyára más megoldás nem volt számukra, akkor éppen más munkavállalási lehető­ségük nen\ volt. A várható körülmények ismeretében, tudatában azonban mégis zokon veszik, amikor a gyer­mekgondozási segélyről visz- szaérkező kismamának visz- sza kell adniuk a helyét, munkakörét. Előfordul, hogy munkaügyi vagy tagsági vi­tát is kezdeményeznek, de hiába, mert tudniuk kellene; a határozott időre szóló szer­ződés nem védi meg őket a felmondástól. Emberileg ugyan meg lehet érteni, hogy 2—3 évi helyet­tesítés után bizony tnárnem könnyű elviselni, hogy egy­szer csak megköszönik vala­kinek a munkáját, és azt mondják: nem tartanak rá tovább igényt. Mindez persze akkor is bekövetkezik, ha jól végezte munkáját. A munka­helyi vezetők még így sem tehetnek kivételt, hiszen a törvény kötelezi őket, amely a kismamákat védi. Mégpe­dig: a „gyes” lejárta után a munkahelynek a dolgozó nőt korábbi munkakörében, vagy annak hiányában ha­sonló munkakörben — ko­rábbi kereseti lehetőségének megfelelően — kell foglal­koztatnia. A helyettesítőnek, akinek pedig távoznia kell, zokon esik mindez. Mert ugyan titokban ki ne gondol­na arra, hogy időközben majd csak lesz valahogy, az elbocsátásra nem fog sor ke­rülni, közben majd csak akad ott a vállalaton belül egy neki való munkakör, amely­ben véglegesítik? Am van ilyen, de általában hasonló szokott történni, mint Sz. J. levélírónk esetében. Sz. J.-t könyvelői munka­körben alkalmazta a terme­lőszövetkezet, amíg egy kis­mama szülési szabadságon, illetve, rövid ideig „gyes”-en volt. A kismama visszatéré­sének közeledtén levélírónk főnökétől érdeklődött, hogy mi lesz vele ezután? A vá­lasz: „Természetesen marad, mert szükség van a munká­jára.” Egy ideig valóban így volt (a kismama ugyanis újra visszament szabadságra). Közben szervezeti változás történt, a termelőszövetkezet egyesült a szomszéd község­belivel. Megváltozott tehát a munkahelyi körülmény, en­nek következtében levélírón­kat csak a szerződése lejár­táig tudták alkalmazni. Az eset tanulsága: a meg­alapozatlan biztatásnak sincs értelme. Viszont az Sz. J.-hez hasonló helyzetben lévőknek be kell látniuk: a helyettesí­tés csak egy bizonyos időre szóló állás. A meghatározott időre szóló szerződés nem nyújt biztonságot. Így nincs kinek és miért szemrehá­nyást tenniük, hiszen amikor a helyettesítést vállalták, tisztában voltak a várható eseményekkel. S. A. PÉNZBEFIZETÉS Az Ungvár sétányon lévő postahivatalban május 4-én gyerekkel a karomon beáll­tam a sor végére: pénzt sze­rettem volna befizetni. Előt­tem kb. nyolc ember, leg­többjük szintén egy-két gye­rekkel. Lassan haladtunk előre, a gyerekek egyre tü­relmetlenebbek voltak, öt órakor a tisztviselőnő behúz­ta az ablak függönyét, jelez­ve ezzel, hogy munkaideje lejárt, és mi zsörtölődve tá­voztunk. Baj lett volna, ha ettől a pár embertől elfogad­ja még a csekket? Vagy esetleg a máshol is gyakorolt módon előre kiszól: ne vá­rakozzunk feleslegesen, mert már nem tud velünk foglal­kozni, mivel letelt a munka­ideje. Ügy tudjuk, máshol a pénztáraknál ezt az udvari­asságot évek óta gyakorol­ják, és sikerrel! — írja J. I-né nyíregyházi levél­írónk. HIÄNYZÖ KÉZIMUNKAFONAL Soha ilyen nepes táboruk nem volt a kézimunkázók- nak, mint az utóbbi időben. Így egyre nagyobb gondot je­lent beszerezni a szükséges fonalat. Szinte állandó jel­leggel hiánycikknek számít megyénk valamennyi boltjá­ban, és ha kapnak is ritkán, pillanatok alatt el is fogy. Már-már ott tartunk, hogy csak a szerencsén vagy a vé­letlenen múlik, hogy cérná­hoz jussunk — panaszolja a kézimunkázó nők nevében is Kovács Zsigmondné, nyír­egyházi olvasónk. NEM ELÉG A RUTIN Nyíregyházán az Iskola ut­ca forgalmát kb. 3 hete egy- irányúsították. Ezért az Isko­la, és Szarvas utca sarkánál „Behajtani tilois!” táblát he­lyeztek el. Ennek ellenére mégis előfordul számtalan esetben, hogy a „rutinos” gépkocsivezetők behajtanak és egyáltalán nem figyelnek fel a már nem is olyan fris­sen elhelyezett táblára. Van­nak, akik az utolsó pillanat­ban veszik észre és szaporán visszatolatnak, megfordul­nak, nehogy meglássa a rendőr „bakijukat” Ügy tű­nik, nem lehet elégszer el­mondani, hogy nem bizton­ságos csak rutinból vezetni, — írja levelében Hajdú Gé­za, Nyíregyháza, Bocskai úti levelezőnk. A TISZTÁBB VAROSÉRT Id. Török Pál Nyíregyhá­za, Arany János utca 34. szám alatti lakos levelében összegyűjtötte a környezeté­ben az utakon tapasztalt szembeötlő hibákat, problé­mákat, annak reményében, hogy az illetékeseket meg­fontolásra, cselekedetre kész­tesse, megyeszékhelyünk tisztasága érdekében. — Nem vet jó fényt városunkra a szeméttárolók mellé öntött szemét. Fertőzést okozhat, azok körében különösen, akik „guberálnak”. A kiön­tött ételmaradékok vonzzák az éhes, kóbor ebeket is. Vé­leményem szerint, amikor környezetvédelemről beszé­lünk, gondolnunk kellene az Ér-patakra is — írja olva­sónk — hogy ne tudjanak mindent beledobálni és ne ússzanak a felszínen olajfol­tok sem. NE AZ ÜTŐN — Józsi, látod így legalább nyugodtan horgászhatunk.., Sokan horgásznak Kisvár­dán. Legalábbis erre utal, hogy a Vár mögötti tónál kis állásokat építettek ki, lelke­sen szorongatják a pecabotot idősebbek és fiatalabbak. Egyesek kerékpárral, mások csak gyalogosan sétálnak ki egy kis felüdülésre, vannak viszont olyanok is, akik csak autóval tudják mindezt el­képzelni. S hogy járművükre vigyázzanak, ezért azt gon­dosan ' leállítják a 4. számú főúton. Pedig tudhatnák, hogy a KRESZ lakott terüle­ten kívül tiltja a főútvonalon való parkírozást. Jó lenne, ha ennek a tilalomnak akár büntetéssel is, de érvényt szereznének — javasolja S. J. olvasónk Záhonyból. VIGYÁZZUNK A VIRÁGOKRA Valamikor szép és csendes volt a Népkert utca. A lakók pár kivétellel igyekeznek eleget tenni a „Szép, tiszta virágos Nyíregyházáért” moz­galom kívánalmainak. Az utóbbi időben azonban a gyermekek — mit sem törőd­ve munkánkkal — a virággal beültetett kertjeinkben ke­rékpároznak, fociznak. Ter­mészetesen szó nélkül nem hagyjuk, de ennek a követ­kezménye sajnos csak a go­romba sértegetés — írja le­velében Gulyás Sándor, Nyíregyháza, Népkert utcai lakos. GONDOSABB ŐRZÉST A virágok védelmében fo­gott tollat M. Takács Ferenc nyíregyházi olvasónk is. Ta­pasztalata szerint egyesek nemcsak gyönyörködni sze­retnek a parkok, utcák virá­gaiban, hanem ezekből az ágyúsokból durván letépett csokrokkal kedveskednek is­merőseiknek, és ezzel díszí­tik vázáikat is. „Egyik reggel a Bessenyei téren legalább 50 szál tulipán hiányzott, másnap a Szabadság téri vi­rágágyakban, is hasonlóan sok letépett tulipántő árulko­dott. Pár nap múlva meg­kezdődik a városban a balla­gás, ilyenkor különösen csá­bítóak a közterületi virágok. Javaslom, hogy az illetékesek e néhány éjszakán gondos­kodjanak a parkok figyelme­sebb őrzéséről.” BÖRTÖMlTÉS — Hallatlan, még itt sincs pébé-palackhoz tömi tó...! Apróság a bőrtömítés, amelyre a propán-bután gáz­tűzhely és a nyomáscsökken­tő csatlakozásánál van szük­ség, de rendkívül fontos, és újra nem lehet kapni Nyír­egyháza üzleteiben — teszi szóvá levelében Király Mik­lós nyíregyházi olvasónk. Kérem a gáztűzhelyet hasz­nálók nevében is a kereske­delmet, hogy mielőbb gon­doskodjanak beszerzéséről, hiszen számtalan háztartási baleset okozója volt már a szivárgó gáz. Szerkesztői üzenetek Vajas József nyírkarászi, Caál István ópályi, Hege­dűs-brigád (KEMÉV Váll.) nyíregyházi, Vastagh Mi­hály kisvárdai, Filep Gá- borné lónyai, Bereznai Ist­vánná nyíregyházi, Miklós Istvánná nyíregyházi, Hegye­st István vasmegyeri, Vass András orosi, Lakatos Zol­tán dombrádi, Illés Miklós­áé kótaji, özv. Timku Jó- zsefné gemzsei, Szendrei Mihályné ibrányi, Pa pp István nyíregyházi, S. Nagy Ferenc encsencsi, Bagdi Fe- rencné besztereci, Kovács Sándor kocsordi, Csüllögh András nyírbogáti, Bakk Antalné kispaládi olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. N. Puskás Pál bessenyő- di, Lakatos Miklósné csen- geri, Bárkányi Ferencné nyíregyházi, Nemess Endre nyíregyházi, Kósa József né hodászi, id. Molnár Gusztáv lövőpetri, Márkus Józsefné csengerújfalui, Pazári Sán- dorné vajai, Babik András nyírbogáti, Reszegi István tiszavasvári lakosoknak le­vélben válaszolunk. Szaniszló Pál nyírlövői, Kiss Margit nyíregyházi, Dani Piroska szamossályi levélírónk kedves köszönő sorait köszönjük, örülünk, hogy segíthettünk. Lőkös László demecseri levélírónk panaszát a nyír­egyházi GELKA-szerviz ki­vizsgálta. Válaszlevelükben kihangsúlyozzák, hogy a szerviz javítási díjat csak abban az esetben számol­hat el, illetve érvényesíthet a gyártóműnek, ha a ren­delkezések értelmében a jótállási szelvényt leveszik. Nem érdekük tehát, hogy tikett nélkül dolgozzanak, illetve javítást végezzenek, mert ebben az esetben a szerviz az árbevételt nem kapja meg, és a műszerész­nek javítási díjat nem tud­nak fizetni. Luka Józsefné nyírmadai olvasónkat a Debreceni Postaigazgatóság arra ké­ri, hogy az utalvány kézbe­sítési körülményeinek meg­vizsgálását a fia katonai alakulatánál kezdeményez­ze — mivel azt átvette a katonai alakulat parancs­noksága által meghatalma­zott személy. Huszár Pálné gávaven- cselői lakost a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság értesíti, hogy ügyében akkor tud­nak érdemlegesen intéz­kedni, ha a nyugdíjfolyósí­tási törzsszámot megküldi az igazgatóság részére. Az illetékes válaszol A március 28-i Fórum ro­vatban szóvá tették Bogdányi Lászlóné panaszát, aki java­solta a buszvezetőknek, mi­előtt kiindulnak a megálló­ból, nézzenek a visszapillan­tó tükörbe. A figyelmeztető feliratok elsősorban az uta­sok védelmében lettek kihe­lyezve. Nap mint nap tapasz­talható, hogy a megállókba késve érkezők igyekeznek az utolsó pillanatban, az ajtó­záráskor még feljutni az autóbuszra. Az autóbuszveze­tők, a le- és felszállást a visz- szapillantó tükörben figyelik, ha mozgást már nem látnak, a jelzőcsengő használatával egyidőben zárják az ajtót. Ezután a le- és felszállás bal­esetveszélyes és tilos. Sajnos gyakran tapasztalható, hogy vannak olyan utasok, akik nem készülnek időben a le­szálláshoz és a záródó ajtók közé lépnek, annak ellenére, hogy a jelzőcsengő szól. A gyermekkel utazóknál bizton­ságosabb, ha előbb a felnőtt száll le, és segíti a gyermekek leszállását, ugyanis ez a visz- szapillantó tükörben látható és a panaszoséhoz hasonló esetek elkerülhetők. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Szövetkezetünk Almási Bé- láné sérelmét kivizsgálta. A kisvárdai könyvesbolt egy­ségvezetőjét megjegyzéséért, udvariatlan magatartásáért — melyet az engedményes könyvárusítás alkalmával, a vásárlóval szemben tanúsított figyelmeztetésben részesítet­tük. Kisvárda és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Kisvárda H család­védelemről Nemcsak a mi országunkban, de világszerte rendkí­vül komoly problémát jelent az alkoholizmus, hiszen az alkoholista által okozott kár társadalmi jelentőségű. Az alkoholista nemcsak a saját egészségét rombolja, de rend­kívüli mértékben hátrányos helyzetbe hozza mindenek­előtt a családját anyagilag és erkölcsileg is. de rombolja az erkölcsöt tágabb környezetében és munkahelyén is. Az alkoholisták a legtöbb esetben nem egyedül fogyasztanak alkoholt, hanem ahhoz mindig társat keresnek és így má­sokat is rászoktatnak az alkoholra. Az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatosan számos jogszabály jelent meg. amelynek célja segítséget nyújtani az alkoholistának, gyógyulása, a közösségbe való visszakerülése érdekében. Olyan jogszabályok is vannak, amelyek az alkoholistáktól védik a szűkebb környezetet, a családot, de még a tágabb környezetet is. Az utóbbi idő­ben ezzel a témával kapcsolatban számos levelet kaptunk. Leginkább azután érdeklődtek, hogy a család anyagi vé­delme hogyan biztosítható akkor, amikor az alkoholista szülő, legyen férfi, vagy nő, keresetét, jövedelmét nem a családra fordítja, hanem elissza azt? Visszatérő kérdés volt. hogy lehet-e ilyen esetben gyermektartásdíj iránt pert indítani? E kérdésre vála­szunk egyértelműen az. hogy igen. de ennél szélesebb kö­rű lehetőség is van. ami már kevésbé közismert. Az igazságügyi miniszter 1972-ben hozott 6. sz. ren­deleté többek között intézkedik az alkoholista (kábítószer­élvező) gyermekének tartásáróL E rendelet lényege az, hogy ha az alkoholista nem tesz eleget a vele egy háztar­tásban élő és tartásra jogosult gyermekével szemben tar­tási kötelezettségének, akkor az ügyész indítványozhatja az alkoholista lakhelye, vagy munkahely szerinti illetékes bíróságnak, hogy a tisztán felvett munkabér egy részét, de maximum 50 százalékát vonják le és azt közvetlenül a gyermek gondozójának utalják ki. Egy ilyen indítvány megtételére az ügyész jogosult, az ügyészséghez viszont ilyen kérelemmel bárki fordulhat, aki a tartásra jogosult gyermeket ténylegesen gondozza. A hivatkozott törvény akként rendelkezik, hogy ezt az összeget a gyermeket gon­dozó másik szülőnek, nagyszülőnek, nagykorú testvérnek kell kiutalni. Lényeges ebben a vonatkozásban, hogy a gyermeket ténylegesen gondozó hozzátartozó jogosult erre az összegre. Tehát abban az esetben, ha a gyermeket nagy­szülő, vagy nagykorú testvér gondozza, akkor ezek a sze­mélyek jogosultak a levont összegre. A törvényalkotó azért rendelkezett így, mert sajnos az is előfordul, hogy mindkét szülő alkoholista és a tartásra szoruló gyermeket ténylegesen valamelyik nagyszülő tartja. A bíróság a levonás tárgyában ún. perenkívüli eljárás keretében intézkedik. Kiemeljük, hogy ebben az esetben nem a szokásos gyermektartásdíjról van szó, amely a gyerekek számától függően 20. 40, illetve 50 százalék, ha­nem a gyermekek számától függetlenül, adott esetben, akár egy gyermek esetében is 50 százalékos levonás iránt in­tézkedhet a bíróság. E rendelkezés célja kettős, mert így nemcsak a tartásra szoruló gyermek jut a megfelelő ösz- szeghez. de az alkoholistától is elvonnak egy összeget, ame­lyet egyébként italra költené. A tapasztalat az. hogy ezzel a törvényi lehetőséggel ritkán élnek azok. akiknek joguk volna ilyen kérelmet előterjeszteni, hiszen nemcsak nehéz anyagi körülmények között nevelik a gyermeket, de eltű­rik az alkoholista nehezen elviselhető magatartását is. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom