Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
1978. május 10. K ELET-M AG YARORSZÁG 3 Mérlegen a gazdálkodás □ z V. ötéves terv második évét a megye tanácsi és szövetkezeti iparában és építőiparában gazdálkodó szervek döntő többsége sikerrel zárta, — ezt mutatják az éves mérlegek, valamint a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatala által lefolytatott pénzügyi és gazdasági ellenőrzések megállapításai. A tanácsi vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél az árbevétel 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a nyereség tömege hasonló mértékben nőtt A gazdasági szabályozók 1976. január 1-i változása csökkentette a nyereséget. Az ipari gazdálkodók többsége különböző módon — volumennövelés, összetétel-változtatás, új termékek bevezetése, belső szervezési intézkedések, árak felülvizsgálata stb. — igyekezett az 1975. évi eredményét megközelíteni, illetve elérni. Az ellenőrzések megállapításai azt mutatják, hogy ezek a törekvések általában a jogszabályok által adott keretek között valósultak meg. Ennek ellenére a pénzügyi revíziók 7,4 millió forinttal növelték és 8,3 millió forinttal csökkentették az eredetileg kimutatott mérleg szerinti eredményt. Az építőipari szervezeteknél a rész- és szakaszszámlázásokra vonatkozó előírások megsértése áll első helyen. El nem végzett teljesítmények kiszámlázására is sor kerül. Mindezek azt jelentik, hogy előre élik fel eredményüket, képzik és használják fel alapjaikat, viszont törvényszerűen elkövetkezik az az idő, amikor nincs lehetőség számlázásra, és a korábbi időszakok mulasztásai, hibái teljes súlyúkkal jelentkeznek. Ugyanakkor pozitívumként kell értékelni, hogy több üzemben — elsősorban a textilruházati és cipőipari szakágazatba tartozó szövetkezeteknél — igyekeztek tartós gazdasági kapcsolatot kiépíteni partnereikkel, s mindezzel jövőjüket biztonságosabbá tenni. így 10,9 százalékkal növekedett az export árbevételük, s ez különösen azért értékelhető pozitívan, mert a népgazáasági szempontból is előnyös tőkés export árbevételét 61,1 százalékkal sikerült emelni. Sajnos a jogszabályok alkalmazási készsége gyakran hiányzik, s ugyanígy a hibák forrása az is, hogy több helyen nem kísérik figyelemmel a változásokat. Több szerepet kellene kapniok itt a vállalati-szövetkezeti jogtanácsosoknak is. A bevételi hivatal a főkönyvelői értekezleteken igyekezett tájékoztatást adni, a változott jogszabályokra felhívni a figyelmet. Ennek ellenére jelentős összegű megállapítások származtak és származnak abból, hogy a bekövetkezett változásokat mégsem vették figyelembe, — mint ahogy ez történt a termelési adó, árkockázati fedezet (építőipar) területén. A mérlegadatok azt mutatják, hogy a nyereségadó növekedett. Ez azt jelzi, hogy a korábbi tartalékok csökkenőben vannak, több helyen megszűntek, s a végrehajtott, és végső soron részesedési alapot terhelő bérfejlesztések fedezetét a következőkben már csak hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodással lehet biztosítani. A vállalati, szövetkezeti ármunka javult. Ez a megállapítás elsősorban az ipari ágazatra vonatkozik, de csökkentek a kiugró összegű jelentős hiányosságok az építőipar területén is. Ennek köszönhető, hogy összesen 3 gazdálkodó szervnél került sor árvizsgálati jegyzőkönyv felvételére, s a nem jelentős ártúllépéseket a megrendelőknek történő visszafizetéssel rendezhették, gazdasági bírság kezdeményezésére nem került sor. Sajnos a számviteli, bizonylati rend és okmányfegyelem területén leglassúbb az előrehaladás. Ennek egyik oka, hogy itt a leggyakoribbak a változások, és ezen változásokra főként a szövetkezetek egy része nem tud megfelelően reagálni. A másik oka pedig az, hogy megfelelő képzettségű számviteli dolgozókkal nem rendelkeznek több helyen. A számviteli, bizonylati rend hiányában az okmányfegyelem megsértésének, belső szervezési hiányosságoknak tudható be elsősorban, hogy az építőipar területén ez évben is van veszteséges, s egyben alaphiányos gazdálkodó szervezet. E bben az évben a bevételi hivatal felméri a számviteli, valamint hasonló munkakörben dolgozók szakképzettségét, valamint anyagi elismerését. Ugyanis hosszú évek óta rendszeres képzés folyik, igen sokan szereznek szakképesítést, s ennek ellenére az eredmény nem kielégítő. Ez az a terület, ahol mind az ellenőrzött egységeknek, mind az ellenőrzést végzőknek a súlyosabb hibák és azok következményeinek elkerülése céljából még igen sok teendője van, és ahol jelenleg is a legtöbb a negatívum. Garay László Szabolcsi portrék Áz útmester A rcán, homlokán az idő útjai. A nap, az eső és a szél hagyott ilyen mély nyomokat ezen a markáns arcon. Négy évtizedig dolgozott útmesterként a Tisza és a Szamos vonulatában. Az utóbbi huszonnyolc évben Tiszaberceltől Kisarig tartott a munkaterülete. Szabó Istvánnak hívják, Kisvárdán lakik egy régi, kényelmesen berendezett lakásban. A harmincas évek végén az érettségizett fiatalember szép terveket szövegétéit, rokoni támogatással került az útmesteri tanfolyamra. A tanfolyam után, hivatása gyakorlásának második napján Szatmárban be akarta járni az úttalan utakat, de mivel dologidő volt, nem kapott fuvarost. Szerzett egy lovat és végig poroszkálta a száztíz kilométeres területet. Később a szolgálati kerékpár már a kényelmét szolgálta. Tanúja és mozgatója volt egy jókora fejlődésnek. A gombosvil'lát, a talicskát és a lusta gőzhengert felváltotta a modem, univerzális útépítő gép. A régi makadám utak rázósak, porosak és keskenyek voltak. Most megyénk valamennyi települése könnyen megközelíthető, még a nagyobb tanyákat is korszerű kövesút köti össze a külvilággal. A háború és a hadifogság után az Állami Építészeti Hivatal mátészalkai kirendeltségén folytatta mesterségét. A hivatal jogutódja 1950-ben az Útfenntartó Nemzeti Vállalat lett. Az átszervezés után mindjárt Kis. várdára helyezték, az úgynevezett üzemmérnökség vezetését bízták rá. Szilárdan SZABÖ ISTVÁN állt a posztján, huszonnyolc évig, nyugdíjazásig itt volt vezető. Közben 1958-ban Nyíregyházán megalakult a KPM Közúti Igazgatósága, azóta a kisvárdai üzemmérnökség is ide tartozik. Az utóbbi húsz évben az igazgatóság elismert dolgo. zójaként tartották számon, népszerűségnek örvendett. Sikeresen letette a főművezetői vizsgát, több tanfolya. mon ismerkedett az új vezetéselmélettel, a modern technikával. Szervezte, irányította a munkát, a térképet, a rajzokat nem túl sokat forgatta, jobb szeretett kint lenni a helyszínen. Körzete érintette (illetve érinti) Szabolcsot, Szatmárt és Be- reget. Neki is köszönhető, hogy a körzetben az utak könnyen járhatók. Az utóbbi években a saját munka- feltétele is javult, szolgálati Zsigulival járta a körzetét. Nyugdíjba vonulásakor bensőséges ünnepségen búcsúztatták vezetői és munkatársai. Az igazgatóság vezetője Kiváló Dolgozó címmel tüntette ki, a munkatársak sok szép ajándékkal lepték meg, egy faliórát is kapott. Ez utóbbi ajándék célzás is, munkatársai azt akarják, hogy lassan múljon felette az idő, hogy éljen erőben, egészségben. Hogy ereje megmaradjon, arról munkával gondoskodik. Tágas udvarán jól felszerelt a barkácsműhely, naponta tesz-vesz a műhelyben, hasznos elfoglaltságot keres magának. Azt mondja, ha javul az idő, gyakran beül majd a kocsijába és lehajt a Tiszára. Horgászik, úszkál, lemossa a hosszú út porát... N. L. Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában műszakonként 56 ezer darab Szofit-Iámpát készítenek. A termék nagyrészét exportálják. A gyártósor végén a kész égők csomagolását végzik. (Elek Emil felvétele) A gyár a jövőnk Vasas nők mondták Nyírbátorban A Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori üzemében a hatalmas alkatrészgyártó csarnokban forgácsológépek sorakoznak. Közülük minden harmadikat nő kezel, vezérel, programoz; attól függően, hogy mennyire bonyolult, milyen pontosságú — század, ezred — megmunkálásra tart igényt az általa készített munkadarab. Visszahozta régi kedvét Az egyik fúrógépen Kiss Gusztávné 'betanított munkás dolgozik. A 30 éves munkásnő 1971-ben lett vasipari segédmunkás az akkori jogelődnél. Hogyan lett egy nőből Nyírbátorban vasesztergályos? — kérdeztük az alkatra inkább törékeny asz- szonykát. — Amikor ón felcseperedtem, — felelte — Nyírbátorban még csak a növényolaj- gyár jelentette az ipart. Oda pedig bejutni akkor — bár ez ma is így van — szinte lehetetlen volt. Aki nagyon rá volt szorulva — a mi családunk ezek közé tartozott, — az oda ment dolgozni, ahol fogadták. Az akkori vasas üzemnek pedig szüksége volt a munkáskézre... A munkássá lett fiatal lány járta az élet kálváriáját. Férjhez ment. Követte férjét a Pest környéki gyárba. Az ital hamar tönkretette a házasságot. Egy gyerekkel visz- szajött Nyírbátorba, és régi helyén munkába állt. Akarásával bizonyított. Ám éveken át gyötörte az egyedüllét. Gyereke ma már tízéves. Most az új házasság visszahozta régi kedvét. Hogy mi az átmeneti gondja, arra így felelt. — Amikor itt a gyárban vége a munkának, akkor a városközpontban, az üzletekben csúcsforgalom van. A bevásárlás, sorban állások gyerekem nevelésétől veszik el az időt. Ha meg otthon vagyok, és úgy hallom meg, hogy van tőkehús az üzletben, mire felérek, akkorra már elfogyott. Hogy rendeljem meg itt a gyárban, és helybe hozzák? Ahhoz az ittenieknek kellene gondosabban szervezni a bevásárlást. Portréjához az is hozzátartozik, hogy betanított munkás létére a DH-mozgalom- ban elérte: önmeózás után tőle is átveszik termékeit. Ez azzal is jár, hogy tudja olvasni a rajzokat. Nincs szüksége beállítóra, azt maga végzi el. Az sem zavarja, hogy naponta többször kell átállni más termékre. És valamennyi pontossága igen fontos, mivel kis szériájú, radiál fúrógépekhez, MC távvezérlésű fúró- és maró- művekhez, nagy pontosságú esztergagépekhez gyárt alkatrészeket. Azt is el kell még mondani Kiss Gusztávnéról, hogy vezeti a három nőből és öt férfiból álló Angela Dawis Szocialista Brigádot. Ha pedig úgy adódik, hogy saját gépén nincs munkája, akkor odaáll a menethengerlő masinához éppen úgy, mint a sík vagy a csúcsnélküli köszörűhöz. A minőséget és a mennyiséget itt is tartja. Havonta 3 ezer A betanított munkásnők közül többen ott vannak a nyomában. Közülük való Kovács Margit is. A huszonkét éves — esztergapadon, présgépen otthonos — munkásnő hat testvér között a legidősebb. Teremből jár be, és vállalta a két műszakot. Száz százalékos teljesítés esetén 15 forint a „plafon” órabére, így havonta 3000 forint mindig benne van a borítékjában. — Nekem az esetek többségében szükségem van szakmai segítségre — mondta. — A magamfajta munkásnőnek az a gondja, hogy mifelénk kevés a kulturált szórakozási lehetőség. Az, hogy munkás vagyok, nem jelentheti azt, beálljak a kocsmá- zók közé féldecizni. Hogyan lehetnék minél hamarabb szakmunkás? Úgy, ha a gyáron belül erre lehetőséget biztosítanának. A húszéves fiatalasszony Virág Mihályné, a gyárban végzett vasesztergályos is nehezen mondja ki, hogy a munkásnő is munkás. Magáról még bizonytalanabbul állítja ezt, pedig a körülötte dolgozó nyolc fiú osztálytársát lekörözi mind minőségben, mind mennyiségben. Keresni is csak egy keres tőle többet. „Gondolt ránk a vezetés" — öten vagyunk testvérek, — sorolja életútját Az apám itt villamostargonca-vezető. Az anyám is az iparban dolgozik. Engem az apám hozott magával. A rajzolvasás, a szerszámgépgyártás megkövetelte pontosság, a revolver-eszterga nem okoz gondot. De hogy lépnem kell a szaktudásban, azt tudom. Szerencsére a gyári vezetés is gondolt ránk. A gépgyártás-technológiai szakközépiskola kihelyezett osztályát indítják a városban. Ide iratkozom be. A vas és a fém formálása, alakítása, a gyár a jövőnk. — Volt egy esetem. Nékem tanulságul szolgált, másoknak lehet intő példa is. Úgy volt, hogy igen fiatalon családi okok miatt egy napot kimaradtam a munkából. A szigorú főnökség fegyelmit akart adni. Én meg ki akartam lépni a gyárból. Szerencsére voltak, akik mellém álltaik. Ám azóta is belém sajog: bezzeg, ha ez netán egy férfival történik... Hát sok ilyen apróságért is nehéz nekem azt mondani, hogy a munkásnő is minden esetben munkás. És a József Attila-i sorsunkat összefogó agitátorok utódainak ma még itt is van mit tenni. Sigér Imre Írógépalkatrészgyártás Vásárosnaményban A gépiparon belül a termelési profilok átszervezése következtében gazdát cserélt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vásárosnaményi üzeme. Május 8-án munkásgyűlésen ismertették, hogy a gyárat az Irodagépgyártó és Finommechanikai Vállalat vette át. A tervek szerint az üzemben különböző írógépalkatrészeket és részegységeket gyártanak, szerelnek ösz- sze. A későbbiekben, ameny- nyiben megteremtik a feltételeit, lehetőség lesz kész írógépek szerelésére is.
