Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 9. Brigádok a patikákban Gyógyszertárvezetői értekezletet tartott a napokban a megyei gyógyszertári központ a nyíregyházi városmajori művelődési házban. Or. Szabó Imre igazgató-főgyógyszerész beszámolt az új gyógyszer-árrendezés óta a gyógyszerforgalomban beállt változásokról, elismerően szólt a gyógyszertári dolgozók jó munkájáról. Ennek köszönhető, hogy különösebb zökkenők nélkül tudták ellátni a betegeket — annak ellenére, hogy az első időkben rendkívül megnövekedett a forgalom. Ez azóta kiegyensúlyozottabbá vált, stabilizálódott. Az idei infulen- zajárvány idején sem volt probléma a gyógyszerellátással. Befejezésül a gyógyszertárakban és a központban dolgozó szocialista brigádok munkájának értékeléséről számolt be az igazgató. Négy brigád kiváló munkabrigád címet kapott, egy pedig megszerezte a szocialista címet. A zöldkoszorus brigádcímet három, a bronzot két brigád szerezte meg. A legjobb kollektíva a nyíregyházi Rákóczi utcai gyógyszertárban dolgozik — a vállalatnál csak pár éve megindult szocialista brigádmozgalomban ők érték el a legjobb eredményt: most kapták meg az ezüstkoszorús brigád címet. (kirják) Ebéd, öltöző, munkásbusz Étkezde a tsz-ben A termelőszövetkezetekben egyre inkább nagyüzemi a termelés, de a szociális ellátás — kevés kivétellel — egyáltalán nem mondható nagyüzeminek. A kivételek közé tartozik a nagycserkeszi tsz, amelynek saját üzemi konyhája és étkezdéje van. Nyersanyagra nincs gond, hiszen a szövetkezet majdnem mindent előállít, ami az ízletes ebédhez szükséges. A máriapócsi tsz- ben most épül az üzemi konyha és étkezde. Sajnos, az említett két példa nem elég „ragadós”. Igaz, jó néhány tsz rendelkezik étkezdével, s ezeket a tsz-eket az ÁFÉSZ-ek látják el főtt étellel. A kör bővülhetne, főleg az egyesített termelőszövetkezetek fordíthatnának nagyobb összeget szociális célokra. Két-három község termelőszövetkezete viszonylag könnyen fenntarthat egy üzemi konyhát. Ma már a határban dolgozók körében sem „divat” a szalonnázás. A szociális szempontból jól ellátott mezőgazdasági üzem vonzóbb lehet a fiataloknak, a téma ezért is érdemel különös figyelmet. A termelőszövetkezetekhez hasonló, „kerítés nélküli” üzem a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A FEFAG szociális téren igyekszik pótolni több éves elmaradását. A gazdaság öt év alatt 39 millió forintot költ munkásszállításra. Az ösz- szegből 35 munkásszállító járművet vásárolnak, várhatóan 1980 végére tudják megoldani elfogadhatóan a munkásszállítást. Üjabban a nyírbélteki erdő munkásait felmelegíthető konzervvel látják el, s a meleg ételhez hasonlóan a konzervekre is vállalati hozzájárulást kapnak a dolgozók. Bővülő információcsere Nyíregyházi tanársegéd az UNESCO-klubok világkonferenciájáról — Mi újság Párizsban? — Ott is ugyanilyen idő van. Szinte minden nap esett az eső. Csak hazafelé indulva, a reptéren sütött ki a nap — kaptam az „időjárásjelentést” Révay Valériától. A tanárképző főiskola fiatal tanársegéde nemrég érkezett meg a francia fővárosból, ahol hazánk képviselőjeként részt vett az UNESCO klubok I. Világkonferenciáján. A — közel egy hétig tartó — konferenciára 58 ország küldte el képviselőit, s további 10 ország megfigyelőként vett részt. — Miről volt szó a tanácskozáson? — Talán nem mindenki tudja, hát elmondom, hogy az UNESCO az ENSZ tudományos, kulturális és nevelésügyi szervezete. Ez meghatározta a két szekcióban zajló tanácskozás témáit is. A miénkben, az információcsere bővítésének módjairól esett szó. Ez „elcsépelt” kifejezés mögött valójában súlyos probléma rejlik Jelenleg ugyanis, bármilyen furcsának tűnik, de a világon az információcsere erősen egyoldalú. A nagy hírügynökségek, — monopol helyzetüknél fogva - kezükben tartják az összegyűjtött információkat, illetve azt gyűjtenek, amit akarnak. így aztán, — s ez elsősorban a harmadik világ gondja — egy-egy országról nem alakulhat ki valós kép a közvéleményben. Azt vizsgáltuk, mit tehetnek az UNESCO klubok a kérdés megoldásért. — És mit tehetnek? — Szélesíteni kell a tagállamok klubjainak kapcsolatát. Ehhez mi filmekkel, könyvekkel, diasorokkal stb. járulhatunk hozzá, s mindenek előtt: ha nyelveket tanulunk! — És miről volt szó a másik szekcióban? — Idén ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. születésnapját. 1978. december 10-e az Emberi Jogok Napja Ez a bizottság megoldást igyekezett keresni arra, hogyan lehetne az előbb említett okmányt ismertebbé tenni. A téma aktualitása mellet szól, hogy az ENSZ, az idei esztendőt a fajüldözés elleni évnek nyilvánította. — Hogyan áü — a többi tagországhoz mérve — a magyar UNESCO klubhálózat? — Magyarországon jelenleg hét klub működik. Ebből négy egyetemeken, kettő művelődési házakban, s egy a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Itt van a dokumentációs központ is, így ránk különösen nagy felelősség hárul, ám ezzel együtt lehetőségeink is jobbak, bár egyelőre nem tudjuk megfelelően kihasználni. — Elérte céljai a kongresz- szus? Várhato-e a folytatás? — A következő tanácskozás időpontjába« még nem egyeztünk meg. Fontosabb eredménynek tartom, hogy sikerült új ismeretségeket kötnünk, s ha ez később a klubok munkájában is érezteti hatását: már nem töltöttük az időt hiába Párizsban. Csendes Csaba Jól gazdálkodó, exportra is termelő ipari szövetkezeteink szociális ellátottsága alig éri el, vagy el sem éri az országos átlagot. Mindössze két ipari szövetkezet mondhat magáénak saját üzemi konyhát. A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezetben, a Kisvárdai Építőipari Szövetkezetben van orvosi rendelő, de számos három—négyszáz dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezet orvosi ellátása megoldatlan !... Az öltözők, fürdők hagy része zsúfolt és korszerűtlen. Fehérgyarmaton alig néhány nap múlva vehetnek birtokukba egy új szociális létesítményt az asztalos- és vasipari szövetkezet dolgozói. Rakamazon minden igényt kielégítő szociális épület kivitelezésén dolgoznak. A KISZÖV elnöksége a terv szerint októberben tárgyal a szövetkezetek szociális helyzetéről. Az elnökségi ülés után remélhetőleg fejlődést jelentő intézkedések is születnek. A vállalatok szociális terveket készítenek, a kollektív szerződések részletesen is foglalkoznak a dolgozók borítékon kívüli juttatásával. Az SZMT illetékeseinek tapasztalatai szerint azonban számos terv és kollektív szerződés általános közleményeket. megállapításokat tartalmaz. s nem felel meg a követelményeknek. Sokat javult a munkásszállítás, de még ma sem elégíti ki az igényeket. Nem vált be az ötlet, hogy üzemek közösen indítsanak munkásjáratokat. A közös busz jogi és pénzügyi nehézségekbe ütközik. A SZÁÉV új munkásbusza például csak enyhít a gondokon. A kisvárdai öntödéi vállalatnál viszont szinte véglegesen megoldódtak a szociális gondok. A szociális célokra fordított összeg több szempontból is hasznos befektetésnek számít. N. L. Hímzett áru exportra mu i A lyukkártyavezérlésű Diamant kötőgépek segítségével egy műszakban 91 gyermekpulóvert készít csehszlovák exportra Oláh Gizella. (G. B.) A múlt évi 101 millióval szemben az idén 108 millió forint értékű termék előállítását tűzte célul a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet kollektívája, ötvenmillió forint értékű kötöttáruból, 18 millió forint értékű gyermek- ruházati cikkből, 23 millió forintnyi furtai hímzésből, s 13,4 millió forint értékű beregi, paszabi és cigándi hímzett, illetve szőtt áruból tevődik össze az idei terv, amit még 3,6 milliós szolgáltató tevékenység egészít ki. Termékeiknek közel egyötöde — mintegy húszmillió forint értékű áru — külföldön talál gazdára. A Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába és Líbiába kötöttárut, míg az NSZK-ba, Svájcba valamint Franciaországba furtai és beregi hímzett árut exportálnak. A KÉPERNYŐ ELŐTT Nemcsak az autó szerelmeseinek érdemes odafigyelniük az Autók és emberek című francia filmsorozatra. Claude Savarit rendező munkájának erénye, hogy nem merül ki a gépkocsitípusok ismertetésében és nem fullad bele a technikai részletekbe sem. Bőséges „köretként” inkább sok érdekes, eredeti kortörténeti dokumentummal szolgál, vonzó tálalásban. Már az eddigiekből is látható, hogy az autónak a technikai fejlődésben és a modern életforma alakításában való szerepe a leghangsúlyosabb ebben a filmsorozatban: annak a robbanásszerű rendkívüli hatásnak az érzékeltetése, amihez hasonlót csak kevés technikai „csoda” keltett még az emberiség életében. (És mindez egy másik csodálatos találmány, a film térhódításával meg is volt ■ örökíthető egyidejűleg ...) Gyárfás Miklós tévéjátéka. a Franciska műfajilag nehezen meghatározható, kivitelében {Herényi Imre rendezése) még nehezebben megközelíthető produkció volt. Egyes mondatokat, szövegrészeket és párbeszédeket hallgatva és a kari- kírozó színészi játékot figyelve groteszk (vagy abszurd) válási vígjátéknak tűnt, de valahogyan nem kapcsolódtak egymáshoz a részletek, s nem állt össze valamivé az egész. A megfeszített figyelemre kényszerítés pedig — szórakozás helyett — egy bizonyos határon túl ingerültségbe torkollhat, — mint most talán nem is ok nélkül. A Kisfilmek a nagyvilágból magyar különkiadása sikeres vállalkozás volt. A látott hat kisfilm legfőbb vonzóereje — egyedi minőségüktől függetlenül- — az volt. hogy mindegyik a mi mai világunk valós jelenségeiről szólt, felelős önvizsgálattal. többségük nagyon is elgondolkodtatóan. A Gombnyomásra címűben például a gyermekek éles megfigyelései döbbentettek meg a technicizálódás megállíthatatlan továbbfejlődéséről. S használ-e a gé- piesedés elidegenítő hatása ellen, ha a gyerek azt mondja: ...ő (a robotgép) az egyetlen ember a családban, akit szeretek, hiába gép!”, vagy ellenkezőleg: „természetes élet egy nagy fa tetején?” A Csak az aréna? nyomós érvekkel és érdekes filmeszközökkel — hatásokkal szólt a tömegsport érdekében. A Várjuk Erikát kiváló filmszociográfia többnyire önérdekeket megmutató társadalmi körképét jólesően árnyalta a tízgyermekes család önzetlen befogadókészsége. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Az ország legnagyobb kabarészínháza — a rádióé — fennállása óta először készített műsort külföldön. Ez önmagában még nem érdemelne szót, legfeljebb egy kérdést (miért kellett külhonba menni kabaréötletekért?), ha Marton Frigyes és stábja nem ott szerepelt volna, ahol magyarok élnek és dolgoznak egy hatalmas beruházáson. Ajándék volt ez a műsor az- orenburgi gázvezeték magyar építőinek. a bogorodcsáni kolóniának, ajándék és tisztelgés emberpróbáló és nagyszerű munkájukért. Éppen ezért — hallhatólag — nem is az a szándék vezette a szerzők tollát, hogy a kint helytálló építőket csipkedjék meg. sőt éppen az ő példamutató munkájuk adott lehetőséget az itthoni munkamorál gyenge pontjainak kifigurázására. így következett be az a (kabaré világában szokatlan) végeredmény, hogy a tanulságot nem azoknak kellett levonniuk, akikről és akiknek a műsor elsősorban szólt, hanem másoknak (nekünk, itthoniaknak). A rádió Kabarészínházának szerzői azok. akik ezt a műsort írták, biztosan a helyszínen is szereztek élményt. tapasztalatot, kaptak ötletet. Mégsem ismerik, nem ismerhetik annyira az ottani életet, hogy olyan frappáns, lehengerlő adás kerekedett volna ki írásaikból, mint amilyenhez általában eddig hozzászoktatták a hallgatót. Igaz. nem volt könnyű dolguk: kinti életanyagot kellett úgy megírniuk. hogy necsak az a néhány száz ember értse és élvezze Bogorodcsániban, hanem (ahogy mondani szoktuk a kabaré hallgatóiról) egy egész ország. Ezért hallottunk olyan poénokat, amelyek jól ültek a felvétel közönsége körében, mi azonban nem értettük igazán őket. Amikor viszont a kinti hallgatóság nem nevetett annak nem a meg nem értés, hanem a szöveg erőtlensége, a vérszegény ötlet, a gyenge vicc volt az oka. Mert ilyen is volt néhány. Seregi István Rendőrkézen a birkatolvajok A Szamos menti Állami Tangazdaság csaholci üzemegységének vezetője ez év február 7-én feljelentést tett a rendőrségen, mert a tangazdaság juhtelepéről az éjszakai órákban ismeretlen tettesek 5 anyajuhot elloptak. A bejelentést követően a rendőrség még aznap nyomára bukkant az ismeretlen birkatolvajoknak. Az ellopott állatokat Nagy Sándor kisnaményi lakosnál találták meg, amit a gazdaságnak visszaadtak. A vizsgálat megállapította, hogy Nagy Sándor több esetben tett ajánlatot Milák Sándornak, hogy szívesen venne tőle anyajuhokat. Milákéknak mintegy 300 ezer forint értékű juhállományuk volt, de ebből Milák nem volt hajlandó eladni. A sok kérlelésre azonban azt ígérte Nagy Sándornak, hogy ha valóban szeretne venni, akkor „szerez” neki máshonnan. Nagy tisztában volt a szerzés módjával, mivel tudta, hogy Milák Sándor a gazdaság juhászatában dolgozik. Milák Sándor ezek után rávette öccsét, hogy menjenek el együtt a gazdaság telepére juhot lopni, amit Nagy megvásárol tőlük. Milák György testvére ráállt és együtt mentek el a telepre. Az ellopott állatokat az éjszaka leple alatt hajtották el Nagy udvarába, aki már várta a két tolvaj testvért. A sikeres állatvásár után megitták a szokásos áldomást, majd 5000 forint került a tolvajok markába. A két tolvaj az állatok ellopásával a tangazdaságnak 15 ezer forint kárt okozott, ez azonban az állatok visszaadásával maradéktalanul megtérült. Az orgazdától kapott pénzt testvériesen megfelezték, azonban még idejük sem volt elkölteni, mert a rendőrség azt is lefoglalta. Milák Sándor cselekményét azzal magyarázta, hogy kevés volt a zsebpénze, mivel keresetét szüleinek adta oda és így akarta azt kiegészíteni. Milák György csak testvéri szeretetből segített és azzal védekezett, hogy nagyon megbánta, nem gondolta, hogy baj lesz belőle. A Fehérgyarmati Járásbíróság Milák Sándort és testvérét jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettében, míg Nagy Sándort orgazdaság bűntettében találta bűnösnek. Milák Sándort 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, mellékbüntetésként /5000 forint pénzbüntetésre, Miiák Györgyöt 5000 forint pénz főbüntetésre, Nagy Sándort 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és 3500 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.
