Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
1978. május 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 30 ÉVE TÖRTÉRT Á munkáspártok egyesülése megyénkben ■^■z 1947. évi országgyűlési választások Wi V eredményeként jelentősen megvál- KÄa toztak a korábbi politikai erőviszonyok. A választók a szövetségbe tömörült négy párt által képviselt Függetlenségi Front programját fogadták el. Azt a programot. amely a földreform végleges befejezését, a hároméves terv megvalósítását, a nagybankok államosítását tűzte ki célul. A hatalomban és a termelőeszközök tulajdonában történt változások mutatták, érlelődnek Magyarországon a proletárdiktatúra feltételei. Előtérbe került a munkásegység megteremtése, a két párt egyesülésének szükségessége. Az egyesülés mellett foglalt állást az SZDP XXXVI. kongresz- szusa is és 1948 tavaszán megindult a két munkáspárt fokozatos egyesítése. Az egyesülést sürgető tényezők közé tartozott az is, hogy már 1947 végén, de különösen 1948 elején a szociáldemokrata pártban a bomlás jelei mutatkoztak és megindult az áramlás megyénkben is a kommunista párt felé. Nagyobb számú átlépések történtek különösen Nyíregyházán, Demecserben, Nyírbátorban. Mátészalkán és Kisvárdán. A szociáldemokrata pártban a baloldal fokozatosan megerősödött és határozottan törekedett a jobboldali elemek vezetésből való eltávolítására. 1948. március 10-én Budapesten összeült a két párt összekötő bizottsága, hogy megtárgyalja és meghatározza az egyesülés előkészítésének közvetlen feladatait. A feladatokat a március 23-án kibocsátott „Irányelvekében rögzítették. A határozat alapján az egységesítést megelőző feladatok végrehajtására április 1-ig létre kellett hozni a megyei, a városi, a járási és üzemi egységbizottságokat. Az egységbizottságok dolgozták ki az egyesülés helyi szervezeti feladatait és biztosították azok gyakorlati végrehajtását. Az „Irányelvek” megjelenése után megyénkben is meggyorsult az egyesülést előkészítő ideológiai és szervezési munka. Márciusban egészen az alapszervezetekig megalakultak az egységbizottságok, általában négy—három arányú kommunista többséggel. Az egyesülés jelentőségének magyarázására, az együttműködés javítására a megyei és járási egységbizottságok közös pártnapok tartását határozták el. A Szatmár megyei egységbizottság március 30-i ülésén a megyei lap terjesztése érdekében a közös sajtókampány szervezése mellett is állást foglalt. Nyíregyházán április 6-án közös járási titkári értekezletet tartottak. Az egységes munkáspárt megalakításának jelentőségéről Brutyó János központi kiküldött, a szervezeti feladatokról pedig Barczi Gyula, az MKP megyei bizottság káderese beszélt. Az egységbizottságok körültekintően végezték munkájukat. Ezáltal kikerültek a pártból, a párt megyei vezetéséből azok a visszahúzó erők, akik leginkább akadályozói voltak a két párt jó együttműködése kialakulásának. A lezajlott tisztogatási akció elősegítette, hogy a kommunista és szociáldemokrata párttagok tömegei közelebb kerüljenek egymáshoz, ami az egyesülést is kedvezően befolyásolta. Az egyesítő taggyűléseket mindkét megyében május 7. és 23. közötti időben tartották. A taggyűléseket általában nagy érdeklődés kísérte, mindenütt szép külsőségek között zökkenőmentesen zajlottak le. Demecserben például mintegy 1500 főnyi tömeg jelenlétében a községi népkertben mondták ki az ünnepélyes egyesülést. Nagyhalászban is több mint ezer fő volt jelen. Több helyen a jelenlévő pártonkí- vüliek részvételével ünnepélyes formában helyezték el az új táblát a párthelyiség homlokzatára. Nyírmadáp közös vacsorával és tánccal zárult az ünnepség, ahová a koalíciós pártok vezetőit is meghívták. A korabeli jelentések szerint „... a községek lakosságának túlnyomó többségében egészséges hangulatot váltott ki a két párt egyesülése ...” Egyesülési taggyűlés Szabolcsban 187. Szatmárban pedig 70 szervezetben volt. A többi helyen — ahol nem volt SZDP-szer- vezet— csak az MDP alakulását mondták ki, Szatmárban pl. 50, Szabolcsban 45 helyen. A taggyűléseken megválasztották az új vezetőségeket, valamint az egyesítő megyei konferencia küldötteit. A vezetésbe általában egyharmad arányban kerültek be volt szociáldemokrata párttagok. A taggyűléseken a' két párt felsőbb szervei is képviseltették magukat, segítséget nyújtottak a pártszervezet munkájának megindulásához. A beszámolók és felszólalások nagy teret szenteltek az egyesülés jelentőségének magyarázására, az új pártba kerülő szociáldemokrata és kommunista párttagok összefogására, egyenlő jogaik gyakorlásának fontosságára, a pártszervezet tevékenységének javítására. „A pártszervezet működése olyan legyen, hogy a nép a pártban a tanácsadóját és támogatóját lássa” — fogalmazták meg a kemecsei egyesítő taggyűlésen. A két párt egyesülése után Sza- bolcs-Szatmárban az MDP-nek 352 alap- szervezete volt. 1948. május 30-án ült össze Nyíregyházán és Mátészalkán is a két párt megyei egyesítő konferenciája. A konferencián Szabolcsban 300 küldött vett részt, ebből 205 MKP-. 95 pedig SZDP-tag volt. Szatmárban 273 volt a küldöttek száma, amelyből 194 MKP-. 79 pedig SZDP-tag volt. A konferencia határozatilag is jóváhagyta az egyesülést, és megválasztotta az új megyei vezetőséget. Megyei titkárnak Szabolcsban Gyenge Károlyt, Szatmárban pedig Nagy Sándort választották. Az egyesüléssel lehetővé vált. hogy kommunisták és szociáldemokraták egységes pártba tömörülve kezdhették meg megyénkben is az MDP programjában elfogadott nagyszabású célok megvalósítását: a szocializmus felépítését. |z elmúlt 30 év társadalmi fejlődése egyértelműen igazolta az egyesülés történelmi jelentőségét. A fúzió után kezdetét vehette a szocialista építés alapjainak lerakása és 1948 őszén megyénkben is megalakultak az első termelőszövetkezetek. Pártszervezeteink politikailag, szervezetileg megerősödtek, a feladatoknak megfelelően fejlődtek. Filep János m A PERMETEZÉS (Gaál Béla felvételei) Permetezés 2 méter magasból Sárga egvmitiros a légtérben A repülőgép pilótája és a termelőszövetkezet növény- védős szakmérnöke a gazdaság térképe fölé hajol. Megkeresik tekintetükkel a háromszáz hektáros, kukoricával bevetett Maszling táblát, ránéznek a szélzsákra, s megbeszélik a gép repülésének irányát. Majd a pilóta még egy utolsó ellenőrzést végez a Cmelákon, beszáll az ülésbe és a töltőhelyhez gurul. Húszezer hektár Megszokott látvány már az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet légterében a sárga, egymotoros repülőgép. Igaz, csák ebben az évben kezdték el a repülőgépes növény- védelmet, azonban szinte hetente, naponta végeznek valamilyen munkát. — A repülőgép nekünk az életet jelenti — mondja nem túlzott optimizmussal Jenei Lajos növényvédő szakmérnök. — Ugyanis a szövetkezet kissé elmaradt a gépesítettséggel, kevés a földi növényvédő gépünk. Évente húszezer hektárt kell permeteznünk. A Lenin Termelőszövetkezet nemrég alakult az újfehértói szakszövetkezetekből. Most 6050 hektáron gazdálkodik és több éves, vagy évtizedes lemaradást kell pótolni — legalábbis ami a tápanyag-visszapótlást, a táblá- sítást és gépesítést illeti. — Tél végén, kora tavasz- szal — folytatja Jenei Lajos — a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola harmadéves hallgatói végezték a gabonafélék fejtrágyázását. Azóta már vegyszerezték az 1900 hektár területű kalászosokat és most a kukoricán a sor. Ezzel a táblával befejezzük az első — kelés előtti — FURCSA ELLENTÉT a Nyírségi Patyolat Vállalat Simái úti telepén: az üzemcsarnokban a legmodernebb gépek festik, tisztítják a ruhákat — a munkához szükséges gőzt egy' réges-régi kazán szolgáltatja. A kazánban fejlesztett gőz valaha vonatokat továbbított. Egy kiérdemesült, Truman- nak becézett 411-es mozdony kazánját hozták ide energiát szolgáltatni. A hosszúkás, nagy étvágyú kazánt két műszakban két fűtő eteti. Egyikük Mester András, akit lelkiismeretes munkájáért a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címmel tüntettek, ki. A kazánház mellett jókora területen látható a fénylőn fekete ipari szén. Hagyományos módon kerül a kazánba. A fűtő feltüri inge ujját, hátratolja svájcisapkáját, a hatalmas lapáttal megrakja a talicskát és tolja a tűzszekrény elé. Ser- ceg, vörösük a szén, odabent 1700 fokos a hőség. A kazánház ajtaja, ablaka nyitva (nem is lehetne őket becsukni), szabadon járhat a levegő, az előtérben mégis 30—35 fokot mutat a hőmérő. Meleg munkahely a javából, júniustól még melegebb lesz, ezért hozzák majd a szódát frissítőnek. A földes helyiségben pa- . rányi asztal, a tetejét finom pernye festette feketére. Az asztalon a vacsorához szükséges lábas és soksok újság, olvasnivaló. Két tűzrakás között a fűtő felteszi szemüvegét és kívántechnikátoól és a szakma fogásaiból. Mester András mestere szakmájának. Fűtött a berentei hőerőműben és a sajószentpéteri üvegT gyárban is. Kálmánházi lakásáról ingázott Borsodba nyolc évig. Több mint egy évtizeddel ezelőtt vállalt a Patyolatnál munkát, nyugÁ kazánfűtő csian böngészi a nagyvilág híreit. Nem szereti a szemüveget, de muszáj viselnie, mert a két évtized alatt az erős fény gyengítette a Iá- 1 tás át. Kereken*, húsz évvel ezelőtt vállalta a nehéz munkát, illetve a még nehezebbet, azelőtt „zsákos ember” volt a terményforgalmi vállalatnál. Két évtizeddel ezelőtt Borsodban dolgozott, ott tett vizsgát biztonságdíjig fogadott hűséget. „A tizenkét év alatt huszonhárom ember dőlt ki mellőlem”. A meleget, a lapátolást nem mindenki bírja. Ö magas, szikár ember, a gyerekkora óta végzett nehéz fizikai munkában megedződött. Most 53 éves, jó erőnek örvend, mint mondja, csak a műszak vége felé fárad egy kicsit. A kálmánházi otthonában öt gyermeket nevelt fel, a ház körüli munka, a gyümölcsfák ápolása jelenti számára a felüdülést, a ki- kapcsolódást. Tavaly a Patyolat két dolgozója mehetett kirándulásra a Szovjetunióba — ő volt az egyik. Repülőgépre ült, tengert látott, az volt az igazi kikapcsolódás. AZT MONDJA, a vállalat munkája nagyon gőz- igényes. Szakértelemmel magyarázza, hogy a ruhák tisztítása 13 atmoszféra gőznyomás mellett lenne ideális, az öreg masina csak tíz atmoszféra nyomásra képes. így különösen ügyelnie kell arra, hogy legalább ez a tíz atmoszféra nyomás ne csökkenjen, hogy a ruhák hamarabb száradjanak és rövidüljön az átfutási idő. Bizakodó a mester, tudja, hogy hamarosan elkezdik a Patyolat fejlesztésének harmadik ütemét. Talán még két nyarat kell itt kihúznia, aztán átadják az új kazánházat. Gáztüzelésű kazán szolgáltatja majd a gőzt. A fekete helyről a fehér helyre megy. Az új kazánház olyan tiszta lesz, mint a patyolat. Nábrádi Lajos A PERMETLÉKE VERÉS A TÖLTÉS gyomirtást, utána kezdhetjük a másodikat. Gyakorlóbázis A Z—37-es, vagy más néven a Cmelák egy felszállásra öt mázsa műtrágyát, vagy ötszáz liter permetszert tankolhat a tartályába. A műtrágya négy, a növényvédő szer tíz hektárra elegendő. Emellett döntő a kiszórás gyorsasága. A repülőgép száznegyven kilométeres sebességgel haladva percek alatt végez azzal a munkával, amire a földi gépeknek sokkal hosszabb időre van szükségük. — Az év elején kezdtük a termelőszövetkezetben a munkát — mondja Pap p Zoltán, a gép pilótája. — A harmadéves hallgatók, akik nemsokára már önállóan végzik ezeket a feladatokat, szórták a műtrágyát és permeteztek is. A gazdaság vezetői optimális feltételeket teremtettek. Gond a táblák kis mérete, azonban már folyik a táblásítás. Szocialista szerződést kötöttünk. Szeretnénk véglegesen kiépíteni itt egy gyakorlóbázist. Közben a három növény- yédős szakmunkás szorgalmasan keveri a gyomirtó szert, s töltik a gép tartályába. Ebben segédkezik a repülőgép szerelője, Haller György is. — Ilyenkor csak kisebb beállításról lehet szó, hiszen minden permetezés megkezdése előtt alaposan átvizsgáljuk a gépet. Vigyázni kell, nehogy csorogjon a szórófejekből a szer, mert más kultúrán való átrepüléskor azt tönkreteheti. Papp Zoltán nyugodtan várja az indulást. Nyugodtsága érthető, túl van már a huszonnyolcezredik felszálláson. A repülőgépes szolgálatnál 1969 óta tevékenykedik, és harmadik éve Nyíregyházán oktatja a főiskolás fiatalokat a gépmadár „lovaglására”. — Viszonylag alacsonyan repülünk — mondja — a permetezést kéf méter magasságból végezzük. Kezére pillantok, hiszen ilyen magasságban végzett repüléshez nyugodt, biztos kezekre van szükség. — Sokan végeztek gazdaságossági számításokat, és egyöntetű a megállapítás: gyorsabb, jobb minőségű, egyenletes ez a védekezés a földinél. Amikor még nem lehet a talajra menni, a repülőgépekkel már megkezdhetik a permetezést. Itt taposá- si kárról nem kell beszélni. Míg egy hektáron — búzát véve alapul — három—öt mázsás terméskiesést okozhat a traktorral vontatott permetezőgép, addig a repülőgépes növényvédelem esetén ez elmarad. Levegőben Megtelt a repülőgép tartálya, a pilóta ismét beszáll az ülésbe. Még egy utolsó ellenőrzés, s felzúg a gép motorja. Lassan elindul, majd egyre gyorsul. Előbb á hátsó kerék emelkedik meg. vízszintessé válik a törzs, majd kétszáz méter után elhagyja a földet. Balra kanyarodik és elrepül a fejünk felett. Bige Sándor, Fehér József és Virágos József hosszan néznek utána, amíg el nem tűnik a táblaszéli fasor mögött. Sipos Béla
