Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

1978. május 5. K ELET-M AG YARORSZÁG 3 A marxi életmű 160 ÉVE SZÜLETETT MARX KÁROLY N ézzük, hogyan vetődött fel egyálta­lán a marxi életmű egységének a kérdése? A „gondok” két történeti hullámban merültek fel. s e hullámok egyaránt Marx fiatalkori írásainak megtalálásához. ..felfe­dezéséhez" kapcsolódtak. Századunk har­mincas éveiben publikálták ugyanis elő­ször a Gazdasági-filozófiai kéziratok és a Német ideológia kevéssel később. A poli­tikai gazdaságtan bírálatának alapvona­lai c. műveket. Olyan írásokat, melyeket Marx — részben Engels közreműködésével — a 19. század negyvenes, illetve ötvenes éveiben vetett papírra. Az értelmezések első hullámában — s ez hozzávetőlegesen századunk hatvanas éveinek derekáig tartott. — a polgári filo­zófia „marxológiai” (Marxszal foglalkozó) vonulata a fenti írások alapján a „fiatal” Marxot játszotta ki a „kései” Marxszal szemben, utóbbi „rovására”. Mi tette ezt lehetővé? A századforduló szociáldemokráciájá­nak marxizmus-értelmezése példátlanul beszűkített és egyoldalú volt. A Marx utá­ni marxista filozófiai gondolkodásban — Lenin tiltakozása és ellenvéleménye dacá­ra — évtizedeken át uralkodott egy olyan felfogás, amely a társadalmi élet valameny- nyi megnyilatkozását egyoldalúan és mechanikusan egyetlen tényezőre, a gazda­sági viszonyokra akarta redukálni. A prob­léma az volt, hogy a gazdasági viszonyok szélsőségesen mindent megmagyarázó elv­ként való tételezése merőben utólagos és járulékos szerepre kárhoztatta az emberi cselekvést. Ebből a marxizmus-értelmezés­ből kiderült a cselekvő-alkotó, a körülmé­nyeket tevékenységével befolyásoló, a tár­sadalmi alternatívák között választó, rövi­den: a magát és történelmét teremtő ember problémája. Abból a marxi belátásból, hogy az ember egyszerre szerzője és sze­replője saját „színpadi drámájának”, csak az utóbbi szempont érvényesült. Ez az antidialektikus felfogás ereden­dően megtörte Marx filozófiai munkásságá­nak egységét. A helyzet sajátossága az volt. hogy a harmincas évektől beinduló emlí­tett „első hullám” a fenti, bírált értelme­zést magának Marxnak tulajdonította. Mondván, hogy minderre a „kései” — A tőkét író — Marx maga adott volna alapot. Mondván, hogy ezzel a „kései” Marxszal szemben kell — úgymond — felfedezni a „fiatal", „emberfilozófus”, ..humanista” Marxot. Ez az egyoldalúság nyilvánvalóan lebecsülte és mellőzte Marx kései munkás­ságát. s ezzel drasztikus módon megtörte életműve egységét, Már ebben az időszak­ban — a negyvenes-ötvenes évek periódu­sában — felmerült ezért annak szükséges­sége. hogy megszüntessék ezt az ellenmon- dásos feldarabolást és szembeállítást. Ennek az egységnek bizonyítása pem egy csapásra történt. A „fiatal” Marxot ki­sajátító első hullám ugyanis — mintegy önmaga reakciójaként — megszülte azt a második hullámot, amely a „kései” Marxot abszolutizálta. A hatvanas évek derekán je­lentkezett e tendencia a francia Louis Alt­husser munkásságában, » Althusser: minden olyan vizsgálódást, amely az ember helyére, szerepére, lehető­ségeire kérdez ideologikus. Azért, mert em­beri igyekvéseket és óhajokat próbál for­mába önteni, mert célokkal és nézetekkel kívánja ellátni az embereket. S mint ilyen, az emberi cselekedetek befolyásásolására törekszik, gyakorlati-manipulativ beállított­ságú. s azért nem láthatja el a pártatlan és objektív megismerés funkcióját. A tudo­mány ezzel szemben nem az emberi gya­korlat alakításával foglalkozik, hanem meg­ismeri a társadalmat. Mégpedig úgy. hogy eközben elvonatkoztat az embernek azok­tól a vágyaitól, előítéleteitől, rigolyáitól és „agyrémeitől”, amelyek erre a társadalom­ra vonatkoznak. Felvetődik a kérdés: a marxista filozó­fia elveszítheti-e ideologikus és világnézeti funkcióját? Lehet-e merőben leírótudomá­nyos elmélet? Aligha. A valóság mégoly mély megismerése önmagában még soha senkit nem késztetett társadalmi cselek­vésre. Márpedig a marxizmus központi funkciója az. hogy széles társadalmi meg­győződést és egyetértést alakítson ki és szi­lárdítson meg olyan célokban és értékek­ben, amelyeket éppen magának a valóság­nak a megismeréséből olvasott-következte- tett ki. Althusser legnagyobb tévedése az. hogy az ideológia és a tudomány különb­ségét mint a „becsapás” és az „igazmondás” különbségét fogta fel. Jóllehet az igazi kü­lönbség eltérő társadalmi funkciójukban rej­lik. Az ideológia feladata a társadalmi moz­gósítás kialakítása, és ebből még nem kö­vetkezik. hogy az ideológia ne tartalmazna tudományos eredményeket. Éppígy bemu­tatható. hogy ideologikus tartalmak és óha­jok számos esetben vezettek tudományos felismerésekhez. És ezzel visszajutottunk Marxhoz. M arx ugyanis nemcsak fenti fiatal­kori műveit, hanem a Kommunista Kiáltványt is „fiatal korában” ír­ta. tehát A tőke előtt. Innen nézve pedig kiderül, hogy a marxi életmű első szakasza genetikus eszmetörténeti kapcso­latban áll a későbbiekkel. Arról van szó, hogy a fiatalkori stádiumban születnek meg azok a problémák, amelyek megoldásán Marx egész későbbi alkotó tevékenysége során fáradozik. Számára a gazdaság terü­lete nyújtotta azokat az eszközöket és vi­szonylatokat. amelyek forradalmi átala­kítása elsődlegesen teszi lehetővé a fennálló meghaladását, vagyis — s a hatvanas évek­től a marxista filozófia meggyőzően doku­mentálja ezt a körülményt — a marxi vizs­gálódások súlypontjának áthelyeződése ki­zárólag abból a nézőpontból érthető meg. hogy az ember társadalmi felszabadítása volt és maradt érdeklődésének kulcsfontos­ságú mozzanata. A „fiatal” és a „kései” Marxé egyaránt. TABLETTÁZÓGÉP A tisza vas vári Alkaloida és Vegyészeti Gyár új. szovjet gyártmányú körforgós tablettázógéppel gazdagodott. A gép műszakonként hat-nyolc százezer tablettát készít, amely kö­zel duplája a régebbi gép teljesítményének. Képünkön Ist­ván Jánosné gépkezelő munka közben. Fotó: Mikita Viktor. N égy katona. És fából, éhségből, földből for­málták őket. Hóvihar­ból és honvágyból borotválatlan szakállból. És felettük gránátok bőgtek és lecsapódva feketére mar­ták a havat. A négy elveszett arc falemezként merevedett meg az olajlámpa lengésében. De amikor felettük felsírt a vas és félelmetesen vonyított. az egyik faarc felnevetett. A többiek is szürkén vi­gyorogtak. És az olajlámpa csüggedten lengett. Négy katona. ívbe görbölt a szakáll kö­zött két lilás vonal: Drágasá­gom. Itt tavasszal nem kell szántani a földet. És a kiszi- kadt földet trágyázni sem kell. Az egyik óvatosan cigaret­tát sodor. Remélhetőleg ez nem répaföld. A répát nem tudnám elviselni a halálban. De például mi a véleménye­tek a retekről? Retek között az örökkévalóság? A lilás ajkak meggörbül­tek: Csak legalább giliszták ne lennének. Majd ehhez is hozzá kell szokni. *A fiatalon elhunyt Wolfgang Bordiert sr hitleri évek Németor­szágának egyik legjelentősebb (rója. Antifasiszta magatartásá­ért többször elítélték, majd bün­tetőszázaddal a frontra küldték. Balladái tömörségű novelláiban a német katonák nyomorúságának ábrázolásával tiltakozik az ér­telmetlen háború ellen. Az írást a győzelem napja alkalmából kö­zöljük. A Nyíregyhá­zi Kossuth Lajos Szak- középiskola forgá­csolóműhelyében Csomortáni László szaktanár a har­madéves gépi for­gácsolótanulók­nak az egyetemes palástköszörű gép működését mutat­ja be. Császár Csa­ba felvétele. Lépéshátrányban a konzervgyár (3.) Almafeldolgozó vonal Vaján Szabolcs aranya az alma. Az állandósult, 50 ezer va­gonon felüli termés megkö­veteli, hogy nőjön a helyben feldolgozott alma mennyisé­ge, az exportra néhír kerülő gyümölcs minél nagyobb há­nyadát jó hatásfokkal kon- zervnek, sűrítménynek dol­gozzák fel. A közös érdekelt­ség hozta, hogy a konzerv­gyári fejlesztéshez kapcso­lódva egy almafeldolgozó vonalat építenek fel a me­gyében. A 110 millió forintosra tervezett beruházáshoz a hitelszerződést most készítik elő. A Nyíregyházi Konzerv­gyár mellett a vajai székhe­lyű NYIRKERT-társulás és a TSZKER vesz részt a beru­házásban, amelynek révén a közös vállalkozásban 5500 vagonos feldolgozó kapaci­tást hoznak létre Vaján. Az így nyert almaié sűrítése fo­lyik majd Nyíregyházán. Kis helyen többet Közismert, hogy a nyír­egyházi gyár területi elhe­lyezkedése miatt nem bővít­hető. Ám erre nincs is szük­ség, mert az alacsonyabb szintű feldolgozást a termő­helyekhez közel érdemes el­végezni, míg a nagyobb fel­készültséget és gépesítést kí­vánó végső feldolgozás kell, hogy a gyárban történjen. Már szerelik azt az új be­rendezést. amely segítségével Wolfgang Bordiert: * katona A sarokban levő ezt mond­ta: Abból ugyan nem veszel észre semmit. Kimondja ezt? kérdezte, aki cigarettát sodort, ki mondja ezt? Hallgatak. És fölöttük az őrjöngő halál rikácsolt az éjszakába. Kékesfeketére tépve a havat. Megint vi­gyorogtak. A gerendát nézték a fejük fölött. De a gerendák nem ígértek semmit. Az egyik köhögött a sarok­ban: Na, majd meglátjuk. Nyugodtak lehettek. De ez a „nyugodtak” olyan rekedten hangzott, hogy az olaj lámpa meglódult. Négy katona. De az egyik szót sem szól. Hüvelykujját végigcsúsztatta a fegyveren. Fel. le. Fel. le. Aztán a vállá­ra vette. Semmit sem gyű­lölt úgy mint ezt a fegyvert. Csak akkor fogta kézbe, ha feje fölött golyók süvítettek. A lámpafény csüggedten tükröződött szemében. Ak­megduplázzák a sűrítőkapa­citást. Nem csak a paradi­csom feldolgozása, hanem az almaié sűrítése is végezhető ezen. — Az új gépek kisebb helyigénnyel, jóval nagyobb termelékenységgel dolgoz­nak. Ezért lesz elegendő a későbbiekben is a mai gyár — indokolja Simon Lajos műszaki osztályvezető-he­lyettes. A következő évek feladata, hogy a beérkező nyersanyag tisztítását oldják meg, ezzel együtt sürget a töltés, és az üvegek zárásának — amely jelenlegi formájában európai szinten is igen elavult mód­szer — korszerűsítése. Ugyanakkor gondolni szük­séges a kapcsolódó kiszolgáló rendszerek, csőhálózatok fel­újítására, javítására is. Je­lenleg ugyanis egyedül a cso­magolásról lehet elmondani, hogy megfelelő szinten, meg­felelő kapacitással történik. — A részmegoldások miatt olyan helyzet alakult ki, hogy ha az egyik helyen si­kerül modern gyártóeszközö­ket beállítani, akkor a szűk keresztmetszet a másik részen jön létre — magyarázza Ru­di Béla igazgató. Példa erre éppen az egyik legnagyobb tömegű gyártás, a borsó feldolgozása. A ki­helyezett állomásokról üte­mesen érkezik a borsó a fel­dolgozó vonalakra, azonban a folyamatos sterilizáló be­rendezés csak két vonal tér­kor az. aki cigerettát sodort, meglökte. A kicsi rémülten álláig'kaota a fegyvert, a szá­ját körülfogó szakállhoz. Arcát az éhség és a hon­vágy faragta ki. Aki cigarettát sodort ezt mondta: Add csak ide azt az olajlámpát. Persze, mondta a kicsi, s a fegyvert térde közé fogta. Ke­ze kinyúlt a köpenyből, meg­fogta a lámpát és odatartot­ta. De a lámpa kiesett a ke­zéből. És kialudt. Négy katona. A lélegzetük mély volt és magányos volt a sötétben. A kicsi felnevetett és kezével a térdére ütött. öregem, kilelt a hideg! Láttad ezt? A mécses kiesett a kezemből. Kilelt a hideg. A kicsi hangosan nevetett. De a sötétben szorosan fog­ta a fegyvert, amit annyira gyűlölt. És amaz. ott a sa­rokban. ezt gondolta: Senki sincs köztünk, de senki, aki ne reszketne. De aki a cigarettát sodorta, így szólt: Persze, az ember egész nap reszket. A hideg­től. Ettől a nyomorult hideg­től. Megdördült fölöttük a vas, rongyokra tépte az éjszakát és a havat. Tönkre tesznek minden ret­ket. viworgott lila ajka. És szorosan fogták a gyű­lölt fegyvert. És nevettek. Ki­nevették magukat a sötét, sö­tét mélyben. (Fordította: Csányi László) mékét tudja fogadni, a töb­bit a munkaigényes autoklá- vokban tartósítják. Felkészülni az újra A termelés feladatai a kö­vetkező években sem csök­kennek. A zöldség-gyümölcs termelés fokozását célzó in­tézkedések hatására a me­gyében mind több gazdaság vállalkozik a termelésre. Há­rom év múlva a jelenleginél ezer vagonnal nagyobb mennyiség feldolgozására kell felkészülnie a gyárnak. * A múlt évben 800 milliós termelést valósítottak meg a Nyíregyházi Konzervgyárban. Ehhez képeit viszonylag igen kevés a 37 millió forintos nyereség, amivel nem ők, ha­nem a tröszt, az igazgató ta­nács gazdálkodik, oszt szét az egyes vállalatok között. Az igazgató tanács viszont az egész iparág érdekeit szem előtt tartva részesíti előny­ben egyik vagy másik válla­latot. Mindez azonban nem mentesíti az egyes vállalato­kat, hogy felmérjék saját helyzetüket, keressék azokat az utakat, amelyek révén legalább a legfontosabb be­ruházásokat megvalósítsák. Akkor, amikor a megyei párt- és tanácsi vezetés szor­galmazza a rekonstrukciót, a vállalatnak is fel kell készül­nie, hogy tudja, pontosan mit akar, milyen további fejlesz­téseket valósít meg. — Az alma feldolgozására érdemes felfejleszteni a gyá­rat — fogalmaz az igazgató. — Ennek megfelélően alakít­juk át a termékszerkezetet is. A halogatás káros lehet Ugyancsak a gyümölcs ha­tározza még a gyár későbbi fejlődését is. Felkészültek a gyümölcs alapú bébiételek gyártására, aminek nagyobb része a Szovjetunióba kerül exportra. A következő öt­éves tervben további bőví­tésre számítanak, ami meg­egyezik az iparági elképzelé­sekkel is. A tyukodi üzemben több millióért új raktárakat épí­tenek. Ám az ott lévő terme­lési és munkaerő-háttérre alapozva új gépekkel sokkal nagyobb mértékben vehet részt a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozásában a konzervgyár. A gépek cseréje, a tyukodi fejlesztés anyagi lehetőségek híján ma még csak elképze­lés. Ám a halogatás, az el­odázott rekonstrukció káros lehet, előbb-utóbb visszaüt a termelésre is. Mindez indo­kolja, hogy a 80-as években a mainál nagyobb ütemű technológiai felújítás legyen, különben éppen az elavult gépek, üzemeltetése hozza rossz helyzetbe a konzerv­gyárat. (Vége) Lányi Botond

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom