Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 28. r ^ Kisbusz k. A K üllemre semmiben sem üt el hasonló korú társaitól. Dínó- sárga, mint a többi, már forgalomban lévő testvére, még típusra is azonos rokonságával: Ikarus 266-os. Amiben mégis különbözik: egy eleddig országosan is egyedülálló kísérlet, kezdeményezés elsőszülötte. „Szüleinek” házassága egy jó szándékú, s okos elgondolásnak köszönhető. A frigyhez pedig — az aláírásokon kívül — kellett még egy kis akarat s tervszerűség, amiben szerencsére ezúttal nem volt hiány. így született meg hát a kis autóbusz, melyet remélhetőleg követ majd több is. Félre a jelbeszéddel, mondjuk el világosan a május 2- án a mátészalkai forgalomban bemutatkozó Ikarus 266-os eddig rövidke históriáját! Alighogy a futószalagról lekerült, rögtön akadt gazdája: a Budapesti Finomkötöttáru-gyár vásárolta meg mátészalkai üzeme számára. Mivel azonban a szalkaiak nem rendelkeznem megfelelő apparátussal — a busz viszont kellett a munkásszállításhoz —, született meg a „házasság” gondolata. A Volán átvette az autóbuszt, árának felét visszafizeti a gyárnak, s eközben a közlekedési vállalat gondoskodik annak üzemeltetéséről, fenntartásáról, karbantartásáról. Egyszóval életéről. Az autóbusz szállítja be — alkalmazkodva a két műszak kezdetéhez és végéhez — a gyár Nagyecseden, Fá- biánházán és Nyírcsaholy- ban lakó dolgozóit. A közös megegyezéssel kialakított menetrend szerint közlekedő járművet a megállapodás értelmében igénybeve- hetik a településekről a járási székhely más vállalataihoz, gyáraiba bejárók is. Az autóbusz háztól házig viszi és hozza a kötöttárugyáriakat, de egyúttal csökkenti az útvonalon közlekedő járatok zsúfoltságát is. A z első, a maga nemében is új autóbusz haszna lemérhető lesz így a forgalomban, de bizonnyal a gyárkapun belül is. A megye egyik legfiatalabb nagyüzeme ismét tudott egy ésszerű újítást felmutatni. Mindehhez a Volánban megértő, segítő partnerre talált... (kalcnda) Ellátóközpont a pályaudvarnál Új, nagyobb boltok, ellátóegységek Nyíregyházán Sokan sajnálják még a lakóhelyük közelében működött, de a szanálás után lebontott boltot. Különösen ott, ahol — ügy tudják — nem is épül a helyén új, s jóval messzebb kell ezután eljárni bevásárolni a napi szükségletet. Az elmúlt években sok apró boltot számoltak fel Nyíregyházán is az építkezések miatt szanált, elavult házsorok lebontása miatt. Többek között a Tiszavasvári úti, majd a Debreceni úti felüljáró építése során, aztán a Sarkantyú utcában. Legutóbb pedig a Kossuth utcában szűnt meg egy fűszerbolt. S a lista még nem teljes. Ha nem is máról- holnapra lebontják majd azt az épületet, amelyikben jelenleg az AUTŐKER-szaküzlet van és megszűnik a Kossuth utca elején lévő tejbolt is. Igény szerint A problémák felvetését mindenképpen többoldalúan kell vizsgálni — mondják a városi tanács termelési és ellátásfelügyeleti osztályán. Tény az, hogy a kereskedelmi ellátottságot illetően már a kis boltok megszűnését megelőzően is volt egy ugrásszerű fejlődés Nyíregyházán a nagyáruházak létesítése révén. A fejlesztés pedig ezután sem szűnt meg. Terven felül létesült például vas-műszaki, vetőmag-, leértékelt ruházati és húsbolt a Búza téri munkáslakások alatt. Kenyér- és tejbolt, reggeliző, óra-ékszer szaküzlet, OFO- TÉRT-bolt, virágüzlet, ZÖLDÉRT-, baromfi-, hentesárubolt lesz a Zrínyi Ilona utcán épült sávház alatt és így tovább ... Ami a Kossuth utcát illeti: a lebontott, régi, kis fűszerbolt helyén nem épül új. Azért, mert a még üzemelő másik Kossuth utcai fűszerbolt és a kenyeret és fűszerféléket is árusító tejbolt, valamint a Kelet Áruház élelmiszer-árusító egysége és a pártiskola melletti ABC-áru- ház a jelenlegi igényeket ki tudja elégíteni. Annál is inkább, mert a házak egy részét szanálták, sok család elköltözött. Legfeljebb a fűszer- bolt reggeli nyitási idején kell változtatni, hogy a korán munkába indulók is beszerezhessék a reggelikészítéshez szükséges alapélelmiszereket. (Ennek lehetőségét az osztály megvizsgálja.) Áz Irodaház mögött Számolnak azonban azzal, hogy a szanált és még szanálásra kerülő terület beépülése után nő az igény is. Legjobb lehetőség kínálkozott volna a fejlesztésre az Irodaház mö- . götti kis körút mentén épülő házsorban. A tervezéskor azonban erre nem gondoltak. A földszinten itt csak kis helyiségek lesznek, ahol a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű, nagy üzletek kialakítása lehetetlen. Talán orvosi rendelőt, virágboltot, trafikot, szolgáltatói felvevő- helyet. vagy ehhez hasonlót * ffSlye2nek májd oda. Jobb lehetőség nyílik majd nagyobb áruházak és alapellátást biztosító egységek létesítésére az ettől északabbra fekvő területen, ahol már 4500 lakás felépítését tervezik. A szakboltok, áruházak mellett itt már az évek óta hiányolt, az étkeztetést is biztosító egységek is létesülnek. Valószínű külön tej- és ételbár is működik majd. A már épülő nagykörút üzletsoraiban kap majd helyet egy újabb ABC-áruház és az autóalkatrész-szaküzlet is. Kocsma helyett A nagyáLLomás környéki terület fejlesztése során itt is bővül a hálózat: nagy és kis ABC épül, étterem és presszó létesül, különböző szolgáltató- egységeket helyeznek üzembe. A lebontások miatt megszűnt italboltok kis számú reklamálóinak a válasz egyöntetű: a tanács a lakosság túlnyomó többségének igényei szerint az étkeztetést biztosító, korszerű éttermek építésére, üzemeltetésére fordít gondot, ezeket szorgalmazza és segíti.- Tóth Árpád A nagycserkeszi brigádok Kiváló a „Május 1.“ Kiváló eredményeket hozott az elmúlt időszakban a szocialista brigádmozgalom a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben. A múlt gazdasági évben a jubileumi munkaversenyben és a termelési eredmények fokozásában olyan kitűnő sikerek születtek, amelyek indokolttá teszik a brigádok kitüntetését. Május elsején — a szövetkezeti vezetés és a társadalmi szervek egyetértése alapján — a Május 1. Szocialista Brigád Kiváló Szocialista Brigád címet kap. A Petőfi Szocialista Brigád, amelyben a gépműhely dolgozói találhatók, az aranykoszorút kapja. Hasonlóan aranykoszorús brigád lesz a gépkocsivezetők Kossuth, a kertészek Váci brigádja is. Az Ady brigád az ezüstkoszorú birtokosa lesz. A legújabb brigád, a Béke elnyeri a brigádzászlót. A Petőfi Szocialista Brigád ezenkívül elnyerte az Országos Béketanács emlékplakettjét is azért a kitűnő munkáért, amit a világ- béke-mozgalom céljainak hirdetéséért végeztek. A szövetkezet vezetősége az erkölcsi elismerés mellett anyagi jutalmakkal is méltányolja a legjobbak erőfeszítéseit, a nyújtott többletet. „AZ ÉLŐ FÁBA IS..." Nyíregyházán a Rákóczi úti GELKA- szerviz és az OTP közötti üzlethelyiség előtt a napokban — valószínűleg tatarozáshoz szükséges — faállványokat állítottak fel. Hogy az állvány stabil legyen, a „találékony” ács az állvány két végét a járda mellé ültetett élő fához rögzítette, szeg segítségével. ötletnek talán nem rossz, de ha minden építkezésnél, tatarozásnál vagy felújítási munkánál ilyen módon oldanák meg az állvány- szerkezetek rögzítését, bizony rövid idő alatt kipusztulna környezetünkből a növényzet. (Császár Csaba felvétele) Aranygyűrű pékeknek Az elmúlt évi munkaverseny eredményeit április 18- án értékelték a szocialista brigádvezetők tanácskozásán a sütőipari vállalatnál. A vállalások és eredmények elbírálásánál egy kollektívának ítélték oda a Vállalati Kiváló Brigád címet. A Szocialista Brigád jelvény arany fokozatát 13, ezüst fokozatát 9, bronz fokozatát 11 kollektíva kapta. Brigádzászló kitüntetést 4, szocialista brigád címet pedig további 3 brigádnak javasoltak. A megyében működő kenyérgyárak, sütőüzemek versenyében a nyíregyházi kenyérgyárnak, valamint a nyírbogdányi és a dombrádi sütőüzemnek szavazták meg az élüzem címet a brigádvezetők. A tanácskozáson elbírálták a dolgozók egyéni munkáját is. Ennek során 33 kiváló dolgozó cím átadásáról döntöttek. A kitüntetéseket május 1-én nyújtják át. Az ünnepségen 8 pék aranygyűrűt vesz át 25 éves szolgálatért. A kiváló dolgozók és kollektívák között pedig közel 400 ezer forintot osztanak szét. hív a napfény Császár Csaba felvétele. Hég nem létezik, de már történelem Megvalósul a „Tsatorna“ TALÁLÓS KÉRDÉSNEK is beillő téma: még nem létezik. de már történelem. Mi az? A válasz: a Duna-Tisza csatorna. Megvalósítását közel 300 esztendeje szorgalmazzák. A „Tsatorna” gondolatát legelsőként Vedres Ist- vány — így ny-nyel olvasható neve a több száz éves dokumentum címlapján — vetette fel. Egyúttal választ is keresett arra, hogy melyik várost lehetne legelőnyösebben „ossz. vekapcsolni” Budapesttel ö, természetesen Szolnokot javasolta. Azóta megszámlálhatatlakell lennünk az európai víziúthálózatban. Hiába tervezünk házat, ha nincs hozzá víz. vagy várost, ha nincs hozzá munkahely, amelyek egyúttal víz-, energia- szállítási szükségleteket is jelentenek. Milliárdokat fuvarozunk el közutakon, holott a hajón történő szállítás lényegesen olcsóbb, nem beszélve túlzsúfolt útjaink tehermentesítéséről. Itt azonban azt is nagyon meg kell majd nézni, hogy mennyiben kifizetődő a víziút? Nem ártana előre megtervezni. hoev mit érdemes hanul sok terv és változat készült, melyek közül kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: „És akkor, ha majd Tokaj- bul is Marosújvárról is látnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk...” Sajnos, nem teljesülhetett a kívánsága. Vagy a pénz hiányzott, vagy a politikai légkör nem kedvezett az építésnek, végül is, amit elődeinktől örökségbe kaphattunk, azok tervek és elképzelések. HOL TARTUNK MOST? Odáig eljutottunk, hogy a temérdek változat közül a Csepelről induló Dunaharasz- tin. Gyónón. Fülöpházán át Kecskemétre és Kiskunfélegyházára leágazó, úgynevezett középvezetésű csatorna építése látszott a legalkalmasabbnak. A korábbi tervezők ugyanis nem számoltak azzal, hogy korunkban mekkora hangsúlyt kap a vízgazdálkodás. Miután a vízszükséglet 75 százaléka a Tisza- völgyben jelentkezik, ehhez kellett igazítani a leendő útvonalakat is. A HAJÓN OLCSÓBB. Vegyük hát sorra, hogy miért kell nekünk ez a jelentős és költséges létesítmény? Ahhoz. hogy tartani tudjuk az európai színvonalat, benne Berúgta a kirakatablakot Nyolc—itíz korsó sört, másfél deci pálinkát ivott meg január 14-én délután Vida Sándor 24 éves és ViSfci János József 29 éves nyíregyházi lakos. A nagy mennyiségű Italtól alaposan berúgtak, és amikor hazafelé menet a Centrum Áruház elé értek, Vida belerúgott az áruház egyik kirakatának üvegébe. A kirakatüveg hatalmas csörömpöléssel tört be, de még hullottak az üvegszilánkok, amikor Viski egy másik kirakatba rúgott A bíróság társtettesként elkövetett rongálásért és garázdaságért a büntetett előéletű Vidát 1 év 2 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, az ugyancsak büntetett előéletű Viskit 10 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Vidát 1 évre a közügyektől is eltiltották, s kötelezték őket az áruháznak okozott közel 9000 forint kár megtérítésére. Az ítélet jogjóba rakni és mit nem? Főleg a nagy gépek és a hűtött áru szállítása kínálkozik kedvezőnek, de ezekhez megfelelő rakodótereket, speciális rendeltetésű hajókat kell építenünk, illetve beszereznünk. Érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mi legyen a kavicsbányák körül felhalmozódó melléktermékekkel az úgynevezett meddővel? Ez útépítésre kiválóan alkalmas, de csak hajón mozgatható. Jelenleg semmire sem használják, csak a helyet foglalja el. AMIRE 300 ÉVE VÁRUNK. Ki hinné, hogy menynyi mindent kell megfontolni, mérlegelni, hogy végül ne elhamarkodottan hozzuk létre azt. amire 300 éve várunk. Beleszól a tervekbe, hogy hol kell a legnagyobb területet öntözni, hol fogy a legtöbb villamos energia, merre a legrosszabbak a közutak és hol vannak a kavicsbányák, hogy csak néhányat ragadjunk ki a sok közül. Az urbanizációval együtt jár az ivóvízfogyasztás idáig példátlan ütemű növekedése, emelkedtek a megmozgatható árumennyiségek is. Fenyegető méreteket öltött a víz elszennyeződése: 80 milliós népesség háztartási — valamint a folyómenti városok ipari üzemeinek — szennyvize terheli, mérgezi a Dunát Budapest fölött. A Duna-Tisza csatorna megvalósítása két ütemben történik. Az elsőben elkészítik a csongrádi vízlépcsőt, ez eltart 1990-ig A második ütemben kerül sor az alpári víztárolóra. Aki megéri, 1995- ben már tanúja lehet a csatornaépítés kezdetének. De azt már előbb kell eldönteni, hogy hová kerüljenek a kikötők. rakodók, tárolóterek, milyen berendezésekre, hajókra áldozzunk? Mert csak így lesz a csatorna valóban hasznos. Gazdasági életünk fellendítője és a magyar víz- gazdálkodás XX. századi nagy létesítménye. V. Zs.
