Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
1978. április 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tartalékok az építőiparban 3 lavult gépekkel egyre nagyobb mértékű termelésre vállalkozik a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A gépek, berendezések használhatósági foka még a 60 százalékot sem éri el. de vannak olyan autódaruk. a lakatosüzemben olyan gépek, amelyek már megértek. vagy a közeljövőben megérnek a selejtezésre. A vállalatnak viszont igen szűkösek az anyagi lehetőségei, fejlesztésekre a több, mint egymilliárdos termelés mellett is az idén alig 42 millió forintot fordíthatnak. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy értékű gépek, berendezések kihasználásánál sokszor nem minden alakul úgy. ahogy kívánni lehet. A vállalat tevékenysége az utóbbi években jelentősen javult. Óriási erőfeszítéseket tettek a gépesítés fokozására, a szállítás megjavítására. A karbantartó szervezetük munkája példaként állhat több más üzem előtt. Sikeresek azok az együttműködési megállapodások, melyek révén más vállalatokkal — elsősorban a KEMÉV-vel — a hét végi rakodás megszervezésére, a kivitelezési munka gyorsítására tettek erőfeszítéseket — állapította meg a nyíregyházi városi párt-végrehajtóbizottság azon az ülésen, amelyen az állóeszközök kihasználására hozott határozat végrehajtását elemezte. Sok olyan gond van a nagy értékű gépek kihasználásánál, ami nem minden esetben a vállalat tevékenységén múlik. A géppark például sem műszaki állapotát, sem mennyiségét tekintve nem egységes, nem elégséges. Egyrészt olyan széles körét alkalmazzák az építőipari technológiáknak (házgyári, alagútzsalus, előregyártott szerkezeteket felhasználó és hagyományos), ami igen sok gép beszerzését kívánja meg. másrészt a vásárlási lehetőségek korlátozottak, nincs mód a gépek tipizálására. A szűkös fejlesztési lehetőség miatt magas az elhasználódás foka, összefüggő gépláncokat nehezen tudnak kialakítani. Ennek ellenére van még tartalék a gépek kihasználásánál. Az állásidők vizsgálata legalábbis erre enged következtetni. Igaz, hogy a hasonló profilú vállalatokhoz képest a kihasználtság nem sokkal marad el. azonban az új gépek vásárlásának szorgalmazása mellett nagyobb gondot szükséges fordítani a meglévők jobb hasznosítására. Országos tapasztalat, hogy az utóbbi években az építőiparban a nagyobb gépesítés nem hozott ugyanolyan mértékű kihasználást, hanem romlottak ezek a mutatók. V annak egyes nagy értékű gépek — különösen daruk amelyeket kölcsönöznek az építőipari vállalatok. Azt minden munkás tudja, hogy a kölcsön vett darunak óránként hány száz forint a bérleti díja, de azt már a vezetők sem tudják megmondani, hogy a saját tulajdonban lévő autódaruknál vagy más gépeknél mennyibe kerül egy-egy óra üzemelés, illetve milyen kiesés származik abból, ha nem dolgoztatják a gépet. A vállalati szervezet ugyanis olyan a SZÁÉV-nél, hogy az egyes munkahelyek igyekeznek túlbiztosítani magukat a gépekkel. Elsősorban a szemléletváltozáson múlik, mennyire tudják a szűk munkahelyi érdeket a vállalati érdekkel egyeztetni. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a pártalapszervezetek. amelyek jobban tudatosítják a dolgozók között a költségek alakulására ható tényezőket. A gépek két műszakos üzemeltetése az építőiparban sokkal nehezebb, mint másutt. A SZÁÉV-nél a házgyári szerelőszalagnál, az alagútzsalus gépláncnál, az ungvári szálloda építkezésénél, valamint a lakatosüzemben tudták ezt megvalósítani. Ugyanakkor rendeléshiány miatt mind a házgyári, mind az alagútzsalus technológiát nem tudják időnként kellőképpen kihasználni. A vállalatnál az egyik legrosszabb helyzet a lakatosüzemnél van. A Vasgyár utcán lévő telep elavult, munka- védelmi szempontból sem megfelelő. Kitelepítésére volna szükség a déli iparnegyedbe, azonban erre a vállalatnak jelenleg nincs pénze. A megyei építőipar fejlődését a további gépesítés határozza meg. Ehhez a gépek beszerzésénél túl a személyi feltételeket is biztosítani kell. Olyan munkásokra van szükség, akik ismerik az új gépek üzemeltetését, akik a karbantartás révén maximálisan ki tudják használni a gépeket. Ehhez szükséges igazítani az érdekeltségi rendszert is. N em kampányfeladat a nagy értékű gépek kihasználásának vizsgálata. Rámutat azokra a tartalékokra, amelyek révén javítható egy-egy vállalat munkája. amivel jobb eredményeket lehet elérni. Az építőiparban a szervezés tartalékaira is felhívja a figyelmet, utal a folyamatos munka szükségességére. A SZÁÉV-nél az eddig megtett intézkedések jó alapot nyújtanak a kihasználás javításához, azonban a számok azt mutatják, hogy további szervezéssel még nagyobb eredmények érhetők el. L. B. A UTÁSZ nyíregyházi Szemében a hő- és melegvíz-szolgáltatás mellett 8,5 megawatt elektromos áramot termelnek. Trojter László turbinagépész a műszereket ellenőrzi. (E. E. felv.) Tsz-ek: gondoskodás a tagokról Gépesítés, védőruha, mosdó Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink évről évre gazdagszanak. Ez egyben lehetőséget biztosít a tagság élet- és munkakörülményeinek állandó javítására, a szociális, kommunális ellátottság fokozására, a kulturális szolgáltatások bővítésére. ötmillió könnyítésre Az ököritófülpösi Számos- menti Egyetértés Termelő- szövetkezet 4284 hektár földön gazdálkodik. Tagjainak száma 1146. Az 1978-as gazdasági évben 89 millió forintos összbevételt terveztek. Ezt csak úgy valósíthatják meg, ha tovább javítják a közös gazdaság tagságának munkakörülményeit. Ezért a nehéz fizikai munka könnyítésére, a. termelési technológiák korszerűsítésére mintegy, ötmillió forintot költenek. Védőeszközökre, munka- és védőruhákra 400 ezer forintot áldoznak. Öltözőket, mosdókat létesítenek, újjíta- nak fel, hogy mind a gépmű- helyiek, mind pedig a növényvédelemben dolgozók biztonságosabb és kulturáltabb körülmények közé kerüljenek.' Ezeknek a költségét 662 ezer forintban határozták meg. Nagyobb pénzösszeget tartalékoltak a nők és a nyugdíjasaik részére. Van fedezet a kirándulások szervezésére éppen úgy, mint a fiatalok klubja berendező- sének a felújítására. Tsz-busz Tiszaszalkón A nagykállói Zöld Mező Tsz-nek 2300 hektáros a határa. 1978. évi nettó árbevételük 107 millió forint. Tagságuk létszáma 440 és yan 300 alkalmazottjuk. Erő és munkagépek, járművek vásárlására 4 millió 500 ezer forintot irányoztak elő. Szociális, kommunális létesítményeik javítására, tatarozására, felújítására 900 ezer forintot tartalékoltak. Védőeszközöket, ruhákat szereznek be 300 ezer forintért. A szociális kiadásokra, ségé- lyekre, kulturális feladatok megoldására 182 ezer forintot szánnak. Tiszaszalkán a Búzakalász Termelőszövetkezetnek 3 ezer hektár területe van. A tagság létszáma 700. Bruttó árbevételi tervük meghaladja a 100 millió forintot. Az idén erő- és munkagépek vásárlására kétmillió forinton felül költenek. A növényvédelemben dolgozók részére mintegy 500 ezer forintos költséggel üzemi fürdőt és öltözőt létesítenek. A tagság szállítására 280 ezer forintért autóbuszt vásárolnak. Juttatás az óvodának A székelyi Búzakalász Termelőszövetkezet közös földterülete 1022 hektár, 224 tagjuk és 75 alkalmazottjuk van. Az 1978. évi árbevételüket 47 millió 586 ezer forintra tervezték. Szociális és kulturális kölségekre 1978- ban 250 ezer forintot fordítanak. Ebből 20 ezer forintot juttatnak a községi óvoda patronálására. 38 ezer forinttal pedig a tagság étkezési hozzájárulását növelik. Tovább növelik a szociális és kulturális ellátást. Dolgozóik közül az elmúlt három év alatt minden harmadik tag belföldi kiránduláson vett részt, a tagság 40 százaléka pedig járt külföldön. Ezt ebben az évben is folytatják. Együttműködési -szerződés alapján 10 ezer forinttal járulnak hozzá a községi művelődési ház költségvetéséhez. Gépparkjuk korszerűsítésére ebben az évben 2 millió 800 ezer forintot terveztek. Az új gépekkel és gépi berendezésekkel, felszerelésekkel nemcsak a termelés biztonságát növelik, hanem javítják a munkakörülményeket. (sigér) LEHETNE JOBBON? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javult a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította mega megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogy lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Á szerszámellátás — Valamikor úgy tartották, hogy egy jó vasipari szakmunkásnak nagyon sok mindenhez kell értenie. Ma ugyan egyre inkább a speciális, sorozatmunkák kerülnek előtérbe, de én hiszem, hogy ezt is csak a sokoldalú szakemberek képesek elvégezni. A brigádunk markolókat készít az NDK-ba, s itt is szinte elválaszthatatlanul összefonódik két szakma: a lakatos és a hegesztő. Ilyenkor vesszük igazán hasznát annak, hogy a brigádtagok többsége két szakmával is rendelkezik. s — Ez a markoló 21 darabból tevődik össze, s több mint 25 munkafázison megy keresztül, míg teljesen elkészül. Ez idő alatt igen sok szerszámot kell kézbe vennünk. Különféle kalapácsokat, reszelőket, fogó- és vágószerszámokat kell a raktárból vételeznünk. Persze azért a gondosabb munkásoknak saját szerszámaik is vannak, hiszen ezeket mindenki a saját elképzelése szerint készíti, vagy készítteti el. Szívesebben is dolgozunk ezekkel, meg az az igazság, hogy talán még jobban is vigyázunk rájuk. — De a szerszámok többségét természetesen a raktárakból szerezzük be. Van mindenkinek egy megszámozott fémlemeze, s erre kapjuk őket. Az utóbbi időPETRÓ LÁSZLÓ ben igen sokat javult a vételezés. Ugyanis a raktár nyitvatartási idejét a műszakokhoz igazították, reggel hattól este tízig tart nyitva. S néha még egy kis turpisságot is megenged. Nem kell félreérteni, arról van szó csupán, hogy mielőtt a szerszámokért a raktárba megyünk, fent az irodán kell kiiratnunk. Az irodások viszont csak nyolcra jönnek, mi pedig ekkor már javában dolgozunk. A raktárosok meg persze megtehetnék, hogy nem adják ki a kért anyagot, mert úgy nem hivatalos az egész. De hát így akkor értelmetlenül órákat kellene várnunk, hogy a munkához kezdhessünk. — Éppen ma reggel is előfordult egy ilyen eset. Reggel vettük észre, hogy ki kell cserélnünk a gáztömlőt. Szóltunk a művezetőnek, s ő percek alatt elintézte a dolgot. Persze, az a szerencse, hogy azért ezek az esetek nem túl gyakran fordulnak elő. Jól együttműködnek a műszakok, s a délutánosok rendszeresen előre felveszik a szerszámokat. Meg azért minden brigád tudja, hogy mit dolgozik holnap, s jó előre gondoskodik a szükséges szerszámokról. Elmondta: Petró László, a MEZŐGÉP baktalóránthá- zi gyáregységének csoport- vezetője. Lejegyezte: Balogh Géza. J ó itt neked, jó bizony...! Olyan sóhajjal mondta ezt régi barátom — miután ismét átölelte szemével teknőszerű völgyünk szépülő környékét — hogy a pogány megszánta volna érte. Bericki Sándor ő különben a Nyírség egyik délkeleti falujából, aki majdnem velem egyidőben vette a kezébe a képletes vándorbotot, hogy életének remélt folytatóit, az unokáit ne csak messziről szeresse. Ameddig kertes házban laktak, nem is csalódott elgondolásaiban. Nem volt az nagyságra a régi jobbágytelekből előléptetett gazdaudvarnak csak az árnyéka, de volt. De amikor az emeletes társasházba beköltöztek — a menye volt rajta legjobban — azt hitte, a pokol szakadt rá. Elsősorban a bútoroktól kellett mfegválniuk. Mert a karosláda és a komód — melynek porcelán gombjával de sokat játszott gyermekfővel — meg a többi nagy darabok hogyan fértek volna el a számukra fenntartott szobácskábán?! Nem mondja, erről gondoskodott a fia, méghozzá úgy, hogy külön bejáratos legyen. De mi volt az a tágassághoz szokott szemének, amikor a régi házban, egyetlen szobának volt majdnem olyan alapterülete, mint itt az egésznek. Aztán ott voltak a kezebeli szerszámok. Az ásótól a metszőkésekig. Ezek nagyrészét úgy ajándékozta el mint a régiek; hogy emlegessék meg róla. A többit pedig elvitte a szemetes. A kukákba csempészve, meg privátin egy százasért a többit. És ezután következett a legnagyobb. Kint se leülni, se elhúzódni nem lehetett sehová. Az erkélyről nézhette volna ugyan a távolt — a hegyekkel kísért nagy folyamot, vagy éppen az utca forgatagát — mely háromszor-négyszer szépnek is tűnik, de csak azt látni állandóan! Tehát sehol egyetlen tenyérnyi hely, vagy zug ahol mások kerülgetése nélkül pihentethetné elfáradt tagjait. (Mezítelen talpát például a selymes füvön.) Dünnyögtem, hümmögtem, aztán mondtam olyanfélét, hogy itt sem éppen fenékig tejfel minden, ahogy a látszat mutatja, mert itt is emberek azért az emberek és a magukkal hozott hatás csak kiütközik. De belém fojtotta a szót. Fogjam be a bagóle- sőmet — egykori tanárom szavajárása szerint — adjak hálát annak, akinek akarok, mert milyen szívesen cserélne velem, még toldással is, ha lehetne. így kénytelen voltam elmondani egy kis történetet számára — tanulságul. — Alsóbb szomszédomat — mert tényleg nem lakunk sürven a völgyhosszában — elvitte a szél. Hová, merre, miért, ők tudják jobban? Eladták házacskájukat, két kezük munkáját, mert a faltól a tetőig mindent maguk csináltak és mások költöztek ide. Hogy kicsodák, micsodák. szintén nem tudhattam. Az úton persze már többször találkoztam velük, de idegenként ballagtak el mellettem. Mintha nem a határban, hanem a főutcán lettünk volna. Egyszer aztán a forrásnál. közös kutunknál találkoztunk volt össze. Kitűnő vize van ennek a kővel kirakott. bödönszerű alkotásnak, mert olyan mélyről és mesz- sziről szivárog a vize. hogy még nem érkezett elszeny- nyezni az ember. De se bú, se bá. annyit nem mondtak, csak néztek. Erre se szóltam semmit. Nyomukban persze egy kis göndör farkú kutya sündörgött. Játékosan, vidám farkcsóválással, mint az afféle kölykök. Meglátta ezt messziről Kormos, a mi Cerberusunk. Mindenkit lehúz, aki arra jár. Mire széjjel néztem, már hasa alatt viny- nyogott összetekeredve a kis tarka. Úgy tettem persze, mint aki nem látja. — Még ilyet — sápította a fiatalasszony — még rá sem szól! — Ugyan, gyermekem — kezdtem szeliden, de kellő hangsúllyal — hisz ezek legalább bemutatkoznak egymásnak. nem úgy, mint ml Szállási László Á bemutatkozási
