Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. április 1. Brezsnyev egy szovjet rakétaegységnél Leonyid ' Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió honvédelmi tanácsának elnöke, pénteken Dmit- rij Usztyinovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének kíséretében Novoszibirszk körzetében meglátogatott egy rakétaegységet. A szovjet vezetők részt vettek egy gyakorlaton. Ezt követően Leo- nyid Brezsnyev Novoszi- birszkben felszólalt a megyei párt- és gazdasági aktívagyűlésen. Az SZKP KB főtitkára min. denekelőtt hangsúlyozta a tavaszi mezei munkálatok kellő idejű és megfelelő szintű elvégzésének fontosságát. Hangoztatta, hogy Novoszibirszk — a város és a megye — a nyugat-szibériai gazdasági körzet fontos nagyipari láncszeme. A megyében a tudomány — tekintettel a szovjet tudományos akadémia szibériai tagozatára — kedvező hatást gyakorol a körzet, sőt a tágabb értelemben vett szibériai térségek fejlődésére. Leonyid Brezsnyev aláhúzta: az eddig elért "eredmények ellenére még többet kell tenni annak érdekében, hogy a tudomány vívmányait a gyakorlatban alkalmazzák a fűtőanyag- és energetikai problémák megoldásábán. a geológiai feltárásokban, a petrolkémiában, a gépgyártásban és más területeken. Továbbra is abban az irányban kell munkálkodni — mondotta Leonyid Brezsnyev —. hoffv a tudósok aktívan közreműködjenek a tudomány és a gyakorlat ösz- szehangolásában, s ezáltal előmozdítsák az ország termelő erőinek fejlesztését. Fjodor Gorjacsev. az SZKP novoszibirszki területi bizottságának első titkára tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet a megye iparának és mezőgazdaságának helyzetéről, s közölte, hogy a megye eredményesen teljesítette az ötéves tervidőszak első két évének tervét, valamint az idei negyedévi tervet. Lemondott a francia kormány Raymond Barre utóda Raymond Barre lesz? Lemondott a francia kormány. A képen Raymond Barre miniszterelnök a kabinet ülése után. (Kelet-Magyarország telei otó) A francia kormány pénteki rendkívüli ülésén Raymond Barre miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondását. A lemondást Gis- card d’Estaing államfő elfogadta. A köztársasági elnök március 22-i beszédében, a választások mérlegét megvonva jelentette be, hogy tanácskozásokat kezd a politikai és szakszervezeti vezetőkkel, és ezt követően fogja kinevezni az új kormány elnökét. A múlt héten az államfő fogadta valamennyi politikai párt és fő érdekvédelmi szervezet vezető személyiségeit, köztük — először az V. köztársaság történetében — a szocialista párt első titkárát és a kommunista párt főtitkárát. Az Elysée-palota szóvivője közölte, hogy Giscard d’Estaing államfő pénteken ismét fogadta Raymond Bar- re-t. A bejelentés a megfigyelők szerint igazolja azt a várakozást, hogy Raymond Barre utóda Raymond Barre lesz. Feltételezik azonban, hogy a kabinet összetétele sokban változik, hiszen az államfő új emberek bevonását helyezte március 22-én kilátásba. TELEX... PEKING Pénteken befejeződött Pe- kingben a kínai országos tudományos értekezlet, amelyen csaknem hatezer küldött vett részt az ország különböző tartományaiból, ipari és kulturális központjáéról. Csi Teng-kuej. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács al- elnöke mondott záróbeszédet. HANOI Az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezési alapja két kórházat épített a vietnami Binh Tri Thien tartományban. A százágyas kórházak alapterülete 4000 négyzetméter. Az új gyógyintézetekben belgyógyászati, általános sebészeti sugárterápiás, gyermek- és fertőző betegségekkel foglalkozó osztályok működnek majd. BERLIN Berlinben bejelentették hogy a Rigai-öbölben pénteken reggel a sűrű ködben összeütközött egy NDK-beli és egy szovjet motoroshajó. A Seeadler nevű. 2750 tonnás NDK-teherhajó elsüllyedt, a 22 főnyi személyzet sértetlenül megmenekült. B É C S: Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön Bécsben meg-, tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 165. plenáris ülését. A Nyikolaj K. Taraszov szovjet nagykövet elnökletével folyó tanácskozáson felszólalt Emil Keblu- sek nagykövet, Csehszlovákia képviselője. A csehszlovák delegátus kifejtette, hogy a nyugati országok úgynevezett közös maximális haderőlétszám-szint elmélete ellentmond a csapatok és fegyverzet csökkentése elvének, mert lehetőséget ad arra, hogy egyes országok a jelenleginél is magasabb •szintre emeljék fegyveres erőik létszámát. Ez viszont megbontaná a katonai erők jelenlegi egyensúlyát a csökkentés tervezett körzetében. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtökön tartják a bécsi Hofburg - ban. Végső búcsú Ortutay Gyulától Családtagjai, barátai, munkatársai, a Magyar Tudományos Akadémia képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Ortutay Gyula akadémikust, országgyűlési képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökét, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökét, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatóját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a gyászdrapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk, a Magyar Tudományos Akadémia vezetői, tudományos életünk jeles képviselői álltak díszőrséget. Több diplomáciai képviselet vezetője is lerótta kegyeletét. Az Elnöki Tanács, az országgyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Bognár József akadémikus búcsúzott az elhunyttól. — Ortutay Gyula indulásától fogva meggyőződéses híve, képviselője, majd gyakorlati megvalósítója korunk azon nagy politikai áramlatának, amelyet szövetségi politikának szoktak nevezni. A szövetségi politikát stratégiai és nem taktikai kérdésnek tekintette. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom modelljének kialakítása során a szövetségesek érdekeire mesz- szemenő figyelmet kell fordítani. Vallotta: a reformokat nemcsak a nép nevében és érdekében, hanem annak aktív közreműködésével kell megvalósítani. Az elmúlt években nagy örömmel és elégtétellel látta, hogy milyen jelentős sikereket ért el a magyar társadalom a nemzeti egység politikája alapján. Bognár József emlékeztetett arra is, hogy Ortutay Gyula politikusként, állam- és kormányfőként is maradandót alkotott. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára mondott búcsúbeszédet. A barátok, a családtagok, az egykori munkatársak nevében Baróti Dezső irodalomtudós idézte Ortutay Gyula emlékét. Ortutay Gyulát a sírkert tudósparcellájában helyezték örök nyugalomra. Külpolitikánk és az euró[ >ai biztonság irta: Nagy János külügyminiszter-helyettes M évvel ezelőtt a Szovjetunió győzelmesen előrenyomuló hadserege felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk történelmének e sorsfordulója gyökeresen megváltoztatta Magyarország helyét a nagyvilágban. Hazánk kiléphetett abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe letűnt urai taszították. Történelme során először lelt olyan szövetségesekre, igaz barátokra, akikre támaszkodva megbecsült szerepet mondhat magáénak a társadalmi haladásért, a nemzetközi viszonyok javításáért folyó nagy küzdelemben. Külpolitikánk irányvonalát, fő feladatait a Magyar Szocialista Munkáspárt abban határozta meg, hogy a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alapján folytatott nemzetközi tevékenységgel a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsuk belső feladataink elvégzéséhez, a fejlett szocializmus építéséhez. A legkedvezőbb külső feltételeket nagyon röviden össze lehet foglalni: béke és biztonság. Ennek megszilárdítását tekintjük külpolitikánk legfontosabb feladatának. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége Európára fordítja a fő figyelmet. Ez nemcsak országunk földrajzi helyzete miatt van így, hanem azért is, mert az európai helyzet alakulása az egész világ sorsára döntő kihatással van. Kontinensünkről indult ki a történelem két legpusztítóbb világháborúja, ma is itt néz farkasszemet egymással a világ két leghatalmasabb fegyveres ereje. Érthető tehát, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk az európai biztonság erősítésének. Ismeretes, hogy a budapesti felhívás kibocsátásától — 1969. — kezdve tevékenyen részt vettünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk: valamennyi érintett ország közreműködésével együtt hazánk belső eredményeinek, nemzetközi tevékenységének is része van abban, hogy 1975 augusztusában 35 állam vezetői történelmi jelentőségű okmányt írtak alá Helsinkiben. A helsinki csúcstalálkozó óta fontos feladatunknak tekintjük, hogy elősegítsük a záróokmány ajánlásainak valóraváltását. Ezt a kétoldalú csatornákon keresztül, a szocialista'és a tőkés országok kapcsolatainak fejlesztésével lehet legjobban biztosítani. Erre irányuló tevékenységünk kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Több nyugat-európai és északamerikai országgal államfői, kormányfői vagy külügyminiszteri szinten folytattunk tárgyalásokat 1975 óta, gyakoriak voltak a kormánytagok találkozói, számos fontos egyezményt kötöttünk. 19 tőkés ország kormányának konkrét javaslatokat tettünk, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban alkalmazni a helsinki ajánlásokat kétoldalú kapcsolatainkban. Javaslataink általában kedvező fogadtatásra találtak, több esetben megfelelő intézkedéshez vezettek, javították a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit, s néhányszor még a vízumgyakorlat könnyítésével szemben mutatkozó ellenállást is sikerült enyhíteni. A nyugati országok képviselőivel folytatott tárgyalásokon — amellett, hogy mindig napirenden szerepeltek a kétoldalú kapcsolatok fő kérdései, szorgalmaztuk az együttműködés fejlesztésének útjában álló akadályok lebontását — részletes eszmecsere folyt az európai biztonság és együttműködés megszilárdításáról is. Képviselőink aláhúzták a Helsinkiben meghatározott alapelvek megtartásának fontosságát, azt, hogy az enyhülés eredményeivel, a záróokmány adta lehetőségekkel élni, s nem visz- szaélni kell. A gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szélesítése erősíti a kölcsönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egymás lehetőségeinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez, egyben megteremti az emberek közötti kapcsolatok bővítésének anyagi és intézményes kereteit. Hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fogjuk, hogy az enyhülés normái megkövetelik az egymás belügyeibe való beavatkozásról, a szuverenitás és az egyenjogúság megsértéséről való lemondást. Fel kell számolni a hidegháborús korszak maradványait, a lélektani háború és az ideológiai diverzió megengedhetetlen eszközeit. Különösen fontos ez most, amikor az enyhülés előrehaladása — a hidegháborús körök aktivizálódása következtében — lelassult, ellentmondásosabbá vált, s a korábbi eredmények megszilárdítása, a korábbi megállapodások tartalommal való megtöltése került előtérbe. Európában sem képzelhető el tartós enyhülés a fegyverkezési verseny megállítása nélkül. Azt valljuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, meg kell akadályozni új tömegpusztító fegyverek — mint pl. a neutronfegyver — gyártását és bevezetését. A magyar diplomácia — a rendelkezésünkre álló keretek között — ezen a téren is aktív szerepet játszik. Támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés leszerelési javaslatait. Európa és a világ népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásai eredményre vezessenek, s mielőbb létrejöjjön a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából késett. Hazánk képviselői megfelelően tevékenykednek mindazokon a leszerelési tárgyalásokon, amelyeknek — az ENSZ-ben és másutt — részesei vagyunk. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — ahol megfigyelővel képviseltetjük magunkat — arra törekszünk, hogy rábírjuk a NATO-országokat az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló, eleve kilátástalan kísérletek feladására, s megállapodás jöjjön létre az egyenlő biztonság alapján. A helsinki záróokmány adta kereteket is igyekszünk felhasználni ahhoz, hogy elősegítsük az európai katonai enyhülést. A Magyar Népköztársaság tehát — a többi szocialista országgal együtt — azon munkálkodik, hogy az enyhülés előrehaladjon és minél több területre terjedjen ki. Ez vezetett bennünket a közelmúltban véget ért belgrádi találkozón is. Ezt a találkozót a záróokmány végrehajtása fontos állomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor mindig hangsúlyoztuk: a külügyminiszterek megbízottai- nak találkozója nem igényelhet magának a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosíthatja a záróokmányt, szigorúan tartania kell magát a 35 állam vezetői által közösen meghatározott keretekhez, s fő feladata az enyhülés előmozdítása. Ebből kiindulva a belgrádi tanácskozáson részt vett küldöttségünk, a többi szocialista ország képviselőivel együtt, mindvégig arra törekedett — és előterjesztett javaslatai is ezt szolgálták —, hogy a találkozó alkotóan járuljon hozzá az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy így legyen, vissza kellett utasítani a helsinki szellemmel ellentétes törekvéseket. A résztvevők többségének akarata, az enyhülés továbbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis nehézség, gyakran éles viták árán — végül is teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan végrehajtásának további munkálataihoz. A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki záróokmány történelmi jelentőségét, hosszú távú érvényét, a benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megállapodtak, hogy a következő két évben három szakértői tanácskozást tartanak, majd pedig 1980 végén a belgrádihoz hasonló találkozóra kerül sor Madridban. A 35 ország Helsinki óta első ízben tartott közös tanácskozást tehát mi hasznosnak tekintjük, a szocialista országok — köztük hazánk — küldöttségeinek tevékenységét igen eredményesnek tartjuk. D gaz, a belgrádi találkozó eredményesebb is lehetett volna, ha a tőkés világ szélsőséges köreinek biztatására a nyugati képviselők egy csoportja nem kísérletezett volna azzal, hogy a tanácskozást az emberi jogok állítólagos védelme ürügyén a szocialista országok rágalmazására, a belügyeikbe való beavatkozásra, a gyanakvás felszítására használja fel. Nemcsak saját érdekeink védelme, hanem a helsinki szellem megóvása, az európai biztonság és együttműködés ügye is azt kívánta, hogy a szocialista országok, a találkozó valamennyi józanul gondolkodó résztvevőjével együtt, határozottan gátat vessenek az ilyen törekvéseknek. Szeretnénk, ha a kampányok szervezői ráébrednének, hogy ami nem sikerült Belgrádban, az ezután sem, Madridban sem fog sikerülni. A belgrádi tapasztalatokat is hasznosítva folytatjuk küzdelmünket az enyhülés erősítéséért, a helsinki záróokmány végrehajtásának meggyorsításáért, az európai biztonság és együttműködés történelemformáló folyamatának továbbviteléért. A fel- szabadulását ünneplő magyar nép, Európa és a világ népei számára nincs más ésszerű alternatíva.
