Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

1978. március 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 n címzett mongol vásárló Á feladó: BFKr Mátészalka Utolsó simítások a készruháko n. Pontosság A vállalatok közötti na­pi, rendszeres kap­csolatokban nem lehet minduntalan szocialista — te­hát plusz — szerződéseket is kötni, azért, hogy a dolgok valamennyire is rendben menjenek. A gyenge szállítási fegye­lem rengeteg gondot, veszte­séget okoz a vállalati gazdál­kodásban. Ez az egyik fő oka a termelés ütem'telensé- gének, a hajráknak, az össze­csapott, rossz munkának. A késve érkező szállítmányok lehetetlenné teszik a gyártási programok betartását, gyak­ran át kell állítani a szerelő- szalagokat, gépeket s mindez rontja a! termelékenységet, a minőséget, a vállalatok ered­ményét, A bizonytalan kooperáció miatt alakult ki az a gyakor­lat is, kényszerűségből, hogy a vállalatok, amiből csak le­hetséges, önellátásra rendez­kednek be. így a vállalatok egy része az „önki­szolgáláshoz” szükséges részlegeik hatékonyságá­nak javításán fáradozik, ahelyett, hogy a kiinduló okot, amiért az „önkiszolgá­lásra” egyáltalán szükség van, igyekeznének megszüntetni. No, persze ebben egy-két vállalat aligha érhet el je­lentős eredményt. Itt a vál­lalati gazdálkodás egész kör­nyezetének kell megváltoz­nia. Ennek érdekében, az év' elejétől, érvénybe lépett egy új árképzési előírás: neveze­tesen az, hogy január 1-től az ipari termékek hatósági ára csak az ütemesen szállított termékekre érvényes. Egyszerűsített példával él­ve: akkor érvényesek a ha­tósági árak, ha a negyedévre rendelt árut havonta, három egyenlő részben kapja meg a megrendelő. Az ettől eltérő, rövidebb szállítás esetén (pél­dául a teljes negyedévi szük­ségletet az első hónapban ké­ri a megrendelő) felárat le­het kérni. Az eredeti ütemtől eltérő, hosszabb szállítás ese­tén viszont (például az egész negyedévi tételt az utolsó hó­nap utolsó napján küldik) ár­engedményt kell adni. E rendelet erősítheti a szál­lítási fegyelmet, mégpedig el­sősorban azért, mert nyilván­valóbban kalkulációs tétellé teszi, a költséggazdálkodás egyik elemévé — sokkal job­ban, mint eddig — a pontos­ságot és a gyorsaságot a ko­operációs szállításökban. Ezt a lehetőséget persze most a vállalatoknak is széles kör­ben fel kell még fedezniük és főleg meg kell tanulniuk megfelelően bánni az árkal­kulációval, most már a szál­lítási fegyelem érdekében is. A fiatalok gyára. így is ne­vezhetnék a Budapesti Fi­nomkötöttáru Gyár mátészal­kai gyáregységét. Az itt dol­gozók csaknem fele még nem töltötte be a huszadik évét, s a többiek is jórészt harminc év alattiak. Fél megyényi te­rületen élő csaknem nyolc­száz asszony és leány talált munkát a nem egészen egy­éves gyárban. Joggal büszkék a modern épületre, a szépen berendezett étteremre, a szo­borral díszített pihenőparkra, s a hatalmas üzemcsarnokra. Leányszálló épül — Az újságból tudtam meg, hogy itt egy új gyár nyilik — emlékszik vissza Csáki Magdolna. Nyolcadikos voltam, s még nem tudtam, milyen szakmát válasszak. Ha ez nem lett volna, talán más megyébe megyek, mert nem biztos, hogy találtam volna a környéken megfelelő női munkahelyet. Innen 45 kilométerre, Urán lakom. Sajnos sok baj van a közle­kedéssel, pedig a gyáriak nagy része bejáró. A korakés a kései órákban nem megy busz Mátészalkára, illetve haza, ezért albérletben la­kom. Remélem, nemsokára megnyílik a leányszálló, s ott én is kapok helyet. Szintén Urárbl jött Dálnoki Magdolna, ö sincs még tizen­nyolc évesnél több, de arcá­ról már leolvasható a dolgo­zó nők magabiztossága, ko­molysága. * — Először gimnáziumba akartam menni, de mikor hallottam a gyár indulásáról, úgy gondoltam, szakmát szerzek, s csak aztán tanulok tovább. A gyár tanulójaként elvégeztem a kötő-hurkoló konfekciós szakmát, s most meósként dolgozom. A tanu­lásról azonban nem tettem le. Először szeretnék érettségiz­ni, s később szalagvezetőként vagy technikusként dolgozni. A gyár támogatja a tanulni akarókat. KlSZ-alapszerveze- tünkben szinte valamennyien megszereztük a szakmunkás­bizonyítványt. Ha hiányzik a gyakorlat... Németh Ildikónak is ez az első munkahelye s nagyon szeret itt dolgozni. — Ettől jobb munkahelyet nem ismerek itt a környéken — mondja lelkesen a máté­szalkai leány. A keresetem­mel is meg vagyok elégedve: 2800—3000 forint mindig megvan, időnként több is — a teljesítményemtől függően. Csak a nyolc órán keresztüli egyhelyben ülést nehéz meg­szokni, különösen nekünk, fi­ataloknak. Szalagrendszerben dolgozunk, — most éppen le­ánykaruhák készülnek mon­gol exportra —, így hát fel­állni alig-alig lehet, mert a következő nem kapja meg tő­lünk időben a munkadara­bot. Már tanuló korunkban megszoktuk a fegyelmet, s nem is kell rászólni senkire, hogy ne lógjon, ne járjon folyton cigarettázni. Gyorsí­tottuk a tempót is, de hiány­zott a kellő gyakorlat ahhoz, hogy eközben ne legyen hi­bás termék. Most már erre is fokozottan ügyelünk. KISZ- gyűlésen negyedévente érté­keljük egyenként valameny- nyiünk teljesítményét. Vendég Havannából A munkaidő letelte után a többi KISZ-essel együtt ők is gyakran megtalálhatók a Az influenzajárvány miatt — ez év január—február hó­napjában — közel 10 millió forinttal több táppénzt fize­tett ki a nyíregyházi társada­lombiztosítási igazgatóság, mint más időszakban. Hu­szonegy százalékkal emelke­dett — 197*71 januárjához vi­szonyítva — a táppénzes na­pok száma. A járvány a társadalombiz­tosítási igazgatóság dolgozói­tól is megfeszített munkát kívánt. Februárban például — 1976-hoz képest — több mint ötven százalékkal több táppénzigényt kellett elbírál­nia a betegellátási osztály- ' nak. Ennek ellenére, mind­össze csak 3—4 nappal hosz- szabbodott meg a táppénzki­utalás — átlagosan 7—9 na­pos — időtartama, amit más osztályoktól kapott segítség­gel tudtak elérni. Az igazga­tóságon elmondták, hogy még gyár területén. Vitaköröket s különböző vetélkedőket rendeznek. Legutóbb kubai egyetemistákat láttak vendé­gül, akik országukról, életük­ről beszéltek nekik. Három másik gyáregység legjobb szakmunkásait hívták ki ver­senyre. Az elmúlt évben tár­sadalmi munkában sportpá­lyát építettek. Az avatás örp- mére megnyalt éli S'leVííftfu-’ pát. — Van egy olyan tervük, amelyik eddig még nem tel­jesülhetett — veti fel a fia­talok óhaját Dálnoki Magdol­na. Szeretnénk egy ifjúsági klubot, és ehhez egy megfe­lelő helyiség kellene. ezt a néhány napos késést is nagyrészt elkerülhetnék, ha a munkáltatóktól — a táp­pénz számfejtéséhez — min­dig pontos és helyes adato­kat kapnának. Noha megyénkben meg­szűnt az influenzajárvány, a társadalombiztosítási igazga­tóság betegellátási osztályán még jelenleg is tart, a vi­szonylag rövid időtartamra szóló, de mégis jelentős ad­minisztrációval járó „influen- za”-táppénzek számfejtése és kifizetése. Háztartási füstjelző Az életveszélyes füstmér­gezésektől óv meg a lakásban egy csészealj nagyságú jelző- berendezés, amelyet az NSZK-ban dolgoztak ki. Az új füstjelző feladata, hogy megakadályozza a szén-mo- noxid-mérgezéseket. ame­lyeknek az NSZK-ban már 1977 első fél évében több mint 200 ember esett áldoza­tul. Az elemmel működő ri­asztóberendezést a szoba vagy a folyosó mennyezetére vagy falára csavarozzák. Bömböl­ve riasztja fel az ágyban fek­vőt, akit fulladás fenyeget. A füstjelző fotoelektrikus elv szerint dolgozik: a füstré­szecskék rendszeresen fény­villanásokat irányítanak egy fotocellára Az elektronikus kiértékelőkapcsolás váltja ki a jelzést. ­LEHETNE JOBBAN? A megye további dina­mikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasá­gi munka színvonala, ho­gyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőfor­rásokat. Csak a termelé­kenység növelésével, a ter­mék- és termelésszerkezet­nek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával le­het a piaci igényekhez job­ban alkalmazkodó terme­lést megvalósítani — álla­pította meg a megyei párt- bizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kér­dezünk meg munkásokat és vezetőket, hogy lehetne jobban dolgozni, gazdálkod­ni? Munkásszállítás — Gyáregységünkben szinte minden dolgozó be­járó, s gondoskodnunk kell a szállításukról. Közel hat­van községből 1800-an dol­goznak a telepen, ennyi em­bert kell a délelőtti, a dél­utáni, illetve nappalos mű­szakba szállítani. Ezt tizen­három nagy autóbusszal, — amiből hat új panoráma — és négy mikrobusszal vé­gezzük. Az első járat öt óra előtt már itt van, míg az utolsó sokszor este tíz óra után indul. Az autóbuszok naponta 2700 kilométert tesznek meg és a legtávo­labbi járat is beér 40—50 perc alatt. — Gond, probléma ter­mészetesen itt is akad. Elő­ször is vannak régi busza­ink. A tizenháromból négy közel áll a húsz évhez, s ezekből egyet ez év végéig, hármat pedig 1980-ig ki kell selejteznünk. Kevés a szál­lítójármű, jelenleg kettő felújítás alatt van, így a többi veszi át ezeknek a he­lyét, hordja az utasokat. Egyedül a buszvezetők szá­mával vagyunk elégedettek. A régi buszoknál probléma még az alkatrészellátás is. Ezen csak tipizálással le­hetne segíteni. — Másik nagy gondunk, hogy a vasút két oldalról vesz körül bennünket, s úgy néz ki, mintha egy szi­geten élnénk. A sorompók előtti hosszú várakozás nemcsak a dolgozók türel­mét veszi igénybe, hanem a járatok idejét is hosszabít­Évek óta jó hírnévnek ör­vendenek mind a hazai vá­sárlók, mind a külföldi part­nerek körében az UNIVER- SIL labortechnikai berende­zései. Előbb, mint tanácsi vállalat, majd a Budapesti Elektroakusztikai Gyár egy­ségeként alakította ki a törzsgárdát, vívta ki az elis­merést gyártmányaival. Mi­vel az üvegtechnika profilja idegen a BEAG-nak, ezért a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium és az építésügyi tárca között előzetes megállapodás született, amelynek alapján ezt a gyártást az Üvegipari Művek veszi át. A közelmúlt­ban tartott a megyei és vá­rosi vezetőkkel megbeszélést az Üvegipari Művek néhány képviselője a nyíregyházi fej­lesztéssel kapcsolatban. Ke­lemen István beruházási osz­tályvezetőt kértük meg rövid tájékoztatásra terveikről. — Ilyen kompletten meg­lévő labortechnikai kapaci­tás az országban másutt nincs. A fejlődésre viszont a jelenlegi területen nincs le- | hetőség, ezért szeretnénk a Simonfalvi Gergely ja, ezzel esetenként a mun­kaidőt csökkenti. Ezen saj­nos nem tudunk segíteni. Ha korábban indulunk, elő­fordul, hogy munkakezdés előtt fél vagy háromnegyed órával hamarabb érkeznek a dolgozók. Ez megint csak nem jó. A zsúfoltság nem jellemző járatainkra, annál inkább a kulturáltság. Most már minden buszt kifogás­talanul lehet fűteni, ha meghibásodik, azonnal ja­vítjuk. A panorámák­ban még rádió is van. — Űjabb busz vásárlásá­ra, illetve cserére ígéretet kaptunk. Ez azért fontos, mert csak így tudjuk meg­oldani a jobb és gyorsabb munkásszállítást. Egy- ifjú­sági parlamenten vetődött az fel, hogy táblával és számmal lássuk el az egyes járatokat. Nagyon jó kezde­ményezésnek tartottuk, rög­tön be is vezettük és bevált ez a módszer. Ez gyorsította és könnyítette .a közieken dést. Az üzemanyag-fo­gyasztással nincsen problé­mánk. Ez érthető is, hiszen ebben érdekeltté tettük a vezetőket. Ha normán belül vannak, premizáljuk őket. A jövőben más intézkedé­sekkel, továbbfejlesztjük ezt. Mindannyiunk érdeke, hogy gyorsítsuk a munkás- szállítást. Ezen van az üzemvezetés, a dolgozók és a javító-szerelő brigád is. Elmondta: Simonfalvi Gergely, az ÉRDÉRT válla­lat 14. sz. tuzséri gyáregy­ségének gépjármű ügyinté­zője. városon belül áttelepíteni az ütemet még ebben az ötéves tervben — hangzott a tájé­koztató. — A déli iparne­gyedben, a KEMÉV és a SZÁÉV telepei között hozunk létre egy üvegipari bázist. — A beruházás előkészíté­se folyamatban van. Az Üvegipari Művek megrende­lésére a NYÍRTERV telepí­tési variációkat készít. A ki­vitelezésre a KEMÉV-nél a vállalat építőipari kapacitást kötött le. Az üvegtechnikai részleg áttelepítése, az új üzem építése a tervek szerint mintegy másfél évet vesz igénybe. A beruházás költsé­ge megközelíti a százmillió forintot, ezért az indítás csak az illetékes szervek jóváha­gyása után kezdődhet. — A következő években viszont — a VI. ötéves terv kezdete után — egy techno­lógiai szempontból teljesen korszerű, nagy termelékeny­ségű, ezért viszonylag kevés munkást foglalkoztató nagy gyárat szeretnénk építeni. L. B. G. F. S zótlanul, elbű- völten nézte a lányt. Fiatal volt és szép. — Importingek ér­keztek ma az áruház­ba. Akarod, hogy sze­rezzek neked ? — kérdezte a lány. — Nem kell — mondta zavartan a fiú. — Meg márkás far­mereket is kaptunk — folytatta. — Te­gyek félre? — Én csak hordom a régi jó nyolc rube­lest — tnosolyodott el Artúr Dzsalan Szóváltás a fiú. — Teljesen megfelel nekem. — Bőrzakókat hoz­tak, eredetit — sorol­ta tovább a lány. — Akarsz te is egyet? — Van egy jó puló­verem — hárította el a fiú —, ami ráadá­sul nem akadályoz a mozgásban. — De mi kell ne­ked egyáltalán — cso­dálkozott el végül a lány. — Miért jársz egyáltalán velem? , — Egyszerűen lát­ni akarlak — vála­szolta nyugodtan a fiú — tetszel nekem, szeretlek. — Kit akarsz ezzel a szöveggel elkábí­tani? — förmedt rá a lány. — Én már csak úgy el is hiszem! Azt hiszed, mert egy­szerű eladónő va­gyok, bedőlök a szö­vegednek. Keress ma­gadnak egy másik bo­londot! Csao... Sar­kon fordult és el­ment. (Fordította: Laczik Mária) Kántor Éva Január—február Tízmillióval több táppénz Lejegyezte: Sipos Béla Százmilliós beruházással * ■ ■ Üvegipari bázis Nyíregyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom