Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

MA ízlés dolga? (2. oldal) Mór nem útkeresés ^ (3. oldal) Sport (16. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. B fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a ha­tékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a terme­lés növekedési üteme; a bel­földi felhasználás is na­gyobb mértékben nőjön az előző évinél; a termelés és a felhasználás növekedésének mértéke tegye lehetővé a be­hozatali többlet csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mérték­ben 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milli­árd forintot. A fejlődés üte­me az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az elért eredményekhez hoz­zájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny. A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezett­nél. A fogyasztás az előirány­zott 3,7—4 százalékkal szem­ben 4—4,5 százalékkal emel­kedett. A felhalmozás növe­kedése lényegesen nagyobb volt, mint a fogyasztásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházások volume­ne a tervezett 4—5 százalék­nál jóval gyorsabban, 13 szá­zalékkal nőtt. A beíföldi fel- használáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya; 73 szá­zalék jutott fogyasztásra és 27 felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmo­zás értéke együttvéve meg­haladta a nemzeti jövedel­met. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szo­cialista országokból behozott cikkek ára gyorsabban emel­kedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözetet a tervezettnél és az előző évi­nél is nagyobb behozatali többlet fedezte. előrehaladás a termékszerke­zet fejlesztésében, többek kö­zött a hűtőgépgyártásban, a híradás- és vaakumtechnikai iparban, az orvosi műszer- gyártásban, a betonelem- gyártásban és a gyógyszer- iparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosítot­tak meg, amelyek új termé­kek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási el­járások megvalósítását moz­dították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a mun­kák gépesítése, az új, terme­lékenyebb gépek és berende­zések aránya. Az ipari ter­mékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget te­remtsen a versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves át­lagban 1 688 400 főt foglal­koztatott, 3800 fővel, 0,2 szá­zalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökke­nés a bányászatban, a vegy­iparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7—7,2 száza­lékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre ter­vezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig meg­valósult és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi tim­földtermelési kapacitás 40 ezer tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyirád-deáki ba­uxitbányánál 350 ezer tonna bauxittermelési kapacitás üzembe helyezése megtör­tént. A Tiszai Hőerőmű beru­házása a villamos erőművek teljesítőképességét csaknem 430 mvv-tal, 10 százalékkal bővítette. Az Özdi Kohászati Üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe he­lyezője. A Magyar Viscosa- gyár'nagyberuházása a mű- szállermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Si- montornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A kö- tötárugyár nagyberuházásai­nak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős ter­melési kapacitásokat helyez­tek üzembe. A NÉPGAZDASÁG 1977. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓ- SZAMAI: terv tény az 1976. év százalékában II. Ipar-épitőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az elő­irányzott 6 százalékkal szem­ben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági ered­ményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyor­sabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növény­olajipar termelése. Élelmi­szeripar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 szá­zalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia­ipar, 8,4 százalékkal, a gép­ipar 7.5 százalékkal és a vegy­ipar 6.9 százalékkal. A gép­ipari ágazatok közül a villa­mosgép- és -készülék-, a hír­adás- és vaakumtechnikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A leg­nagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emelkedett. Az építőanyag­ipar termelése 6,1 százalék­kal nőtt. A bányászat, a ko­hászat és a könnyűipar ter­melésnövekedése 4,0—4,2 szá­zalék között volt. A könnyű­iparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar ter­melése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházások­ra 14 százalékkal több ter­méket értékesített, mint 1976- ban. A fogyasztásicikk-ke- reskedelemnek eladott ter­mékek mennyisége viszony­lag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása álta­lában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fej­lesztési programoknak volt jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán to­vább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya, üjabb számítógép tí­pusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai prog­ram folyamatos megvalósítá­sával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a mű­anyagok (elsősorban a polie­tilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelé­se. A központi fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE: az 1977. évi az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 23,4 106,1 Szén, millió tonna 25,5 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 102,3 Földgáz, milliárd köbméter 6,6 108,5 Acél, millió tonna 3,7 101,9 Hengerelt acél, millió tonna 3,1 107,6 Bauxit, millió tonna 2,9 / 101,1 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna 786,5 106,8 134,5 100,4 Tégla, milliárd darab 2,0 102,9 Cement, millió tonna 4,6 107,5 Kénsav, ezer tonna 632,1 102,5 Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 805,2 102,9 Növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna 17,1 97,5 Műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 Vegyiszálak, ezer tonna 26,0 124,6 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, 11,8 103,4 milliárd Ft 4.2 114,3 Rádió, ezer darab 258,7 103,3 Televízió, ezer darab 423,3 102,8 Hűtőszekrény, ezer darab 455,1 „ 104,8 Mosógép, ezer darab 202,5 lp2,5 Centrifuga, ezer darab 190,4 103,3 Pamutszövet, millió négyzetméter 365,7 103,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,7 103,6 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,5 99,8 Cipő, millió pár 45,7 102,6 Fogyasztói tej, millió liter 766,9 105,4 Csontos nyershús, ezer tonna 559,9 115,8 Vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106.0 Napraforgóolaj, ezer tonna 67,0 125,7 Sör, millió hektoliter 7,0 103,5 Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az ál­lami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kis­mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma va­lamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az építőiparban folytató­dott a korszerű építési mó­dok térhódítása, javult a gé­pesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnöveke­dést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkeze­te nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975- höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kb. 12 százalék­kal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 szá­zalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jo élelmiszer- ellátását és a kivitel bővíté­sét is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel koráb­ban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből szár­mazott. A búza vetésterülete (Filytatás a 4. oldalon) Eredményes január három vállalatnál Növekvő termelés, kiváló áru exportra Az év tizenkét hónapjából egy már eltelt. A kezdet min­dig döntő, így van ez az ipa­ri üzemek életében is. Egy sikeres rajt fél győzelem. Ho­gyan indították az évet, mennyire teljesítették első havi tervüket? Erre kértünk választ három nyíregyházi üzem, vállalat vezetőjétől. A SZABOLCS CIPŐGYÁR­BAN kedvezően indult 1978. Az anyagellátásra nem lehet panasz, ellentétben a decem­beri anyaghiánnyal. A janu­árra tervezett hetvenezer pár férficipő helyett hetven­ötezret gyártottak az ötven­hatvan féle modellből. Igaz, hogy a naptár még telét mu­tat, de a gyárban már nyár­ra készülnek a félcipők és a szandálok. A termelés közel kilencven százalékát, hatvan- ötezer párat a belföldi piac­ra szállították, míg a többi a Szovjetunióba került. Saj­nos az influenzajárvány a gyár dolgozói között is érez­teti hatását. Eddig kilenc- venhatan betegedtek meg és hiányoznak a szalagok, a munkapadok mellől. Ez elég nagy szám, a dolgozók 13 százaléka. Január végén .en­nek következményeként csök­kent a termelés, azonban a gyár vezetői úgy számolnak, hogy a hónap közepére újból elérik a teljes létszámot és így. negyedévi tervüket ma­radéktalanul teljesíteni tud­ják. A fagyszabadságot már ré­gen nem ismerik az építő­iparban dolgozók. így a tél ellenére is teljes termeléssel dolgoznak a téliesített mun­kahelyeken. A SZABOLCS MEGYEI Állami építőipari vál­lalat minden dolgozóját foglalkoztatja, összesen 3600- an dolgoznak jelenleg a SZÁÉV építkezésein. Ung- váron az Inturiszt szálloda külső építésén és belső sze­relésén száztizenhét szabol­csi munkás dolgozik. A me­gye építkezései közül befeje­zéshez közeledik a papírgyár új üzemcsarnoka, a cement- zsákgyár építése. A jósavá- rosi 53-as jelű épület lakásai­ban, valamint az Árok utcai munkáslakásokban a belső szerelési munkákat végzik a szakemberek. A vállalat ter­vei szerint ezeket a lakásokat még az első negyedévben át­adják a lakóknak. Befeje­zéshez közeledik az építők munkája, szeptemberben már tanítanak a Jósavárossal szemközti fémipari szakkö­zépiskolában is. Mátészalkán hűtőházat, Nyírbátorban pe­dig lakásokat épít a vállalat kollektívája. A VÖRÖS OKTÓBER RUHAGYÁR Nyíregyházá­ról már útnak indította az első exportszállítmányt a szo­cialista országokba és Hol­landiába. A szocialista orszá­gokba főként férfiöltönyöket szállítanak, míg nyugatra szóló nadrágokat. Ebben az évben kezdték gyártani ko- rátron alapanyagú termékei­ket. Ezeket csak Nyíregyhá­zán készítik és a Kiváló Áruk Fóruma védjegy kötelezi a gyárat a minőség tartására, illetve fokozására. A nyíregy­házi gyár januári tervét 101 százalékra teljesítette. A jól kezdődött évben alapanyag- hiány n©m akadályozta a ter­melést. Időarányosan jól áll­nak, s ezzel megalapozták ez- évi tervük teljesítését. (sb) fl háztáji ás kisegítő gazdaságoknak Több gép és műtrágya A tavasz közeledtével egy­re bővülő választékkal áll a Szabolcs-Szatmár megyei Me­zőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) a háztáji és ki­segítő gazdaságok rendelke­zésére. Az év első felében kapható kisgépek között ott szerepelnek a japán hordoz­ható permetezők, két fajta univerzális kisgép, kézi poro­zok, háztáji fejőgépek és mo­toros darálók. A különböző önetetőkből, önitatókból há­rommillió forint értékű kész­let van raktáron. Felkészült a vállalat a ház- tájli és kisegítő gazdaságok műtrágyaigényének kielégí­tésére is. A huszonnyolc és 34 , százalékos nitrogént tar­talmazó műtrágyát 5 és 10 ki­logrammos csomagolásban árusítják. A 46 százalékos nyomelemeket is tartalmazó Mikramidot 2 kilogrammos kiszerelésben hozzák forga­lomba. A foszfor műtrágyákat 18 és 20 százalékos ható­anyag-tartalommal szintén öt- és tízkilős csomagolásban készítik elő. A hatvan száza­lékos kálisó tíz kilogrammos csomagokban várja a vásár­lókat. ötfajta komplex mű­trágyát értékesítenek 5 és 10 kilogrammonként. A folyé­kony műtrágyák közül a Plantánt és a Wuxalt három­decitől tízliteres csomagolás­ban szolgálják ki. A kora tavaszi védekezés­hez a különböző növényvédő szerek is eladásra készek. Novendából, Neopolból és gyümölcsfaolajokból 2455 má­zsa vár vevőre. Ezek egy­két kilogrammos csomagolá- súak. Gombaölő szerekből 1972 mázsát kiscsomagolású tasakokban hoznak forgalom­ba. Rovarölő szerekből 2440 mázsát, gyomi’•tokból 321 má­zsát tárolnak. A háztáji és kisegítő gazdaságokat ebben az esztendőben mintegy 120 millió forint értékű forga­lommal kívánják segíteni. (sigér) Újabb tájvédelmi körzetek Védettséget kap a szatmár-beregi síkság Folyamatosan gyarapodik a tájvédelmi körzetek száma az országban. Az elmúlt év végén a Fertő tó és környé­ke kapott védelmet, ez év márciusától pedig a Pilis és a Börzsöny-hegység, s az ott található kulturális és törté­nelmi emlékek részesülnek fokozott védelemben. Várha­tóan 1978-ban védetté válik a Vendvidék és az Őrség. Szin­tén ez év végén kap védett­séget a szatmár-beregi sík­ság, valamint a Debrecentől északra lévő hajdúsági erdős puszták és természeti kin­csek. Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal tervezi a közép-tiszai tájvé­delmi körzet kialakítását, de napirendre kerül még a bu­dai hegységek ügye is. XXXV. évfolyam, 31. szám ÄRA: 1 FORINT 1978. február 5., vásárnál Nemzeti jövedelem 106—106,5 107,5—108 Ipari termelés 106 106,8—107 Építőipari termelés 105—106 106 Mezőgazdasági termékek termelése ÍIO—111 az 1977. évi az 1975. évi százalékában Egy lakosra jutó átlagos nominál­107—108 107—107,5 jövedelem 107,5—108 108,5 Egy keresőre jutó átlagos nominálkereset 106,5—107 107,5 Fogyasztói árindex 103,8—104' 103,9 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103,5—104 104,5 Egy keresőre jutó reálbér 102,5—103 103,5 A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom 103,7—104 104—104,5 összehasonlítható árakon A szoc. szektor beruházásai (folyó* 104,4 106.2 árakon), milliárd Ft 164 181,5 Lakásépítés, 1000 db 88 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom