Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

1978. február 4.

KELET-MAGYARORSZAG

3

Népi

ellenőrök

1958. FEBRUAR HARMADIKAT ÍRTAK, amikor az Elnöki Tanács előtt esküt tettek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztott tagjai. Húsz éve, hogy a lenini eszmék szellemében megszervezték az ország ma is egyetlen olyan szervezetét, amely alkalmas valamennyi népgazdasági ágra kiterjedő ellenőrzést végezni, komplex és tárgyilagos felmérést adni a vezetésnek a megfelelő döntések meghozatalához.

A lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális feladatok végrehajtását ellenőrzik, segítséget nyújtanak az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, erősítéséhez és fejlesztéséhez, a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételéhez, küzdenek a korrupció, a felelőtlen, lélektelen ügyintézés, a pazarlás ellen, a'visszaélések leleplezésért, a hivatali beosztásukkal visszaélő személyek felelősségre vonásáért. E feladataiknak becsülettel eleget tettek és tesznek.

Két évtizede megyénkben is esztendőnként 2000—2500 népi ellenőr végzi rendszeresen olykor-olykor hálátlan tevékenységét. Munkájuk elismerését jelzi az a bizalom, amely a hozzájuk érkezett közérdekű bejelentésekben nyilvánul meg, de azokban a panaszokban is, amelyekben egyéni gondok orvoslását várják a népi ellenőröktől.

Pártunk XI. kongresszusának határozatában az áll: „Hatékonyabbá kell

tenni az egyre nagyobb szerepet betöltő népi ellenőrzést, hatókörét ki kell terjeszteni a társadalmi, a gazdasági élet minden területére”. Ezzel van összhangban a Minisztertanács néhány hete hozott, határozata, amely az ellenőrsések korszerűsítéséről intézke- kedik.

HÚSZ ÉV NEM NAGY

IDŐ egy szervezet életében. A népi ellenőrzés ennyi idő alatt is bizonyított: az ellenőrzés demokratikus stílusa összhangban van egész társadalmi rendszerünkkel. Az évforduló, a köszöntés, amelyet a népi ellenőrök becsületes helytállásukkal kiérdemelték, még nagyobb lendületet ad munkájuk továbbviteléhez.

Tej, tojás, hús, zöldség a tsz-ekből

Á városok éléskamrái

Milyenek az idei kilátások?

Megyénk négy városában a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyre nagyobb területen foglalkoznak zöldségtermeléssel és a húsellátásban is részt vesznek. A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz a ZÖLDÉRT vállalat útján árusítja a zöldségféléket és a szemestakarmányt a háztáji állattenyésztéshez. A Dózsa Tsz az elmúlt ősszel új boltot nyitott a Jósavárosban. A boltban nagy a forgalom, itt tovább bővítik a választékot.

megkezdték a fólia alatti termelést. A szépen cseperedő saláták közül február végétől mintegy nyolcezer darabot visznek a város boltjaiba. Serken a paprika- és a paradicsompalánta, ezekből a primőr áruk márciusban kerülnek a -boltokba.

A megyeszékhely ellátásához legjobban a Ságvári Tsz járul hozzá, amely eddig évente 170—180 hektáron termelt zöldségféléket. A nagy mennyiségű termést a ZÖLDÉRT vállalat boltjaiban értékesítik. Az elmúlt év nyaráig a tsz tojással is ellátta a ZÖLDÉRT boltjait, ekkor azonban a vállalat lemondta a megrendelést. Újabban közvetett módon, a HUNNIACOOP-on keresztül kerül a tsz tojása a megye- székhely boltjaiba.

Februári saláta és baromfiprogram

Idén 205 hektáron termel zöldségféléket a tsz. Fólia alatt egy hektárnyi területen termelnek primőr árut. A saláta februárban, a zöldhagyma márciusban jelenik meg a nyíregyházi boltokban.

A kisvárdai Rákóczi Tsz a múlt évben minden eddiginél nagyobb területen termelt .zöldségféléket. Fólia alatt termelték a csomós retket, a zöldhagymát, a salátát és egyéb primőr árut. °A rekord- termés miatt az átvétel és a tárolás akadozott, ezért az uborka és a paradicsom egy részét Debrecenbe szállították.

Hétszázhatvankilenc hízott sertést adtak át az állatforgalmi és húsipari vállalatnak, ebből a kisvárdaíak ellátására is tellett. A háztáji állat- tenyésztőknek 350 süldőt adtak el hizlalásra, s ezzel is javítva a húsellátást. Idén mintegy tíz százalékkal kívánják növelni mind a hús-, mind a zöldségtermelést. Év végéig (társulásos alapon) csibeházat épít a tsz, s ezzel

bekapcsolódik a baromfi- programba. A nyírtassi tsz- nek is van boltja a városban. A városkörnyéki termelésből az idén tovább javul az ellátás Kisvárdán.

öt saját üzlet Szálkán

A mátészalkai és az ópályi tsz január 1-ével egyesült, Kraszna menti Termelőszövetkezet néven. Az egyesítés nagyobb lehetőséget kínál a város ellátásának javítására.

A mátészalkai tsz tavaly csaknem 19 millió forint értékben adott élelmiszert a városnak. Javult a hús-, a tej- és zöldségellátás. A tsz saját sertéshizlaldája révén tőkehússal is segíti a város ellátását. A tejboltban szintén nőtt a forgalom. A városban öt üzlete van a tsz-nek. Két takarmánytápboltot is üzemeltetnek, amely 1977- ben hatmillió forintot forgalmazott a háztáji állattenyésztéshez.

Tavaly a mátészalkaiak 99 hektáron termelték zöldségféléket. A zöldbab egy részét a Nyíregyházi Konzervgyárnak szállították. Idén — az ópályi területtel együtt — mintegy 150 hektáron kertészkednek. Öpályiban már

A háztáji jelentős

is

A nyírbátori Űj Barázda Tsz tavaly rekordmennyiségű zöldségfélével látta el a várost. A tsz-ben évekig nem termeltek burgonyát, az elmúlt évben viszont 40 hektár termését vitték a boltokba. Jó termés volt zöldségből és sárgarépából. Idén a tavalyinál is nagyobb területen termelnek zöldségféléket. Gondot fordítottak a háztájiban termett vegyes zöldség felvásárlására és értékesítésére is. Tavalyelőtt 480 ezer forint értékű zöldségfélét vásároltak fel a háztáji gazdaságokból, tavaly ennek majdnem a dupláját.

A termelőszövetkezetnek saját zöldségboltja és pavilonja van a városban. A két elárusító helyen 1977-ben egymillió 700 ezer forint értékű zöldségfélét forgalmaztak. A helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel szerződést kötött a tsz. A múlt évben egymillió forint értékű zöldségfélét adott át a lakosságnak fogyasztásra.

Tavaly 3. ezer négyzetméter alapterületen termeltek fólia alatt primőr árut, idén várhatóan 5 ezer négyzetméteres alapterületről kerül primőr a boltokba.

N. L.

ÚJ TERMÉK gyártását kezdte meg a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet. NSZK-megrendezésre 4 ezer darab női blézert gyártanak, melyet 1 hónap múlva szállítani kell. Képünkön: Bátorligeti Ilona gallérvarrás közben.

(M. V.)

Szabolcsi gyümölcsök a brnói nemzetközi kiállításon

Idén is megrendezik Csehszlovákiában, a brnói vásár- központban a Salima nemzetközi élelmiszerszalon elnevezésű kiállítást, február 15. és 22. között. A magyar élelmi- szeripari külkereskedelmi vállalatok a HUNGEXPO szervezésében hagyományos résztvevői ennek a szakvásárnak, amely egyben a magyar termékek reprezentatív bemutatása is.

A kiállító vállalatok szabolcsi termékeket is eljuttatnak a bemutatóra. így február elsején indult el két vagon alma, amely a HUNGARO- FRUCT kiállítását díszíti,

emellett szárítmányokat, zöldség- és gyümölcskonzer- veket állítanak ki. A Glóbus-márkával a Konzervipari Vállalatok Trösztje jelentkezik. A Nyíregyházi Konzervgyár termékei közül az alma saját levében, a Powidl- és a paradicsomkonzerv szerepel a kiállításon. A TE- RIMPEX mélyhűtött baromfi- készítményeit mutatja be, a MONIMPEX borokat, pezsgőket, égetett italokat szerepeltet a kiállításon, a AG- RIMPEX különböző vetőmagvakkal — köztük Szabolcsban termelttel — szerepel. (lb)

LEHETNE

JOBBAN?

flz egyenletes munka

A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogy lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni?

— Olyan nincs, hogy ne legyünk kész, mi végettünk megálljon az átadás! Pedig a burkolok már ugyancsak a befejező munkáknál vannak, hiszen utánunk csak a festők következnek és lehet átadni a házat. Ráadásul a mi munkánk olyan, hogy a legjobban a szem előtt van, mert azt, hogy van a csempe felrakva, milyen a folyosón a mozaiklap, mindenki megnézi.

— Tulajdonképpen teljesítménybérben dolgozunk, illetve újabban, január elsejétől áttértünk a minőségi •bérezésre az egész építőiparban. Mégis. Ha a munkánkat nézzük, mégis előfordul, hogy gyengébb az iram, nem sürget bennünket különösebben a határidő, máskor viszont rá kell hajtani, mert úgy adódik az átadás. Most például csak ketten maradtunk ezen az építkezésen, a Zrínyi utcai sávháznál, mert a brigád többi tagja kiment a fémipari szakközépiskola építkezésére. Itt átadás előtt vagyunk, a kisebb javítások várnak ránk. Ezzel is úgy vagyunk, hogy sok a fiatal a brigádban, van, akinek még nincs olyan gyakorlata mint a másiknak, ezért én, mint brigádvezető, igyekszem úgy elosztani reggelente a munkát, hogy minden egyformán menjen.

— Az átadás előtti javításnál aztán tényleg más a munka elosztása, mint amikor beállunk egy épületbe. Most éppen a hiányzó mozaiklapokat rakjuk le, de lehet, hogy öt perc múlva szól a művezető, hogy az egyik lakásban két csempét

CSOMA ÁRPÁD

meg kell igazítani, vagy egy kis simítás kell a padlónál, akkor szó nélkül veszem a simítókanalat és odamegyek, elvégzem gyorsan.

— Tizedik éve vagyok a szakmában, a SZÁÉV sok építkezésén voltam már. Mert a burkolómunkára nincs külön emberünk a munkahelyeken. így lehet, hogy ebben a hónapban Nyíregyházán dolgozom, a következőben Mátészalkára megyek, esetleg Sátoraljaújhelyen leszek. Általában a brigáddal elérjük a 110—115 százalékos teljesítményt, de nem egyformán szeretünk minden munkát. A csempé- zés sokkal szebb, könnyebb munka. Már csak azért is, mert az anyagot legtöbbször mi hordjuk fel, nincs segítőnk. Amíg mozaiklapból felhozok egy öllel, addig csempéből 15—20-at is felrakok. Talán a szállítás, a cipekedés van a legkevésbé megfizetne nálunk. Ezért szeretjük jobban a földszintes épületeket, mint az emeletes lakásokat. Ott sokkal gyorsabban haladunk.

— Egyedül az anyagellátással nem vagyok megelégedve. Anyag éppen van, de a minőséggel van sokszor baj. Pedig megkövetelik, hogy a gyenge anyagból, az állandóan törő csempéből is jó munkát végezzünk. Ha jobb lenne a minőség, akkor sokkal köny- nyebben tudnánk mi is még jobb munkát végezni.

Elmondta: Csorna Árpád,

a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat brigád- vezetője.

Lejegyezte: Lányi Botond

E

lsőnek Násztya érkezett a helyszínre. A járókelőktől megkérdezte, hány óra. „Szalad az idő. Munkához kell látnom, különben estig sem teljesítem a normát. De hát hogyan kezdjek hozzá, ha senki sincs itt, aki megmutatná, hol kell kezdeni az ásást? Aztán megérkezett a mester.

— Mi az, te már itt vagy? — kérdezte, és élvezettel cigarettára gyújtott — Miért kérdezi, láthatja: itt vagyok. Akár el is kezdhetjük — és megmarkolta a lapátot.

— Csak ne olyan hevesen. Mindjárt jön az építésvezető, és kijelöljük a munkaterületedet — nyugtatta kedélyesen a mester.

És megjött az építésvezető.

— Hol a főnökség? — érdeklődött és kezet nyújtott a mesternek. — Na, nem is baj. Attól féltem, én leszek az utolsó. Kissé restelltem volna a dolgot...

—- Hát a főnökség után jönni sose kellemes. — Addig talán kijelöljük a helyet.

— Nem, nem — tiltakozott az építésvezető. — Nem olyan egyszerű az. Inkább várjunk még egy kicsit. Miért vegyünk minden felelősséget a nyakunkba? Majd közösen eldöntjük.

Egy óra múlva megérkezett a főépítés-vezető.

— Még nem kezdték el? Na, sebaj. Majd nekilátunk és egykettőre rendbe vágjuk. Apropó, intézkedtem, hogy itt legyen a főmérnök és a műszakiak csoportja is.

I;!;;;;;!! Ivan Szocsiyec :

És valóban. A hintázva fékező kocsiból kilépett a főmérnök és a három műszaki. Kis csoportba verődtek. Előszedték a rajzokat, a logarlécet, a körzőt, és elkezdtek valamit számolgatni, méregetni.

— Ügy számolom, tizenöt centivel kissé balra kell ásni — jelentette ki a főmérnök.

— Szerintem egy milliméterrel sem kell eltérni a tervrajztól — vetette közbe az egyik műszaki.

— Ugyan ... más a papír és' más a helyszín — lőtt vissza a főmérnök. Észszel kell csinálni mindent... És maguk hogyan vélekednek? — fordult a főépítés-vezetőhöz.

— Nem is tudom... Hogy egyöntetű legyen a döntés, kérdezzük meg a központot.

Mindannyian a telefonfülkéhez indultak. Sokáig kotorásztak a zsebükben, erszényükben, míg végre előhalásztak egy érmét. Hívták a központot, újra és újra hívták. Kis idő múlva szétszéledtek. Csupán Násztya maradt ott a mesterrel.

— Na, hál’ istennek minden tisztázódott, elrendeződött — szólt megköny- nyebbülve a mester. — Csupán az bosz- szant, hogy ezzel a fáradsággal krétát és mérőszalagot is hozhattunk volna. A fene vigye el!...

E szavak után lábbal kimért körülbelül tíz métert. Aztán keresett valami forgácsdarabot, meghúzott vele két, majdnem párhuzamos vonalat és ünnepélyesen utasítást adott:

— Gyerünk Násztya, áss! Pontosan a rkét vonal között! Ez neked mára elég is lesz. Remélem tudod, hogy a munka eredményességétől függően a prémiumosztás minket is komolyan érint. Holnap majd gondoskodunk rólad. Majd újra összejövünk és megtárgyaljuk a további teendőket.

Fordította: Baraté Rozália