Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 23. FO TÓPÁLYÁZ A TUNK RÁ ÉRKEZETT CSIKÓS PORTRÉ Beküldte: Csákányi György, Nyíregyháza, Öz köz 53. MINDENKI ISKOLÁJA alkalommal találkoznak a tanulók : tanáraik segítségével felidézik és kiegészítik a televízióban látott órák anyagát. A tanfolyam végén egy hétig minden nap tanulnak — az intenzív szakasz végén következnek a vizsgák. A televíziós órák anyagát természetesen nem mindenütt egyforma mértékben hasznosítják a megyében a dolgozók általános iskolai képzésében. A vásárosnaményi művelődési központ konzultációs köre például a vizsgaelőkészítő tanfolyamhoz nyújt segítséget. A fehérgyarmati járás nyolc községében mintegy kilencven felnőtt végzi az 5—8. osztályt — a nevelők igyekszenek a televízió rend- sze.es nézésére rávenni „nebulóikat”. Több megyebeli üzemben is működik kihelyezett osztály (Minőségi Cipőgyár Nyírbátor, Szeszipari Vállalat Kisvárda, Növényolajipari Vállalat Nyírbátor) — itt is hasonló a helyzet. Úgy tűnik tehát, valóban a helyére került a Mindenki iskolája: hasznos segítője a felnőttoktatásnak. (No, és ne feledjük: igen alkalmas arra is, hogy időnként az általános iskolás gyerekek is tanuljanak belőle — ez is iskolatévé!) Változatosan, érdekesen, a film eszközeit jól kihasználva kalauzolja addig ismeretlen tájakra, tudományok útjaira a nézőt. Az, hogy az adások ideje jó-e, vagy sem nehéz egyértelműen eldönteni. Többnyire mégis az a vélemény: jó időben kerül műsorra. Azt ellenben senki sem várja — várhatja — el, hogy minden egyes adást megnézzen a „tanuló”, hiszen ez időben és energiában is túl nagy követelmény volna. Ha időnként vannak „lógások a suliból”, elnézők a tanárok is — s ezért hasznosak azok az osztályok, ahol nemcsak a tévé oktat! (tgy) SZÉLES GUMIMATRAC ÉS ÁGYBETÉT Harmadik szalag Ibrányban A vártnál nehezebben kezdte az évet a „Taurüs” nyíregyházi gyára. Volt olyan üzem, ahol a dolgozók több, mint egyharmadát döntötte le lábáról az influenza: átlagosan az összlétszám tíz száza- léka^hiányzott betegség miatt. S TITÁSZ hibájából bekövetkezett huszonhét órás gőzkimaradás is tetemes munkakiesést okozott. Hibás lett a hengerüzem szűrőgépe, mindez azt eredményezte, hogy a gyár csak kilencven százalékban teljesítette januárra esedékes tervét. A jelek azt mutatják, hogy az elmaradást a negyedév végére pótolni tudják. Fokozott tempóban dolgoznak: az év első három hónapjában nem kevesebb, mint 258 millió forintnyi árut kell előállítaniuk. Ez több, mint az éves terv időarányosa lenne: ugyanis az esztendő harmadik negyedében egy kulcs- fontosságú gép nagyjavítását végzik majd el, ami jelentős időkieséssel jár; a hiányzó termelést előre dolgozással pótolják. A januári elmaradás behozását segíti a munkarend átalakítása a kempingüzemben, ahol a szabad szombatokat majd a nagyjavítás idején adják ki a dolgozóknak. Ez az átcsoportosítás a karbantartókat is érinti, hiszen munkálataik egy részét csak vasárnapokon végezhetik el. Anyagellátásban zökkenők a társgyári félkész termékek Szállításában mutatkoztak. Ez visszavetette áz Ikarus autóbuszokhoz szükséges harmonikák gyártását, mert összesen hat műszak ment veszendőbe az ellátás döcögése miatt. Ibrányban elindították a széles termékek gyártására alkalmas kempingszalagot, ezzel itt a termelés egyhar- madával növekedett meg. A széles szalag beállítása a piaci igényekhez való alkalmazkodást is jelzi, mert a kereslet a széles gumimatracok és ágybetétek irányába fordult el. S. Z. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatástechnikai központjában az ország felsőfokú pedagógusképző intézeteinek gyártanak és sokszorosítanak szemléltetőeszközöket. A fotólaboratóriumban diasorozatok készülnek, melyekhez a hangtechnikai labor biztosítja a tökéletes hangfelvételeket. Paprikás krumpli a Trabanton I smerősöm meséli: „Trabantom a szomszédos tízemeletes ház tövében parkol. Egyik nap paprikáskrumpli-ma- radék virított a tetején, máskor pedig pörkölt ékeskedett rajta. Üde színfoltok a szürke műanyagon. Pár nap múltán termetes asszony szólított meg a ház első emeleti ablakából. Szóözönt zúdított rám: azt kifogásolta, hogy napjában kétszer is becsapom a kocsi ajtaját. Kilátásba helyezte, hogy leönt máskor is, ha nem menekítem el az autómat. Tegnap egy férfi figyel- ’ meztetett, ne álljak ott, mert az ő kocsijára sörösüveget dobtak a nyolcadik emeletről. Természetesen üresen; a kihajított üveg útját pedig az ablakban álló mosolygó féTfi kísérte szemmel. Némi tanakodás után rájöttünk, ennek fele sem tréfa. Tavasszal gyereke.- inket fogják megdobálni, ha zajongani mernek, vagy feleségünket öntik le, ha azok — mondjuk — lila ruhát vesznek fel. Továbbgondolni már nem is mertük a dolgot...” önbíráskodás? Személyi tulajdon szándékos rongálása? Mindkettő. Ahol mindez történt: Nyíregyháza, Ószőlő utca 109. Speidl Zoltán Országos és megyei honismereti pályázat A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hazafias Népfront támogatásával országos pályázatot hirdet az 1978. évre az új és legújabb kori magyar történelem témaköréből, a XVIII. század elejétől napjainkig terjedő időszakról. A pályázat alap- követelménye, hogy közgyűjteménybe még be nem gyűjtött történelmi forrásokra, múzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra, fotókra, egyéb ábrázolásokra és visz- szaemlékezésekre támaszkodjék, azok lelőhelyének és adatközlőinek feltüntetésével. A pályaművek felölelhetik a jelzett időszak bármely tárgykörét (politika, munkás- mozgalom, helytörténet, gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet, életmód), amely meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteghez, vagy nemzetiségtörténethez kapcsolódik. A megyéből pályázók a megyei múzeumok igazgatóságához juttathatják el műveiket két példányban, a név, foglalkozás, pontos cím feltüntetésével 1978. augusztus 31-ig. Pályázni három kategóriában lehet: ifjúsági (18 éves korig), felnőtt egyéni és csoportos (iskolai és helytörténeti szakkörök, szocialista brigádok stb.) részvételével. Jövő év április 4-én egy 5000 forintos első, két 3000 forintos második és három 2000 forintos harmadik díjat osztanak ki. E pályázat alapján és a XXVI. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat megyei részeként a megyei tanács művelődésügyi osztálya a HNF megyei bizottságával és az SZMT-vel közösen meghirdeti az 1978. évi néprajzi-nyelvjárási, valamint honismereti-helytörténeti megyei pályázatot. A pályázat feltételeiről es az általános tudnivalókról az oktatási és közművelődési intézmények, üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságai, s az egyéni gyűjtő számára eljuttatott pályázati felhívás nyújt tájékoztatást. De a megye valamennyi múzeuma, a megyei levéltár és az SZMT központi könyvtára is szakmai tanácsokkal segíti az érdeklődőket. „Mindenki iskolája” — a kelleténél jóval nagyobb hírverés előzte meg a televízió Mindenki iskolája sorozatát két esztendővel ezelőtt. Az első tanév végeztével ezért aztán furcsának hatott a sokféle bírálat, a záporozó vádak sora: nem ér semmit az egész, rossz az adások ideje és így tovább. Még talán azt is mondhatnánk. hogy jó magyar szokás szerint cselekedtünk, amikor kampányszerű hírverést ad- ' unk a Mindenki iskolájának — ám a lényeg mégiscsak az: merőben újszerű és igen fontos kezdeményezése, volt ez a televíziónak, közművelődési életünknek. A második tanév jóval szerényebben kezdődött — és ha lassan is, de a helyére került a sorozat. Megyénkben az elmúlt tanévben többféle kezdeményezés volt. hogy a televízió sorozatát az általános iskolát végző felnőttek oktatására felhasználják. A megyei művelődési központ például „konzultációs központot” szervezett. Az ötlet jó volt, az eredmény azonban kevésbé: nem sikerült 'ömegessé tenni a konzultációkat, alig alig jártak. Lényegesen sike resebbnek bizonyult az egyes vállalatokhoz kihelyezett Mindenki iskolája osztály — a SZÁÉV-nél például a jósa városi építkezésen tanulhattak az ott dolgozók közül jó néhányan. Munkaidő-ked vezményt kaptak — ami nem kis könnyebbség. Idén hasonlóképpen foly tatódik ez a munka: a szak szervezetek Móricz Zsigmond Művelődési Házának segítségével ezúttal a SZÁÉV Tünde utcai telepén tanulnak nyolcadikos felnőttek — nemrégiben vizsgáztak a hetedik osztály anyagából. Hasonló támogatásban részesíti a művelődési ház a víz- és csator namű vállalatot: itt is tu catnyi dolgozó végzi a tévé segítségével az általános is kola osztályait. Ezekben a kihelyezett „tévéosztályokban” hetente egy Baltával nyitott ajtót 1949-ben nősült meg Tóth Mihály 50 éves apagyi segédmunkás. Tizenegy évi békés házasélet után megromlott közöttük a kapcsolat, mert Tóth féltékenykedni kezdett. Ettől kezdve legtöbbször külön éltek, ám válásra csak a múlt év február 12-én került sor, mert közben többször is kibékültek. A válóperen a bíróság a lakást úgy osztotta meg, hogy az asszony kapta az udvari kis szobát és egy mellette lévő nagyszobát, a lakás többi része a férfié volt, de kötelezték, hogy volt felesége lakrészét tegye külön bejáratúvá. Tóth az eltelt néhány év alatt idült alkoholistává vált, s rendszeresen részegen jár haza. Október 14-ről 15-re virradó éjjel baltával esett neki az ajtónak, s azzal akarta felfeszíteni felesége szobaajtaját. Október 16-án délután ugyancsak részegen akart a lakásba jutni, mivel az asszony magára zárta az ajtót, Tóth baltával feszítette ki. Volt felesége félt a részeg embertől, s az egész éjszakát a szekrényben töltötte. Október 17-én Tóthot családja feljelentette a rendőrségen, s amikor kihallgatták este mérgében az előszobában levő gyermekbútort és a keze- ügyébe akadó kisebb-nagyobb értékű tárgyakat összetörte. Tóth a rongálással 2330 forint kárt okozott. A bíróság 10 hónap szabadságvesztésre büntette, és elrendelte, hogy a büntetés letöltése alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. AZ ÚJ TELEFONSZÁM: 10-800 Megújul a telefondoktor Jó fél éve már, hogy csütörtök délutánonként Nyíregyházán a telefondoktor válaszol az érdeklődők kérdéseire. Népszerűségét a sok hívás bizonyítja. Ez indokolta a városi tanács egészségügyi osztályának tervét: korszerűsíteni, újítani kell ezen az egészségügyi szolgáltatáson. Dr. Barta Tibor osztályvezető főorvos így indokolja a változtatást : — Eddig a csütörtöki egy óra hosszára a városi rendelőintézet telefonvonalát kapta a telefondoktor, s 5-től 6-ig nem lehetett hívni az intézményt. Ez az egyik ok, a másik az, hogy a telefonbeszélgetések 10—15 percig is elhúzódtak, s így az egy óra alatt 4—5 beszélgetést lehetett lebonyolítani. Ez kevés. így megpróbáljuk az ország több nagyvárosában már jól bevált formát alkalmazni: a telefondoktor magnószalagról mondaná el a szükséges információt. így nem várná meg a telefonáló kérdését, hanem az új telefonszám, a 10—800 tárcsázása után rögtön „megszólalna”, s 1—2 percben hallható lenne a telefonban a szakorvosok által előre összeállított anyag. Ezt is témakörönként csoportosítanák, az eddigiekhez hasonlóan. Nem csak a szervezeti és technikai problémák indokolták a döntést. Nyíregyházán az egészségügyi ellátás is intenzív szakaszába lépett, s a gyógyító munka mellett már legalább olyan jelentősége van az egészségügyi felvilágosító tevékenységnek is. Ezért döntött így a városi tanács egészségügyi osztálya és a megyei egészségnevelési csoport (röviden: „MENCS”), hogy a telefondoktor már február 23-tól a 10—800-as telefonszámon 16-tól 18 óráig adjon tájékoztatást a lakosokat érintő kérdésekről. A témákat kórházi, körzeti és szákorvosok állítják össze. Az új telefonszám a Bocskai utcai gyógyszertáré, s itt lesz a telefondoktor technikai központja. így a rendelőintézet munkáját sem zavarja ezentúl a telefonvonal átadása. A telefondoktor új formája kicsit elszemélyteleníti ezt a szolgáltatást. Hiszen sem a telefonáló neve, sem kérdése nem hangzik el. Mégis bíznak abban, hogy így többen hallgathatják meg az egészségügyi felvilágosító programot. (t. k.) Tévéosztály az üzemben
