Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
1978. február 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tudják-e értékelni ? E gy Budapestről jött szakszervezeti vezető örömét fejezte ki, hogy itt a végeken modern, impozáns, minden kényelemmel ellátott, jól felszerelt gyárat sikerül avatni. Amikor á vezérigazgató üzemlátogatásra invitálta a fővárosi és megyei vendégeket, úgy alakult, hogy egymás mellett haladtunk az előbbi örvendezővei. A két üzemcsarnokot összekötő pihenőkerten sétáltunk át, s megpillantotta a modem szobrot, a még nem működő, de már felszerelt medencés szökőkútat, a négyszög alakú betonkockák között mindig zöldellő füvet, a nagy ablakú, neonos üzemcsarnokot, így szólalt meg: „Nem tudom,' képesek-e majd mindezt értékelni?” Ügy éreztem magam, mint akit leforráztak. Pedig nem nekem szólt a megjegyzés, hanem azoknak a fiatal lányoknak, akik a gépek mellett most ízlelgetik az üzemi munkát, akik húsz-negyven kilométert vonatoznak, buszoznak naponta, hogy gyári munkások legyenek. Biztos vagyok benne: ezek a tizenéves, üzemet soha nem látott lányok eljutnak egyszer addig, hogy mindazt, ami környezetüket széppé, kellemessé teszi, elfogadják, sajátuknak vallják, és értékelni is tudják majd. Most legfőbb gondjuk: elsajátítani a modern gép működtetéséhez szükséges ismeretet, hogy innen a végekről is eljusson a termék a tőkés országokba. És ez sem megvetendő. Ebbe a modern gyárba hoztak olyan gépeket is, amelyeket a századfordulón gyártottak. És most a szakma legmodernebb üzemében ezeken tanulnak. Másutt a tanulók pontosan olyan modern gépeken sajátítják el a fogásokat a tanműhelyekben, mint amilyenek a termelőüzemben vannak Hogy ne kelljen majd „át- állniok” a lassúbb fordula- tú gépek „gondolkodásáról”, a gyorsabbakéra. Ennek a gyakorlati hasznát másutt már felfedezték. Itt még nem. A zt gondolják, nem érettek még arra a tizenévesek, hogy a modern gépeket értékelni tudják? Lehet. De egyet nem szabad elfeledni: minél később dolgoznak ilyeneken, annál hosszabb lesz majd az a folyamat, amíg megtanulnak termelékenyen, jól dolgozni velük. F. K. Szárító Balkányban Januárban kezdtek hozzá a balkányi Szabolcs Termelő- szövetkezetben a terményszárító építéséhez. Az úgynevezett bábolnai típus szerint készül: 24 óra alatt például 1300—1500 mázsa kukorica szárítását teszi lehetővé. A 8 millió forintos saját beruházásuk mellett még állami támogatást is igénybe kell venniük a balkányiaknak. Ezzel együtt 22 dohányszárító berendezést is létrehoznak, amelyek 100—150 hektár dohány termését száríthatják. Az építést a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola szakembereinek irányításával végzik. Aratásra elkészülnek: az idei kenyérgabona már az új szárítóba kerül. Pótkocsik Mátészalkáról A MEZŐGÉP mátészalkai gyáregysége januárban kezdte meg az MBP—6,5 típusú mezőgazdasági billenőplatós pótkocsik gyártását. Az 1978-as évben ebből a típusból 1400 darabot készítenek az AGRO- TRÖSZT-nek. A pótkocsi geszti. alvázát Vastag István védőgázos eljárással heA II. Rákóczi Ferenc brigád munkája nyomán összeáll a futómű és az alváz. (Cs. Cs.) Tovább lépnek Rakamazon A negyedik órában már kemény volt a szék. Harangozták a delet — behallatszott a terembe —, de még mindig magasba emelkedett néhány kéz. Szót kértek. A széles hátú, rekedtes hangú fogatos Melik István közölte éppen gondolatait. — Nagyon sokan vagyunk már hatvan felé. Ha van az a pénz, azt javaslom olyan létesítményekre költsük. ahol az öregeket tudják foglalkoztatni. Járunk metszeni, én is, messze van. nehéz a fára mászni, reszket az inam esténként. Pénzt, amit erre vagy arra lehet költeni. Erről kerekedett a vita a Rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Hogy megértsük, milyen pénzről van szó, idézni kell a termelőszövetkezet elnökének, Héri Lászlónak néhány mondatát. Erő és akarat — A termelőszövetkezet 1977-ben eredményesen gazdálkodott. A termelési érték 110 millió forint volt. a nyereség 16 millió. A jövedelemszint 29,5 százalékkal, az egy termelőszövetkezeti tagra jutó termelési érték 31 százalékkal nőtt. Magyarra fordítva a számok nyelvét: a h'-melőszö- vetkezetben 500 vagon helyett 700 vagon alma termett, a búzát negyven mázsán felüli átlaggal, a kukoricát 47,4 mázsás hektáronkénti átlagterméssel takarították be. Az egy tehénre jutó éves tejterM apjainkban ismét divatba jött a naplóírás. Igaz, nem személyes élményeket vetnek papírra a krónikások. Nem is annyira az érzelmek uralják a mondatokat, mint a tárgyilagosság, a hitelesség. Megtudhatjuk belőlük, milyen gond és öröm, siker vagy kudarc kíséri a napló gazdáinak útját... A leveleki Makarenko KISZ-alapszervezet eseménynaplóját Miterkó Jánosné KISZ-titkár vezeti. Fiatal pedagógusok alakították 1976 végén a KISZ-szervezetet. Három év után így lett újra KISZ-élet Leveleken. Irodalmi színpadot szerveztek, előadásokat „kértek” a helyi népfrontbizottságtól a falu múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Már az első hónapokban volt humoros vetélkedő, szellemi totó, keresztrejvény- fejtés, sok játék és komoly munka... „1977 januárjában — a KISZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megkezdtük a falu veterán KISZ- tagjainak és dokumentumainak felkutatását. Negyven címet gyűjtöttünk össze és mindenhová személyesen vittük el a meghívókat és megpróbáltunk legalább egy tablóra való dokumentumot gyűjteni” — írják a naplóban. így folytatják: „Nagyon elszomorított bennünket, hogy a negyven meghívottból csak hárman jöttek el. De azért Leveleki napié megterítettünk és műsorunkat is előadtuk. A tablónk nem készülhetett el, mert nem kaptunk elég anyagot, viszont azt a néhány dokumentumot, melyhez hozzájutottunk, elhelyezzük a naplóban ...” A Makarenko KlSZ-szer- vezet, amely a hónapok során kiegészült nem pedagógusfiatalokkal is, már 27 tagot számlál. „Ebben a hónapban (1977. május) kezdtük el a hulladékgyűjtést. Egy alkalommal az úttörőkkel, háromszor pedig csak magunk, az alapszervezett kocogott végig a falun. Ami probléma, hogy senki sem hajlandó elszállítani a vasat, papírt, sem a tsz, sem a MÉH ...” Újabb beírás: „összeállítottuk a KISZ-esküvő forgatókönyvét, ugyanis Csekk Ili, egyik legaktívabb KISZ- tagunk férjhez megy és vállaltuk, hogy színvonalas és emlékezetes KISZ-esküvőt rendezünk számukra ...” „Megnéztük májusban a Piramis együttes koncertjét.” „Június 4-én nemcsak megtartottuk a KlSZ-eskü- vőt, hanem alapszervezetünk is végigmulatta a falusi hagyományokat követő lakodalmat ...” „Ebben a hónapban kétszer voltunk a helyi tsz-ben társadalmi munkában, s a hét végén discót tartottunk.” „Alapszervezetünk életét befolyásolja a vizsgaidőszak, ami decemberben és januárban nehezíti a társadalmi munkát. 17 továbbtanuló van az alapszervezetben. Három fiatal a tanárképző főiskolát végzi, egy marxista esti egyetemet, három óvónőképzőt, négy most érettségizett, kettő most végzi a középiskolát, három iparitanuló-iskolában tanul, négy felsőoktatási intézmény felvételijére készül ...” S még néhány félmondat a jót, rosszat tartalmazó naplóból: „Vasárnap babot szedtünk és a munkáért kapott pénzt a bulgáriai kirándulásra tettük el. Az összes utazási irodát végigjártuk, hol kapunk legkedvezőbb és legolcsóbb lehetőséget.” „Augusztus 5— 15: egy életre szóló éimény- nyel gazdagodtunk a Feketetenger partján.” „Novemberben életre keltettük a községi művelődési ház Petőfi Sándor ifjúsági klubját. Ez azért volt szükséges számunkra, hogy legyen egy-két asztali játékunk, magnónk, lemezjátszónk — így a klub felszerelését is megkaptuk. A téli napokra biztosítottak a teremfoglalkozáshoz szükséges eszközök ...” „KISZ-titkárunk megpróbálta a helyi varrodában dolgozó lányokat klubtagokká szervezni, akik egy alkalommal, mindössze öten eljöttek, de többet senki.” „Ebben a hónapban felkerestük a nyírmadai és a vajai ifjúsági klubot, hogy testvér- kapcsolatot alakítsunk ki velük. A vajaiak elfogadták együttműködésünket és megígérték, hogy eljönnek az ünnepségünkre.” „Ünnepségünk vidám volt, mindaddig, amíg a műsorösszeállítás tartott. Aztán vége szakadt, mivel magnónk akkor még nem volt,, kölcsönkértünk, az meg elromlott, így se zene nem volt, se tánc. Még egy ideig a közös játékok — kacsingatós, székfoglaló — felvidították a hangulatot, de aztán vége szakadt. A beragasztott képek és a vajaiaktól kapott levél azért azt bizonyítja, ez 'is jó rendezvény volt.. (P. G.) melés egy év alatt 800 literrel nőtt. A többlettermések mögött kemény, megfeszített munka volt. Melyikben? Azt Hart Lajosné mondta el: — Néha úgy éreztem, már nagyobb bennünk az akarat, mint az erő. Főleg amikor áztunk is, fáztunk is. Megesett, úgy mentünk haza a határból, mint az ázott ürgék, megvert bennünket a jeges eső. A több munkának, az áldozatvállalásnak — ősszel a betakarításkor hosszú heteket dolgoztak, vasárnap is szedték az almát — megvolt az értelme: — A kereset 13 százalékkal. 399 forinttal nőtt — hangzott el a beszámolóban. Az egy tagra jutó átlag kifizetés 41 502 forint volt. A szabályzók hatására Egy kezünkön megszámolhatjuk, van-e még egy termelőszövetkezet a megyében, ahol a jövedelemszint a ra- kamazival megegyezik. De nem is ez a fontos. Káder János traktoros így látta a dolgot: — Vannak szép eredményeink, de hiányosság is akad. A terményféleségek hozama alaposan megnövekedett, örülünk neki, de ami terem, azt nekünk kell betakarítani. Jó volt, hogy a burgonyánál a zsákot felváltotta a konténer, de azzal is meg kell dolgozni. A százalék visszatartása -azonban nem ösztönöz. Megérdemeljük mi is azt, amit egy ipari munkás. Tartsuk meg a termelési szintet, de emeljünk más szinteket is. Okosan élni a lehetőségekkel, felfogni, hogy a szabályozók nemcsak az elvonásért vannak, hanem a minden irányú egyenletes fejlődésre is hatnak: ez a rakamazi közgyűlésen sokoldalúan igazolódott. Nemcsak a magasan képzett közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek, inkább a termelőszövetkezeti tagok vezették rá egy- má'‘ a helyes irányra. Vojtó Ferenc, a gépműhely villamossági szerelője javasolta: — Nem csak a termésátlagok növekedtek, de a gépműhely feladata is. A nagygépeket nem követte a gépműhely korszerűsítése. Költsék erre a pénzt, a többlet- nyereséget. Gyuricza József kertészszakmunkás a saját helyzetén mérve a dolgokat, az előtte szólónak csak látszatra mondott ellent. — 16 millió nyereség van és nincs kerti kézi szerszám. Mindenki a saját metszőollójával dolgozik. Hozom én a kapát, a villát, de kapjak szerszámhasználati díjat, vagy vegyen a termelőszövetkezet mindent és írja a tag nevére. Ehhez kontrázott Oláh József, aki szintén gyümölcs- termelő : — Oda akarok kitérni, ma már nem ott tartunk, hogy ne tudnánk adni a dolgozónak munkaruhát, gumicsizmát. Á javaslatok megvalósulnak Ami elhangzott a művelődési ház székeinek soraiból, nem kiskapu a szabályozók hatásának megkerülésére, de lehetőség a helyes irányra. Beszélt erről dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára is, aki részt vett a közgyűlésen. — A rakamazi Győzelem eredményesen és jól gazdálkodik. A szorgalmas munka gyümölcse nem maradt el, a megyei átlagot meghaladó a jövedelem, de most már az kell, hogy kulturális, szociális vonatkozásban is továbblépjenek ... A többletjövedelem, a kasszában maradt nyereséghányad nem lehet holt tőke. Nem is lesz az. Szolgálja majd a művelődést, a munkakörülmények javítását, alapot teremt a fejlődés további gyors üteméhez. Mindezekre az elnöki zárszó is utalt. — Egészséges elégedetlenség van szövetkeznünk tagságánál, de mindent nem oldhatunk meg egyszerre. A téli foglalkoztatás kis része, a burgonyácsomagolás már megoldódott. Tervünk egy 1000 vagonos hűtőtároló megépítése. ahol a feldolgozásnál nemcsak az idős embereknek, az asszonyoknak is lesz munkája. És sorolta Héri László: kiterjesztik a munkaruha, védőruha juttatásának körét, az étkeztetés megoldása is napirenden lesz 1978-ban. Tehát elkezdődik egy olyan folyamat, amelyre sok helyütt nincs még lehetőség. A korábban gépesítéssel, kemi- zálással megkönnyített paraszti munka Rakamazon a szociális ellátottságában is közelít az iparihoz. Seres Ernő
