Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
1978. január 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á tudomány segítségével Sikeres kísérletek a lombtrágyázással A MEZŐGAZDASÁGI TÖBBLETTERMELÉS alapja sokrétű. A termőföld jobb hasznosítása, a legmegfelelőbb fajta kiválasztása, a gondos növényvédelem és növényápolás, az időben történő veszteségmentes betakarítás mellett a termésfokozásnak még számos lehetősége adott.' Megszokott dolog például a technika és tudomány célszerű alkalmazására hivatkozni. A tudomány — mondjuk — termelőerővé válik. Ez igaz, csupán sokszor gyakorlati megvalósítását, hasznát nehéz elképzelni. A tudomány vívmányainak térhódítása nem egyszerre, és nem mindenütt azonos hatásokkal történik. Ahhoz például, hogy üzemi méreteket öltsön valamilyen hasznos és jó dolog alkalmazása, évekre van szükség. A kísérlet évei ezek. Mert függetlenül attól, hogy egy vegyszer, vagy egy mag laboratóriumi eredménye, kisparcellás alkalmazása jó, a nagyméretű köztermesztés igazolására is szükség van. Vannak mezőgazdasági üzemek — mint a Balkányi Állami Gazdaság is — ahol évről évre végeznek valamilyen kísérletet. A lombtrágyázás a termésfokozás egyik nagy ígérete. A köztudatban, főleg a szakemberek körében már régóta ismert. (A Wuxált például már a kiskertek tulajdonosai is alkalmazzák, mert úgy hallották: érdemes.) A tudomány célszerű hasznosításánál azonban a felületes ismeret nem elég. Tudni kell, hogy a lombtrágya milyen növényeknél, milyen adagolásban a leghatásosabb és leggazdaságosabb. Különben a tudomány alkalmazása tudománytalanná válik, és eredmény helyett veszteség következik. BALKÁNYBAN az elmúlt évben Wuxál és Plantozán lombtrágyával végeztek kísérletet búzánál, burgonyánál. Búzánál 5—5 hektáros területen kettes fokozatú martonvásári búzafajtára két alkalommal (április 6-án, szárindulásnál, és május 24- én, virágzás előtt) szórták ki a vegyszert. Az adag Wuxál- ból, Plantozánból egyaránt 3—3 liter volt hektáronként. Az eredmény: a Wuxállal kezelt táblán 57,1 mázsa, a Plantozánnai kezelt táblán 57,9 mázsa volt a hektáronkénti átlag. Az összehasonlítás alapjául szolgáló kont- rolltáblán 55,8 mázsa búza átlagtermést értek el. A búzánál jobb eredményt hozott a burgonyával végzett kísérlet. Szintén 5—5 hektáron egyes fokozatú desire burgonyát kezeltek Wuxállal és Plantozánnai. A kezelést öt alkalommal végezték, hektáronként 3—3 literes dózissal. Az első kezelés virágzás előtt, a második virágzásban, a harmadik szórtvirágzásban, a negyedik és ötödik lombzáródáskor történt. A lombtrágyát a vegyszerezéssel egy- időben juttatták a növényre, így a kiszórás külön költséget nem igényelt. A kísérlet eredménye: a Wuxállal kezelt parcellán hektáronként 337 mázsa burgonya termett, a Plantozán- nal kezelt táblán 33l mázsa, ezzel szemben a kontroli- táblán 328 mázsa. Az üzemi átlagtermelés 296 mázsa volt hektáronként. Ha azt nézzük, hogy a lombtrágyázás végeredménye milyen volt, akkor kilenc-, illetve hárommázsás többlettermés írható a lombtrágyázás javára. RÉGI IGAZSÁG, hogy a termésnövekedés csak abban -az esetben jó eredmény, ha nem túl magasak a termelés költségei, ezért szükséges azt is megvizsgálnunk, hogy a költségekkel szemben milyen az árbevétel? A Wuxál kilogrammonkénti ára 17 forint 50 fillér, az ötszöri permetezésre felhasznált 75 kilogram értéke 1312 forint. Ezzel szemben a kilenc mázsa hektáronkénti többletburgonya értéke 400 forintos átlagárral öt hektárt tekintve tizennyolcezer forint A kísérlet igazolta, hogy a lombtrágyázás, más szóval a tudomány termékének alkalmazása kifizetődő, szükséges, mert nemcsak termésfokozó, hanem több a nyereség is. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség üzemi kísérletekre, egyszerű a válasz: azért, mert eltérőek a talajadottságok, a termőhelyi viszonyok. Ami Balkányban jó, nem biztos, hogy a szatmári, vagy a beregi tájon is ugyanolyan hatásos. Biztos viszont a lombtrágyázás termésfokozó hatása, amit a helyi viszonyoknak megfelelően ki kell használni. Seres Ernő M unkahelyén, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál mindenki ismeri a kék Volgát és pilótáját, Kertész Bertalant, aki a volán mögött töltött egymillió kilométeres balesetmentes vezetéséért a múlt év végén kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Amilyen hosszú a lefutott egymillió kilométer, legalább olyan hosszú Kertész Bertalan útja a jogosítvány megszerzéséig. Szegény emberek gyermeke. A szegénység a szülőket megviseli és igen korán, már 1936-ban életüket is veszi. A hat gyerek a rokonságnál szóródik szét. Bertalant, aki 1932-ben Aranyos- apátiban született, az anyai nagymama neveli fel. Ahogy 18 évessé cseperedett, állandó munkát vállalt. Vásárosnaményban 1950-ben a Betonútépítő Vállalatnál helyezkedett el. Velük együtt Budapestre került. A szűkös keresetet a fogához verte és gyűjtötte a pénzt. Titkos vágya volt. Ezt akarta megvalósítani. Paraszti sorsból induló gyermekfejével gépkocsiról álmodott. Sofőr akart lenni. Erre gyűjtötte a filléreket. Mikor aztán együtt volt a szükséges summa, beiratkozott a gépkocsivezetői tanfolyamra. A vállalat — ekkor már az ÉPFU-nál dolgozott — munkaidő-kedvezménnyel segítette. Sikeresen Szabolcsi portrék A „milliomos” gépkocsivezető vizsgázott. Teherkocsira igaz, az öregebb szakik által agyonhajtottra, de mégis csak kocsira került. — Nagyon boldog voltam. Nagyon sokat nélkülözve, de mégis csak önerőmből értem el addigi vágyaim csúcsát — emlékezik vissza. — A következő iskola a katonaság volt. Itt is kedvezett a szerencse. Különböző típusú kocsikat hajtottam. Leszerelés után az ÉPFU- hoz ment vissza. Ám vonzotta a szűkebb haza. Az 50-es évek közepén aztán hazajött és a SZÁÉV-nél helyezkedett el. 1958-ban ült át személykocsira. És a szerelem azóta is tart, a hol jobb, hol gyengébb kocsikkal. Időközben megnősült. Egyik fia most tölti katonai szolgálatát, a másik meg most fog érettségizni. A KEMÉV-hez megA jármi Alkotmány Tsz erőgépeit jól képzett szerelőgárda tartja rendben. A képen: Helmeczi Árpád és Győrfy Gyula erőgép nagyjavításán dolgozik. Növekvő export, javuló minőség Az erőgyűjtés, a szervezés tökéletesebbé tétele lesz az idei esztendő legfontosabb feladata a MOM mátészalkai gyárában. A termelésirányítás és a termelési információk megkönnyítése érdekében két gyáregységet hoznak létre: a mechanikai és az optikai üzemet. 1978-ban a termelési ütem hasonló lesz az elmúlt évihez, de fokozottabb figyelmet fordítanak a minőség javítására. Szeretnének előbbre lépni az üzem- és a munka- szervezés területén. Ennek érdekében már több ponton áttértek a mozdulatelemzésen alapuló munkamódszerre, 1978-ban minden egységüknél ennek alapján szervezik majd a munkát. Megoldások az iskolán belül Ebben az évben valósul meg egy nyugatnémet licenc alapján a Westing Hause teljes alkatrészgyártó sorának munkába állítása. A légrugós szelepek és a fékezőszabályzók gyártása már tulajdon. kéDpen a múlt évben elkezdődött a MOM-ban, de ekkor még csak bizonyos alkatrészeket készítettek, az idén viszont teljes egészében itt készülnek maid. Ebből a termékből az előzetes tervek szerint mintegy 17 milliós értékben exportálnak az NSZK-ba, de az év végéig ez valószínűleg a duplájára emelkedik. 1978-ban tovább nő a gyár exportja. Tavaly termékeiknek 28 százalékát exportálták. Ez a mennyiség az idén mintegy 12—15 százalékká’ emelkedik majd. Az idén több úi árucikk is megjelenik a gyárban. Elkezdik a 65 milliméter átmérőjű szemüveglencsék és az új típusú vízórák készítését, bő. vítik a plasztik lencsék választékát. Az V. ötéves terv első két esztendejében mintegy kétszeresére emelkedett a gyár termelése. 1978-ban fő célként szerepel a minőség stabilabbá, a termelés egyenletesebbé tétele, hogy az elkövetkező esztendőkben erre lehessen alapozni. Ugyanis a termelés növekedésének üteme ebben az időszakban hasonló lesz az 1975—76-os évihez. (bg) Mátészalkai MOM, 1978: Pedagógusnők gyesen A gyermekek már hozzászoktak az iskolában, hogy tanáruk helyett időnként új arc jelenik meg. A hiányzó helyett belépő, aki tovább folytatja az „előd” munkáját. Nem mondhatjuk, hogy kedvezően befolyásolja a nevelést a munkából kieső pedagógusok magas száma. Jó tantestületi környezetben azonban kisebb zökkenőkkel „átvészelik” a változásokat. Kevésbé sínylik meg a gyermekek és az elsajátítandó tananyag. Egymás megismerése azonban így is hosszú folyamat, amelyet nem lehet kihagyni a régi helyett belépő nevelőnek. De miért hiányoznak az órákról a nevelők? Évenként nyolcszázan Az okok ismertek, mégis naponta szembe kell nézni velük, mert nem mindenütt alakulásakor jött át. A közúti közlekedés mai viszonyairól így vall: — Régen kevesebb volt a jármű, de akkor meg a közutak voltak nagyon elhanyagoltak. Ma jók az útjaink, de nagyon sűrű rajtuk a jármű- forgalom. Hogy figyelmességemmel mentettem-e életet? Nem tudom, mi lett volna a sorsom, ha egy elém kerékpározó ittas férfit elütök? Valahonnan a felesége is hamar előkerült és ő így för- medt rám: „Látja, ezt még az „ótó” sem tudja elütni!” Gépkocsivezetők is hoztak már veszélyhelyzetbe. Ha ilyenkor mégis lehúzom az ablakot, akkor sem ragadtatom el magamat. G ondolatai mögött valamiféle elfojtott indulatot érzek. Rá is kérdezek: igazam van-e? — Hogy indulat vagy féltés — nehéz ezt megfogalmazni. Azok is sokan vannak, akik nem tudják a családot, a mindennapi gondokat kívül hagyni a kocsin, a vezetésen. De felelőtlen, garázda elem is sok van ma még közútjainkon. Ezeket esetleg közös összefogással ki kellene tiltani a közlekedésből a maguk és mások érdekében. Sigér Imre egyértelmű a hiányzók fogadtatása. Az iskolák dolgozóinak ma már 85 százaléka nő, s közülük több mint nyolcszázan veszik igénybe egy év alatt a gyermekgondozási szabadságot. Általános tapasztalat, hogy a pedagógusnők a gyermek egy, másfél éves koráig veszik igénybe a gyest, a technikai dolgozók 1—3 évig. Emberi és törvénybe foglalt joga minden nőnek, így az igen fárasztó nevelői munkát hivatásként végző pedagógusnőknek is, hogy gyermeket szüljenek és igénybe vegyék a gyest. Ahol ezt szemrehányás, folyosói intrika árnyékolja be, nem beszélhetünk egészséges munkatársi kapcsolatokról, jó tantestületi légkörről. Többségében nincs is ilyen, csak elvétve. De a gond akkor is gond marad, ha megértéssel, józan emberséggel fogadják az iskolák vezetői, munkatársai a szülési szabadságra menő kollégákat. Nyugdíjasok, helyettesítők Nem várható el, hogy a pedagógusnők valamiféle műszerekkel kimutathatóan és az igazgatónak jóelőre jelzett módon végezzék a családtervezést. Sokkal inkábba munkaerő-gazdálkodást szükséges finomítani, egy kis „rátartással” tervezni, számítva a kiesőkre is. Sokat segít a nyugdíjasok felkérése, szerződéses helyettesítők alkalmazása. De erre nincs mindenütt lehetőség és az ideális mégis az volna, ha a tantestületi létszám rugalmas megtervezésével aktív, főhivatású nevelőkkel sikerülne megoldani a helyettesítéseket. Vannak erre példák, de még sokszor így dől el a kérdés: kevesebben is megcsináljuk, a túlórát pedig felosztjuk magunk között. Ez növeli a túlterhelést, nem kedvez az intenzív ok- tató-jievelő munkának. Éppen a gyermekek, de a nevelők érdekében is időszerű lenne megtalálni az iskolán belüli megoldásokat. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a megyében még a gyesen lévőkön kívül is hiányzik náhány száz pedagógus. Érdemes a gyest más szempontból is megnézni, ahogyan erre a megyei pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága által végzett vizsgálódás is rámutat. Sok gyesen lévő kismama ugyanis nemcsak gyermekének nevelésével tölti a hónapokat, esetleg éveket, hanem tanulással is. Évente nem kevés gyesen lévő pedagógusnő — főként óvónő, képesítés nélküli — egészíti ki szakmai képzettségét, szakosodik. Az iskolai munka sodrában ugyanis erre nincs mindenkinek lehetősége, de a gyermekgondozási szabadság alatt, ha a kicsi nem beteges (és a kismama is egészséges), sor kerülhet az egyetemi, főiskolai tanulásra. Nem kell hadakozni az igazgatóval (már akivel kell) a tanulmányi szabadság ügyében. Lépést tartani De a gyesen lévőket — akiknek a körülményei nem engedik meg a kapcsolatok megtartását hivatásukkal, — a szakmai gyakorlatból való kiesés is fenyegeti. Űj dokumentumok jelennek meg, ősztől fokozatosan életbe lép az új tanterv. Az iskolák vezetői nem hagyhatják magukra a jelenleg nem aktív nevelőket. Nem zaklatásukra, továbbképzésük szervezésére gondolunk, hanem a legszükségesebb dokumentumok eljuttatására, a munkatársi, emberi kapcsolatok erősítésére azokkal, akik ma a gyermekük nevelésén fáradoznak. Holnap viszont már a katedránál folytatják a munkát. Halastó épül Fehérgyarmat mellett öt termelőszövetkezet tár. sulásával Fehérgyarmat és Kisar között halastavat létesítenek. A környék egyik legrosszabb minőségű földjét használják fel erre a célra, a régi Túr két partján. A tenyésztéshez a technológiát a Bikali Állami Gazdaság adja, amelynek már gazdag gyakorlati tapasztalatai vannak ezen a téren. A gesztorságot a nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezet vállalta. Az 1200 hektáros halastó kialakításához még ebben az évben hozzákezdenek. Vízellátását a Túrból, illetve egy átemelő szivattyú segítségével a Tiszából oldják meg. Ez lehetővé teszi mintegy 1800 hektár öntözését is. ab) Páll Géza A GELKA 1. sz. nyíregyházi telepén különböző alkatrészeket gyártanak a javítás alatt lévő készülékekhez. Képünkön: Pllcsuk Józsefné betanított munkás Favorit televízióhoz képkimenő trafót tekercsel.
