Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

4 kelet-magyarország 1978. január 10. * KOMMENTAR íij genfi nyitány A „konferenciák vá­rosában”, Géniben megkezdődik a SALT-tárgyalások újabb fordulója. Genfben — és esetenként más városok­ban is — egy időben szá­mos tanácskozás folyik. Mégis megállapítható, hogy a világsajtó egyiknek sem tulajdonít olyan jelentősé­get, mint a szovjet—ame­rikai SALT-tárgyalások- nak. A tanácskozásokat nem véletlenül folytatja éppen a két kiemelkedően leg­nagyobb nukleáris arze­nállal rendelkező hata­lom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A té­ma ugyanis a tömegpusz­tító stratégiai fegyverek betiltása. A két nagyhata­lom 1972-ben állapodott meg Moszkvában a tö­megpusztító fegyverek számbeli korlátozásáról. Az élet azonban megy to­vább, a tudomány szünte­lenül fejlődik. így nem meglepő, ha hamarosan világossá vált, hogy a moszkvai megállapodás már nem felel meg a gyorsan változó körülmé­nyek minden követelmé­nyének. A legérzékletesebb pél­da erre az, hogy 1972 után megszülettek az úgyneve­zett mró segítségével — különböző irányított — több nukleáris robbanófej lőhető ki. Ez a haditechni­kai fejlemény önmagában is új megállapodást tett szükségessé. A nemzetközi enyhülés lehetővé tette az új ta­nácskozást, amelyre 1974 novemberében Vlagyi­vosztokban került sor. Az új egyezmény már nem­csak mennyiségi, hanem minőségi szempontokat is figyelembe vett és az új fejlemények fényébe» sza­bott korlátokat. A Fehér Házban történt őrségváltás után Wash­ington új magatartása ép­pen a kulcsfontosságú vla- gyivosztoki elveket vonta kétségbe. Ez volt az oka annak, hogy egy ideig ag­gasztóan megtorpantak, • sőt szüneteltek a SALT, tárgyalások. A tét nagy- sáea és a nemzetközi rea­litások ereje azonban meg­fontolásra késztette az amerikai vezetést és — mint Paul Warnke, a Genfben tárgyaló ameri­kai delegáció ^vezetője most hangoztatta" —, „az elmúlt negyedévben lé­nyeges haladás mutatko­zott és a jelenlegi ütem tartása esetén véglegesen kialakulhat az új megálla­podás”. A „jelenlegi ütem tartásához” konst­ruktív megközelítés­re van szükség. Az idő eddig is bebizonyította, hogy szovjet részről ez a feltétel eleve adott. H. E. Hz ENSZ főtitkára Cipruson Óvatos optimizmussal nyi­latkozott a ciprusi kérdés megoldásának távlatairól Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, aki vasárnap érkezett Istanbulból Ankarába, hogy kétnapos tárgyalássorozatot folytasson az új török kor­mány vezetőivel. Manilái sajtókonferencia Vietnam tiszteletben tartja szomszédai függetlenségét — Vietnam és Kambodzsa népének érdekei megkövete­lik, hogy a két ország szoros szövetségben és barátságban éljen egymással — jelentette ki Vo Dong Giang vietnami külügyminiszter-helyettes tegnap Manilában tartott saj­tóértekezletén. A kambodzsai—vietnami konfliktusról szólva a kül­ügyminiszter-helyettes emlé­keztetett rá, hogy Kambod­zsa indított támadást a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság területe ellen. Fegyveres erői „barbár bűntetteket kö­vettek el a vietnami néppel szemben”. Megerősítette a Az MPLA-Munkapárt Köz­ponti Bizottsága Luandá­ban plenáris ülést tartott, s megvitatta az MPLA I. kong­resszusán felvetődött kérdé­seket, jelentette hétfőn a lu- andai rádió. Az ülés résztvevői határo­zatot fogadtak el az ország al­kotmányának módosításáról és a kongresszus határozatai­Egyiptom tájékoztatta az Egyesült Államokat — mint a január 16-án Jeruzsálem­ben összeülő politikai bizott­ság teljes,jogú tagját — a ta­nácskozás napirendjére vo­natkozó javaslatáról. A kai­rói A1 Ahram szerint Egyip­tom a következő napirendi pontokat javasolja: — Az izraeli csapatok tel­jes visszavonulása: Egyipto­mot illetően a nemzetközi határokig, a többi érintett arab országot — Szíriát és Jordániát — illetően az 1967- es vonalakig. A palesztin probléma ren­dezése minden tekintetben (a palesztin nép önrendelkezés­hez és államalapításhoz való joga). VSZK kormányának elhatá­rozását, hogy kész bármikor tárgyalást kezdeni a két or­szág között felmerült problé­mák rendezéséről. Bár a két ország határán a helyzet egyre súlyosabbá vá­lik, „nem kétséges, hogy a konfliktus előbb-utóbb meg fog oldódni” — mondotta Gi­ang, majd visszautasította a kambodzsai fél Vietnamot vádoló állításait. Kijelentet­te: a VSZK tiszteletben kí­vánja tartani a szomszédos népek függetlenségét. A vi­etnami delegáció tegnap Bangkokba, Thaiföld főváro­sába utazott tovább. nak megfelelően kijelölték a párt és az állam előtt álló legfontosabb tennivalókat. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és egyben az MPLA-Munkapárt elnö­ke tájékoztatta a plenáris üjés résztvevőit a kormány összetételében végrehajtott módosításokról és hét új mi­niszter kinevezéséről. — A béke előkészítése az izraeli visszavonulást köve­tően. A félhivatalos napilap sze­rint Izrael a következő na­pirendi pontokat javasolta: — Izraeli telepek létesítése a megszállt területeken. — Békeszerződés kötése az arab államokkal: — Az arab palesztinok és a menekültek problémája. A Kairóban szerdán össze­ülő egyiptomi—izraeli kato­nai bizottság munkájával kapcsolatban az A1 Ahram egy egyiptomi katonai szóvi­vőre hivatkozva azt írta, hogy az ülés elsőszámú na­pirendi pontja a megszállt arab területeken létesített iz­raeli települések kérdése lesz. TELEX... KÖLN Joseph Luns NATO-főtitkár vasárnap nagy örömét és megelégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok 8 ezer fő­vel kívánja emelni Nyugat- Európában állomásozó csapa­tainak létszámát és növeli fegyverkezési költségeit is. BELGRAD Milos Minies, a jugoszláv kormány alelnöke, külügymi­niszter hétfőn hivatalos láto­gatásra Stockholmba utazott. Svéd kollégájával, Kar in Só­derrel a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tat tárgyalásokat. JERUZSÁLEM Menahem Begin izraeli kormányfő hétfőn, hétórás heves vita után megkapta pártja, a Herut támogatását közel-keleti rendezési elkép­zeléseihez. TEL AVIV Mode Dajan izraeli külügy­miniszter mielőbb Rómába indult kétnapos hivatalos lá­togatásra, a Tel Aviv-i repülő­téren elmondta, hogy nem visz konkrét terveket a Vati­kánba a jeruzsálemi keresz­tény szenthelyek státusára vonatkozólag, de kötelességé­nek tekinti, hogy tájékoztas­sa a Vatikánt a legidősze­rűbb közel-keleti fejlemé­nyekről. Az olasz vezetőkkel folytatandó megbeszéléseit elsősorban abból a szempont­ból minősítette fontosnak, hogy Izrael így a Közös Pia­cot is tájékoztathatja elkép­zeléseiről. WASHINGTON A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozását célzó új szovjet—amerikai szerződés megkötése mellett emelte fel szavát Les Aspin amerikai képviselő, a képvise­lőház hadügyi bizottságának tagja. Konkrét adatokat és té­nyeket tartalmazó tanulmá­nyában cáfolta a fegyverke­zési hajsza támogatóinak azo­kat az állításait, miszerint a szerződés a stratégiai fegyve­rek terén „fölényt” biztosíta­na a Szovjetuniónak az Egye­sült Államokkal szemben. As­pin hangsúlyozta, hogy az új megállapodás megfelel az Egyesült Államok alapvető érdekeinek. Módosítják Angola alkotmányát Meghatározták az egyiptomi­izraeli politikai bizottság ülésének napirendiét Népszámlálás a Szovjetunióban Az 1979. január 17-től 24-ig sorra kerülő népszámlálás kezdetéig még több mint egy év van hátra, de az előkészítés már javában folyik. Erről kért tájékoztatást az APN munka­társa A. Iszupovtól, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi­vatala népszámlálási igazgatóságának vezetőjétől. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta az 1979-es lesz a hatodik népszámlálás. Az elsőt 1920- ban Lenin kezdeményezésére szervezték, majd 1926-ban, 1939-ben, 1959-ben és 1970- ben készült országos felmé­rés. Köztudomású, hogy a népszámlálás az ország min­den lakosára kiterjed. A bo­nyolult, sokrétű és átfogó fel­készülés éppen ezért legalább egy évvel korábban megkez­dődik. Már jóváhagyták, vagyis nyomdakészek az összeíróla­pok, s azok a kérdések, ame­lyekre az állampolgárok (az általános és a reprezentatív felmérés keretében) válaszol­nak. A népszámlálás jelentő­ségét és feladatait magyarázó propagandisták munkáját se­gíti a Statisztikai Kiadónál megjelenő segédkönyv. Fo­lyik a valóban össznépi .kam­pány, a népszámlálást * vég­zők módszertani és szervezeti felkészítése, könyvek, plaká­tok készülnek. ,c— Tavaly novemberben az ország 9 kerületében és váro­sában már volt hasonló nép­számlálás. Annak eredményei befolyásolták-e az 1979-es ja­nuári felkészülést? — A kísérleti népszámlá­lást — amely sikeresen lezaj­lott —, valóban az országos kampány főpróbájának tekin­tettük. Jól vizsgáztak a nép- számlálást végzők, megfelelő­ek voltak az összeírólapok, az előkészítő dokumentumok, csupán néhány apró javítás történt rajtuk. — Miben különbözik az új összeírólap az 1970-estől? — Teljesen új népszámlá­lási lapok készültek 1979-re. Ezek technikai információit a számítógépekkel közvetlenül fel lehet dolgozni. Ez indo­kolja a külső eltéréseket. A kérdések nagy részére ugyan­is grafikai jelekkel kell vá­laszolni, ez nagyon meg­gyorsítja a számítógépes fel­dolgozás előkészítését. Itt említem meg, hogy a Szov­jetunió Központi Statisztikai Hivatalának izmailovói szá­mítóközpontja új épülettel bővül, ott helyezték el a sta­tisztikai adatokat feldolgozó részleget. — Mindenkit érdekel, hogy az összeírólapokon milyen kérdések szerepelnek? — Életkor, családi állapot, nemzetiség, anyanyelv, isko­lai végzettség... A népszám­lálás során pontos képet ka­punk a létfenntartás eszkö­zeiről, a népgazdasági ágak­ról, a társadalmi csoportok­ról, a termelőfoglalkozások­ról. A népszámlálás anyagát felhasználjuk a népgazdasági tervezésben és az államigaz­gatási szervek munkájában, valamint a tudományos kuta­tásokban. — Hogyan készülnek hely­ben a népszámlálásra? — A szövetségi köztársasá­gok minisztertanácsa, a ha­tárterületi, a területi, a járá­si és a városi tanácsok vég­rehajtó bizottságai pontosan megjelölték a városok hatá­rait, rendbetették az utcane­veket, a házak, lakások szá­mozását. A városokban és a falvakban ellenőrzik, hogy pontos és teljes-e a lakosság nyilvántartása. Ezt a munkát 1978. január 1-ig kell elvé­gezni, mert mindez szüksé­ges az összeírási körzetek ki­jelöléséhez. Mintegy 750 ezer munkás, kolhoztag, alkalmazott és di­ák kapott külön felkészítést, ők végzik majd 1979. január 17-től 24-ig a népszámlálást. V. Vodolazsszkij Amerikai levelünk Kevesebb mosoly F eltűnt, de nem keltett meglepetést, hogy Carter elnök lényegesen kevesebbszer és szerényebben mosolygott elnöksége első évének eredményeiről — a most befejeződött külföldi útjának előestéjén — beszámolva, mint amikor 1977 januárjában ismertette terveit. A komputerek memóriája szerint Carter, mint el­nökjelölt, rekordtömegű, összesen 600 választási ígé­retet tett, közülük 95 országos jelentőségű. Ez utóbbiak sorsát figyelemmel kísérve, megállapítást nyert, hogy az elnök az első évben ígéreteinek 20 százalékát meg­szegte, egyharmada pedig még az adminisztráció és a kongresszus különböző fórumainak vitáját képezi, tehát sorsuk teljesen bizonytalan, csaknem 50 százalékuk — elnöki rendelet és kongresszusi jóváhagyás alapján — érvénybe lépett, vagyis a megvalósulás útjára került. Nemcsak az elnök gondja, hogy a megvalósulás útjára helyezett ígéretek között nem éppen a legfontosabbak szerepelnek. Az elnöki program széles hadjáratot hirdetett az örökölt súlyos belpolitikai gondok ellen a gazdasági nö­vekedés felgyorsításával, a munkanélküliség csökken­tésével és az infláció rátájának leszorításával. Az amerikai gazdaság felemelkedése azonban a re­cessziós völgyből csak lassú ütemben, több hónapon át tartó megtorpanásokkal haladt. Közgazdászok szerint ennek az elnök bizonytalan gazdaságpolitikája volt az oka, amely nem nyerte meg a nagytőke bizalmát. Az elnök választási ígéretében jelentős adókedvezmények adását jelezte, hogy az így megnövelt vásárlóerővel ösztönözze a termelés fellendülését. De egy másik ta­nácsra — új inflációs hullám elindulásától félve — le­mondott az adókedvezmények adásáról. A termelés ösz­tönzésének elmaradása miatt a gazdaság fejlődése lassú ütemű, megtorpanóvá vált, így a munkanélküliek hét­milliós tömege nem talált alkalmazást. A munkanélkü­liség 7 százalék körül stabilizálódott egész éven át, s nem tűnt el, sőt fenyegetőbben jelentkezett a 6 száza­lék körüli infláció is. Az elnök különösen nagy reményeket vetett ener-' giaprogramjába, amelyet már áprilisban a kongresszus elé terjesztett törvénybefoglalás céljából. A program szigorú takarékosságot, az energiapocsékolás megzabo- lázását, áremelést és az Egyesült .Államok energiafüg­getlenségének megteremtését tűzte ki célul. A kong­resszusban összecsapó tőkés érdekek miatt azonban az elnök energiaprogramja még mindig további viták tár­gya. Eközben az Egyesült Államok energiafüggősége rohamosan tovább növekedett, s 1977-ben az importolaj számlája 45 milliárd dollárt tesz ki, ami másként kife­jezve azt jelenti, hogy az Egyesült Államok olajfogyasz­tásának csaknem 50 százalékát külföldről hozzák be. Ez erősen kihat az Egyesült Államok kereskedelmi és fizetési mérlegére is. A megnövekedett import miatt — amiben a legnagyobb tétel az olaj — az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének 1977-es évi deficitjét 30 milliárd dollárra becsülik. Ennek hatása negatívan jelentkezik a belső áru- és munkaerőpiacon, rontja a dollár nemzetközi helyzetét és élezi a kereskedelmi, pénzügyi ellentéteket Japánnal és az NSZK-val. Az új adminisztráció eredménytelensége a munka- nélküliség és az infláció csökkentésére, megrontotta a kapcsolatot az elnök és választási szövetségesei, első­sorban a dolgozók és a fekete lakosság között. Az el­nök nagyszabású, 36 millió személyt érintő segélyprog­rammal lépett a választók elé. A program már jó ideje a kongresszus előtt fekszik, és a jelek szerint néhány évig ott is marad. Vagyis, a segélyprogramból aligha lesz törvény Carter elnöksége alatt, így ismét kitűnő témája lehet — mint mindig — a következő elnökvá­lasztási kampánynak. A tömegek helyzetén segíteni hivatott programok félretevése, vagy kongresszusi kudarca, a lakosság hely­zetének általános romlása határozott ellenállást váltott ki 1977 második felében. Tíz év óta először fordult elő, hogy az egységes vezetés nélküli, szétforgácsolódott né­ger érdekképviseletek vezetői közös tanácskozásra jöt­tek össze, hogy önvédelmi akciókat dolgozzanak ki. Ko­ra ősz óta fellendült a munkások sztrájkmozgalma is. A vasasok, a gumi- és az autóipariak, a dokkmunkások után jelenleg 160 ezer szénbányász sztrájkol. De az elé­gedetlenség tovább gyűrűzött, és december közepétől a gabonatermelő farmerek is országos sztrájkot kezd­tek. Mindez azt jelzi, hogy az ország közérzete, politikai hangulata romlik, a szociális feszültség nő. A Watergate-ügy, Nixon bukása óta a kongresszus visszaszerezte a második világháború óta megtépázott alkotmányos hatalmát, és most kezd élni vele. Az így viszonylagosan beszűkült elnöki hatalom miatt a Fehér Ház Carter elnökségének első évében — nem Carter hibájából — vesztett vonzási erejéből a nagytőkés cso­portok között. Ez a tény növeli a Fehér Ház befolyá­solhatóságát — vagy ahogyan az elnök kifejezte azt a mérlegkészítő tv-beszélgetése során —, a kompromisz- szumra való hajlamát a kongresszussal folyó vitákban. Érthető, hogy az első év sovány, vagy a vártnál lényegesen szerényebb eredményei, a belső erőviszo­nyok eltolódása nem késztette a régi, széles mosolyra az elnököt. Mosolyának szerénysége arányban áll ígé­reteinek teljesülésével. A gazdaságpolitikában jelentős szerepet betöltő Amerikai Gazdasági Szövetség nevű nagytőkés szervezet napokban tartott évi gyűlésén fel­mérték Carter elnök első évi teljesítményét. A mérleg vegyes, s a jövőt tekintve negatívba hajló. Hiányolják az ígért erőfeszítéseket, az új megoldásokat a gazda­ságpolitikában, bénítónak ítélik a vezetés bizonytalan­ságát z amerikai társadalom minden rétegében, politi­kai,^ gazdasági berkeiben készülő éves mérlegek hatására tette fel az NBC televízió munkatársa Carter elnöknek a kérdést: ha a munkások, az üzletvi­lág, a feketék, a nők, a farmerek egyaránt elégedetle­nek, ki a boldog az Egyesült Államokban? A válasz nem volt kielégítő, ezért a megfejtés, a kielégítő válasz megadása — egyebek között — az elnökség második évének feladata. DCtUfúm. QüuxcLh

Next

/
Oldalképek
Tartalom