Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 8. Bulgária, Törökország, Ausztria, Franciaország Szakmai utak mező­gazdászoknak Párizsba utazik a me­gye termelőszövetkezetei­nek képviseletében 30 szak. ember. A március 6. és 11-e között megrendezésre kerü­lő mezőgazdasági kiállítás­ra először utaznak szabol­csi mezőgazdászok. A növénytermesztési szak­emberek Bulgáriában a hí­res bolgárkertészettel is­merkedhetnek meg június­ban. Tavaly hasonló szak­mai úton a dohánytermesz­téssel foglalkozó mezőgaz­dászok jártak Bulgáriában. Szabolcs-Szatmárból 45-en vesznek részt ezen a prog­ramon. Ugyanennyien me­hetnek Bulgáriába és Tö­rökországba megyénk nö­vénytermesztői közül júni­usban, 10 napra. Először szervezik ezt a szakmai utat, s megyénk képviselői a két ország mezőgazdasá­gi tapasztalataival ismer­kednek. Ausztriába és Olaszországba látogatnak el júniusban 8 napra nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési szakemberek Sza­bolcsból. A COOPTOURlST utazási iroda először szer­vez ilyen szakmai utat. Több lakás épül — újabb kedvezmények fiataloknak Beszélgetés dr. Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával Háromnegyed milliárd forinttal nőtt ta­valy Szabolcs-Szatmár lakosságának taka­rékbetétje; az OTP több, mint 800 lakást épít­tetett; a lakosság számára kedvező néhány változás is történt az év elejétől a hitelezési el­járásban. Többek között ezek is el­hangzottak az Országos Ta­karékpénztár és megyénk ve­zetőinek az új év első hetében megtartott tervegyeztető megbeszélésén, amelyet köve­tően megkértük dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgató­ját, nyilatkozzék a Kelet-Ma- gyarországnak a takarék- pénztár megyei munkájáról és azokról az újdonságokról, amelyek az idén lépnek élet­be a hiteleljárásoknál. Hitel lakásra, háztájira — Eredményes évet zárt az OTP is Szabolcs-Szatmár megyében — mondta első­ként a vezérigazgató. — A la­kossági takarékbetétekben az év végén mór 4,4 milliárd fo­rint volt, s 1977-ben számot­tevően emelkedett az ifjúsági Vízdíjat számláz, prognózist ad Számítógép a SZflVICSflV-nál Képünkön: Molnár Mária programot táplál a számító­gép memóriaegységébe. Mintha csak a közelmúlt­ban a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság alakuló ülésén elhangzottakat akarta volna bizonyítani a Szabolcsi Víz- és Csatorna­mű Vállalat: a számítástech­nika korszerű műszereit a vállalati gazdálkodás számta­lan területén lehet hasznosí­tani, munkára fogni. A SZAVICSAV-hoz még az óesztendő utolsó napjaiban megérkezett a gép, s év vége ide, vagy oda, rögtön üzembe helyezték, lévén a nagy értékű gép csak úgy gazdaságos, ha használják is ... A masina a vállalati bér- fejlesztési terv kidolgozásá­val debütál, de már készen vannak a távlati elképzelések is: miben és hogyan vehet részt a számító­gép. így például szó szerint „számítanak rá” a fél évtől géppel történő vízdíj számlá­zásánál is. Tucatnyi munkás­kezet helyettesít majd s egyúttal értékes információk­kal szolgálhat a vízórák nyíl. vántartásáról és közremű­ködik majd azok kétévenkén­ti kötelező hitelesítésénél is. A tervek szerint a gép prognózist ad a későbbiek­ben a városok és kisebb tele­pülések vízfogyasztásának te­rületi megoszlásáról és a csőhálózatok terheltségéről. Segít a gép a kivitelezé­seknél: számba veszi, elrak­tározza és kimutatja az épít­kezésekhez szükséges anyagi és szellemi erőforrásokat, ütemezi a munkák idejét és menetét, tájékoztatja kezelő­jét az embert és támogatja annak döntését. A vásárlásnál a vállalatot az a cél vezérelte, hogy az operatív megoldásokat igény­lő vállalati feladatokat hely­ben oldják meg. Persze nem titkolt vágya a vállalat ve­zetőinek, hogy a gép megis­mertetésével egyúttal népsze­rűsítsék a számítástechnikát, bővítsék szakembereik isme­reteit. Mert így nem vész kárba a gép értéke, s válik jelenünk korszerű tudománya mindennapi munkánk segítő­jévé. (kalenda—mikita) betétben takarékoskodó fiata­lok száma: megközelítette a húszezer főt. Mintegy 700 millió forinttal nőtt a hitelál­lomány, amelynek nagy ré­szét lakásépítésre és vásár­lásra fordította a lakosság; de például ezen összeg kere­tében 12 millió forinttal tá­mogatta az OTP — kedvez­ményes hitelfeltételek mellett — a családalapító fiatalok vásárlását, s közel harminc- millió forinttal a háztáji és kisegítő gazdaságok áruter­melésének növelését. Segítség a városközpont rekonst­rukciójához — Részt veszünk a megye lakásépítési programjában (a családi házak többsége az OTP közreműködésével épül, és jelentős az OTP saját be­ruházású társasházainak szá­ma is.) A megye vezetőivel áttekintettük Szabolcs-Szat­már ötéves tervi lakásépíté­sét, s megállapíthattuk: a programot időarányosan túl­teljesítik a megyében. Húsz­ezer lakás felépítését tervez­ték 1976—80 között, s az elő­irányzott lakásszóm 48 száza­léka a közéotávú terv első két esztendejében, 1976—77- ben már megvalósult. Ered­ményes, tervszerű az OTP la­kásépítése is. A jelentős szá­mú átadások mellett 1977 év végén csaknem ezer OTP-la- kás építése volt folyamatban — tehát az átadások 1978-ban is ütemesek lesznek: Nyír­egyházán és nyolc nagyobb tele^-'-'ésén közel hatszáz la­kást adunk át, s újabb öt­száz építését indítjuk. Ehhez tartozik, hogy a megye veze­tőivel korábban kötött meg­állapodások alapján lakás­építéseinkkel részt veszünk a nyíregyházi városközpont re­konstrukciójában; továbbá az is, hogy tavaly több, mint kétezer belvízsújtotta lakás felépítését, illetve helyreállí­tását támogattuk kedvezmé­nyes hitelekkel, s a cigány­telepek felszámolásában is közreműködött az OTP, 264 lakás hitelnyitásával. Dr. Szirmai Jenő a továb­biakban elmondta: a lakosság pénzbevételeinek emelkedé­sével párhuzamosan 1978-ban is számítanak a takarékbetét­állomány számottevő emelke­désére, a lakásépítkezések­hez pedig (a családi és ma­gánszervezésű társaslakások, hoz is) biztosítják a szüksé­ges hiteleket, sőt Nyíregyhá­zán a tanáccsal együttmű­ködve részt vesznek kedvező családi házépítésre alkalmas telkek kialakításában is. Plusz 20 ezer kölcsön házépítésre — A hitelpolitikai elvek valóra váltása során néhány új lehetőséget, illetve egy­szerűsítést vezetünk be — mondta az OTP vezérigazga­tója. Ezek a következők: — Tovább bővülnek a fia­talok számára biztosított köl- csönkedvezmények. A csa­ládalapító fiatalok áruvásár­lási kölcsönénél például több korlátozást feloldottunk: ala­csonyabb kamat mellett ad­juk, esetenként el lehet te­kinteni az előleg befizetésé­től; lényegében ezentúl min­den 30 éven aluli házaspár igénybe veheti az ilyen köl- csönkedvezményeket. Sok fia­talnak lesz kedvező az is, hogy az ifjúsági takarékbe­téthez kapcsolódó kedvezmé­nyeket ezentúl a betét felvé­telétől számított két éven be­lül lehet igénybe venni, mi­vel a korábbi egy esztendő nem látszott elegendőnek a fiatalok jelentősebb beruhá­zásainak megkezdéséhez. — Lépést tartunk az élet változásaival úgy is. hogy ki­terjesztjük a szolgáltatási kölcsön körét az elektromos háztartási gépekre és elektro­akusztikai cikkekre. Hosz- szabb ideje működnek már a háztartásokban például auto­mata mosógépek, színes té­vék, s ezek egy-egy nagyja­vítása tetemes költséggel jár. Az ezer forinton felüli javítá­sokra ezentúl hitelt folyósí­tunk. — Oj -sorsolási feltételek léptek életbe a nyereménybe­tétkönyveknél. Ezek lényege: növeljük a lehetséges átlag­betét összegét, s így a nye­reményekét is, amelyek ezen­túl elérhetik a 100 ezer fo­rintot. ■— 1978-ban a több szintes lakóházépítés és -vásárlás ese­tében 320 ezer forintra emel­jük az OTP-hitel maximális határát, s ugyancsak 20 ezer torínttal emeljük meg a csa­ládi ház építésére igénybeve­hető hitel felső összegét is. Marik Sándor Export a VOR-ból A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemében dzsekiket gyártanak exportra, Kuvait megrendelésére. Ké­pünkön: Oláh György, a Kun Béla munkabrigád tagja a dzsekik vasalását végzi nagy figyelemmel. (Mikita Viktor felvétele) A 70 forintos emelés — Ösztönző nyugdíj- pótlék — Pótszabadság a továbbdolgozóknak Bővülő szolgáltatás a társadalombiztosításban Megyénkben 50 ezer embert érint Januártól újabb anya­gi megbecsülésnek örül­hetnek az idős, nyugdí­jas emberek. Több ren­delet született az érde­kükben, ezek egyike a nyugdíjasok foglalkozta­tásáról szól. A témáról a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán tájékoz­tatták lapunkat. A nyugdíjak vásárlóértéké­nek megóvása érdekében ta­valyelőtt és tavaly havi 50 forinttal emelték a nyugdíjak összegét. Az elmúlt év de­cemberében hozott miniszter- tanácsi rendelet szerint 1978. január 1-től az emelés leg­kisebb összege havi 70 forint. Az újabb emelésnek meg­felelően megváltoztak a nyugellátások legkisebb ösz- szegei. Így például 1978. ja­nuár 1-től az öregségi nyug­díj minimum összege 1140 fo­rint azoknál, akik munkavi­szonnyal legalább tíz évi szol­gálati időt szereztek. Az ille­tékesek az emelést január­ban már az új rendelkezések­nek megfelelően folyósítják, a nyugdíjasoknak ezzel kap­Megfenyegette az orvost... Elítélték a vajai zsarolót Július 21-én reggel egy recept­papírra írt levelet talált két ta­karítónő a Vaja—Rákóczi-tanyai orvosi rendelő asztalán. A le­vélben az állt, hogy az orvos fi­zessen 20 ezer forintot, mert ha nem fizet, vagy a rendőrséget próbálja értesíteni, megöli két gyermekét. A rendelőben több levél is volt, s ha a szövegek ha­sonlítottak is egymásra, minde­gyikben volt valami új, amivel az ismeretlen zsaroló meg akar­ta téveszteni az orvost. A levél természetesen a ren­dőrséghez jutott és bravúros nyomozással órák alatt kiderí­tették ki volt a tettes. Ez azon­ban még csak féleredmény volt, mert a fiatalembert sehol nem találták. Keresték munkahelyén, de kiderült, hogy már hónapok óta nem dolgozik, a munkás- szállásról is elköltözött, s egy hétbe telt, míg sikerült őrizetbe venni. A zsaroló, Farkas Ferenc 21 éves foglalkozás nélküli Vaja— Rákóczi-tanyai lakos nyomban beismerte cselekményét. El­mondta, hogy az építőipari vál­lalat munkásszállóján — ahol hosszú ideig már jogosulatlanul lakott — többször lopott munka­társaitól és már nem mert to­vább ottmaradni. Minden szek­rényhez volt kulcsa, s amikor az emberek dolgozni mentek, . ő meglopta őket. Egyik munkatársának a szek­rényéből egy 3500 forintos betét­könyvet vitt el, de nem tudta kiváltani, mert a pénzt csak a tulajdonosnak adták volna ki. A betétkönyv tulajdonosa észrevet­te, hogy valaki meglopta, ezért egy 10 forintos betétkönyvet ki­javított 111 ezer 010 forintra és bezárta a szekrénybe. Farkas erre is lecsapott: ekkor már 'okosabb akart lenni, egy meghatalmazást is hamisított, ám a postai dolgozó nyomban ész­revette, hogy javított a könyv és. húzni akarta az időt, hogy Far­kast nyakon csíphessék. A fia­talember gyanút fogott, aztán otthagyta a betétkönyvet és el­menekült. Ezután egy 2700 fo­rint értékű magnót lopott Far­kas, s 400 forintért eladta. Majd egyik, albérletben lakó volt munkatársához járt fel, beférkő­zött a házinéni bizalmába és 5000 forintot kért kölcsön nősü­lésre. A munkásszállón már érezte, hogy többen is gyanúsítják, ezért hazautazott Vajára. Otthon sem mert mutatkozni, nem akarta, hogy édesanyja megtudja; ott­hagyta munkahelyét. Csavargás közben fedezte fel, hogy az or­vosi rendelőbén csak csütörtöki napon^ van rendelés, ezért betört és csütörtökig ott töltötte a na­pokat. Közben eszébe jutott, hogy pénzt kellene szerezni, s ekkor határozta el, hogy megzsarolja az orvost. Az orvos nem ijedt meg, ha­nem a rendőrség segítségét kér­te. Farkas Ferencet a Mátészal­kai Járásbíróság 3 év 2 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől és köte­lezte, hogy a lopással és kölcsön­kéréssel okozott 13 500 forintot a károsultaknak fizesse meg. csolatban nincs tennivaló- juk. A nyugellátások emelé­sére vonatkozó új intézkedé­sek megyénkben 50 ezer sze­mélyt érintenek. Az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke az 1971. évet követő­en fizikai munkakörben munkában töltött egy-egy év után a nyugdíj hét százaléka, egyéb munkakörben pedig három százaléka. Az 1971. utáni nyugdíjazás esetén az 1972. évet megelőzően mun­kában töltött időre az ösz­tönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben egy-egy év után az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben pedig egv százaléka. A nyugdíjkorhatárt elért dolgozók további foglalkozta­tása érdekében januártól új rendelkezések születtek. Az öregségi nyugdíjnak az ösz­tönző nyugdíjpótlékkal nö­velt összege eddig az átlag­kereset 90—95 százalékánál több nem lehetett. Januártól ez az összeg az átlagkereset száz százalékáig terjedhet. (Ezt a rendelkezést a folya­matban levő ügyeknél is al­kalmazni kell.) További ked­vezmény, hogy pótszabadság jár annak a dolgozónak, aki elérte a nyugdíjkorhatárt és — nyugdíjazása nélkül — teljes munkaidőben tovább dolgozik. Az első évben há­rom, a második évben hat, a harmadik évben kilenc, a ne­gyedik és minden további év­ben tizenkét nap pótszabad­ság jár az említetteknek. Ez a pótszabadság az egyéb cí­men járó szabadságon felül illeti meg a dolgozókat. A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként a foglalkozta­tás idejére és az ez alatt el­ért keresettől függetlenül korlátozás nélkül kell folyó­sítani a nyugellátást, baleseti nyugellátást, ha annak ösz- szege 1978-ban a havi 1400 forintot nem haladja meg. Ez a felső határ 1977-ben ha­vi 1160 forint volt. A takarí­tók eddig évenként 840 órát, néhány intézménynél 1260 órát dolgozhattak. Ettől az évtől egységesen 1260 órát dolgozhatnak, az egészség­ügyi, gyermek-és szociális intézményekben továbbra is korlátlanul dolgozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom