Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

1978. január 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A munka- fegyelemről A megye további dina­mikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasá­gi munka színvonala, ho­gyan tudjuk hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrá­sokat. Csak a termelékeny­ség növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változásával lehet a piaci igényekhez jobban alkal­mazkodó termelést meg­valósítani — állapította meg a megyei pártbizott­ság 1977. december 14-i ha­tározata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és veze­tőket, hogyan lehetne job­ban dolgozni, gazdálkodni? — Az igazat megvallva, itt még nem számít, ha öt­hat percet késik valaki. Én korábban bányában is dol­goztam, ott nem lehetett mellébeszélni, a sichtáról elkésni. Nem azért, mintha sókan elkésnének, hiszen busz hozza az embereket, de a fegyelmet meg kell tartani. — Teljesítménybérben dolgozunk, ez dönti el, hogy milyen a fegyelem. Aki ke­resni akar, az nem ér rá, hogy pihenjen, mással fog­lalkozzon. A fűrészgépen párban vagyunk. Sok függ attól, hogy kivel van együtt az ember. Mert rá lehet ugyan szólni, de ha a má­siknak nincs kedve úgy dol­gozni, akkor hiába minden beszéd. Én veszekedni nem szeretek, de csak előfordul, hogy vita van. Akkor leg­feljebb megmondom a ma­gamét és arrébb állok. — A főnöknek nem sze­retünk szólni, ha valami nem úgy megy, ahogy sze­retnénk. Nem kenyerünk az árulkodás. Inkább megpró­báljuk egymás között elin­tézni, hogy dolgozzon a másik, ne legyen rossz a BÁRSONY MIHÁLY norma. Ilyenkor, télen kü­lönben is nehezebb a mun­ka, mert fagyos a fa. Ve­szélyesebb is, mert csúszik, könnyen baleset érheti az embert. — Azt se mondom, hogy itt nem fordult elő: valaki italosán akart jönni dolgoz­ni. Márpedig a gép mellé így nem lehet állni. Ezért az ilyen embernek szólnak, szépen hazamegy. Ebből még vita nem nagyon volt. — Harmadik éve vagyok ebben az üzemben. Ha ösz- sze kell hasonlítani más munkahellyel, akkor nagy különbséget nem találok. Ezelőtt Pesten voltam vil­lamosvezető, ott is kötött a fegyelem. A felelősség va­lamivel nagyobb volt, hi­szen itt csak két emberért felelek a gép mellett, ott meg háromszázan is voltak egy szerelvényen. Az biz­tos, hogy itt még mások a munkakörülmények, sok­szor nehezebb a dolgunk ugyanannyi, vagy még ke­vesebb pénzért. Jó lenne változtatni rajta, könnyeb­bé tenni a munkát, de én nem tudom, mennyire van erre lehetőség. Elmondta: Bársony Mi­hály, a Tiszalöki Faipari Vállalat kisfástanyai üze­mének munkása. Lejegyezte: Lányi Botond t)J TERMEK: TIP-POR NYÍRBÁTORBÓL. A Növényolajipari es Mosószergyártó Vál­lalat nyírbátori üzemében ezen a héten új mosogatószer gyártását kezdték meg. A TIP- POR erősen szennyezett konyhaedények tisztítására szolgál. Az új mosogatópor készítői gondoltak a háziasszonyokra is: különleges kézkímélő anyag hozzáadásával készítik. A tervek szerint az üzletekben január második felében jelenik meg a mosogatópor. Képün­kön: az új termék készítői. (Elek Emil felvétele) Modern gépek, üzemcsarnokok termékösszetétele is. Fokoza­tosan csökkentik a hagyomá­nyos alapanyagból készülő zsákok gyártását és szeptem­ber 30-ra teljes egészében át­térnek a szintetikus műanyag zsákok készítésére. A buda­pesti anyagyárból Nagyha­lászba telepítik át a polypro- pilén fóliacsíkgyártó sort, en­nek során több, mint 200 gép mozgatásáról keli gondoskod­ni. Az előnyösebb termék- szerkezet bevezetésével, az új gépek munkába állításával lehetőség nyílt arra, hogy az idei tervük jóval magasabb legyen a tavalyinál. Az el­múlt évi 178 milliós termelési érték előállításával szemben az idén 284 millió forint ér­tékű áru gyártását tervezik. (bg) M it szólsz hozzá? Csak 10 milliócska volt. Mindössze! — mutatott szét Po- vázsai a hatalmas termen, amelyet körbe, a fa­lak mentén különféle számí­tógépek és kezelőik, középen programozógépek és kezelő­nőik népesítettek be, vala­mint a székek az ajtónál, amiket mi foglaltunk el Po- vázsaival. — Szép — mondtam őszin­tén, mert fogalmam sem volt, mi mást lehessen mondani egy tízmilliós számítógép- központról. Egyébként úgy kerültem ide, hogy a sarki boltban egy pillanatra fenn­akadtam a számla egyik téte­lén és utánaszámolva, hango­san mormoltam magamban: 3x3 az... mennyi is a 3x3... — Gyere velem és egy pil­lanat múlva megtudod — ütött a vállamra ekkor vala­ki. Povázsai volt. Az Egye­sült Szolgáltatásokat Szétosz­tó Ipari Szövetkezet kiberne­tikai’ központjának műszaki vezetője. — Micsodája? — hüledez- tem menet közben, de Pová­zsai büszkén jelentette ki újfent, hogy ő ennek az egye­sült izé izéjének a műszaki izéje. Ezért állok most itt és vele az ajtóban, illetőleg azért, hogy megtudjam, mennyi is a 3x3. — Szóval? — Csodálatos! — mond­tam, mert éreztem, hogy Po- vázsait nem elégíti ki a szép jelző, pedig az sem egy rossz, jelző. De megláttam azt akis barnát, és az valóban csodála­tos volt, még a szőke mellett is, így hát nem okozott ne­hézséget a fokozás. — Na gyere, akkor beprog­ramozzuk — fogott karon Povázsai. — Ugyan már, mit akarsz ezen te beprogramozni? Hi­szen fejből is könnyen kiszá­mítható, hogy 3x3 az meny­nyi ... — Megőrültél, kisfiam? — dörrent rám a kibernetikai központ műszaki vezetője, az­az Povázsai. — Modern ko­Mennyi 3x3? II runkban, mely a kibernetika kora, a számítógépeké, az elektronikáé, az elektronikus agyaké, képes volnál nean- der-völgyi módszerekkel szá­molni ... — Lehet, hogy akkor még nem is tudtak számolni... — Pláne! — ujjongott fel Povázsai, majd nyomatékül hozzátette újfent — fújj, s még egyszer fújj! Fejből. Hol élsz te maradi jószág? Be­programozzuk ... Lidiké... — intette a szőkének. — Legyen szíves betáplálni a gépbe a programot, tehát mennyi 3x3? Lidiké összehúzta aranyos kis szemöldökét, elkezdett billentyűzni aranyos kis uj­jaival valami írógépen, abból kijött egy szalag, azt áttet­ték egy másik masinára, azt meg a kis barna macerálta egy ideig, abból ismét kijött valami, de az már hosszabb valami volt, de azt ismét to­vább vitték, míg vagy egy fél óra múlva a kis szőke, a cso­dás barna, meg egy kopasz férfi közreműködésével, az egész tekercs izét dugták az egyik nagy gép oldalába ... — Most figyelj! — suttog­ta Povázsai, mintha temp­lomban lennénk. Figyeltem. Egy pillanatnyi halk zúgás, aztán egy kattanás, a gép má­sik oldalán egy kis cédulka jelent meg, és hallom Pová­zsai diadalittas ordítását, ahogyan odarohan és létépi, vagy hogy inkább kitépi a gépből a papírt. — Itt van, nézd! — Te, Povázsai... Itt va­lami baj van — nyöszörög­tem kényszeredetten és a már kezemben levő kiberne­tikus papírra böktem, amit egyetlen pillanat alatt lökött ki a gép, s amelyen ez állt: 3x3=12. — A fene egye meg ... Nem, nem a gép rossz... A programmal van baj... Ilyenkor azt kell alaposan át­vizsgálni ... De ne aggódj, megcsináljuk ... Gyere visz- sza jövő héten, s akkorra biz­tos, hogy jó lesz a program — nyugtatott meg Povázsai, az Egyesült Szolgáltatásokat Szétosztó Ipari Szövetkezet kibernetikai központjának vezetője. — Jó! — mondtam, s mi­közben lefelé haladtam a lép­csőn, nem mertem arra gon­dolni, hogy fejből számítsam ki, miszerint „3x3 az 9”, mert az ilyesmi korunkban nean- der-völgyi dolog lenne. Fújj! Gyurkó Géza Jelentős változások előtt áll az idén megyénk több könnyűipari üzeme. Üzemcsarnokok épül­nek, új nagy teljesítményű gépek állnak mun­kába, előnyösebb termékszerkezetek váltják fel a régit. Demecser: 900 tonna fonal A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár 650 főt foglalkoz­tató demecseri gyáregységé­ben az idén is folytatódnak a beruházások. 1977-ben adták át az 5000 négyzetméteres üzemcsarnokot, állították munkába a három lengyel kártológépet és a két gyűrűs­fonó gépet. Még ez év első fe­lében végrehajtják a gépát­csoportosításokat a hatéko­nyabb termelés érdekében, s hozzálátnak a 720 négyzetmé­ter alapterületű kivarróüzem, valamint a bomtóüzem építé­séhez. Az üzembiztos terme­lés érdekében megkezdődik az új tmk-műhely építése, ami a tervek szerint még szintén ebben az évben elké­szül. Az idei termelési tervük jóval meghaladja az elmúlt évit. A tavalyi 450 tonna kár­tolt fonal helyett az idén 900 tonnát, szövetből pedig az el­múlt évi 700 ezer négyzetmé­ter helyett közel 850 ezer négyzetméter előállítását ter­vezik. Nagykálló: egymillió négyzetméter szövet A Magyar Posztógyár nagy- kállói gyára évről évre több fonalat és szövetet ad a la­kosságnak. 1975-ben 384, 1976-ban 460, az elmúlt év­ben pedig már 550 tonna fo­nal készült a káliói gyárban. Ebben az évben az elmúlt évi fonalmennyiség előállítá­sa mellett elsősorban a minő­ség javítása, valamint a szö­vetmennyiség növelése a cél. Az idén egymillió négyzet- méter szövet készítését terve­zik, ami csaknem 50 száza­lékkal haladja meg az elmúlt évi mennyiséget. Nagyhalász: szinte­tikus műanyag zsákok Jelentősen megváltozott ez év január másodikától kezdő­dően a nagyhalászi zsákgyár A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár demecseri gyáregységének új munkacsarnokát mo­dern gépekkel szerelték fel. MEGYÉNK KÖNNYŰIPARÁBAN LEHETNE JOBBAN? Otthon fiataloknak □ z ötletek hasznosításá­val, társadalmi össze­fogással egyre több ifjúsági ház, KISZ-klub épül megyénkben. Szórako­zásra, művelődésre alkal­mas második otthont te­remtenek a fiataloknak. A közelmúltban hallottuk: Nagykállóban egy hosszú pincét átalakítanak és be­rendeznek a fiataloknak. A hat évig folyósított köz­ponti támogatás mérlege számunkra kedvező. Az if­júsági törvény hatására — a KISZ megyei bizottságá­nak közreműködésével — az elmúlt hat év alatt -78 ifjúsági ház épült megyénk­ben központi támogatással. Ez azt jelenti, hogy csak­nem minden harmadik köz­ségben új házat avattak a fiatalok. A támogatás érté­ke 6 millió 321 ezer forint volt. Csak az az alapszer­vezet kaphatott a központi keretből, amely rendelke­zett az építési költség mi- ’ nimum kétharmadával. A kétharmad rész 13 millió forintot jelent, összesen te­hát mintegy 20 millió fo­rintért építettek ifjúsági házat a szabolcs-szatmári fiatalok. Ebben a statiszti­kában természetesen nem szerepelnek a kisebb és nem támogatott építkezé­sek. Az ifjúsági törvény ha­tására egyebek közt jól in­duló ifjúsági ház épült Ba­rabáson, Cégénydányádon. A Nyírbogáthoz tartozó Istvántanyán szintén ak­tívak lettek a fiatalok az új otthonukban. Más téma. hogy az ifjúsági házak nem mindenütt töltik be szere­püket. Ettől az évtől tehát több leleményesség és helyi ösz- szefogás szükséges a szóban forgó létesítmények építé­séhez, vagy kialakításához. Jó példa lehet a MOM má­tészalkai gyáregysége. A szatmári fiatalok helyi ve­zetőik segítségével egy meg­szűnt kerékpármegőrzőből alakítottak ki KISZ-klubot. Számos kihasználatlan, vagy csak részben kihasz­nált épület található me­gyénkben. A körzetesített iskolák, tanácsházák, az egyesült tsz-ek megürese­dett irodái épp úgy beren- dezhetők második otthonná, mint a semmire sem hasz­nált pincehelyiségek. □ gazdasági vezetőknek két okból is érdemes támogatni a fiatalok kezdeményezéseit Egyrészt azért, mert a fiatalok szí­vesebben maradnak és dolgoznak azon a munka­helyen, ahol saját épület­tel rendelkeznek. Az üresen álló épületeket ezután elsősorban saját erőből kell „megtölteni” berendezéssel, érdeklődők­kel — és gazdag program­mal. Nábrádi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom