Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 1. Árak, adók, dotációk (5.) Gazdasági A KÖNYVTÁRAT MEG­TÖLTŐ STATISZTIKAI ki­adványok, a milliónyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fo­gyasztói áralakulást jelző in­dexre. S egyben a legvitatot­tabb adat is, sokan tapaszta­lataikra hivatkozva Kétségbe vonják az árindex megbízha­tóságát. Az árindex hamis, vagy a tapasztalataink csapnak be bennünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mond­juk a lakosság számának, át­lagos életkorának vagy a bé­rek és jövedelmek alakulásá­nak számbavétele. De a ma­gyar statisztikai módszer kor­szerű, az ismert külföldi ár­index-számításokkal össze­vetve is igen megbízható. Felöleli a fix árú termékek és szolgáltatások teljes körét, (összes vásárlásaink fele rög­zített áras termék.) A nem fix árú termékek és szolgál­tatások áralakulását pedig több, mint 2300 jellemző ter­mék ármegfigyelése alapján határozzák meg. A Központi Statisztikai Hi­vatal 180 dolgozója folyama­tosan, a hónap különböző .napjain végzi az árfelírást. (A piacok ármegfigyelésében a tanácsok megbízottai is részt vesznek.) Egy-egy kije­lölt termék árát 50—100 üz­letben jegyzik fel. Az ármeg­figyelés Összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A fel­jegyzések alapján havi át­lagárát, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoportban árin­dexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vi­tatott országos áralakulási .mutató. AZ ÁRINDEX VALÓSÁ­GOS VÁLTOZÁSOKAT JE­LEZ. Az egyéni, a családi tapasztalatok azonban több­nyire eltérnek a statisztikai átlagtól, mert gyakorlatilag minden család eltérő módon költi el jövedelmét. A csalá­di fogyasztás sajátos szerke­zete a családtagok életvitelé­től, a fogyasztási szokásoktól és az éppen aktuális vásárlá­soktól egyaránt függ. A szokás differenciáló sze­repe jól érzékelhető az él­vezeti cikkek fogyasztásában, így a cigaretta, a szeszes ital, vagy legutóbb a kávé drágulása családonként igen eltérő többletkiadást oko­zott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autótulaj­donosok kiadását növelte. A tavalyi húsáruemelés már mindenkit érintett, bár nem egyforma mértékben. Egye­sek kijönnek a havi 60 Ff-os jövedelemkiegészítésből, má­sok viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a csa­ládi árindexek eltérése az or­szágos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és poli­tikai vezetés, a kutatás nem is éri be az országos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterjedő ház­tartási statisztika méri az át­alakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Tavaly például a kisgazdasá­gok tulajdonosainak átlagos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycikkek szo­katlan mértékű drágulása. Az a körülmény, hogy a‘ fogyasztók nem tapasztalhat­nak azonos mértékű (átla­gos) áralakulást, vagy csak kivételes esetben, nem indo­kolja, hogy jelentős részük az áremelkedést nagyobbnak érezze a ténylegesnél. Az ár­emelkedések hatását az em­berek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok az, hogy az árszínvonal alakulását a ki­adások és a jövedelmük függvényében érzékelik és nem önmagában. DE PARADOX MŐDON, a drágulás érzetét keltheti áz életszínvonal emelkedése is. A technika — a hűtőszek­rény, tv, mosógép, telefon, magnó, gépkocsi stb. —meg­könnyíti és meg is drágítja életünket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Színek és formák, modellek és típusok cserélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szin­ten megújulnak (hétvégi ház, automata mosógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint inkább a kielégületlenség, a hiány ér­zetét keltik. Egyre több do­logról le kell mondanunk ahhoz, hogy új szükséglete­inknek akár csak a töredékét is kielégíthessük. Drágul az élet, mert vál­tozik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egy­re bővül azoknak a cikkek­nek, szolgáltatásoknak a kö­re, amelyek létszükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyer­mekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatá­soknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a meg­élhetési költségek viszonyla­gos növekedését gyakran ab­szolút növekedésnek tekint­jük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonít­juk. A NEGATÍV JELENSÉ­GEKRE való érzékeny reagá­lás, a hatások eltúlzása, il­letve a pozitívumok fölötti könnyed átsiklás, nemcsak az áralakulás fogadtatására jel­lemző, hanem eléggé általá­nos emberi tulajdonság. (Fel­mérésekkel egyértelműen bi­zonyított, hogy a lakosság a szerény életszínvonal-eme­lést stagnálásnak, a stagná­lást pedig csökkenésnek ér­zi.) Olyan lélektani jelenség­gel van dolgunk, amelyet fel­ismerve, tudatosítva tompít­hatunk, de meg nem szüntet­hetünk. Ez is egyfajta reali­tás, amivel számolni szüksé­ges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kí­váncsiak, nem bízhatjuk ma­gunkat érzelmeinkre, szub­jektív jelzőrendszereink kont­rollra szorulnak. Az elkerül­hetetlen és jól végiggondolt árintézkedések ismertetése sem válthat ki osztatlan lel­kesedést, legfeljebb tárgyila­gosságot és megértést. Kovács József Vége -— Jó ütemben halad a nyíregyházi megyei kórház új ren­delőintézetének készítése. A külső építészeti munkák már befejeződtek, jelenleg az OMKER dolgozói a belső technológiai szerelést végzik. (Császár Csaba felvétele) Ha kéri, az orvos felírja Nem változott a gyógyszervásárlás rendje Lassan egy hete kering a közvélemény körében egy hír: újra receptre írnak min­den gyógyszert. Sokan tet­ték fel a kérdést: vajon meg­változott-e a múlt évi rende­let, amely egy sor gyógyszer vény nélküli beszerzését tet­te lehetővé. Az igazság kide­rítése érdekében kérdéssel fordultunk a megyei fő­gyógyszerészhez, valamint a - megyei gyógyszertári köz­ponthoz. Dr. Juhász Barnabásné, AZ ANTROPOLÓGUS SZEMÉVEL Meddig no az ember? A férfiak: 100 év alatt plusz 9 centiméter Nemcsak a jegenyefák, ha­nem a mai és a holnapi fia­talok sem nőnek az égig — nyugtatott meg dr. Eiben Ot­tó antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének veze­tő tanára. Pedig a közelmúlt években sokan már attól fél­tek, hogy újra kell szabatni a villamosokat, autóbuszokat, talán még a metróalagutat is át kell építeni, hogy a jövő generáció tagjai elférjenek a járműveken. — A testmagasságnak im­már másfél évszázada meg­figyelt növekedése, a „szeku- láris trend” és a gyermekko­ri fejlődés meggyorsulása, az akceleráció nálunk valóban még ma is eleven folyamat­nak tűnik — mondotta a bio­lógiai tudományok kandidá­tusa. — De mi a valóság? Kivétel a középkor — A testmagasság az em­beriség történetének szinte egész folyamata alatt állan­dóan nőtt. Az eddig előke­rült csontleletek szerint elő­deink mintegy 3 millió év­vel ezelőtt körülbelül 140— 150, körülbelül félmillió esz­tendeje átlagosan 160, 240 ezer évvel ezelőtt 160—170 centiméter magasak voltak, a cromagnoni ember, vagyis a felsőkőkor tanúja viszont már elérte a mai, 170 centi- méteres átlagot. A növekedés átmenetileg is csak a közép­korban fordult ellenkezőjé­re, viszont a múlt század kö­zepétől — túlnyomórészt a sorozási lajstromok adatai szerint — mindenütt, ná­lunk is folyamatos volt a nö­vekedés. Magyarországon pél­dául körülbelül egy évszázad alatt a katonaköteles korú férfiak átlagos magassága 162,6 centiméterről 171,7 cen­timéterre, tehát 9 centiméter­rel nőtt meg, ezzel tulajdon­képpen igazolva a skandináv antropológusnak, Hultkrantz- nak azt-az 1910-es évek táján tett megállapítását, hogy az emberiség átlagos testmagas­sága évtizedenként 9 milli­méterrel növekszik. A mai átlagtól természetesen van­nak nagy eltérések is. A Fel- ső-Nilus mentén például az átlag 180 centiméter, és nem ritkák a kétméteres óriások, a pigmeusok viszont csak 130—140 centiméterre nőnek meg. Előbb kezdődik a serdülés — Az akceleráció lényege­sen fiatalabb jelenség — folytatta az antropológus. — Először 1936-ban vették ész­re a tüneteit. Nevezetesen azt, hogy a korábbi nemze­dékekhez viszonyítva az új­szülöttek nagyobbak és sú­lyosabbak, az első fogak ko­rábban törnek át, hamarabb' következik be a fogváltás, gyorsabb a növekedés és ami a legfeltűnőbb és legfonto­sabb változás: előbb kezdő­dik meg a serdülés. Az em­beri életnek ez a legdráma­ibb, 2—3 éves szakasza, ami­kor például a növekedés évente eléri a 8—10 centimé­tert is, a század elején még 15—16 éves korban kezdődött, sőt Magyarországon Semmel­weis a lányok serdülő korát még 15—19 életévük közé tette. Ma viszont a serdülés átlagos kora a 13. év, de akadt már olyan eset, hogy a serdülő lány még a 12. élet­évét sem töltötte be teljesen. — A „nagylánnyá” érés leglényegesebb eleme, a me- narche hazánkban 1959—1961 között még átlagosan a 13,23 éves, 1965-ben már a 13,13 éves lányoknál érkezett el, 1970-ben viszont Fejér me­gyében 12,8, sőt Székesfehér­várott 12,6 éves „igazi nagy­lányokat” is találtak, ami már közel jár az eddig világ­szerte mért legalacsonyabb — 11,8—12,5 éves értékhez. és a lakásviszonyok, rendsze­res és a korábbinál jóval magasabb szintű az orvosi el­látás, a fiatalok több nap­fényt kapnak, többet sport­tolnak stb. A kedvezőbb környezeti tényezők dr. Eiben Ottó sze­rint igazában nem is az ak- celerációt idézik elő, hanem a retardációt szorítják visz- sza, vagyis nem annyira gyor­sítják a fejlődést, mint in­kább fokozatosan háttérbe szorítják azokat a körülmé­nyeket, amelyek a fejlődést akadályozzák. Ha ez igaz, márpedig ennek egyre több bizonyítéka van, akkor ma a fejlődésnek már abban a sza­kaszában tartunk, amikor az ember génjei csaknem korlát­lanul végre tudják hajtani a növekedésre vonatkozólag bennük kódolt parancsokat. Az emberi evolúció termé­szetesen ma is tart, de ezt a fejlődést most már nem any- nyira a biológiai, mint inkább a társadalmi tényezők befo­lyásolják. A jelek szerint te­hát az emberiség elérte azt a magasságot, amelyre adottsá­gai predesztinálják és nincs sok valószínűsége annak, hogy akár a szekuláris trendnek, akár az akcelerá- ciónak a közelmúlthoz ha­sonló jelentős szerepe lehes­sen az emberiség további fej­lődésében. Megszökött a sorsjegyek árával Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága 1977. április 25-én bizományosi megállapodást kötött Pokol Gyula nyíregyházi lakossal. Ennek megfelelően 3009 db borítékos sosj egyet vett át ér­tékesítésre 15 000 Ft értékben. Pokol Gyula már több esetben volt büntetve különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt, de mitsem törődve ezzel, újabb bű­nös tevékenységre határozta el magát. Pokol az átvett sorsjegyeket rö­vid időn belül értékesítette, azonban gondolt egyet és a be­vétellel nem az OTP felé vette az útját, hanem a pénzzel meglé­pett. Amíg a pénze tartott, az ország különböző városaiban szórako­zott, a pénz nagy részét italo­zásra költötte. A büntetőeljárás során őszintén beismerte: „Nem bírom megállni, hogy ne igyák”. A szabadlábon hagyása mellett folytatott eljárás során Pokol Gyulában ismét feltámadt a bű­nözés iránti vágy. Az elmúlt év októberében egyik este a nyír­egyházi Szabolcs étteremben italozott, amikor az egyik asztal­nál meglátta, hogy egy rádiót hagytak ott a táncolni induló fi­atalok. Elsétált az asztal mellett és a rádiót a bőrtokba helyezett 300 forinttal együtt ellopta. E cselekménye miatt, valamint korábbi magatartásáért előzetes letartóztatásba helyezték. Kide­rült ugyanis, hogy az elmúlt év szeptemberében az egyik napon az esti órákban V. István volt só­gora lakására ment, amikor ugyancsak jól felöntött a garatra. Volt sógorával a veszekedéssé fajult vita hevében egy vaslapá­tot kapott, fel, mellyel V. Istvánt fejbe vágta. V. István az ütés kö­vetkeztében 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Az ügyészség Pokol Gyula ellen előzetes letartóztatása mellett sik­kasztás, lopás, súlyos testi sértés büntette miatt adott ki vádiratot. (m.) És mi lesz tovább? — A testmagasság folya matos növekedését — mondta dr. Eiben Ottó — először az urbanizáció és az iparosodás által előidézett népességkeve­redéssel magyarázták. Most azonban egyre inkább úgy látszik, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik mindkét vonatkozásban, tehát a test- magasság növekedésében és az akcelerációban is a környezeti hatások változá sa. Az tudniillik, hogy az utóbbi időben a gyerekek sokkal jobban táplálkoznak több teljes értékű fehérjéhez és fontos ásványi sóhoz jut­nak, megjavultak a higiéniai megyei főgyógyszerész: — Való igaz, hogy országos bel­ső utasítás született arra, hogy az orvosnál megjelenő beteg részére fel kell írni a rendelt gyógyszert. Sokan vannak olyanok, főleg idő­sebbek, akik a gyógyszerek világában járatlanok, nem tudják megjegyezni a külön­ben igen bonyolult orvossá­gok neveit. Hogy a tévedés, a félreértés elkerülhető le­gyen, a legcélszerűbb, ha az orvos a gyógyszer nevét vé­nyen rögzíti. A megyei gyógyszertári központban Földes József in­formált: — Az elmúlt évben sok olyan példa volt, hogy az orvos vagy szóban közölte a beteggel, milyen gyógyszert kérjen, vagy újságszélre, cet­lire írta fel az orvosság ne­vét. Mindez bizonyos, hogy nem volt méltó az orvoslás­hoz, lebecsülte a gyógyszeré­szeket is. Tudomásom sze­rint országos rendelkezés — belső utasítás — szabályoz­za most a vényírást azok­nak, akik orvos előtt jelen­nek meg. Az alaprendelet nem változott. A szabad lis­tán lévő orvosságok a jövő­ben is kaphatók recept nél­kül, de aki orvosnál jelenik meg, az megkapja az útba­igazító recipét. A rendelkezés indokoltnak látszik, bár kérdéses, miért nem lehetett ezt a rendelet megjelenésekor szövegbe fog­lalni. Biztos, a beteg érde­két is szolgálja, ha nem kell gyógyszernevek memorizálá­sával foglalkoznia, csökken az elhallás, a tévedés veszé­lye is. Egy azonban érthetet­len : az Egészségügyi Minisz­térium miért tartotta titok­ban ezt a belső utasítást? Miért volt jó, hogy ál- és rémhírek keletkezzenek, s nyugtalanítsák a betegek kö­rét? összegzésül: a szabadon kapható gyógyszereket ez­után is kiadják a patikák. Az orvosok viszont az előt­tük megjelenő betegnek kö­telesek receptre írni a ren­delt orvosságot, (bürget) TÖBB HÜTÖHÁZRÁ VAK SZÜKSÉG Kétszer annyi almát exportál a HUNGAROFRUCT Kellemes gondokkal küzde­nek a HUNGAROFRUCT zöldség-gyümölcs _ szövetke­zeti külkereskedelmi vállalat szakemberei. Az 1978-as év első fél évében jóval több almát küldhetnek a szocialis­ta és a tőkés piacokra, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A Szovjetunió két legnagyobb városába. Moszk­vába és Leningrádba 3 ezer tonna szabolcsi alma kerül, a tőkés országokban 1300 va­gonnal adnak el. A szocialista országokba a tuzséri HUNGAROFRUCT, a Nyírbogdányi és a Csengeri Állami Gazdaság, valamiiit a dögéi, hodászi, nyírmeggyesi, rakamazi és máriapócsi ter­melőszövetkezetek hűtőhá­zaiból szállítják az almát. A kapitalista országokban érté­kesített almát a Nyíregyházi, a Nyírgelsei, a Nyírbátori, a Mátészalkai Állami Gazdaság és ZÖLDÉRT, a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság és ZÖLDÉRT, valamint a Nyír- madai Állami Gazdaság hűtői­ben tárolják. Kartonokba csomagolva küldik az almát a francia, a holland, a finn, a svéd, az angol és az izlandi piacra, lá­dában indítják útnak a szál­lítmányokat az NSZK-ba, 5 kilogrammos csomagolásban Finnországba és az NSZK-ba kerül az alma. Az idén több mint kétszer annyi almát exportálunk a Szovjetunióba, mint tavaly. A tőkés országokban eladott mennyiség is kétszerese a ta­valyinak. Ehhez már viszont kellemetlen gond is járul: a megtermett almának csak kis részét tudják hűtőben tárolni, s így nagy mennyiséget csak gyengébb minőségben to­vábbíthatnak. A jövőben Mándokon a ZÖLDÉRT, Vaján a termelőszövetkezetek közösen hoznak létre hűtő­házat. Ez azonban a megyé­ben termett több mint 60 ezer vagon almához viszonyítva így is igen szűkös tárolási le­hetőséget ad. (t. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom