Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 1. Árak, adók, dotációk (5.) Gazdasági A KÖNYVTÁRAT MEGTÖLTŐ STATISZTIKAI kiadványok, a milliónyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fogyasztói áralakulást jelző indexre. S egyben a legvitatottabb adat is, sokan tapasztalataikra hivatkozva Kétségbe vonják az árindex megbízhatóságát. Az árindex hamis, vagy a tapasztalataink csapnak be bennünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mondjuk a lakosság számának, átlagos életkorának vagy a bérek és jövedelmek alakulásának számbavétele. De a magyar statisztikai módszer korszerű, az ismert külföldi árindex-számításokkal összevetve is igen megbízható. Felöleli a fix árú termékek és szolgáltatások teljes körét, (összes vásárlásaink fele rögzített áras termék.) A nem fix árú termékek és szolgáltatások áralakulását pedig több, mint 2300 jellemző termék ármegfigyelése alapján határozzák meg. A Központi Statisztikai Hivatal 180 dolgozója folyamatosan, a hónap különböző .napjain végzi az árfelírást. (A piacok ármegfigyelésében a tanácsok megbízottai is részt vesznek.) Egy-egy kijelölt termék árát 50—100 üzletben jegyzik fel. Az ármegfigyelés Összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A feljegyzések alapján havi átlagárát, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoportban árindexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vitatott országos áralakulási .mutató. AZ ÁRINDEX VALÓSÁGOS VÁLTOZÁSOKAT JELEZ. Az egyéni, a családi tapasztalatok azonban többnyire eltérnek a statisztikai átlagtól, mert gyakorlatilag minden család eltérő módon költi el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete a családtagok életvitelétől, a fogyasztási szokásoktól és az éppen aktuális vásárlásoktól egyaránt függ. A szokás differenciáló szerepe jól érzékelhető az élvezeti cikkek fogyasztásában, így a cigaretta, a szeszes ital, vagy legutóbb a kávé drágulása családonként igen eltérő többletkiadást okozott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autótulajdonosok kiadását növelte. A tavalyi húsáruemelés már mindenkit érintett, bár nem egyforma mértékben. Egyesek kijönnek a havi 60 Ff-os jövedelemkiegészítésből, mások viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a családi árindexek eltérése az országos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és politikai vezetés, a kutatás nem is éri be az országos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterjedő háztartási statisztika méri az átalakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Tavaly például a kisgazdaságok tulajdonosainak átlagos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycikkek szokatlan mértékű drágulása. Az a körülmény, hogy a‘ fogyasztók nem tapasztalhatnak azonos mértékű (átlagos) áralakulást, vagy csak kivételes esetben, nem indokolja, hogy jelentős részük az áremelkedést nagyobbnak érezze a ténylegesnél. Az áremelkedések hatását az emberek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok az, hogy az árszínvonal alakulását a kiadások és a jövedelmük függvényében érzékelik és nem önmagában. DE PARADOX MŐDON, a drágulás érzetét keltheti áz életszínvonal emelkedése is. A technika — a hűtőszekrény, tv, mosógép, telefon, magnó, gépkocsi stb. —megkönnyíti és meg is drágítja életünket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Színek és formák, modellek és típusok cserélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szinten megújulnak (hétvégi ház, automata mosógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint inkább a kielégületlenség, a hiány érzetét keltik. Egyre több dologról le kell mondanunk ahhoz, hogy új szükségleteinknek akár csak a töredékét is kielégíthessük. Drágul az élet, mert változik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egyre bővül azoknak a cikkeknek, szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyermekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatásoknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a megélhetési költségek viszonylagos növekedését gyakran abszolút növekedésnek tekintjük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. A NEGATÍV JELENSÉGEKRE való érzékeny reagálás, a hatások eltúlzása, illetve a pozitívumok fölötti könnyed átsiklás, nemcsak az áralakulás fogadtatására jellemző, hanem eléggé általános emberi tulajdonság. (Felmérésekkel egyértelműen bizonyított, hogy a lakosság a szerény életszínvonal-emelést stagnálásnak, a stagnálást pedig csökkenésnek érzi.) Olyan lélektani jelenséggel van dolgunk, amelyet felismerve, tudatosítva tompíthatunk, de meg nem szüntethetünk. Ez is egyfajta realitás, amivel számolni szükséges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kíváncsiak, nem bízhatjuk magunkat érzelmeinkre, szubjektív jelzőrendszereink kontrollra szorulnak. Az elkerülhetetlen és jól végiggondolt árintézkedések ismertetése sem válthat ki osztatlan lelkesedést, legfeljebb tárgyilagosságot és megértést. Kovács József Vége -— Jó ütemben halad a nyíregyházi megyei kórház új rendelőintézetének készítése. A külső építészeti munkák már befejeződtek, jelenleg az OMKER dolgozói a belső technológiai szerelést végzik. (Császár Csaba felvétele) Ha kéri, az orvos felírja Nem változott a gyógyszervásárlás rendje Lassan egy hete kering a közvélemény körében egy hír: újra receptre írnak minden gyógyszert. Sokan tették fel a kérdést: vajon megváltozott-e a múlt évi rendelet, amely egy sor gyógyszer vény nélküli beszerzését tette lehetővé. Az igazság kiderítése érdekében kérdéssel fordultunk a megyei főgyógyszerészhez, valamint a - megyei gyógyszertári központhoz. Dr. Juhász Barnabásné, AZ ANTROPOLÓGUS SZEMÉVEL Meddig no az ember? A férfiak: 100 év alatt plusz 9 centiméter Nemcsak a jegenyefák, hanem a mai és a holnapi fiatalok sem nőnek az égig — nyugtatott meg dr. Eiben Ottó antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének vezető tanára. Pedig a közelmúlt években sokan már attól féltek, hogy újra kell szabatni a villamosokat, autóbuszokat, talán még a metróalagutat is át kell építeni, hogy a jövő generáció tagjai elférjenek a járműveken. — A testmagasságnak immár másfél évszázada megfigyelt növekedése, a „szeku- láris trend” és a gyermekkori fejlődés meggyorsulása, az akceleráció nálunk valóban még ma is eleven folyamatnak tűnik — mondotta a biológiai tudományok kandidátusa. — De mi a valóság? Kivétel a középkor — A testmagasság az emberiség történetének szinte egész folyamata alatt állandóan nőtt. Az eddig előkerült csontleletek szerint elődeink mintegy 3 millió évvel ezelőtt körülbelül 140— 150, körülbelül félmillió esztendeje átlagosan 160, 240 ezer évvel ezelőtt 160—170 centiméter magasak voltak, a cromagnoni ember, vagyis a felsőkőkor tanúja viszont már elérte a mai, 170 centi- méteres átlagot. A növekedés átmenetileg is csak a középkorban fordult ellenkezőjére, viszont a múlt század közepétől — túlnyomórészt a sorozási lajstromok adatai szerint — mindenütt, nálunk is folyamatos volt a növekedés. Magyarországon például körülbelül egy évszázad alatt a katonaköteles korú férfiak átlagos magassága 162,6 centiméterről 171,7 centiméterre, tehát 9 centiméterrel nőtt meg, ezzel tulajdonképpen igazolva a skandináv antropológusnak, Hultkrantz- nak azt-az 1910-es évek táján tett megállapítását, hogy az emberiség átlagos testmagassága évtizedenként 9 milliméterrel növekszik. A mai átlagtól természetesen vannak nagy eltérések is. A Fel- ső-Nilus mentén például az átlag 180 centiméter, és nem ritkák a kétméteres óriások, a pigmeusok viszont csak 130—140 centiméterre nőnek meg. Előbb kezdődik a serdülés — Az akceleráció lényegesen fiatalabb jelenség — folytatta az antropológus. — Először 1936-ban vették észre a tüneteit. Nevezetesen azt, hogy a korábbi nemzedékekhez viszonyítva az újszülöttek nagyobbak és súlyosabbak, az első fogak korábban törnek át, hamarabb' következik be a fogváltás, gyorsabb a növekedés és ami a legfeltűnőbb és legfontosabb változás: előbb kezdődik meg a serdülés. Az emberi életnek ez a legdrámaibb, 2—3 éves szakasza, amikor például a növekedés évente eléri a 8—10 centimétert is, a század elején még 15—16 éves korban kezdődött, sőt Magyarországon Semmelweis a lányok serdülő korát még 15—19 életévük közé tette. Ma viszont a serdülés átlagos kora a 13. év, de akadt már olyan eset, hogy a serdülő lány még a 12. életévét sem töltötte be teljesen. — A „nagylánnyá” érés leglényegesebb eleme, a me- narche hazánkban 1959—1961 között még átlagosan a 13,23 éves, 1965-ben már a 13,13 éves lányoknál érkezett el, 1970-ben viszont Fejér megyében 12,8, sőt Székesfehérvárott 12,6 éves „igazi nagylányokat” is találtak, ami már közel jár az eddig világszerte mért legalacsonyabb — 11,8—12,5 éves értékhez. és a lakásviszonyok, rendszeres és a korábbinál jóval magasabb szintű az orvosi ellátás, a fiatalok több napfényt kapnak, többet sporttolnak stb. A kedvezőbb környezeti tényezők dr. Eiben Ottó szerint igazában nem is az ak- celerációt idézik elő, hanem a retardációt szorítják visz- sza, vagyis nem annyira gyorsítják a fejlődést, mint inkább fokozatosan háttérbe szorítják azokat a körülményeket, amelyek a fejlődést akadályozzák. Ha ez igaz, márpedig ennek egyre több bizonyítéka van, akkor ma a fejlődésnek már abban a szakaszában tartunk, amikor az ember génjei csaknem korlátlanul végre tudják hajtani a növekedésre vonatkozólag bennük kódolt parancsokat. Az emberi evolúció természetesen ma is tart, de ezt a fejlődést most már nem any- nyira a biológiai, mint inkább a társadalmi tényezők befolyásolják. A jelek szerint tehát az emberiség elérte azt a magasságot, amelyre adottságai predesztinálják és nincs sok valószínűsége annak, hogy akár a szekuláris trendnek, akár az akcelerá- ciónak a közelmúlthoz hasonló jelentős szerepe lehessen az emberiség további fejlődésében. Megszökött a sorsjegyek árával Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága 1977. április 25-én bizományosi megállapodást kötött Pokol Gyula nyíregyházi lakossal. Ennek megfelelően 3009 db borítékos sosj egyet vett át értékesítésre 15 000 Ft értékben. Pokol Gyula már több esetben volt büntetve különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt, de mitsem törődve ezzel, újabb bűnös tevékenységre határozta el magát. Pokol az átvett sorsjegyeket rövid időn belül értékesítette, azonban gondolt egyet és a bevétellel nem az OTP felé vette az útját, hanem a pénzzel meglépett. Amíg a pénze tartott, az ország különböző városaiban szórakozott, a pénz nagy részét italozásra költötte. A büntetőeljárás során őszintén beismerte: „Nem bírom megállni, hogy ne igyák”. A szabadlábon hagyása mellett folytatott eljárás során Pokol Gyulában ismét feltámadt a bűnözés iránti vágy. Az elmúlt év októberében egyik este a nyíregyházi Szabolcs étteremben italozott, amikor az egyik asztalnál meglátta, hogy egy rádiót hagytak ott a táncolni induló fiatalok. Elsétált az asztal mellett és a rádiót a bőrtokba helyezett 300 forinttal együtt ellopta. E cselekménye miatt, valamint korábbi magatartásáért előzetes letartóztatásba helyezték. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt év szeptemberében az egyik napon az esti órákban V. István volt sógora lakására ment, amikor ugyancsak jól felöntött a garatra. Volt sógorával a veszekedéssé fajult vita hevében egy vaslapátot kapott, fel, mellyel V. Istvánt fejbe vágta. V. István az ütés következtében 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Az ügyészség Pokol Gyula ellen előzetes letartóztatása mellett sikkasztás, lopás, súlyos testi sértés büntette miatt adott ki vádiratot. (m.) És mi lesz tovább? — A testmagasság folya matos növekedését — mondta dr. Eiben Ottó — először az urbanizáció és az iparosodás által előidézett népességkeveredéssel magyarázták. Most azonban egyre inkább úgy látszik, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik mindkét vonatkozásban, tehát a test- magasság növekedésében és az akcelerációban is a környezeti hatások változá sa. Az tudniillik, hogy az utóbbi időben a gyerekek sokkal jobban táplálkoznak több teljes értékű fehérjéhez és fontos ásványi sóhoz jutnak, megjavultak a higiéniai megyei főgyógyszerész: — Való igaz, hogy országos belső utasítás született arra, hogy az orvosnál megjelenő beteg részére fel kell írni a rendelt gyógyszert. Sokan vannak olyanok, főleg idősebbek, akik a gyógyszerek világában járatlanok, nem tudják megjegyezni a különben igen bonyolult orvosságok neveit. Hogy a tévedés, a félreértés elkerülhető legyen, a legcélszerűbb, ha az orvos a gyógyszer nevét vényen rögzíti. A megyei gyógyszertári központban Földes József informált: — Az elmúlt évben sok olyan példa volt, hogy az orvos vagy szóban közölte a beteggel, milyen gyógyszert kérjen, vagy újságszélre, cetlire írta fel az orvosság nevét. Mindez bizonyos, hogy nem volt méltó az orvosláshoz, lebecsülte a gyógyszerészeket is. Tudomásom szerint országos rendelkezés — belső utasítás — szabályozza most a vényírást azoknak, akik orvos előtt jelennek meg. Az alaprendelet nem változott. A szabad listán lévő orvosságok a jövőben is kaphatók recept nélkül, de aki orvosnál jelenik meg, az megkapja az útbaigazító recipét. A rendelkezés indokoltnak látszik, bár kérdéses, miért nem lehetett ezt a rendelet megjelenésekor szövegbe foglalni. Biztos, a beteg érdekét is szolgálja, ha nem kell gyógyszernevek memorizálásával foglalkoznia, csökken az elhallás, a tévedés veszélye is. Egy azonban érthetetlen : az Egészségügyi Minisztérium miért tartotta titokban ezt a belső utasítást? Miért volt jó, hogy ál- és rémhírek keletkezzenek, s nyugtalanítsák a betegek körét? összegzésül: a szabadon kapható gyógyszereket ezután is kiadják a patikák. Az orvosok viszont az előttük megjelenő betegnek kötelesek receptre írni a rendelt orvosságot, (bürget) TÖBB HÜTÖHÁZRÁ VAK SZÜKSÉG Kétszer annyi almát exportál a HUNGAROFRUCT Kellemes gondokkal küzdenek a HUNGAROFRUCT zöldség-gyümölcs _ szövetkezeti külkereskedelmi vállalat szakemberei. Az 1978-as év első fél évében jóval több almát küldhetnek a szocialista és a tőkés piacokra, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Szovjetunió két legnagyobb városába. Moszkvába és Leningrádba 3 ezer tonna szabolcsi alma kerül, a tőkés országokban 1300 vagonnal adnak el. A szocialista országokba a tuzséri HUNGAROFRUCT, a Nyírbogdányi és a Csengeri Állami Gazdaság, valamiiit a dögéi, hodászi, nyírmeggyesi, rakamazi és máriapócsi termelőszövetkezetek hűtőházaiból szállítják az almát. A kapitalista országokban értékesített almát a Nyíregyházi, a Nyírgelsei, a Nyírbátori, a Mátészalkai Állami Gazdaság és ZÖLDÉRT, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság és ZÖLDÉRT, valamint a Nyír- madai Állami Gazdaság hűtőiben tárolják. Kartonokba csomagolva küldik az almát a francia, a holland, a finn, a svéd, az angol és az izlandi piacra, ládában indítják útnak a szállítmányokat az NSZK-ba, 5 kilogrammos csomagolásban Finnországba és az NSZK-ba kerül az alma. Az idén több mint kétszer annyi almát exportálunk a Szovjetunióba, mint tavaly. A tőkés országokban eladott mennyiség is kétszerese a tavalyinak. Ehhez már viszont kellemetlen gond is járul: a megtermett almának csak kis részét tudják hűtőben tárolni, s így nagy mennyiséget csak gyengébb minőségben továbbíthatnak. A jövőben Mándokon a ZÖLDÉRT, Vaján a termelőszövetkezetek közösen hoznak létre hűtőházat. Ez azonban a megyében termett több mint 60 ezer vagon almához viszonyítva így is igen szűkös tárolási lehetőséget ad. (t. k.)
