Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. január 5. Árak, adók, dotációk (3.) A világpiac nyomása A politika elsődlegességének megfelelően, a viszonylagos árstabilitásra helyezzük a hangsúlyt, és csak igen visszafogottan éltünk és élünk az áremelés gazdasági fejlődést pezsdítő lehetőségével. Mindezek ellenére szándékainktól függetlenül — de tervszerűen és nem spontán módon — a fogyasztói árszínvonal növekedési üteme gyorsult az utóbbi években. Vegyük közelebbről szemügyre, hogyan alakult hazánk és a fejlett tőkés országok fogyasztói árszínvonala utóbbi években. az fogyasztói Arak alakul As a (Az éves növekedési ütem " ,,-ban) Ország 1971 1972 1973 1974 1975 1976 Magyarország 2,0 2,9 3,3 1,8 3,8 5,0 Ausztria 4,7 6,3 7,5 9,5 8,5 7,3 Belgium 4,3 5,5 7,0 12,7 12,7 9,2 Egyesült Királyság 9,4 7,1 9,2 16,0 24,3 16,5 Franciaország 5,5 6,2 7,3 13,7 11,8 9,2 Hollandia 7,6 7,8 7,9 9,7 10,2 8,8 NSZK 5,3 5,5 6,9 7,0 6,0 4,5 Olaszország 4,8 5,7 10,8 19,1 17,0 16,8 Svájc 6,6 6,7 8,7 9,8 6,7 1,7 Svédország 7,4 6,0 6,8 9,9 9,8 10,3 Egyesült Államok 4,3 3,3 6,2 11,0 9,1 5,8 Tíílzóc nrczóirnl/ őélotro c n C ti n o 11 Q 11 c o n A hazai számsorhoz hozzá- vehetjük az 1977-es 3.8—4,0 százalékra előirányzott árszínvonal-növekedést, amely minden bizonnyal — a kedvező zöldségár-alakulás eredményeként — még a 3.8 százalékos minimumnál is kisebb lesz. A magyar áremelkedés mértéke hullámzó, érződik rajta az árszínvonal visszafogására irányuló törekvés, de a valamelyest felgyorsult növekedési ütemet ez csupán fékezni tudta, teljesen megállítani nem. Számaink így is kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A tőkés országokban az infláció 1974-ben érte el csúcspontját az energiahordozók és a nyersanyagok árának robbanásszerű növekedése miatt. Hazánkban ugyanebben-az évben volt a legkisebb mértékű az utolsó hat esztendő árnövekedése. Tavaly a legtöbb tőkés országban az áremelkedés üteme valamelyest mérséklődött az előző időszakhoz képest'. Az 1971—1973-as növekedési ütemet azonban többnyire még így is erősen meghaladja. Az USA és az NSZK tavalyi viszonylag mérsékelt árnövekedése jórészt a választási előkészületek „eredménye”. A külföldi kalandozás után térjünk vissza a hazai vizekre. A fogyasztói árszínvonalnál lényegesen gyorsabban növekedtek nálunk a termelés és a forgalom költségei. A költségnövekedésben a világpiaci áremelkedés volt döntő hatású. Szocialista tervgazdálkodásunk e hatásokkal szemben nem tehetetlen és nem is tétlen. A tőkés világpiaci áremelkedések belföldi árszínvonal-növelő hatását többféle módszert kombinálva fékezzük le. — Módosítjuk pl. a valutaárfolyamot, felértékeljük a forintot az inflálódó tőkés devizákhoz képest. Ez ellensúlyozza az általános inflációs hatásokat, ami nem csekélység, de érzéketlen a világpiaci árarány-módosulások iránt. — A belföldi árszínvonalra az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az import áremelkedések hatását nem tudjuk teljes mértékben áthárítani az exportárak emelése révén külföldi vevőinkre. Egyértelműen jelzi ezt az a tény, hogy 1973 és 1975 között 15 százalékkal romlottak a külkereskedelmi cserearányok. (1975-től szocialista piacokon is fokozatosan növekednek külkereskedelmi veszteségeink.)- — A világpiaci árnyomást import ártámogatással csillapítjuk. Az import ártámogatások — költségvetési kiadások — mértékét az állam teherviselő képessége határozza meg.-A világpiaci áremelkedések tehát — bár visszafogottan, de — emelik a belföldi árszínvonalat. Hasonló irányba hat a termelési költségek növekedése is. Mindenekelőtt növekszik a termelési költségek kétharmad részét kitevő anyagköltség. Az anyagköltségek növekedése részben az import áremelkedések következménye. De hozzájárul ehhez az értékesebb. igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések sem mindig csökkentik, nemegyszer növelik a termelés költségeit. A házgyári lakások. a könnyűszerkezetes iskolák, üzletek drágábbak a hagyományosoknál. De a növekvő igények az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthető ki. Az egészséges, biztoságos, kulturált munkafeltételek létrehozása többnyire ugyancsak növeli a termékek önköltségét. Kovács József VIZSGAHANGULAT A FOLYOSÓK Ü zemmérnökök lesznek Nagy zsibongás fogadta a belépőt a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola egyik épületében: sötét öltönyös fiatalok tódulnak ki a teremből, némelyikük a szája szélét rágta az idegességtől, mások nyugodtabban nézelődtek. Többen izgatottan tárgyalták az esetet: egyikük pórul járt az írásbeli feladat megoldása közben. Elcsípte a tanár, midőn puskázott __ Jöhet a szóbeli — Nagy pech, hiszen ez csak a beugró volt a vizsgára — mondta Sipos István, az egyik vizsgázó. — Tíz kérdést kaptunk, és aki legalább hatra jól válaszolt, továbbmehet: vagyis megírhatja a másik írásbelit... — Ha az is sikerül, akkor pedig jöhet a szóbeli — egészítette ki a melette álló Makai István. — Kemény vizsga, az biztos: az egyik legnehezebb tárgyunk másodévben a „kalorikus gépek” ... Ráadásul ez az első vizsgánk ebben a félévben. Mindketten másodéves gépészhallgatók. Sipos némi vargabetűvel került a mező- gazdasági főiskolára: két évig katonai főiskolára járt, aztán egészségi okokból abba kellett hagynia. Amikor pedig jött a lehetőség, hogy felvételi nélkül elkezdheti itt az első évet, nem' habozott. — Én már eleve erre a pályára készültem — mondta társa. — Miskolci vagyok. Putnokon végeztem a mező- gazdasági szakközépben, utána jöttem ide. Most éppen a „felezővonalnál” vannak: harmadik félévüket zárják, s ha minden sikerül (összesen öt vizsgájuk van), akkor megkezdik a másik hármat. Tóth Erzsébet viszont, aki számvitelből vizsgázott ott- jártunkkor, már erősen kifelé tart: harmadéves, idén végez. — Nem volt könnyű vizsga, de sikerült — mondta a teremből kijövet. — Ötöst kaptam, összesen négy vizsga van ebben a félévben. Remélem, hozom az eddigi formámat: az átlagom négyes fölött volt... Szakdolgozat, államvizsga, munkahely Az új esztendő bőséggel kínál tennivalót számára: a szakdolgozat elkészítése, majd az államvizsga — és nem utolsósorban az elhelyezkedés. Üzemszervezés szakos, ami még újdonságszámba megy, hiszen csak 1973-tól képeznek üzemszervezőket a főiskolán. — Van is ezzel épp elég baj. Sok téeszben nem tudják, mit kezdjenek az üzemszervezővel, és egész mást kell csinálnia, mint amit szeretne és tudna. Én is tartok egy kicsit ettől. Már most utána kell nézni az állásnak, ha nem akarunk hoppon maradni. Mert ami igaz, igaz: már a hivatalos pályázatok kiírása előtt foglalt jó néhány állás ... Nekem is vannak elképzeléseim, de erről még korai lenne beszélni. Nagy Sándor ugyancsak itt vizsgázott — neki közepesre sikerült. Yissza Újfehértóra — Körülbelül ezt is reméltem, így hát elégedett vagyok. Már a következő vizsgára kell gondolnom... Én is hasonló dolgok elébe né zek, mint Erzsi, de keve sebbnek tűnnek a gondjaim. A szakdolgozatom jó része ugyanis készen van ugyanebből a témából írtam egy tudományos diákköri dolgozatot tavaly. Ezt kell kiegészítenem, átgyúrnom Tunyogmatolcson voltam kint emiatt jó párszor: a háztáji tehéntartás felől vizsgálódtam a gazdáknál... Ami pedig az elhelyezkedést illeti: én ösztöndíjas vagyok. Az otthoni, újfehértói Lenin Tsz-ben fogok dől gozni. Lesz munkám bőséggel, hiszen viszonylag új a tsz — szakszövetkezetekből alakult két éve ... Egyik cigarettáról a má sikra gyújt az egyik főiskolás a folyosón, idegesen la pozgat a könyvben a másik, bár ő is tudja, hogy ez már nem sokat használ, fel s alá ődöng a harmadik, viccet mesél a negyedik. Vizsgahangulat. Aztán nyílik az ajtó, kilép az irigyelt: ő már túl van rajta, akárhogy is... Tarnavölgyi György Egy év műveinek sikere KÁDAS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁN „Bábel-torony épül” — nyüzsgő hangyaboly a magasba nyúló kolosszális építmény körül, csonkán mere- dez a torony. Ám fölötte, az Ember által örökké vágyott magasban két földi emberűrhajó kezet nyújt egymásnak. A huszadik század Bá- bel-tornya felépülni látszik ... Kádas István képein szinte kivétel nélkül ez a gondolatgazdagság uralkodik. Nézői olyan áramkörbe kerülnek kiállításán, melyben ők is „jó vezetővé” válnak — hogy én is techftikai hasonlattal éljek. Kádas Istvánt ugyanis a technika, pontosabban annak veszélyei, az ezzel kapcsolatos emberi felelősség izgatja. „Noé bárkája” című képén például világos a gondolatmenet: géproncsok süllyednek a hullámokba, testek vergődnek, de van túlélő, lennie kell egy új Noénak. Tudatában van annak is, hogy a jelen iszonyú veszélyekkel terhes az emberiség jövőjére nézve, nem pusztán politikai-katonai kérdés például a SALT-tárgyalás. Az utóbbi címet viselő képén a michelangelói Ádám pózában nyújtózkodik fegyverek, gépek elözönlő áradatában a Rossz — a rombolás életszikrájára vár? Szívesen fordul a mitológiához a művész, legyen az görög vagy keresztény — örök példákkal érzékeltetve, hogy a múlt, a jelen és a jövő elválaszthatatlan egységű. Súlyos témájú képein is átérződik azonban az az optimizmus, mely ugyanúgy sajátja az Embernek, mint a szépre vágyódás... Feltétlenül említést érdemelnek Ady-illusztrációi. hiszen az „Illés szekerén” illusztrációja talán tárlata legjobb alkotása. A halott költőt az égbe ragadó 'szekér lendülete mélységes rokonságban van „űrképeivel” — a gondolati áramkör egy percre sem szakad meg. Ugyanígy egységes a kiállítás képeinek színvonala is! Változatos technikája is felhívja magára a figyelmet, hiszen az alukarcoktól a szitanyomatig sokfélével kísérletezik: sikerrel. Kiállításán a Jósa Múzeumban az utóbbi egy év művei láthatók, melyeket Nyíregyházára kerülése óta alkotott. Jóleső érzés végigtekinteni a fiatal művész tárlatán: sokat nyert Szabolcs-Szatmár képzőművészete! (tarnavölgyi) Több hónapos tárgyalás után a Nyíregyházi Járásbíróság a közelmúltban hozott ítéletet Duljánszki Mihály és 8 társa bűnügyében. A gyár dolgozóinak volt egy jogszabály adta lehetőségük arra, hogy a hulladék, de még felhasználható gumiszőnyeghez olcsón hozzájussanak. Amennyiben a legyártott szőnyeg mérete és minősége olyan volt, hogy azt kereskedelmi forgalomban osztályos áruként értékesíteni nem lehetett, akkor e hulladékszőnyegeket a gyár területéről kiszállították egy üzletbe, ahol a gyár dolgozói az árut olcsón vásárolhatták meg. Duljánszki Mihálynak ez a lehetőség adta az ötletet, hogy a gyár területéről I. osztályú szőnyeget, mint hulladékot vigyen ki, s azt a saját hasznára értékesítse. Az első alkalom 1975. év első felében adódott, amikor is Duljánszki az ellenőrzés lazaságát kihasználva 1 tekercs — 8700 forint értékű — gumiszőnyeget hozott ki, s azt a gyár területén Póruljárt gumiszőny cgtol vaj ok lévő úgynevezett műszaki raktárba szállította. Az árut Tomasovszky Sándor raktáros fogadta, s természetesen tudta, hogy miről van szó, mivel Duljánszki előzetesen tájékoztatta elhatározásáról. A műszaki raktárban T. Géza és M. János közreműködésével feldarabolták a lopott szőnyeget, majd egy későbbi alkalmas időpontban kiszállították a gyár területéről. A feldarabolásban való közreműködésért T. Géza és M. János egy-egy darab szőnyeget kapott, a többit pedig Duljánszki az ismerőseinek, de a saját hasznára értékesítette. A sikeren felbátorodva Duljánszki Mihály 1976 elején újabb 3 tekercs, 16 000 forint értékű szőnyeget hozott ki a szőnyegkészítő üzemrészből és azt a H. László kezelésére bízott raktárba szállította. E szőnyegeket B. Mihály segítségével darabolták fel, majd szállították ki. Duljánszki ezeket is értékesítette, de nem felejtkezett el segédkezet nyújtó társairól sem. A legjelentősebb mennyiségű és értékű szőnyeg eltulajdonítására 1976. nyarán került sor. Ennek az 5 tekercs — 32 000 forint értékű — szőnyegnek a kiszállítását már alaposabban tervezte meg Duljánszki. Az 5 tekercsből 3 tekercset egy orvosnőnek adott el, aki 2000 forint borravalót fizetett a viszonylag olcsón vásárolt szőnyegért. A borravalót az I. rendű vádlott a társai között igazságosan elosztotta, sőt egyiküket —másikukat még szőnyegdarabokkal is megajándékozta. Az utolsó alkalom 1977 január hónapban adódott. Ekkor Duljánszki 3 tekercs 30 000 forint értékű I. osztályú szőnyeget hozott ki a szőnyegkészítő üzemrészből, azokat S. Béla raktárába szállította ideiglenesen. Néhány nap múlva Tornyai Gyula gépkocsi- vezető szállította ki Tomasovszky és T. János közreműködésével. Sorozatos cselekményeikkel a vádlottak a gumigyárnak mintegy 86 000 forint kárt okoztak, melyből a lefoglalás során egy kisebb rész megtérült. Felvetődik a kérdés, hogy a vádlottak hogyan tudták olyan hosszabb időn keresztül folytatni bűnös tevékenységüket anélkül, hogy üzelmeikre fény derült volna. A Taurus gumigyárban az ellenőrzés területén sok hiányosság volt, mivel senkinek nem tűnt fel, hogy Duljánszki az osztályos minőségű szőnyegeket munkaidő alatt lopta ki a szőnyegkészítő üzemrészből és szállította ideiglenesen olyan raktárakba, ahol szőnyegeket egyébként is tilos volt tárolni. Ugyancsak elmulasztották ellenőrzési kötelezettségüket a gyárkapunál szolgálatot teljesítő személyek, mivel egyszer sem vették észre, hogy a .gépkocsikkal lopott árut szállítottak ki. A Nyíregyházi Járásbíróság Duljánszki Mihály, Tomasovszky Sándor és Tornyai Gyula vádlottakat jelentős érték tekintetében folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt mint társtetteseket, a többi vádlottat folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében részben mint társtetteseket, részben mint bűnsegédeket mondta ki bűnösnek. Duljánszki Mihályt 2 év, Toma- sovzsky Sándort 1 év 2 hónap, Tornyai Gyulát 10 hó szabadság- vesztésre ítélte. Duljánszkit 5, Tomasovszkyt 3, Tornyait 2 évre eltiltották a közügyektől, s mindhármukat pénzmellékbüntetéssel is sújtották. B. Mihályt, H. Lászlót súlyosabb felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzmellékbüntetésre ítélték, a többi vádlott jelentősebb összegű pénzfőbüntetést fizet. Dr. Márián Zoltán ügyész § Hb?ZÁSZÓLÁ$ Engedményt kapnak a lakók A Kelet-Magyarország 1977. december 21-i számában „Húsz fok alatt” címmel megjelent cikkre közlöm a Tisztelt Szerkesztőséggel, hogy a fűtési hőmérséklet elégtelensége há. rom éve, a lakás Átadása óta ténylegesen fennáll. A lakás kivitelezését a SZÁ- ÉV, bonyolítását pedig a NYIRBER végezte. A hibát tervezési, vagv kivitelezési hiba okozza, nem pedig fűtési elégtelenség, amit bizonyít az, hogy a Zalka Máté utcában 271 lakást fűtünk, és csak négy lakás fűtésének hőmérsékletével van probléma. A lakások nem üzemünk kezeléséhez tartoznak, OTP-értékesítésű lakások, saját tulajdont képeznek. A hiányosságok felszámolására az OTP helyi fiókját levélben értesítettük, a lakókat erről tájékoztattuk, és a hiba kijavításáig a lakók részére fűtési díj térítésében engedményt eszközlünk. Tóth Sándor üzemvezető Mátészalkai Városi Tanács VB Költségvetési Üzeme Megjegyzésünk: Örömmel vettük, hogy ilyen gyorsan reagáltak a fűtés felelősei, méginkább annak, hogy a „fűtési díj térítésében engedményt eszközöltek.” Kevésbé örvendetes, hogy a „fűtési hőmérséklet elégtelenségével” együtt a hivatali nyelv ilyen mérvű „elégtelensége” is fennáll. Mindenesetre azt kívánjuk a Zalka Máté utcai lakóknak, hogy az OTP is ilyen gyorsasággal intézkedjen, ha már „a hiányosságok felszámolására értesítették’.’, mivel az olcsóbb fűtés nem melegebb egy jottányival sem... .. »■ Csorog a telefon... írtam egy bíráló cikket Csörög a telefon ...” címmel és utóiért az újságíróvégzet: hely és cím nélkül panaszkodtam, így azok vették magukra a történteket, akiket pedig nem is illet. A vak, vagy csökkent- látó telefonközpont-kezelőkről van szó, akik túlnyomó többségükben hibátlanul látják el munkájukat. Habár — ezt a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége megyei szervezetének 'titkára, Varró János mondta — akadnak akik rosszul dolgoznak. Ezeket azonban figyelmeztetik, s ha ez sem használ, más eszközhöz folyamodnak. Tudom, érthetően érzékeny emberek azok, akiken akaratomor kívül ütöttem, amikor a perceken át hiába csörgő telefonokról szóltam. Pontosabban — ebben az esetben — a városi tanács telefonközpontjáról. A gond azonban ennek ellenére is gond, a tény pedig tény i irad: hosszú, idegőrlő perceken, félórákon át leshetjük a szerencsét, míg a hívott központ jelentkezik. Gyakran műszaki hiba miatt csavarodik őszbe a hajunk — kicsi a Crossbar, gyengécskék az alközpontok, hiányos a karbantartás —, de a központkezelők sem állnak mindig hivatásuk magaslatán. Erről Varró János bőven mesélt. Végül: elnézést kérek azoktól, akiket oktalanul sértettem, de kérem azt is, hogy akinek inge, azért vegye magára... Speidl Zoltán
