Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 31. Szalon, szerviz, karbantartó Szeptembertől: „új Kossuth" Fejlődik a szolgáltatás megyénkben Központi támogatással 1977-ben is jelentősen válto­zott megyénk ipari szövetke­zeteinek szolgáltató tevé­kenysége. Ebben az évben to­vábbi javulásra lehet számí­tani, a szövetkezetek várha­tóan 35 millió forintot költe­nek ilyen célra. Tavaly a Mátészalkai Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet autószervize új karosszéria üzemrésszel bővült. Ugyan­csak Mátészalkán bővítették a fodrászszövetkezet vegy­tisztító üzemét, itt a gépek beszerelésére a közeli he­tekben lehet számítani. Nyír­egyházán a piac mellett új fodrászszalont nyitottak. Át­adták a záhonyi szolgáltató­házat. Jánkmajtison hozzá­láttak a szolgáltatóház kiala­kításához, az üzembe helye­zésre tavasszal kerül sor. A Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezet Jósavárosban új te­lephelyet avatott, innen hí­vásra a szerelők gépkocsin órákon belül házhoz mennek. A Nyíregyházi Vasipari Szö­vetkezet barkácsműhelye új és tágasabb helyre költözött, a jobban felszerelt műhely­ben bővült a szolgáltatás.- Az idei fejlesztésre á ter­vezett 35 millió forint a kö­vetkező forrásokból tevődik össze. A megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alap­ból ad 11,4 millió forintot, az OKISZ 6,3 millió forinttal já­rul hozzá a szabolcs-szatmári szövetkezetek szolgáltatásá­nak fejlesztéséhez. A többi pénz saját erő és bankhitel. A Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezet 1978- ban gépjárműszervizt épít. A közepes nagyságú üzemben személygépkocsikat, motor- kerékpárokat és kerékpáro­kat javítanak. A beruházást a terv szerint még ebben az évben befejezik. A Nyíregy­házi Tempó Ipari Szövetke­zet á Jég utcán idén motor- és autójavító szervizt épít, itt főleg a motorkerékpárok ga­ranciális javítását vállalják majd. Várhatóan ezt az üze­met is év végére adják át rendeltetésének. A Kisvárdai Vasipari Szövetkezet a meg­lévő gépjárműszervizét a duplájára bővíti. A munká­latokkal jövőre végeznek. A Nyíregyházi ELEKTERFEM Ipari Szövetkezet központi javítócsarnok építését kezdte el a Kinizsi utcán. A nyáron átadásra kerülő csarnokban háztartási gépek, olajkályhák és hűtőgépek javítását vál­lalják. A Nyíregyházi Epitő- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet új központi tele­pet épít a lakáskarbantartó tevékenység bővítése céljá­ból. Ezt a telephelyet is a nyáron, adják át rendelteté­sének. (n. 1.) Úgy tartják: népvándorlás­korabeli főemberé lehetett. Talán éppen Árpádé. Még a legtartózkodóbb vélemé­nyek is megkockáztatják: je­lentős magyar történeti érté­ke van a honfoglalás kori sír­helyeknek. Mindez, persze csak felté­telezés. A tény: érdekes le­letekre bukkantak Óbudán. A Bécsi úton, a Volán autóbusz- végállomástól nem messze, a Selyemipari Vállalat terüle- ! tén január első napjaiban kövekbe ütközött a bulldózer vasfoga. A fagyos földből ha­talmas kő téglalap körvona­lai rajzolódtak ki. Ma már letisztítva, elkülönítve áll a lelet: az előtérben római kori koporsó (római temető terült itt el), egy kőfal, hátrább pe­dig az a bizonyos kettős sír. Két, egymásba folyó kő sír­hely. Óbuda zarándokhely lett ismét: szakértők és egyszerű érdeklődők kísérik figyelem­mel az ásatást. Régészek, geológosuk, földmunkások birkóznak az agyagos föld­Eldtérben a római sír, a kép hátterében a kettős sírhely. Szakma érettségivel Fábián Géza harmadikos gépi forgácsoló a Közúti Gép­ellátó Vállalat részére készít továbbító hengereket. Érettségizett szakmunkások képzése a cél az idén szep­temberben új környezetben munkához kezdő nyíregyházi Kossuth Lajos Szaközépisko- lában. A jelenlegi három szak helyett öt szakon tanulhat­nak a fiatalok: autószerelő­ket, gépjármű-villamossági szerelőket, vezetékes távköz­lési szakmunkásokat, gépla­katosokat és esztergályoso­kat képeznek a Kossuthban az 1978—79-es tanévtől. Ter_ mészetesen azt is szem előtt tartják, hogy a megfelelő szakirányú felsőfokú tanul­mányokra is előkészítsék di­ákjaikat. Ezek a szakok még nem szerepeltek a pályaválasztási tanácsadó intézet útmutató­jában, melyet mostanában la­pozgatnak az általános iskola nyolcadikosai. Ezért a gye­rekek, szülők és az iskolák figyelmét egyaránt felhívják a szakközépiskola vezetői: a továbbtanulásnál vegyék fi­gyelembe ezeket a lehetősége­ket is. Ugyanakkor lényeges dolog — s ez elsősorban az iskoláknak szól! —. hogy a megfelelő pályalkalmassági orvosi vizsgálatokat időben végezzék el a jelentkezőkön. Az általános iskolák felada­ta ugyanis, hogy egyeztessék a rendelőintézetekkel a vizs­gálatok rendjét! A Kossuth szakközépiskola új épülete a Korányi Frigyes utcán a befejezés előtt áll: huszonnégy tantermes, több tanműhellyel, korszerű eszkö­zökkel felszerelt létesítmény várja a diákokat. Háromszáz hely lesz a kollégiumban, hatszáz főre főzhetnek a konyhán. Az iskola sportcsar­noka a megye egyik legkor­szerűbb sportlétesítménye lesz. 216 elsőst vesznek föl a következő tanévre — várha­tóan jócskán lesz túljelentke­zés is. Jelenleg a Kossuthban esti és levelező oktatás is folyik, és gépjárműtechnikai szakon egy-egyéves techniku­si előkészítő, illetve minősítő tanfolyam. 1979-től gépészeti szakon is megindítják ezeket a tanfolyamokat. Az új szakokra jelentkezni kívánók figyelmébe ajánlják, hogy a vezetékes távközlési szakon három megyéből isko­láznak be, tehát nemcsak me­gyénkben fiatalokat vesznek föl! Érdemes ellenben na­gyobb figyelmet fordítani a géplakatos és esztergályos szakmákra, mivel megyénk iparában jó elhelyezkedési le_ hetőségek kínálkoznak a végzett, érettségizett szak­munkásoknak! Utaztatásra egymillió­hétszázezer Jóléti, kulturális és sport­alapra négy és fél millió fo­rintot fordítanak ebben az évben a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalatnál. A leg­nagyobb összeget a dolgozók munkába járása viszi el, amely egymaga egymillió­hétszázezer forintot képvisel. del. A szomszédos kis faház, a melegedő csak arra elég, hogy a munkatársak szélvé- 'dett helyen böngésszék át a térképeket, beszéljék meg a munka további menetét, tör­jék le az érdeklődők lelkese­dését. Hiszen még semmi sem biztos, még csak a munka kezdetén vagyunk ... Lent az üregben földmun­kás fejti a falat, súlyosan hull alá az agyag a véső nyo­mán. Fölkiált: „Valamit ta­láltam!” A lebontott föld he­lyén jól látható a kő fehér színe. Mi lehet az? Az itt tá­borozó honfoglaló elődök újabb emléke? Vagy minden eddigi feltevés elvetésének végső bizonyítéka?' Kérdések, amelyek vála­szához hosszú munkára, ala­pos tudományos vizsgálódás­ra, mély szakmai értékelésre van szükség. Az ásatás tovább folytató­dik Óbudán... M. A. Halál két keréken Hat kerékpáros halt meg sa­ját hibájából 17 nap alatt me­gyénk közútjain! Félelmetes szám. Tavaly egy év alatt hal­tak meg tizenegyen, s ez is lé­nyegesen több. mint ahány ál­dozata volt a kerékpározásnak az ország más vidékein. Január 9-én Nyíregyháza és Oros között — erről az útról a kerékpárosokat kitiltották, hisz ott a kerépárút — a főúton ja­vította kerépárját Veres Mihály nyíregyházi lakos és egy kocsi elütötte. A sérült a helyszínen meghalt. Január 16-án Nagykálló és Ujfehértó között úgy kanya­rodott ki az útra a tsz központ­jából Karnóczkai István 76 éves nyugdíjas, hogy az éppen ott közlekedő kocsi már nem tudta elkerülni a balesetet. Az idős em­ber a helyszínen meghalt. Három nap múlva Nyíregyhá­zán, a Korányi Fri^ves úton haj­tott le a földes útpadkára Laka­tos Aladár 29 éves nyíregyházi fiatalember, s amikor vissza akart térni az útra, a szintkülönbség miatt felborult. Épp ekkor előzte őt egy autóbusz, s mivel a fia­talember az út közepéig kivágó­dott, a balesetet már nem lehe­tett elkerülni. Az eredmény itt is halál volt. Ezen a napon halt meg Jármi és Hodász között Bu­dai Gyula 57 éves hodászi lakos is, akinek jobb lába lecsúszott a pedálról, elvesztette egyensúlyát és nekiesett a szembejövő teher­autó elejének. Január 25-én Kékese és Kis- várda között esett a busz alá Zsigu László 54 éves kékesei la­kos. A férfi két . csomagot vitt biciklijén, a hátsó csomag megin­gott. s az egyensúlyát vesztő kerékpáros a busz elé zuhant. Másnap reggel — még sötét volt — amikor Szuhi István 36 éves balkányi lakos egy mellékutcáról kivilágítás nélkül hajtott ki a főútra, s féktávolságon belül ért egy kocsi elé. A balesetet már nem lehetett elkerülni. Tavaly 1081 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt megyénk országútjain, s ebből 186-ot kerékpárosok okoztak. Ti­zenegy ember meghalt. 76 súlyo­san, 99 könnyebben megsérült, s ők is valamennyien saját hibá­jukból. Mert nem világították ki járműveiket, mert nem ismerik a közlekedési szabályokat, körül­tekintés nélkül hajtanak ki ma­gasabb rendű útvonalra, mert nem az út szélén, nem egy sor­ban, egymáa_mögött hajtanak^ s lehetne még tovább sorolni az okokat. Tavaly a legtöbben a ki­világítás hiánya miatt lettek ál­dozatok, s úgy látszik ezen az sem változtat, hogy a rendőrség egyre magasabb összegben szab­ja meg a bírság összegét. Havonta 200—300 között van a kivilágítatlan kerékpárok miatti feljelentések száma, helyszíni bírságot legalább 400—500 ember fizet. Zúgolódnak, nem értik, mi­ért büntetik őket, s van. aki már négyszer kifizette a kétszáz forintot, pedig 150-ért felszerel­hette volna kerékpárját. A szigor szinte eredménytelen marad. Nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy este — plá­ne ha szembe jövő forgalom is van — nem lehet észrevenni a sötét kerékpárost. Sehol az országban' nincs eny- nyi kivilágítatlan kerékpár, mint Szabolcs-Szatmár megyében. Máshol úgy látszik jobban meg­értették, hogy saját testi épsé­gükről. saját életükről van szó. A januári hat halott talán gon­dolkodásra késztet, (balogh) Jrádió MELLETT Nemcsak a könyveknek, a hangjátékoknak is megvan 'I maguk sorsa. Sajnos azonban, hogy még a leg­jobbakat is csak emlékezet­ben őrizheti a hallgató. Egy-egy mű továbbélését, a hallgatóban való újra fo- galmazódását ismétlésekkel segíti a rádió. Újra munkál­ni kezdenek ilyenkor az író és a hallgató gondola­tai. A heti műsornak, a rá­diónak mint intézménynek és természetesen a hallga­tónak egyaránt hasznára válnak ezék az ismétlések, különösen, ha egy héten több is elhangzik. Ezúttal a Rádiószínház­ban 1977-ben bemutatott és díjat is nyert hangjáté­kok, dokumentumjátékok közül hallhattunk ismét. Mándy Iván Játék a téren, Koppányi György Föld­gömb, madárral. Kosa Ju­dit Tanúvallomást tettem és Oláh Gábor Telkemen az Erzsébet-híd című művét — bár egészen különböző té­májúak — az kapcsolja össze és hozza közel a hall­gatóhoz, hogy napjainkban játszódnak, s mindegyik iz­galmas, különböző okokból mind érdekfeszítő. A má­nak egy-egy szelete, de fő­ként a két dokúménturrjjá­ték esetében: a részbe az egészből is több minden jellemző beleszövődött. A díjazásból az is kitűnik, hogy a napjaink kérdései­vel foglalkozó művek szü­letését segíteni határozott szándéka a rádiónak. (Az újabb novellapályázat ér­demes alkotásainak közlése is ezt a célt szolgálja.) A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada arról is ne­vezetes, hogy nemcsak szé­les körű tájékozottsággal és ízléssel, hanem szerencsés kézzel válogatott műsorokat szokott a hallgatóság elé „vinni”, kiváló művészi tolmácsolásban. Ráth-Végh István művelődéstörténeti írónk neve már életében fogalom volt. A csaknem húsz éve halott író neve a mai huszonéveseknek saj­nos már nem cseng úgy, mint a húsz-huszonöt évvel ezelőttieknek. (Ebben a könyvkiadás is ludas lehet, de nyilván a tömegtájékoz­tatási intézmények is.) Te­hát nemcsak nagyszerű szórakozást jelentett az a va­sárnap délelőtti egy óra, amit Szerelem, házasság címmel a Karinthy Szín­pad előadott Ráth-Végh István azonos című könyvé­ből válogatva, hanem bizo­nyára újra érdeklődést kel­tett az író iránt. Az ő i könyveiben lapozgatva nem adatok halmazát találjuk, hanem életmódokat, maga­tartásformákat, szemlélet­módokat ismerünk meg a régi és a közelmúltból. Eb­ben segített nekünk most a Karinthy Színpad a maga értékmegőrző, értékfeltáró szemléletével és munkájá­val. . Seregi István □KEPERNYÖlrFífi Azt hiszem, a tévénézők­kel közös örömmel nyug­tázhatjuk, hogy egy most indult új sorozat, a Néző­pont első műsora pontosan azt nyújtotta, amit szer­kesztő-műsorvezetője az RTV-újság kedvcsináló be­harangozó jában ígért: a régóta hiányolt kulturális tévé-publicisztikát. Ebben az első adásban valóban nem közművelődési ese- ménykrónikát, program- ajánlatokat hallhattunk, lát­hattunk, hanem elemzése­ket, értékeléseket, tenden­ciák és problémák megvilá­gítását, rendkívül szerte­ágazó témakörben. Az adás egyik legfőbb erénye — a világosan karakterisztikus program mindjárt elsőre sikerült megvalósítása mel­lett — az átfogó jellege volt: a Déryné Színház utódjaként újonnan szerve­zett Népszínház a korábbi­tól nagyobb és inkább mi­nőségi, mint mennyiségi követelmény éket kielégíte-, ni ígérő feladataitól az egész kulturális élet anyagi feltételeinek, finanszírozá­si kérdéseinek népgazdasá­gi szintű bemutatásáig ter­jedve, igen tágasnak mu­tatkozott az új műsortín ■ horizontja. S ha a kezdeti témát, a mindenegyes té­mából látnivalóan lelkiis­meretesen felkészült mű­sorvezető, Érdi István né­mi ünnepélyes merevségét leszámítjuk, nyugodtan bi­zalmat szavazhatunk a so­rozatnak. Mi újat lehet még mon­dani, írni, filmen dokumen­tálni a koronáról és törté­netéről a számtalan publi­káció után? Nos, ha sok újat nem is lehet, de annál inkább hitelesíteni és pon­tosítani, vagy kimondatla­nul helyreigazítani egyes sajtóközleményeket. Ezt tet­te a televízió minden bi­zonnyal legfontosabb, leg­alaposabb és legizgalma­sabb történelmi sorozata, a Századunk múlt keddi „kü­lönkiadása”,- amelynek egy­ben az is élvezetes sajátsá­ga volt, hogy bepillantást engedett a stáb, elsősorban a kitűnő szerkesztő-rende­ző, Bokor Péter alkotómű­helyébe, munkamódszerei­be. A korona, visszaszolgál­tatásának aktualitása kap­csán jó ötlet volt a Száza­dunk gyűjteményéből (a következő adások előkészü­letben lévő anyagából) A korona kálváriája 1944— 45-ös históriájának hiteles tanúkkal való megidézteté- se. Amiket — és ahogyan — a két szavahihető volt koronaőr elmondott, az írott történelem számára is felbecsülhetetlen forrásér­téket jelent — nem is be­szélve a közvetlen szem ^ núktól történt, élményszer­zés semmi mással nem pó­tolható varázsáról. Merkovszky Pál Iskola-előkészítő munkásoknak a KEMÉV-nél Bentlakásos általános iskolai előkészítő tanfolyam kezdő­dött január 30-án, hétfőn a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál. Az általános iskola hetedik, illetve nyolcadik osztályának elvégzésére előkészítő tanfolyamra 24- en jelentkeztek. A tanfolyam február 25-ig tart, ez időre in­gyen lakhatnak a munkásszálláson a dolgozók és kedvezmé­nyes, egésznapi étkezést is kapnak. A vállalat biztosítja a tanfolyamon résztvevőknek az oktatási eszközöket is. A tan­folyam befejezése után a résztvevők 5—5 nap tanulmányi sza­badságot kapnak, hogy felkészülhessenek a március elején sorra kerülő vizsgákra. Érdekes telet ÖJhudán Kié volta kettős sír?

Next

/
Oldalképek
Tartalom