Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
1978. január 29 ..Családtervezés: házaspárnak arra vonatkozó elhatározása, hogy hány gyermekük legyen.” — így határozza meg a fogalmat a Magyar Értelmezd Szótár. Ha férjfeleség közös joga a döntés, vajon nézheti-e nő és férfi más szemszögből a kérdést? Másként mérlegel-e a gyermekek számának meghatározásánál az anya, mint az apa? Miben kell alkalmazkodniuk a házastársaknak egymáshoz? Tehát: milyen a családtervezés női szemmel? Kérdések, melyekre asszonyoktól kértünk választ. • A szülésznőgyógyász Dr. Petruska Sára adjunktust a nyíregyházi megyei kórház szülészetén először, mint orvost kérdezem: van-e s mekkora a jelentősége annak, hogy a nők eldönthetik, mikor és hány gyermeket akarnak? — Ennek óriási a jelentősége. Korábban nem egy házasságot vagy házasságon kívüli szerelmet tett tönkre a nem kívánt terhességtől való félelem. Mégis meg kell mondani, hogy a fogamzásgátló, amely egyébként századunk nagy vívmánya, nem mentesíti minden tehertől a nőt. Mert mit várnánk- el ezektől a szerektől? Hogy széles körben és hosszú távon alkalmazhatók legyenek, s hogy teljes biztonságot nyújtsanak. Valamennyi követelménynek ma még egyetlen óvszer sem tesz eleget. Ebből egyértelműen következik, hogy a családtervezésnél a nők nagyobb terhet vállalnak mint a férfiak. — Mégis egyre több nő él a fogamzásgátlás lehetőségével. — Pontosabban: egyre több asszony. Mert a házasságon kívül élők — főleg a tizenéves lányok — meglepően tájékozatlanok e tekintetben, ezért sajnos sokaknál kerül sor művi megszakításra. Mint orvos, igen károsnak tartom, hogy. fiatal lányok — tudatlanságból — kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy pár év múlva, amikor már örömmel fogadnák a gyermeket —■ nem esnek teherbe. A legtöbben például nem tudják, hogy ha egy-egy alkalmi szexuális kapcsolat után 24 órán belül felkeresik a szakorvost, a terhesség bekövetkezése még megelőzhető. Többet tehetne az iskola is — részben a tanulók felvilágosításában, részben pedig a szülők szemléletének alakításában. — Mint nő, hány gyermeket tart ideálisnak? — Nekem sajnos csak egy fiam van. Egész életemben tanultam, s a kisebb gyermek mindig csak későbbre maradt. De mint jövendő nagymama, három unokát szeretnék ... A kismama A megyei kórház szülészetén most is telt ház van. Az egyik kórteremben megszólítom a kismamákat: — Tervezték a családot? — Dömötör Istvánná válaszol legszívesebben. — Mi igen. Igaz, eredetileg kicsit máshogy. Úgy szerettük volna, ha egymás . után három gyermekünk születik. Sajnos, nem így sikerült. A nagyobbik fiam, Zoltánka már 4 éves és csak most jöhetett Gáborka. A terhességemmel hat hónapot kórházban feküdtem. Még nem tettünk le a harmadikról, de azt csak úgy vállalhatom, ha előzőleg megbeszélem a kezelőorvossal, s alaposan kivizsgáltatom magam. — Az első kisfiú is a családtervezés alapján született? — Amint összeházasodtunk, mindjárt akartunk gyereket. Pedig építkeztünk is. összefogott a család, s aránylag gyorsan tető alá került a ház. Mire megérkezett a kisfiú, beköltözhettünk saját otthonunkba. Fel sem vetődött bennünk, hogy az építkezés miatt „elhalasztjuk” a szülést — Pedig sokak szemlélete, hogy: még ez kellene, még az kellene, a trónörökös ráér később jönni. Az ilyen felfogással tehát nem ért egyet? — Szerintem mindenki akkor szüljön, amikor a legnagyobb szeretettel képes várni az utódot. Mi hárman vagyunk testvérek, a férjemék öten. Mindkettőnk számára természetes a nagy család. Szeretem a piciket, nem csak a magamét, a másét is. Ezért lettem bölcsődei gondozó. — Persze nem elég eldönteni, hogy hányat akar az ember. A körülményeket is meg’kell teremteni. Mi is úgy rendeztük be a lakást, hogy megfeleljen négyünknek, vagy akár egyszer majd esetleg ötünknek. A fiúk szobájába olyan bútort választottunk, hogy később se kelljen kicserélni. A faliképeket magam készítettem. Az anyukajelölt Sályi Gyuláné, a papírgyár szakmunkása ezekben a hónapokban a kismamák között dolgozik. Édesanyajelölt. Április végére, május elejére várja a babát. Lakásviszonyaikról, otthoni körülményeikről szólva elmondta, egyelőre a szülőknél laknak: Van egy külön szobájuk. Az Dömötör Istvánná Dr. Petruska Sára elég lesz addig, amíg nem lesz saját otthonuk. A vállalat megígérte, hogy segít, kb. 1980-ban megkapják a kétszobás, vagy 2+1-es lakást. — Elférnek majd hárman is együtt? — Úgy gondolom, ha szüléink sokkal rosszabb körülmények között fel tudtak nevelni több gyermeket, akkor mi, mai fiatalok, miért ne tudnánk? Azt szeretnénk, ha a három gyerek egymás után jönne. — M+rt éppen három? — Az anyagi körülményeink megengedik, hogy ennyire vállalkozzunk. Szerintünk a több gyermek jobban összetartja a családot. — Mint szakembernek és mint nőnek mi a véleménye a ma használatos fogamzás- gátlókról? — Nagyon várom, hogy forgalomba hozzanak olyan óvszert, amit a férfiaknak kell szedni. Ma még ugyanis a családtervezés gyakorlati része a nőkre nehezedik. Természetesen a szájon át fogyasztható tabletták a legelőnyösebbek, de mindegyiknek van valami mellékhatása — amely legfeljebb valami más tablettával szüntethető meg. A nők szervezetét tehát többé-kevésbé igénybe veszik. — A papírgyár kismamarészlegébe öröm belépni. Nemcsak azért, mert derűs fiatalok közé cseppen az ember, hanem mert a falakon egészséges, vidám gyermekek fényképei gyönyörködtetik a szemet. Az egyiken a gyár dolgozója, Márkus anyuka nézi gyengéden vigyázó szemmel gyermekeit, a nyíregyházi hármas ikreket. Nagy Mihályné — Lánykoromban én is elképzeltem magamnak, milyen családot szeretnék egyszer. Három gyermek volt a vágyam. Most kettő van, 6 évek alatt vállaltam a második terhességet is. A harmadikról sem mondtam le teljesen, csak a kislányom sokat betegeskedik. Ha ő felerősödne, lenne még egy kistestvér. Annál is inkább, mert a férjem és az édesanyám sokat segítenek a nevelésben. Sályi Gyuláné — A gyógyszertár, ahol ön dolgozik éjjel-nappal üzemel. Ez azt jelenti, hogy sokat van távol otthonról. Figyelembe vette ezt is a tervezésnél? A nagycsaládos édesanya Nagy Mihályné is a papírgyár dolgozója. Betanított munkás. 35 esztendős, négy gyermeket nevel, 17, 16, 9 és 3 évesek. Borbányán laknak, kétszobás lakásban. Házassága első éveiről így mesél: — Tizenhét évesen mentem férjhez. Kezdetben a szülőknél laktunk, három család húzódott meg a szobakonyhában. Ott született a legidősebb lányom. Mi akkor még nem foglalkoztunk családtervezéssel. Jött a gyerek, örültünk neki. Egy év múlva jött a másik, az fiú lett, neki is örültünk. Később lett még egy kislányunk. Amikor ők hárman nagyobbacskák lettek, szerettünk volna még egy kicsit. Az idősebbek most már tudnak segíteni, így könnyebben vagyok. — Ha mo6t lenne újdonsült házas, másként tervezné-e a családot? — Talán annyiban, hogy egymás után szülném a négyet. Addig legyen gyerek, amíg fiatal az ember. A gyógyszerész Üjlaki Tiborné, a nyíregyházi Lenin téri patika gyógyszerésze így vélekedik a témáról: úgy gondolom, legalábbis egyelőre, ennyi elég. — A kisfiámat még egyetemista koromban szültem. Sokan csodálkoztak is, hogy merek „belevágni” tanulás mellett, de engem az, hogy gyereket várok, még inkább ösztönzött arra, hogy bizonyítsak. A professzorok nagyon rendesek, készségesek voltak. Azt mondták, ne törődjek vele, ha a szülésem vizsgaidőszakra esik, bejönnek hozzám a kórházba és levizsgáztatnak. Az egyetemi — Mint mondtam, édesanyám és a férjem már egyetemista koromban is sokat segítettek. Nálunk most sincs női vagy férfimunka. Amikor ügyeletes vagyok, a férjem helyettem is ellátja a gyerekeket. Csak így vállalhatom két kicsi mellett a munkát. — Persze ha betegek ... — Ha betegek, akkor nekem kell otthon maradnom. Nem értem, miért nem veszik fel az apákat is táppénzre. Akkor egyik fél sem esne ki annyit a munkából. Ebben is az asszonyokat nyomja a nagyobb teher. Cjlaki Tiborné Öt mai asszony szólt a családtervezésről, arról, milyen szempontokat vesznek figyelembe a nők, amikor jövendő gyermekeik számában döntenek. Ha ötük véleményéből általánosítani lehet, akkor örömmel állapíthatjuk meg: a mai nők tudatosan élnek. Jól megépített fészket akarnak. Persze még ma sem mindenkinél első a gyermek. Szép számmal vannak, akik először kényelmes lakást, esetleg telket, kocsit szeretnének, akik először szét akarnak nézni a világban, mondván, élvezzük az életet fiatalon. Mégis bizton állíthatjuk: az ifjú asszonykák többsége fiatalon akar életet adni, gyermeket nevelni. Addig, amíg van egészsége, türelme hozzá. A családtervezés nehezebb része ma még rájuk hárul. Hiába, a gyengébb nemnek erősnek kell lennie! Reméljük azonban, hogy a tudomány lassanként megoldja ezeket a problémákat is, s akkor majd nők és férfiak azonos szempontok szerint tervezhetik a családot. Szöveg: Kádas Viktória. Kép: Gaál Béla KM VASÁRNAPI MELLÉKLET
