Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. január 29. Nagysikerű szabolcsi hangverseny a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában . Bővíti a választékot, pótolja a hiányt A „kishatármenti” 130 milliója F. J. Oszkolkov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igaz­gatója átadja az emlékplakettet és oklevelet Fehér Ottónak, a vegyes kar vezetőjének. (Elek Emit felv.) — A Szabolcs-Szatmárba látogatók számára a házigaz­da szerepét kívánjuk betölte­ni — mondja Csallány Géza, a megyei idegenforgalmi hi­vatal vezetője. — 1978-ban ehhez a korábbinál lényege­sen jobb lehetőségeink lesz­nek, mert 1977-et gazdag eredményekkel zártuk: meg­nyílt Mátészalkán a SZAT- MÁRTOURIST idegenforgal­mi kirendeltség, bővítettük a kisvárdai strandmotelt, új panorámabuszt vásároltunk és lényegében befejeződött a Telt ház előtt nagysikerű hangversenyt adott pénteken este a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában a több hazai és külföldi sikert elért Nyíregyházi Vegyeskó­rus. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza és a Kórusok Országos Tanácsa harmadik éve hagyományo­san megrendezi a „Városok és kórusok” barátsághang­versenyeket. Az idén első­ként a Szabolcs-Szatmár me­gyei művelődési központ nyíregyházi vegyeskórusa szerepelt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A közönséget és a hang­versenyt adó kórust Viktor Orosz, a budapesti szovjet nagykövetség követtanácso­sa köszöntötte, örülünk, hogy a „Városok és kórusok” hang­versenysorozatban vidéki vá­rosok kórusai is bemutatkoz­nak, köztük a Nyíregyházi Vegyeskórus, amely a Szov­jetunióval határos megyéből érkezett — mondta a követ­tanácsos. A hangversenyen részt vet­tek a megye párt- és tanácsi, tömegszervezeti vezetői: dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Pén­zes János, a megyei tanács elnöke, Varga Gyula, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkára, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke. Ott voltak a megye testvérkerülete, az V. kerü­let párt- és tanácsi vezetői; Borbély Gábor, az V. kerüle­ti pártbizottság első titkára, dr. Bernáth István, a kerü­let tanácselnöke. Az V. kerü­leti közönséggel együtt népes szabolcsi csoport is részt vett a hangversenyen. Az est első számaként Váci Mihály: Én szőke városom című verse hangzott el Kos- kócsák István előadásában. Ezután kezdődött a változa­tos repertoárral összeállított hangverseny, amelyben a klasszikus orosz, szovjet és magyar szerzők művein kí­vül kortárs zeneszerzők al­kotásai is helyet kaptak. Kü­lönösen nagy sikert aratott Musszorgszki) „Forradalmi kórus” című műve a Borisz Godunov című operából és Alexandrov „Poéma Ukraj­náról” című alkotása. A magyar és orosz nyel­ven előadott műveket magas művészi színvonalon tolmá­csolta a Nyíregyházi Vegyes­kórus, melyet Fehér Ottó karnagy vezényelt, zongorán kísért Nadzon Gusztáv, szó­lót énekelt G. Simon Zsuzsa és dr. Szabó Gyula. A Nyíregyházi Vegyeskó­rusnak eredményes produk­ciójáért J. J- Oszkolkov, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza igazgatója mon­dott köszönetét, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, va­lamint a KÓTA nevében em­lékplakettet és oklevelet nyújtott át a kórus vezetőjé­nek, Fehér Ottónak. A kórus a „Szállj te büszke ének” cí­mű dallal köszönte meg a kedves ajándékot. Ezzel vé­Megbüntették a zsarolót A postás délután háromkor érkezett. Átadta a tévészámlát, megkapta a százast, aztán egy levelet nyomott az idős asszony kezébe. A kék boríték használt­nak látszott, a bélyeg is olyan volt rajta, mint amelyiket már egy másik borítékról szedtek le, meg az írás is ismeretlennek tűnt. — Honnan hozza ezt a levelet? — kérdezte. — Honnan hoznám? Hát a pos­táról — kapta meg a választ, s a postás elköszönt. „De furcsa — morfondírozott magában az asszony — majdnem nyitva van a boríték”, aztán nem töprengett tovább, olvasni kez­dett. „Tisztelt G.-né asszony neharagudjon a zavarásért, de a férje nekem ezelőtt tartozott 9000 forinttal amit nem teljesí­tett... Amennyiben a 9000 forintot nem pótolja. ígérem, hogy a gyü­mölcsösét 2 napon belül éjszaka leperzselem és magát nyomorék­ká teszem. S ha a rendőrséget beleavassa a dologba, akkor ké­pes leszek meg is ölni... A pénz ma este 7 órára legyen ott ahol U. Lajosék ellőt van a postalá­da, annak a lábánál egy boríték­ba.” A 72 éves, egyedül élő idős asszony a szomszédba sza­ladt ijedtében, de hiába mond­ták neki, hogy forduljon a rend­őrséghez, nem mert elmenni. A pénzt — nem is volt ennyi pénze — nem vitte el a megadott hely­re, s bár a zsaroló a fenyege­tésből semmit nem váltott be, mégsem tudott megnyugodni. A kilencedik napon mégiscsak el­ment a rendőrségre. Ennyi idő elteltével a nyomo­zás szinte reménytelennek tűnt. Megkapták a levelet, s egyetlen kiindulópontnak a bélyeg ma­radt, amelyet — a bélyegzéséből ítélve — egy másik borítékról ragasztottak rá. A postán kide­rült, hogy ez a levél nem mehe­tett keresztül a belső ügyintézé­sen, igy azt kellett megtudni: hogyan jutott akkor a postás­hoz. A kör lassan bezárult, a gyanú a kézbesítőre terelődött. Az írásszakértő véleménye után a beismerő vallomás sem ma­radt el. — Tizenegy éve vagyok postai dolgozó — kezdte a történetet Horváth Ferenc 24 éves máté­szalkai lakos — jelenlegi munka­köröm levélkézbesítő. Váltós­ként dolgozom, állandó körzetem nincs, mindig ott helyettesítek, ahol az állandó ember hiányzik. Szeptemberben két hetet dolgoz­tam az 5-ös körzetben, ekkor is­mertem meg özv. G. Bálintnét. Tudtam róla. hogy egyedül él. jó anyagi körülményekkel ren­delkezik. Szeptember ll-én, va­sárnap délután 3-ig dolgoztam. Munka közben 4—5 korsó sört ittam, a munka után még vagy 5—6 korsóval. Este 6 körül ér­tem haza. Egyedül voltam, a fe­leségem a kórházban volt. Azon gondolkoztam, hogy pénzt kelle­ne szereznem. Nem voltak külö­nösebb anyagi gondjaim, de volt 6000 forint személyi kölcsönöm. — Eszembe jutott. hogy írok egy zsaroló levelet az özvegynek és így pénzhez jutok. Elővettem egy levélpapírt és ittas állapot­ban megfogalmaztam a levelet. A szöveget korábbi olvasmánya­imból, könyvekből, filmekből szedtem össze. A levelet boríték­ba tettem, aztán beleraktam a kézbesítőtáskámba. Másnap sze­mélyesen kézbesítettem... — Este megvártam míg besöté­tedik. akkor indultam el a pén­zért. Azért kértem, hogy a posta­láda mellé tegye, mert ott nem feltűnő, ha egy postás megjele­nik. A pénz nem volt ott. Más­nap ismét arra mentem, de a pénzt akkor sem találtam. Na­gyon megbántam amit tettem. A fenyegetést nem akartam bevál­tani, csak ijeszteni akartam vele. Horváth Ferencet a mátészalkai járásbíróság emberöléssel fenye­getve elkövetett zsarolás kísér­letében mondta ki bűnösnek és 1 év börtönre ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. a vádlott és védője 3 nap gondol­kodási időt kért. (balogh) A kórus a nyitó számot adja elő. eWa január 27-i barát­ságkoncert. A hangverseny után a szovjet nagykövetség és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza vezetői, valamint az V. kerület és a szabolcsi párt-, állami vezetők baráti beszélgetésen vettek részt, ahol dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára kö­szönetét fejezte ki a kórus meghívásáért, szólt Szabolcs- Szatmár és a szomszédos Kárpátoritúli terűiét közötti testvéri kapcsolatokról. Kife­jezte örömét, hogy a barát­sághangversenyre az V. ke­rületben kerülhetett sor, amely a megye testvérkerü­lete. Ezután Drucker Tibor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksé­gének tagja mondott köszö­netét a hangversenyen nyúj­tott magas színvonalú művé­szi teljesítményért, gratulált a szabolcsi kulturális siker­hez. „Román hét a Kelet Áru­házban”, „Szlovák hét az ÁFÉSZ-ekben.” Visszatérő hír és hirdetési címek la-, púnkban, az utcai plakáto­kon. Ilyenkor a szövetkezeti üzletekben — Nyíregyháza mellett néhány vidéki hely­ségben is — jelentősebb mennyiségű és választékú külföldi árut találnak a vá­sárlók. Az alkalmi vásárok mellett szinte állandóan ta­lálkozunk az üzletekben olyan szovjet, román, vagy szlovák árukkal, amelyek a kishatármenti árucseréből származnak. A kishatár menti árucserét először 1971-ben a Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat kezdeményezte a szom­szédos Kárpátontúli terület fogyasztási szövetkezet köz­pontjával. Az első évben mindössze 1,5 milliós értékű árut cserélt a két terület. Ót év alatt, 1975-re a szovjet partnerrel ez a kapcsolat 30 milliós volumenre bővült. E példa nyomán a szlovák és román határ menti területek szövetkezeteivel, vállalataival is megindult a csere. A ne­gyedik ötéves terv végére ve­lük 8—9 millió forint értékű árut forgalmaztak. A fo­gyasztási cikkek cseréjének jelentős növekedése az el­múlt két évben történt. 1977- ben a három határ menti ba­ráti szövetkezeti központ mintegy 100 millió forint ér­tékben cserélt árut a sza­bolcsi szövetkezetekkel. Ä kishatár menti forgalomba a TÜZÉP is bekapcsolódott, bővítette az építőipari vá­lasztékot. Amikor szovjet rádiót, mű­szaki cikkeket, szlovák gyer­mekruházati árukat, cipőket, román textíliákat, népművé­szeti cserépedényeket vá­sárolnak a vevők, örömmel nyugtázzák, hogy olyan cik­kekhez jutnak, amely nálunk fazonban, minőségben, vagy színben eddig nem volt. A kishatár menti forgalom több célú. A válasz­tékbővítés mellett nem egy esetben hiánycikket pó­tol, a kereskedelmi szakem­berek közvetlen találkozásai, szakmai tapasztalatcseréje pedig a kereskedelem kultu­ráltságát féjlesztheti. Nem utolsósorban politikai jelen­tősége is van a kishatár men­ti forgalomnak: a szomszédos népek a gyártmányaik, az áruik révén még jobban meg­ismerhetik, becsülhetik egy­más munkáját. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a kis­határ menti forgalomról. Vár­ható, hogy a forgalom to­vább növekszik, 1980-ig a szö­vetkezeti kereskedelem áru­cseréje a három baráti terü­lettel eléri a 120—130 millió forintot. A kereskedelmet irá­nyító szervek azon dolgoz­nak, hogy az árucsere mind nagyobb választékú legyen, a bonyolítási idő, a szállítások útja rövidüljön. Bővüljön a garanciavállalás, gyorsuljon a reklamációk intézése. Szor­galmazzák, hogy a szövetke­zeti kereskedelem mellett ta­nácsi kereskedelmi vállalatok és a vendéglátóipar is be­kapcsolódjon a forgalmazás­ba és tovább bővüljön az áruházak közötti közvetlen csere. Ezt a célt szolgálja pél­dául a határ menti megyék kereskedelmi vezetőinek a jövő héten tartandó debre­ceni * tanácskozása a román partnerekkel. Invitál a házigazda sóstói kemping építése, ame­lyet a szezonra megnyitunk. Rekordforgalmunk volt, . az előző évi 35-ről 60 millió fo­rintra nőtt a bevételünk. Kilenc ajánlat Szabolcsból A Budapest TOURIST és az idegenforgalmi hivatalok közös idei országos program- füzetében megyénk már ki­lenc ajánlattal szerepel: „al­matúra”, beregi kerékpártú­ra, nyírségi, beregi, szatmári, rétközi kirándulások, lovas­programok szerepelnek a ko­rábban is jegyzett nyírbátori látogatások mellett. Szabolcs- Szatmár tehát hívja a látoga­tókat, s az országos progra­mot átlapozva kitűnik az is: olyan ajánlatokkal, amiket csak itt talál az érdeklődő. — Lehetőségeinket alapve­tően a szálláshelyek határoz­zák meg — állítja a hivatalve­zető. — A több napos progra­mok csak ezekre épülhetnek, tehát az invitálással csínján kell bánnunk. Szeretnénk azonban, hogy azokat, akik a csoportokkal, vagy akár egy­napos megyejárásra Sza­bolcs-Szatmárba érkeznek, minél jobban el tudjuk látni. A Sóstóra és Kisvárdára több napra érkezők számára szer­vezőkké is válunk; lovas­programot adunk, fürdőbér­leteket biztosítunk, megszer­vezzük az étkezési lehetősé­geket, s megyejáró kirándu­lásokat ajánlunk. Sóstó egyébként a május elsején nyitó új kempinggel (amelyben az első, 60 lakóko­csis NSZK-beli csoport már lefoglalta a helyet) komplett idegenforgalmi központtá vá­lik: faházak, lakókocsiparkí­rozóhely, sátorverőhely egy­aránt lesz a szép környezet­ben, mellettük klubbal, ren­dezvényteremmel és minden, a magyar kempingben szoká­sos szolgáltatásokkal össz­komfortot nyújt. Ide várják a szezon négyszáz lengyel üdü­lővendégét is. akik két hónap alatt 80 fős csoportokban ér­keznek a kedvelt üdülőhely­re. A szezonra elkészülnek a megye új idegenforgalmi prospektusai. Ezekben a na­pokban hagyták el a Nyírsé­gi Nyomdát a Nyíregyházát és Sóstógyógyfürdőt, a Kis- várdát valamint a Csarodát és Vásárosnaményt ismertető színes, sok tudnivalót tartal­mazó ízlésés leporellók, ame­lyeket hamarosan követnek a Nyírbátort, Szabolcs közsé­get és ívlátészalkát bemuta­tók. Elegendő nyíregyházi térképes leporelló, a szatmá­ri irodalmi emlékhelyeket is­mertető tájékoztató. Sóstót, Nyírbátort és Kisvárdát be­mutató térképes levelezőlap áll rendelkezésre. Bemutatkozás Budapesten — Jó főpróbának ígérkezik a szezon előtt egy budapesti rendezvény — mondta befe­jezésül az idegenforaglmi hi­vatal vezetője: — február 24-én nyílik a fővárosban az a kiállítás, amelyen a vidék mutatkozik be Budapestnek. Ezen az idegenforgalmi ren­dezvényen rangos anyaggal képviseltetjük Szabolcs-Szat- márt, amelynek jó hírét és meghívását visszük a me­gyénk iránt érdeklődőknek. M. S. Alkalmas­sági Megyeszerte zajlanak a rendelőintézetekben az is­kolások orvosi vizsgálatai. Azok kerülnek az orvosok elé, akik a nyolcadik osz­tályt az idén fejezik be, s szakmát választanak. Az alkalmasságot kell eldönte­ni ezúttal, hiszen minden foglalkozással kapcsolat­ban vannak egészséggel ösz- szefüggő követelmények. Sok ezer nyolcadikos ke­rül tehát a rendelőkbe. Nem mindegy azonban, hogyan. Az iskolák és a rendelőinté­zetek közötti megállapodás szabályozná az időpontokat. Ez indokolt, hiszen sok he­lyen vidékiek utaznak egy- egy központi rendelő szék­helyére. Köztudott, hogy az orvosok az alkalmassági vizsgálatok egész sorát vég­zik, így az iskolások ilyen­kor plusz megterhelést je­lentenek. Évek óta gond a megyé­ben, hogy nem minden megy olajozottan. Van, ami­kor az iskolák nem tartják az időpontot. Előfordul, hogy a diákok nem mennek el a megadott napon. Meg­történt viszont olyan eset is, amikor pl. Kisvárdán a rendelő hibája miatt több­ször is vissza' kellett menni a dögeieknek egy vizsgálat­ra. Tanulságként annyit: a tanárok és orvosok egyik alkalmassági vizsgája lehet a jó szervezés. (bürget) ALMATÚRA, LOVASPROGRAM „A pénzt tegye a postaláda alá...“

Next

/
Oldalképek
Tartalom