Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

Rögtönzés r tszetős számok ta­lálhatók azokban az információkban, amelyek hírül adják, mit terveznek 1978-ban me­gyénk üzemei. Megelége­désre adhat okot, hogy a legtöbb helyen a piac igé­nyei szerint igyekeznek bővíteni a termelést, a vá­lasztékot. Hasonlóan jó érzést nyújt, hogy több helyütt jelentős összege­ket fordítanak üzembőví­tésre, a géppark korsze­rűsítésére. , Annak is örülhetünk, hogy mind több termelő helyen is­merik fel annak szüksé­gét: inkább kevesebb fé­le terméket állítanak élő, de azt gazdaságosan. Pro­filtisztításnak nevezi ezt a gazdasági szóhasználat, ami nemcsak a termékek számának szükséges csök­kentését jelzi, hanem azt is: jobban áttekinthetővé válik ezáltal a termelési folyamat, tisztább lesz a kép. Bár a laikus is tudja, hogy a számok mögött komoly felkészülés és in­tézkedések sorozata húzó­dik meg, valami mégis hiányzik ezekből a jó hí­rekből. Megfigyelhető, hogy amikor arra terelő­dik a szó: mit tesznek az idén a munkafolyamatok jobb megszervezéséért, a válaszok legtöbbször az általánosság szintjén ma­radnak. Ez a terület még mindig idegennek tűnik, — vagy ahogy az egyik gazdasági vezető meg is fogalmazta: a szervezést előre nehéz nevén nevez­ni, a szükséges intézkedé­seket majd megteszik menet közben. Vitába lehetne szállni az ilyen véleménnyel, de ugyanakkor el is kell gon­dolkodnunk a benne rej­lő igazságon. Kétségtelen ugyanis, hogy a termelés minden mozzahatát nem lehet januárban előre részletes pontossággal rögzíteni egy-egy bonyo­lult összetételű üzemben. Gyakorta van szükség év közben rögtönzésre, gyors döntésre és cselekvésre. A munkafolyamatok át­rendezésére van szükség a kevésbé bonyolult ter­melést folytató helyeken is, ha például váratlanul sokan megbetegednek, el­háríthatatlan üzemzavar lép fel, netán fontos nép­gazdasági érdekből terven felüli munkát kell elvégez­ni. Mindez igaz. Ám alig fér kétség ahhoz, hogy ha ez a személet általánossá válik egy-egy üzemben, akkor könnyen a véletlen lehet a termelés legfőbb befolyásolója. ^ fiikor a munka- szervezés konkreti­zálását hiányoljuk, akkor azt szeretnénk, ha nem csupán az általános­ság szintjén maradna az elképzelés: mi lesz akkor, ha baj van az anyagellá­tással, kit kell nevén ne­vezni. ha sok a selejt, ha tétlenül ácsorognak bri­gádok. Ezt pedig már év elején papírra lehet vetni. (a. s.) Parlamenti küldöttségünk a Csillagvárosban A magyar országgyűlés kül- ninszkije Gorkit, azt az épü- döttsége, amely Apró Antal- letet, ahol a szovjet állam nak, az MSZMP Politikai Bi- megteremtője, Lenin élete zottsága tagjának, az ország- utolsó éveit töltötte s ahol ma gyűlés elnökének vezetésével emlékmúzeuma van. tartózkodik a Szovjetunió A küldöttség kora délután Legfelsőbb Tanácsának meg- Csillagvárosba látogatott — hívására Moszkvában, szer- a szovjet űrhajózás fővárosá- dán délelőtt a szovjet főváros ba, ahol az űrhajósok élnek közelében megtekintette Le- és készülnek feladataikra. SZALJUT-PROGRESSZ Átrakodás az űrben Második napja folyik a ki- csomagolás a Szaljut—6 tudo­mányos űrállomáson. A jelek szerint Romanyenkónak és Grecskónak még jócskán akad tennivalója a világ első teherszállító űrhajóján feljut­tatott hajtóanyag átszivattyú- zásával, a Progressz—1-en ér­kezett tudományos műszerek és berendezések, valamint a tartós űrélethez szükséges közszükségleti cikkek átszál­lításával. A Progressz—1 vasárnapi sikeres csatlakozása óta a Szaljut—6 űrállomással és a Szojuz—27 űrhajóval űr­komplexumot alkotva kering Föld körüli pályán. Romanyenko és Grecsko a hétfői pihenőnap után ked­den látott hozzá a hajtó­anyagnak a teherszállító űr­hajóról az űrállomásra több szakaszban történő és rendkí­vül nagy gondosságot igénylő átszivattyúzásának előkészí­téséhez. Ellenőrizték, hogy a szállító vezetékek hermetiku­san zárnak-e és előkészítet­ték az üzemanyagtartályokat Szerdai munkanapjuk nagy része a tudományos és orvosi berendezések, a víztartályok s az élelmiszerkonténerek át­szállításával telt. Emellett az űrállomás és a két űrhajó fe­délzeti berendezéseinek el­lenőrzésére is szakítottak időt és a hagyományos testedzés sem maradt el. A Szaljut—6 űrállomáson a munka az előírt program sze­rint folytatódik. Újabb kambodzsai támadások a VDK ellen Ho Si Minh-városban szer­dán nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezleten számoltak be a külföldi és a vietnami sajtó képviselőinek a VSZK területe ellen elkövetett leg­újabb kambodzsai támadá­sokról. ' Ngo Diem, a vietnami kül­ügyminisztérium sajtófőosz­tályának vezetője eredeti kambodzsai dokumentumokat mutatott be, amelyek egyér­telműen bizonyítják, hogy Phnom Penh előre készült a Vietnam-ellenes háborúra a határtérség teljes hosszában. A kambodzsai fegyveres erők tagjai között szétosztott do­kumentumok szerint Kam­bodzsa Vietnamot tekinti leg­főbb ellenségének. A vietnami külügyminisz­térium képviselője elmondta, hogy a kambodzsai fegyveres erők az elmúlt napokban esz­kalációt hajtottak végre a harcokban. Január 19-én első ízben alkalmaztak nehéztü­zérséget a vietnami határte­rületek, konkrétan Tai Ninh tartomány körzetei ellen. A kambodzsaiak támadásainak nagyszámú halálos és sebesült áldozatuk van. Ngo Dien közölte, hogy a harcok során több ezer kam­bodzsait vettek őrizetbe, és hogy ezeket a VSZK koráb­ban kifejtett elvi politikájá­nak megfelelően — továbbra sem tekintik hadifoglyoknak. Púja Frigyes Maputóban Szerdán Maputóban meg- szerű nemzetközi kérdések kezdődtek a mozambiki—ma- állnak, közöttük az Afrika gyár tárgyalások. A magyar déli részén kialakult helyzet küldöttséget Púja Frigyes kérdései, külügyminiszter, a mozambi- A tárgyalások megkezdése kit Joaquim Chissano külügy- előtt Púja Frigyes megkoszo- miniszter vezeti. A tárgyaié- rúzta a mozambiki hősök em- sok középponjtában az idő- lékművét. Roska István bukaresti tárgyalásai Roska István külügymi- A magyar külügyminiszter- niszter-helyettes január 23-án helyettest fogadta Stefan és 24-én Bukarestben tárgya- Andrei, az RKP politikai vég- lásokat folytatott Constantin rehajtóbizattsága póttagja, a Oancea román külügyminisz- KB titkára és George Maco- ter-helyettessel a magyar— vescu külügyminiszter, román kapcsolatokról és idő- Ro6ka István szerdán visz- szerű nemzetközi kérdésekről.. szautazott Budapestre. ÉLELMISZER-GAZDASÁGI AKTÍVA Magasabb hozamot, jobb minőséget Élelmiszer-gazdasági ak­tívaülést tartottak január 25-én Nyíregyházán. Részt vettek a tanácskozáson a megye termelőszövetkeze­teinek, szakszövetkezeteinek, állami gazdaságaink, az élel­miszeripari üzemeknek és felvásárló szerveknek veze­tői. Az 1977. évi eredmények­ről, az 1978. évi feladatokról dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese tartott beszámolót. Szabolcs-Szatmár megye élelmiszergazdasága az el­múlt évben eredményesen hajtotta végre feladatait. Szántóföldi növénytermesz­tésben nőtt a burgonya, do­hány, zöldség termőterülete, emelkedtek a termésátlagok. A termelés fogyatékossága viszont, hogy üzemenként nagy eltérések voltak a ter­mésátlagokban a búza üzemi átlaga 51 és 13 mázsa között, a kukoricáé 41 és 10 mázsa között, a burgonyáé 263 má­zsa és 21 mázsa között inga­dozott. A termelés elégtelen­ségénél nem mindig lehet hi­vatkozni a kedvezőtlen adottságokra, a hozamok ala­csony szintje nagyobb száza­lékban a vezetés hibája. A kertészeti ágazat ered­ményénél az előadó elmond­ta: mennyiségileg almából a tervezettől jóval több ter­mett, a minőséggel volt in­kább baj, s az értékesítésben gondot okozott a nagyobb árukínálat. Az állattenyész­tés minden szektorban jelen­tős mértékben fejlődött. A legfrissebb statisztikai ada­tok szerint 1975-höz viszo­nyítva a szarvasmarha-lét­szám 1977-ben 1,2 százalék­kal, ezen belül a tehénlét­szám 4 százalékkal, a serté­sek száma 8,5 százalékkal, a Ebben az évben 232 általá­nos iskolai tanító és tanár végez a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán. Január 25-én délelőtt a főiskola tanácskozó termé­ben konzultációt tartottak a végzősök elhelyezkedéséről, amelyen részt vett és felszó­lalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­ga osztályvezető-helyettese, Mihályi Sándor, az Oktatási Minisztérium főosztályveze­tője, a minisztérium több ve­zető munkatársa, Szilágyi Balázs, a KISZ KB munka­társa. kocalétszám 7,7 százalékkal növekedett. Kedvezőtlen, hogy a háztáji gazdaságok­ban a szarvasmarhatartás csökkenő, a sertéstartás vi­szont fejlődő tendenciát mu­tat. Az élelmiszeripari üzemek termelése az árukínálatnak megfelelően növekedett, így jelentős mértékű volt a fel­vásárlás és feldolgozás, a sertésfelvásárlás. A dohány- termelésnél viszont nem ala­kult ki a kellő összhang a termelésnövekedés függvé­nyében az átvételnél és a raktározásnál. Javult a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki el­látottsága, előrelépés történt az egyes növények gépesíté­sében, de a növényvédő szer választékát továbbra is bő­víteni szükséges. Az 1978. évi feladatokról szólva hangsúlyozta: megyei szinten a 3,5—4 százalékos mezőgazdasági termésfejlesz­tés nagy erőfeszítéseket kí­ván a termelő üzemektől. A mennyiség növelése mellett fontos, a minőség növelése, az exportképesség fokozása. Rangsorolva a feladatokat első helyre került a termő- földvédelem, a műveletlen és parlagon hagyott területek maradéktalan hasznosítása. Megyénkben is tovább kell erősíteni a gabonatermesz­tést, nem csökkenhet a búza, a kukorica, a rozs termőterü­lete. Megyénkben az állatlétszám országosan is az első helyen van, ez is indokolja a takar­mánytermesztés okszerű ter­vezését, a rét-legelőgazdálko­dás fejlesztését. Hosszútávon is feladat a burgonyater­mesztés további korszerűsí­Az Oktatási Minisztérium áltai kezdeményezett megbe­szélésen részt vettek az álta­lános iskolai nevelőképzésben érdekelt három megye, Bor­sod, Hajdú és Szabolcs taná­csi vezetői. A megbeszélés tapasztala­tait dr. Margócsy József, a tanárképző főiskola főigazga­tója foglajta össze, kifejezte meggyőződését, hogy a kon­zultáció hozzájárult a vég­zős nevelők elhelyezkedésé­nek megkönnyítéséhez, az is­kolai igények és a pályakez­dő nevelők elképzeléseinek összehangolásához. tése, a dohánytermesztésben elért eredmények fokozása azzal is, hogy a termelési rendszerben és a társulásban nagyobb arányú legyen a fejlesztés. A dohánytermesz­tésnél a szárítókapacitás ki­építésével feladatként jelent­kezik a szervízhálózat kiépí­tése. A zöldségtermelés to­vábbra is a kiemelt felada­tok közé tartozik. Gyümölcs- termesztésnél az egyik leg­sürgősebb tennivaló a telepí­tés, a rekonstrukció folytatá­sa. A hozamok növelésében elsőrendű feladat a talajerő­gazdálkodás javítása. A táp­anyag-visszapótlásban közelí­teni szükséges az országos átlaghoz. Részletesen foglal­kozott a beszámoló a nagy­üzemek és a háztáji gazdasá­gok, illetve a kisárutermelők együttműködésével a terme­lésben és az értékesítésben. Továbbra is nagy szükség van a háztáji gazdaságok tá­mogatására, arra, hogy a nagyüzemek ágazatként ke­zeljék, irányítsák, szervezzék a háztájiban végzendő mun­kát. Felszólalt a tanácskozáson dr. Kecskeméti Lajos MÉM főosztályvezető helyettes, hangsúlyozva, hogy Szabolcs- Szatmár megye, mint az or­szág egyik legnagyobb me­gyéje a mezőgazdasági ter­melésben döntő fontosságú. Az 1977-ben elért jó eredmé­nyek folytatásaként 1978-ban a sajátos megyei termékek­nél a gyümölcskertészetben,. a burgonya-, dohány és a napraforgó-termesztésben szükséges a leghatározottab­ban előbbre lépni. Csík László, a megyei ta­nács osztályvezető helyettese a hatékonyság kérdéseivel íoglalkozott előadásában. Számokkal bizonyította, hogy a munkatermelékenység nö­velésével, az eszközhaté­konyság fokozásával jelentő­sen növelhető az átlagtermés és 100 milliókkal a mezőgaz­dasági üzemek bevétele. Bácskái Imre a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak személyzeti csoportveze­tője tájékoztatta az akíva résztvevőit a megyeileg ki­alakított támogatási rend­szerről, amely a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek szakember-ellátását teszi lehetővé. Az aktívaülés zárszavaként Bacsu József osztályvezető összegezte az eredményekről és feladatokról a vitában el­mondott véíéményeket, beje­lentve, hogy februárban és márciusban a termelő üze­mek és termeltető vállalatok ágazatonként egyeztető tár­gyalásokon pontosítják a fe­ladatokat. (seres) Megbeszélés a végzős nevelők elhelyezkedéséről Nyíregyházán Korszerű munkacsarnok tetőszigetelésén dolgoznak a munkások a Csepel Művek Szerszámgépgyár nyírbátori gyártelepén. (Hammel József felvétele) [XXXV. évfolyam, 22. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. január 26., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom