Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 26. „Exportból visszamaradt... // Titokzatos mosollyal hajol felém a kereskedő — exportból visszamaradt, ezt vegye meg, uram! —. mondja, s várja hálámat. Természetesen azért, mert jóvoltából most minden bizonnyal olyan árucikk birtokába jutok, amely jobb, elegánsabb az egyszerű tucatárunál. Bólintok és fizetek. Érdemes hallgatni a szakemberre, aki bizonyára ülő tiszteletdíj ellenében az átlagosnál szebb cipőt kínál. Tanulságos eset, még ha köznapi is. Az ám! Napirendre is térhetnék fölötte, ha újabban nem találkoznék vele túlságosan is gyakran, és mind szélesebb körben. A kereskedelem tenne ki magáért, ennyire jó a rábeszélőkéje? Meglehet. Az alkalmi áruházak zsúfoltsága, a vegyes konfekciósorok és polcok aligha csak a kereskedelem dicséretéről árulkodnak. Mi tagadás, ezt nem vizsgálja a vásárló — örül annak, ha pénzéért különbet talál. Hiszen, az „exportból visszamaradt” jelzőhöz esetenként valóban jobb minőség, különb forma társul. Ezért is örül az ember, ha Összehozza vele szerencséje. De valójában szerencsés ez a körülmény mindannyiunknak? Előnyös az, ha a határon túlra szánt termék végül nem jut el a címzetthez? Ha azt vesszük, hogy idehaza a választék bővülhet, tulajdonképpen kedvezőnek vélhetnénk. Csakhogy ez az ügy aligha kereskedelmi kérdés elsősorban. Sokkal inkább termelési, pontosabban gazdasági, amely, hogy úgymondjam, azonnal más optikában láttatja e helyzetet. Olyannyira, hogy inkább érdemes így írni: „előnyöket”. Mert kétségtelen, az exportból visszamaradt címke nem minőségi rangjelzés, hanem az illető árucikk lemi- nősítése. Arról tanúskodik, hogy a termék nem érte el a megrendelő által szabott színvonalat; nem jutott túl a hazai, rosszabb esetben a vevő rostáján. Szerencsés esetben ilyenkor csak az elmaradt hasznot kell elkönyvelni, ám nem ritkán a kártérítést, a kamatot is fizethetjük — valutában. Az igazság kedvéért érdemes leszögezni: általában nem a munkánk minőségének látványos visszaeséséről van szó, hanem arról, hogy adott helyen hazai gyártóink nem képesek lépést tartani a minőségi igények növekedésével; hogy még mindig lassú az előrehaladás. Ebben nagyrészt közrejátszik az a szemlélet: kizárólag a „Made in Hungary” feliratú termékekre kell gondot fordítani. Pedig tévedés azt hinni, hogy fenntartható valamiféle különbség a hazai és az exportra szánt termékek termelésében. A minőség megbecsülését a hazai vásárló is előnyben részesíti vagy előnyben fogja részesíteni. Ha majd eltűnnek a hazai boltokban legtöbbször kényszerből forgalomba hozott exportból visszamaradt áruk — eltűnik a megkülönböztető jelzés, elveszti furcsa rangját az exportból visszamaradt jelző is. Amit cserébe kapunk érte — mindenképpen többet ér. M. I. MENNYIT ÉR A TANÁCSI HATÁROZAT? Befalazta a föbérlöjét „Kartársnőnk egy konyhának nevezett lyukban lakik. Az idegösszeroppanás határán van ... Ügyében kérjük az Önök segítségét, mert kartársnőnknek se apja, se anyja nincs ... Tisztelettel: a Fodrász Szövetkezet Petőfi Sándor Szocialista Brigádja.” A segítséget kérő levél nyomán keressük Kozma Mariannát Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 9. sz. alatt. Éppen barátnője vigasztalja. Kabátban beszélgetnek, mert a parányi helyiséget fűteni nem lehet. Az égre nyíló ajtó rosszul zár, az ablak üvege törött. „Karácsonyi ajándék11 — Gyermekkorom óta a nagymama nevelt ebben a szoba-konyhás lakásban. Szegény a nyáron annyira beteg lett, hogy be kellett utalni szociális otthonba, ahol állandó felügyelet alatt lehet. A lakás főbérleti jogát én vettem át. December 16-án, tehát a karácsonyi ünnepek előtt majd elájultam a látványtól, amikor hazajöttem. A bútoromat, a tévémet a ház tulajdonosa, Vareha Attila átrakta ide, a pici konyhába. Az összekötő ajtót levette és téglával befalazta. Pár nappal ezelőtt a villanyt is kikapcsolta, így gyertyával világítok. Javítják az autóbuszközlekedést Új járművek a megyeszékhelyen és a járásokban Tizenkilenc Volán-busz- szal több szállítja az év első negyedétől a megye utasait. Az 5-ös Volán Vállalat a járatok sűrítésével, a műszakokhoz jobban igazodó indulási időkkel igyekszik javítani az utazás feltételeit, és segíteni a bejárókat. Nyíregyházán január első napjaitól e buszok közül kettő a 7/A útvonalán közlekedik. Csúcsidőkben most már nem tíz-, hanem háromszor ötpercenként, majd egyszer tízpercenként követik egymást a járművek. Jósavárosból a Déli ipartelepre és vissza eddig nem lehetett átszállás nélkül eljutni. Műszakok előtt és után a dolgozókat munkahelyükre, illetve haza közvetlen busz szállítja. Jósaváros és a Nyugati ipartelep (gumigyár) között közlekedik majd egy új jármű. Az első járat indulása a Tölgyes csárda előtti kocsiállás bővítésének időpontjától függ. A nyíregyházi járás autóbuszállománya néggyel gyarapszik. Kisebb lesz a zsúfoltság, s gyorsabban követik egymást a járművek Ká'l- mánháza, Ibrány, Nagycserkesz és a megyeszékhely, valamint Tiszalök és Tiszavas- vári között. Penészleket és Nyírbátort eddig nem kötötte össze menetrendszerű műszakos járat. Ezentúl a Volán szállítja a munkásokat műszakkezdésre a nyírbátori üzemekbe és haza. A nyírbéltekieknek és a piricseieknek is kedvező lesz ez a változás. Átszállás nélkül juthatnak el Fehérgyarmatra Csenger- újfalu, Csenger, Szamosan- gyalos lakói. Mióta az itt élők nem a mátészalkai, hanem a fehérgyarmati kórházhoz tartoznak, súlyos problémát okoz a közlekedés. Ez a közeljövőben megoldódik. Csökken a zsúfoltság a Nyírparasznya—Mátészalka, és a Kocsord—Mátészalka vonalon is. A nyírkátaiak hamarosan több mint 13 kilométerrel rö- videbb úton juthatnak el a járási székhelyre, ugyanis nem Hodá6zon, hanem Nyírmeggyesen keresztül közlekednek. Hodászon az 5-ös Volán új telephelyet hoz létre, s innen indul az év első negyedében egy járat Mátészalkára. Kisnaményból, illetve Dar- nóból viszi majd a jánkmaj- tisi körzeti iskolába, illetve Fehérgyarmatra a diákokat egy újabb kocsi. Korábban ezen a vonalon nagyon nagy volt a zsúfoltság. Kisvárda ipari üzemeibe hordja a munkásokat a Vá- sárosnamény és Kisvárda között közlekedő autóbusz. Telephelyet létesítenek Dögén, innen indul, illetve ide érkezik az a járat, melynek másik végpontja Kisvárda. Mándok és Záhony között Volán-buszok is szállítják ezentúl az utasokat. A csaro- dai körzeti iskolába viszik szeptember 1-től a márokpa- pi és beregsurányi gyerekeket a Tarpa—Vásárosinamény közti, egy autóbusszal bővülő járaton. Laskod és Nyíregyháza között egy bérautóbusz csak a: gumigyárban dolgozókat szállította. Január 19-től minden utazni vágyót elvisz K. É. Az egyedül élő lány brigádja biztatására a -városi tanács segítségét kérte. Most előkeríti a tanácsi ügyiratot, amelyet Varehának december 30-án kelteztek. Ebben egyebek között ez olvasható: „ön birtokháborítást követett el, jogtalanul hatolt be a főbérleti lakásba. Állítsa vissza az eredeti állapotot, különben 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtjuk.” Furcsa reagálás — Hogyan reagált erre a ház tulajdonosa? — Csalj nevetett. Január elején ismét panaszt tettem, ezért január 12-én ismét felszólították az eredeti állapot visszaállítására és egyben egyezer forint pénzbírságot szabtak ki rá. De azóta is embertelen körülmények között lakom, fűtés és világítás nélkül. A villanyt egyébként azért kapcsolta ki, mert megbírságolták. Az épület Egyház utcai oldalán a cégtábla, rajta ez áll: Vareha Attila villanyszerelő kisiparos. Hogyan magyarázza magatartását? — Nem én voltam embertelen, hanem a lány. Az idős néninek is én intéztem a szociális segélyt. Ezek után milyen jogcímen lakna itt? Mielőtt befalaztam az ajtót, levélben felszólítottam a távozásra. Az a szoba arra kell, hogy bővítsem a raktáramat. Nem fizettem be az ezrest, ügyvédet fogadtam és bíróságra adtam az ügyet. A hallottakat elmondjuk dr. Ujváry Margit szabálysértési csoportvezetőnek. — Ha nem fizet, áttesszük az ügyet a pénzügyi osztályra és ott behajtják rajta. Később magasabb bírsággal sújthatjuk. Ha ez sem használ, a karhatalom védelme alatt visszaállítjuk az eredeti állapotot, de az ő költségére. Csak végső esetben? Meglepő Váradi Jenő főelőadó magyarázata: — A lány jöjjön be és teA HÖDIKÖT tiszalöki üzemében ebben az évben a tavalyi két és fél millió darab helyett 3,2 millió darab konfekcionált kötöttáru hagyja el a szalagokat. Képünkön Kovács Zsuzsa, aki rendszeresen 120 százalék körül teljesíti normáját, az egyik új fazon kiszabott darabjait varrja össze. gyen újabb panaszt. Ekkor mi kiszabjuk a magasabb bírságot. A rendelet érteimé ben egyre magasabb bírságot szabhatunk ki egészen ötezer forintig. — De élhetnének a karhatalom segítségével... — Ahhoz csak végső soron folyamodunk. A fiatal kisiparos 1974-ben zavaros körülmények között kapott engedélyt arra, hogy az említett lakásból műhelyt alakítson ki. A városi tanács műszaki osztályán többen is emlékeznek erre, de az engedélyre vonatkozó aktákat sehol nem találják. Visszatérésünk után a kisiparos vesz elő egy pecsétes iratot, amelyben ez áll: „Az építtető (mármint Vareha) kérelmében rosszhiszeműen járt el, azt kérte, hogy az ablakot ajtóra cserélhesse ki. Elhall gáttá azt a tényt, hogy az épületet műhellyé kívánja átalakítani. Az eljáró ügyintéző nem rendelkezett kellő gyakorlattal, azért kapta meg az engedélyt”. Az írás 1976. március 16-án, két évvel később kelt. Lakásból csak lakás lehet! Az ügyeskedő villanyszerelő mégis elérte, hogy a műhely és a raktár maradjon. Sőt, most arra bátorodott, hogy a raktárát a főbérlő lakásával bővítse. Pedig rendeletek írják elő, hogy lakást csak lakás céljára lehet felhasználni. A tanács három határozatot hozott a kisiparos ellen, egyiket sem hajtotta végre. A kevés pénzzel rendelkező lány továbbra is ki van szolgáltatva Varehának. A főelőadó szerint hamarosan születik egy negyedik határozat is. Az akták duzzadnak, a lány embertelen körülmények között lakik. Nincs szükség újabb tanácsi határozatokra. A régieket kellene elővenni és végrehajtani! Nábrádi Lajos Könyv, kölcsön S ajnos, a mi könyvtárunkban nincs meg ez a kötet, de meg tudjuk szerezni önnek! — Gyakorta elhangzik ez a mondat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban, ha az olvasó által keresett könyv hiányzik a könyvtár másfél százezres állományából. Elsősorban különlegességekre vonatkozik ez — különféle, témák kutatói keresnek régi kiadványokat, forrásmunkákat. Mások olyan folyóiratot szeretnének áttanulmányozni, amely nem jár a könyvtárba — ezt is könyvtárközi kölcsönzés útján kaphatja meg az olvasó. A könyvtárközi kölcsönzés révén lényegében az ország összes könyvtárának tagja lehet, aki egy helyen beiratkozott, hiszen ha némi várakozás után is, de megkaphatja a kért kötetet. Tavaly másfél száz olvasó lehetett elégedett^ ezzel a szolgáltatással Nyíregyházán: a legkülönbözőbb helyekről érkeztek könyvek. A leggyakoribb partner a debreceni egyetemi könyvtár, ezt az Országos Széchényi Könyvtár követi, de sok könyvet kértek és kaptak az Országgyűlési Könyvtárból is. Érkezett könyv az Evangélikus Országos Könyvtárból, az Országos Statisztikai Hivatal Könyvtárából, a Heim Pál Gyermekkórház vagy az MSZMP Politikai Főiskolájának könyvei közűi isi Általában három hét, egy hónap alatt kapják meg a könyveket az oivasók, de persze.elő- fordul, hogy több könyvtárban „nyomoznak” a keresett mű után, így hosszabb ideig tart, míg kézbe kaphatja, aki igényelte. Csaknem ugvanennyi alkalommal küldött a megyei könyvtár saját könyvei közül más könyvtáraknak — a megyébe és az ország más könyvtáraiba. 1977-ben is, idén is innen küldött könyv szerepel a könyvtárközi kölcsönzések naplójának első sorában. Tavaly a móri járási könyvtárban kérte egy olvasó a „Gyermekvédelem Szabolcsban” című kiadványt, idén pedig Fehérgyarmatra küldték ei a „Televízió és népművelés” című könyvet január első napjaiban. PÉNTEKEK ESTE A FŐVÁROSBAN II nyíregyházi vegyes kar hangversenye a Szovjet Kultúra Házában Barátságkoncerten vesz részt január 27-én 19 órától Budapesten a megyei művelődési központ vegyes kara. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a KÓTA „Kórusok és városok” hangverseny-sorozatában elsőként lép a nagyközönség elé a nyíregyházi kórus a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. Számos siker fémjelzi eddigi útjukat, amelyek hozzájárultak mostani szereplésükhöz. 1955-ben nagyrészt pedagógusok részvételével kezdték meg munkájukat, Fekete Ferenc karnagy vezetésével. 1956-ban Vass János, 1957- ben Gulyás György vállalta az együttes szakmai vezetését. Ezt követően tizenöt éven át Tarczai Zoltán karnagy vezette a művelődési központ fenntartásában működő vegyes kart. 1965-ben „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kaptak. 1972-től jelentősen megfiatalodott, kicserélődött, létszámban pedig bővült az énekkar. Első díjat kaptak a „Sza- bolcs-Szatmár megye Kiváló Kórusa” címért rendezett versenyen, 1974-ben „Fesztivál” fokozatot értek el az országos minősítésen hangversenykórus kategóriában. Köz- művelődési tevékenységük az egész megyére kiterjed. A Magyar Rádió „Kóruspódium” sorozatában készült hangfelvételüket a zsűri ,,ki- válónak”-nak minősítette, s így felléptek a sorozat nyilvános záróhangversenyén. Többször szerepelték a televízióban is. Külföldi koncertjeik során nagy sikert értek el a Szovjetunióban, Lengyel- országban és az elmúlt év októberében Romániában, a Szatmári Napokon. Decemberben a Budai Várszínpadon mutatkoztak be. A január 27-i hangversenyükön szovjet-orosz műveket, magyar népdalfeldolgozásokat, valamint modern szerzők műveit tolmácsolják. Vezényel: Fehér Ottó. Szólisták: G. Simon Zsuzsa és dr. Szabó Gyula. Zongorán kísér: Nadzon Gusztáv. A barátságkoncertre megyei küldöttség utazik a fővárosba.
