Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 20. Kisvárdai képeslap S zerda Lázár az öreg bútorokkal berendezett lakásában a legjobban a bim-bam órát szerette. Egyik nap műszak után hazamenve lehevere- dett, szendergett egy órácskát, felébredt, azt hitte nem lát jól: az óra — pihenésének, alvásának, szerelmeskedéseinek holt és mégis élő tanúja — visszafelé járt Szerda Lázár felugrott fektéből, megdörzsölte szemét és újból az órára nézett. A bim-bam nagymutatója előbb 5 óra 50 percről 49-re, majd 48-ra, hétre, hatra, ötre ugrott. Szerda Lázár kiment a konyhába, ivott egy pohár szódát, visszatért a szobába és megnézte — mostmár félve az órát. Bim-bam — a szörnyű téboly folytatódott. Szerda Lázár megbűvöl- ten bámulta a mutatók elképesztő játékát, s közben riadtan vette észre, hogy gondolatai is visszafelé járnak. A tegnap olvasott könyv táblájára nézett, a könyv tartalma kirepült a fejéből. Aludt, most álmos. Dolgozott, most meg megy a vállalathoz befelé, arról töpreng, lesz-e a büfében kedvenc sajtja, az eidámi. Előző este randevúzott Mi- ci-Macival (Ilonkával a könyvelésből) szeretett... szerelemre sóvárgott. „Jaj! Álljon meg ez a zuhanás!” — kiáltotta. Ám hipp-hopp abban az intézményben termett, ahol minden tücsköt-bogarat mondott kollégáira, főnökére, akit nemsokára leváltottak. Szerda Lázár arca lángvörös lett, szégyellte magát. Aztán barátja vigyorgott rá, aki rajtakapta, amint pénzt fogadott el egy ügy elintézéséért. Nők érkeztek, Klári, Beáta, kellemes konyhagőz közben kapott egy óriási pofont. — „Hát ez meg kinek a férje volt? .. Szerda Lázár közelebb lépett az órához, hogy jól beolvasson neki, amiért cserbenhagyta. Közben a tükörbe pillantott, látta magát érettségi ruhájában, behunyta szemét, kinyitotta, rémülten tapasztalta, hogy rövid nadrágban van, matrózfelsőben, hajacskája felborzolva. Az órához tipegett. Nagyon mérgesen akart kiabálni, de már csak arra futotta erejéből, hogy puha, rózsaszínű fintort vágjon és bőgjön: — Oáá... oááá ... oáá ... ! Szűts Dénes Börtönbe kerültek a rablók Visszaesőként elkövetett rablás miatt vonta felelősségre a Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága Gajdics Istvánt és a fiatalkorú O. Gábort. Gajdics a bűncselekmény elkövetése előtt alig pár hónappal szabadult a különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt kiszabott kétéves szabadságvesztés büntetéséből. Börtönkalandjait elmesélte a fiatalkorú O. Gábornak, ezért ő is a viszaesőként sújtó súlyosabb minősítéssel került a bíróság elé, mivel olyan személlyel együtt követett el bűncselekményt, akit korábban hasonló bűncselekmény miatt már elítéltek. 1977. októberének közepén egyik este együtt italoztak Nyírbátor különböző szórakozóhelyein. Felfigyeltek arra, hogy B. István penészleki lakosnál több pénz van, és megállapodtak: elveszik azt a sértettől. Késő este volt már, amikor B. István haza akart menni. Az egyik autóbuszmegállóban várakozott, amikor Gajdics odament hozá és felajánlotta: segít neki abban, hogy Penészlekre eljuthasson. B. István közben látta, hogy egy kissé távolabb még ott áll valaki. Ez O. Gábor volt. B. István rögtön észerevette, hogy itt valami készül. Futásnak eredt és segítségért kiáltott. Gajdics és a fiatalkorú társa azonban kitartóan üldözte a menekülő B. Istvánt, aki átmászott a kollégium kerítésén és az udvaron belül, majd az egyik bérház folyosóján keresett rövid időre menedéket. Gajdics azonban ide is utána ment. „Meg akartam kérdezni, hogy miért kiabál és miért fut előlünk” — mondta a tárgyaláson. Tervüknek megfelelően a sértettet ezután egy elhagyott területrészre vitték, ahol kezét hátracsavarták, ütötték és közben elvették 1600 forintját. A fiatalkorúak bírósága Gajdics István elsőrendű vádlottat 5 évi szigorított börtönben végre-» hajtandó szabadságvesztésre ítélte, fiatalkorú társára pedig 1 év és 8 hónap szabadságvesztés vár a fiatalkorúak börtönében. A bíróság Gajdicsot négy, O. Gábort pedig két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A fentiek mellett Gajdicsot 1500 forint vagyonelkobzással sújtotta. Az ítélet nem jogerős. Dr. T. Gy. Az ATI nyíregyházi iskolájának egyik Zsiguli gépkocsiját kísértük „T”-betűs útjára. Kíváncsiak voltunk, hogyan közlékednek a bonyolult forgalomban, miként viselkednek más járművek a tanulóvezetőkkel szemben. Fekete István szakoktatót kérdeztük: — Lehet szeretni az oktatást? — Csak nagyon lehet szeretni — válaszolta. Elindultunk. Irány a városi forgalom. A feladat: helyes kormánytartás, kanyarodások, kikerülés, előzés, irányjelzés. Á városi „sűrűben" Magasított betonfallal körülvett autóparkírozók készülnek Nyíregyházán, a Jósavárosban. Szó ami szó, az építmény nem a legszebb, de bizonyára hasznos. Azaz hasznos lehetne, ha tökéletesítenék az arra hivatott szakemberek. A betonfal ugyanis magas, és szinte kínálja magát arra, hogy tető legyen fölötte. Könnyű, hullámos, színes műanyagból készült alkalmatosság, amely megvédené a kocsikat az esőtől, hótól, naptól. Másképpen mondva: pótolná a hiányzó garázsokat. Minden autósnak nagy érték a kocsija. A jármű egyben része a nemzeti vagyonnak. Óvása tehát köz- és magánérdek is. A jelenlegi jósavárosi parkírozók ilyen tetősítése azt jelentené, hogy több mint száz személykocsi kerülne az eddiginél kultúrál- tabb körülmények közé. Bizonyára nem riadna vissza senki egy kis anyagi áldozattól sem, ha tudná: járműve védett helyen áll. A javaslat: hozzuk tető alá a tetőügyet, (bürget) Évente 200 ezer látogató a kultúr- parkban' Négy évvel ezelőtt hozták létre a megyeszékhelyen a Sóstói Kultúrparkot. Kezdetben vidámparkból és ifjúsági parkból állt az új szabadtéri létesítmény, 1975 nyarán megépült a kiállítási csarnok, s 1976 szeptemberében sor kerül' az első kiállításra is. 197 -ban kezdték építeni a vadaskertet, amely 1977. március 31-én nyitotta meg kapuját. A kultúrpark a megye- székhely egyik leglátogatottabb helye lett, látogatóinak száma évente meghaladja a 200 ezret. Különösen népszerű az ifjúsági park, ahol a hétvégi könnyűzenei esteken nem ritka a 2500— 3000-res nézőszám. A nyári hónapokon kívül főként a Nyírségi Ősz változatos rendezvényei — néptánc-bemutatók, zenei műsorok, divat- bemutatók, kiállítások — vonzzák az érdeklődőket. A város egyik büszkesége, az új kórház. (Elek Emil felv.) Néhány perc és benne vagyunk a városi forgalom sűrűjében. Kocsik sora suhan el mellettünk ... Később bo- torkálás a déli városrész utcáin, kanyarodások minden változata, balra, majd jobbra. Ül előttem Fekete István, az oktató szavai, mint egyegy hadparancs, határozottak ... lassítás, kikerülés, irányjelző... A kormánynál ülő vezetőnk sok gázt ad, a kocsi hirtelen felgyorsul. Az oktató azonnal korrigálja a hibákat: ... kapcsoljunk kettesbe ... húzódjunk jobban le, hagyjuk elmenni! Tanuló és ototató egymás mellett. Mindkettőjüknek figyelniük kell, a tanulónak azért, mert vezet, az oktatónak azért, mert övé a felelősség. Ha egy gépkocsi vezetője nem adja meg az elsőbbséget? Esetleg karambol, halottak, bírósági tárgyalás a következmény. Az oktató nem lehet engedékeny munkája során. Türelmetlen dudakoncert Előttünk tábla jelzi: „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” Főútvonal. Megállunk. Mögöttünk kocsioszlop gyülekezik. Egyesek türelmetlenek, dudaszó hallatszik. Jókai tér. A lámpa pirosat jelez... néhány másodperc és indulás tovább. A Rákóczi utcán előzünk, majd megállás tíz percnyi pihenőre... Egy gyakorlati óra véget ért, az oktatás befejeződött. A motor halk duruzsolása megszűnik. — Ugye nem voltam nagyon ügyetlen? — kérdezi a tanítvány, miközben letörli homlokáról az izzadságcséppeket. Már felszabadultan beszél: — Ezúttal ötödször vezettem. Már nagyjából menne minden a rendjén, csak az a rossz, hogy olyan sokat keli kapcsolni... mert közben még ottvan a kuplung, a fék, gáz, index ... Az ATI tanfolyamain sok százak ülnek esténként az iskolapadba, hogy tanulják a KRESZ-t és a műszaki anyagot. Sok mindent kell elsajátítani, mire valaki egyedül akar kocsiba ülni. „ ... A kanyarodás előtt meg kell győződni... a porlasztó feladata ... az első kerekek dőlési szöge... a víz a falaktól átveszi a meleget...” ők is így kezdtek... Nyíregyházán naponta mintegy negyven ATI-gépko- csival tanulnak, vagy vizsgáznak. A tanulók, oktatók feladata nem könnyű. Számtalan esetben rájuk dudálnak, a legváltozatosabb jelzőkkel illetik, sőt néhány gépkocsivezető még arról is részletesen felvilágosítja őket, hogy autózás helyett mivel kellene foglalkozniuk. Pedig illene tudni, hogy a „T”-betűs gépkocsikban két olyan ember ül, akik nem összpontosíthatják teljés figyelmüket a forgalomra. Kár, hogy elfelejtették: valamikor ők is így kezdték! K. Gy Á m ■■ ft |ff> /ovo szerelői Nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek tanítják a jövő szerelőit a tiszavasvári szakmunkásképző tanműhelyében. Képünkön Bóz László irányításával Nánási János, Kiss Sándor és Nagy Sándor műszaki vizsgára készítik elő az erőgépet. ERDŐVÉDELEM — EMBERYÉDELEM Hajsza a menekülő áldozat után ♦ KETTEN A T-BETŰS GÉPKOCSIBAN „Nem voltam ügyetlen...?' Mennyi oxigént „termel” egy fa? Magyarországot több mint másfél millió hektáron borítja erdő, s örvendetes, hogy a fák ültetésével egyre többet foglalkoznak a városokban, vagy Nyíregyházán is. A hazai erdőtudomány szép eredményekkel büszkélkedhet, hiszen Kaán Károly — még a múlt században — elsőként figyelt fel a folyóvizeket övező galériaerdők árvízgátló, illetve csökkentő szerepére, s munkásságának folytatója, Mikolás Kálmán erdőmérnök jutott arra a felismerésre, hogy szomorúfűz-sávokkal kell az árvíz elleni gátakat védeni, ennek lombja ugyanis a széllel együtt mozogva felfogja, visszatartja az áradatot. Egy embernek 20 évig Egy százéves fa élete során 18 millió köbméter levegőben található széndioxidot dolgoz fel, a fotoszintézis útján pedig 6600 kg oxigént „termel”. Minthogy egy felnőtt ember évenként 330 kg oxigént fogyaszt, egy százéves fa 20 évi oxigénszükségletét fedezi. Megdöbbentő tény, hogy egy autó egyetlen üzemórája alatt 760 felnőtt oxigénadagját „lélegzi el”, egy lökhajtásos repülőgép indulása pedig 6000 autó óránkénti oxigénfogyasztását igényli. Magaslati illúzió Megfigyelték például, hogy a lombos fákkal övezett utak, felületek 3—5 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűek, mint a környezetük. Kimérték, hogy egy 50—100 méter széles, fákkal telepített zöld sáv 3,5—4 fokkal mérsékli a városok nyári forróságát, tulajdonképpen néhány száz méterrel magasabban fekvő hűvösebb település illúzióját kelti. Az aszfalt és beton, illetve a zöldövezetek feletti légrétegek hőmérséklet-különbsége folytán felfrissülést hozó légáramlat hatol a túl- hevült utcákba és lakásókba. Porszűrő tölgyes A fasorral szegélyezett út mellett — mérések tanúsítják — egyharmad-egyötöd- nyi a levegő portaltalma, mint a fák nélküli utak mentén. Egy hektár fenyőerdő évente 32—42 tonna port köt le, ugyanakkor egy hektár tölgyerdő 60 tonna port szűr ki a levegőből, egy szabadon álló nagy koronájú fa pedig egymaga évi 25 mázsa portól mentesíti környezetét. A fák különös adottságú szélfogók és zajtompítók is. A vihar vagy forgószél erejét magasságuk huszonötszörös távolságára is tompítják, a nagy városok közlekedési és más zajait már egy 60—80 méter széles fa- és bokorsáv is lényegesen csökkenti. i * '' >!'''' vív 1
