Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. január 1. MEGKÉRDEZTÜK 1977-RŐL Hi volt önnek Varga Józsefnének is a nyom­dász szakmában. Amikor a Nyírségi Nyomdában a sze­HÉTEZER NYUGDÍJAS Beutaló, segély, Illetményföld a legjobb hír? SOK CSALÁDNAK HO­ZOTT JÓ HÍREKET 1977. MUNKATÁRSA­INK NYÍREGYHÁZÁN, KEMECSÉN ÉS BESZ- TERECEN AZT KÉR­DEZTÉK RIPORTALA­NYAIKTÓL: SZAMUK­RA MI JELENTETTE 1977-BEN A LEGNA­GYOBB ÖRÖMET. „OTP-bébi" A kemiecsei Romasovszki Ferencné a világ takarékossá­gi napon — 1977-iben me­gyénkben elsőként — egész­séges fiúgyermeknek adott életet. Az előző gyermeke is fiú, mégis nagy volt az öröm a családban, hiszen ez utób­bi “trónörökös” az apja nevét örökli, Ferenc. A családi bol­dogságot tetézték az OTP megyei igazgatóságának munkatársai, amikor egy 2 ezer forintos takarékbetét­könyvvel ajándékozták meg a családot. — Férjemmel a nyíregyhá­zi gumigyárban dolgozunk, a gyári szakszervezet is adott 300 forintot. Ferenc napja tá­ján még egy öröm ért ben­nünket: a Nyíregyházi Városi Tanácstól megkaptuk az ér­tesítést, hogy elfogadták a la­kásigényünket. Egy év múl­va talán nyíregyházi lakosok y .leszünk. .. „". i ».;<i r „Egyetemi hallgató lettem" Kovács Mihályt, a Nyír­egyházi Városi Tanács cso­portvezetőjét a nyáron jó hírrel lepte meg a postás: fel­vették az Eötvös L/Oránd Tu­dományegyetem állam- és jogtudományi karának leve­lező tagozatára. — Az örömet fokozta, hogy először jelentkeztem. Igaz, a rég volt érettségi után még­is lendületben voltam, mert a felvételi előtt egy hónappal jeles eredménnyel fejeztem be tanulmányaimat a marxis­ta—leninista esti egyetem há­roméves általános tagozatán. A felvételin több kérdés kapcsolatban volt a munkás- mozgalommal, frissek voltak az ismeretek. — Mozgalmas volt az idén a családom élete. Tavasszal a feleségem államvizsgázott a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Főiskola levelező ta­gozatán. Szeptemberben a na­gyobb lányunk óvodába ment. November 5-én meg­született a második kislá­nyunk. Pár nappal ezelőtt az egyetemen elkezdődött a vizsgaidőszak, egyetemes jog­történetből jól vizsgáztam. Rekordtermés a háztájiban Beszterecen Farkas László tsz-nyugdíjas kertjében ősz­szel rekordtermés volt: az idős ember valamivel több, mint 100 mázsa almát taka­rított be. — Jutott is, maradt is be­lőle. A felvásárló átvett 60 mázsát. Ha lett volna elegen­dő láda többet is átvett vol­na. A fáim talán a legjobb korban vannak, 14 évesek. Az utóbbi 2—3 évben a jonatá­nok alig fizettek, mo6t aztán mindent pótoltak. Dolgos ke­zek akadtak a faluban, jó ütemben ment a betakarítás, az időjárás is kedvezett. A minőség lehetett volna jobb is, szerettem volna ha több az exportképes. A jövő­re nézve jó hír, hogy a ta­nácselnök megígérte: később a mi falunkban is árulnak permetezőszert, nem kell majd járni érte Nagyhalász­ba, vagy Nyíregyházára. „Munkáslakást kaptunk" A második évtizedet kezdte meg a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipar Vállalatnál Pin­tye András gépkezelő. Se­gédmunkásként indult 16 éves korában, majd a gépke­zelői tanfolyam elvégzése után kis dömperen dolgozik: szedi, hordja a homokot, s így a nehéz fizikai munkát könnyíti a kubikosoknak. Négy éve házasodott, Judit lánya hároméves, András fia 15 hónapos múlt nemrég. A szorgalmas, pontos gépkezelőt az építők napján vállalati ki­váló dolgozó kitüntetéssel ju­talmazták. — Még nagyobb esemény — mondja Pintye András —, hogy munkáslakást kaphat­tam a vállalat segítségével. Karácsony előtt költöztem be, a munkatársaim is eljöttek pakolni, hogy az ünnepet már együtt tölthesse a csa­lád. Kétszer is laktunk 800 Ft-os albérletben, a hordozha­tó cserépkályha kihűlt reggel­re, a gyerekek mindig fáztak. A két és fél szobás, központi fűtéses. összkomfortos lakás kárpótol bennünket. Televí­ziót és egy szobabútort vet­tünk, a kis szobát a gyere­keknek rendezzük be. „Üzemmérnök lettem" A csúnyából szépet, a hi­básból hibátlant hozhat ki a jó retusőr. Ez tetszett meg EXPORTKABATOK TAVASZRA. Határidő előtt fejezte be a DIRUVÄLL nyíregyházi üzeme az 1977. évi, NSZK-meg- rendelésre gyártott 1400 darab tavaszi divatkabát tételét. A kabátokat az új év első napjaiban szállítják el a megrende­lőknek. Felvételünkön a befejező munkaműveletet, a fazon­vasalást végzik a Kilián György Szocialista Brigád férfitagjai. (Császár Csaba felvétele) déstől a formakészítésig sok­féle műveletet megismert, ak­kor látta, van még érdeke­sebb területe is a nyomdai munkának. Jelentkezett a könnyűipari műszaki főisko­la levelező tagozatára, s né­hány hónapja szerezte meg az üzemmérnöki képesítést. — Mint üzemmérnök, bo­nyolultabb, sokrétűbb a munkám. Ugyanakkor érde­kesebb, izgalmasabb is, mert sokféle műveletet kell irá­nyítani. Mióta mérnökgya­kornok vagyok — a főiskola elvégzése után — a nyomda minden részlegének tevé­kenységét megismertem. Már csali a kinevezésemet várom — teszi hozzá a fiatalasz- szony. A gyermekgondozási sza­badság végén szerzett diplo­ma, a kisgyermek melletti ta­nulás után Vargáné „maga­sabb osztályba lépett” ... „Elfogadták az újításomat" A vállalat sok tíz- és száz­ezer forintot takarított már meg Szalontai Kálmán újítá­sai révén. A Hajtóművek és Festőberendezések nyíregy­házi gyárának üzemvezetője minden évben több újítást nyújt be. Az idén a kiváló újító kitüntetés arany foko­zatát vehette át. — Ügy érzem, a szakma szeretete adja azt a pluszt, hogy az ember a napi nyolc óra után is szívesen ül le a szakkönyveket böngészni, rajzok tömegét papírra vetni, hogy valamit ésszerűbben, ol­csóbban gyárthassunk az üzemben. Ss rszámkészítő a szakmám, s most a HAFE Rákóczi utcai telepén van módom néhány helyen látni: mit kellene, lehetne jobban tenni az egyes munkafolya­matok során... Tavaly adtam be, s az idén fogadta el a vállalat központjának terve­zési osztálya az egyik újítá­somat. A szériaszerszámok üzembe helyezését kellett megoldani, jó néhány alkat­rész pontatlansága azonban hátráltatta a munkát. A szerszámműhely kollektívá­jára várt a feladat: módosí­tani kellett az aránytalan al­katrészeket. A hosszabb ide­je sok problémát okozó alkat­részhiányt sikerült megszün­tetni. írták: Nábrádi Lajos, Tóth Kornélia Egyre több a nyugdíjas Szabolcs-Szatmárban. Ez a megye fejlődéséből, a mun­kahelyek számának állandó emelkedéséből következik. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál ma már több, mint 7000 nyugdíjast tartanak szá­mon. Helyzetüket, a róluk történő gondoskodást az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén tárgyalta meg. A megyében legnagyobb nyugdíjas létszámmal — 1353 taggal — a vasutasszakszer­vezet vezet. Működik egy ön­álló alapszervezetük és hét nyugdíjas csoportjuk. Okét a pedagógusok követik ezer kö­rüli létszámmal. A legkeve­sebb — 22 nyugdíjas — szak- szervezeti tag a ruházati szakmai szakszervezetben van. Legalább 30—40 Celsius- fok a különbség a kinti és a nyíregyházi városi közfürdő hőmérséklete között. Itt egy­szeriben felengednek a hi­degtől elgémberedett végta­gok. A medencékben idősek, fiatalok üldögélnek — igén, üldögélnek, mert a 36—38 Celsius-fokos vízben csak pihenni lehet. Hát még a szá­raz és a nedves gőzben, me­lyek ugyancsak kedveltek á fürdő látogatói körében. Egy 85 esztendős férfi, aki heten­te többször jár a termálba, így foglalta össze tömören a gőz áldásos hatásait: üdít, frissít, fiatalít. A legkedvel­tebb azonban mégis a szau­na, nem csak azért, mert az országban nem sok város la­kói büszkélkedhetnek ezzel a különlegességgel, hanem, mert — mint azt a termál lá­togatói mondták — szauna után újjászületik az ember. Van aki a csendet, a nyu­galmat keresi a termálban, a hölgyeket pedig — valljuk meg őszintén — leginkább az vonzza, hogy a gőz jót tesz a női alaknak. Persze amennyit használ a vonalaknak, lega­■BnaBHHaBBaaani önálló nyugdíjasklub mű­ködik Nyíregyházán az SZMT-székházban, a kon­zervgyárban és az építők szakszervezete megyei bizott­sága szervezésében az Iroda­házban. A klubfoglalkozások többnyire szórakoztató jelle­gűek, de nem hiányzik az is­meretterjesztés sem. Az üdü­lőjegyeket a szakmai megyei bizottságok többsége díjmen­tesen, jutalomként biztosítja részükre. Ez évente megyei bizottságonként 10—12 be­utalót jelent. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők egy része szociális segélyt is kap a szakszervezettől. Az üdültetésen és segélye­zésen túl a segítség legkülön­bözőbb formáival lehet talál­kozni. A MEDOSZ-hoz tarto­zó állami gazdaságok nyugdí­jasai ötszáz öl illetményföldet kapnak. Az állatforgalmi és lább annyit árt a frizurák­nak. No, de sebaj, mert a közfürdőben női-férfi fodrá­szat van, ahol a szétázott hajfürtöket rendbehozzák. Mióta a vendégek kérésé­re nincs külön „női és férfi­nap”, tehát nők és férfiak azonos időben jöhetnek, nö­vekedett a forgalom. A ter­■nHanmiHBcnBBH: mm húsipari vállalat kedvezmé­nyes húst biztosít a munká­ból kiöregedett dolgozóinak. Azokon a munkahelyeken, ahol üzemi étkeztetés van, ott ezt a nyugdíjasok is igénybe vehetik. Sok munkahely térí­tésmentes fuvarezközt biztosít a téli tüzelő hazaszállításá­hoz. Sok szocialista brigád patronál nyugdíjast, segíti hétköznapi gondjaik megol­dását, meghívják az idős em­bereket kirándulásaikra, kö­zös rendezvényeikre. Több alapszervezetben és munkahelyen a mozgalmi és szakmai munkában nagy ta­pasztalattal rendelkező nyug­díjasokat bevonják a min­dennapi munkába is. Így nem csak a nyugdíjasok ma­gányérzetét csökkentik, segí­tik őket abban, hogy tovább­ra is hasznos tagjai maradja­nak a közösségnek. S. I. máit többen keresik fel, mint a kádfürdőt, mert sokan úgy gondolják, kádban odahaza is fürödhetnek. Persze azért nem panaszkodhatnak a for­galomra, hiszen a városi köz­fürdőben így is naponta több százan fordulnak meg. (kv) Közkedvelt a szauna Jót tesz a női alaknak Terefere a meleg vízben. Hét kiló ezüst a táskában Vámvizsgálat a határon . „Tetszik tudni, nagy a csa­lád” — mentegetőzött a fér­fi, amikor a Szovjetunióból hazafelé a záhonyi határál­lomáson 7 kg ezüst evőesz­közt talált táskájában a pénzügyőr. Az ilyen, és eh­hez hasonló átlátszó, „olcsó” védekezések nem ritkák, ám teljesen feleslegesek vám- vizsgálatkor. A kulisszák mögé Az ország záhonyi kapujá­nál bonyolódik le — vasúton és közúton — külkereskedel­münk legnagyobb partne­rünkkel, a Szovjetunióval. Most bővítik a közúti határ- átkelőhelyet, terelőutat épí­tenek, hogy a teherforgalmat különválasszák a személy- forgalomtól. Jövőre, az új út átadásával még gyorsabban, kulturáltabban zajlik majd a vámvizsgálat. Záhonynál a személyfor­galom elenyésző az árufor­galomhoz képest, mégis sokan úgy vélik, a vám- és pénz­ügyőrök munkája csupán annyi, hogy belenéznek bő­röndünkbe, táskánkba, vá­mot állapítanak meg, rosz- szabb esetben „elkoboznak” valamit, hogy ha „szeren­csénk” van, nem nyittatják fel a csomagot. A kívülálló nemigen pillanthat be szerte­ágazó munkájuk kulisszája mögé, éppen ezért nem is gondolja, hogy a vámosok­nak több nyelvet kell beszél­ni — legalább társalgási fo­kon —, hogy alapos áru-, vámjogi, vámtarifa- stb. is­merettel kell rendelkezni. Minimális követelmény ma már az érettségi, de szükség van felsőfokú iskolai vég­zettséggel rendelkező szak­emberekre is. Elkel a vám­hivatalnál a villamosmérnök, a vegyész, a gépész, a jogász stb. Az oroszlán ketrecébe... Nemrégiben tért haza szov­jetunióbeli körútjáról a Fő­városi Nagycirkusz, s bizony olyankor be kell nézni még az oroszlán ketrecébe is. A pénzügyőrök azt mondják, az állatok királyával eddig nem gyűlt meg a bajuk, de ver­senylovakat láttak már meg­bokrosodni. Egy-egy népsze­rű színész, énekes, híres mű­vész érkezése mindig érdek­lődést kelt a határon, s oly­kor még dedikált fénykép is kerül a pénzügyőrök íróasz­talára. Az utasok zöme becsületes, a többség nem próbálja ki­játszani a szabályokat — mondják a hivatalban. Akad­nak azonban kivételek. A raktárban található árukból kitelne egy szerényebb mű­szaki szakbolt, egy rőfösüz- let, s egy kisebb ékszerüzlet­nek is dicséretére válna az a készlet, amelyet a raktárban aranygyűrűből, -láncból, -me­dálból stb. találni. S hogy az értékes darabok honnan ke­rültek elő? A vámosok azt mondják, néha egy régi pa­róka is különösen „drága” lehet. Az év vége előtt a határ- állomáson megnövekszik a forgalom. A turisták, a ro­konlátogatóba érkezők vagy indulók ajándékkal felpakol­va jönnek. A közúti hivatal­hoz egymás után érkeznek a személygépkocsik, a kamio­nok. A pénzügyőrök —szük­ség szerint — orosz, német, lengyel vagy magyar szóval fogadják a gépkocsikban ülő­ket. Azt mondják, a határ jó nyelviskola. Néhány hónap alatt el lehet sajátítani az úgynevezett konyhanyelvet. A külföldieknek jólesik, ha -saját nyelvükön köszöntik őket, s a vámvizsgálatot meggyorsítja a nyelvismeret. Látogatásunk napján — mint ahogy azt az egyik fia­tal pénzügyőr mondta — csupa „sima eset”-tel talál­koztunk a közúti átkelőhe­lyen. Az utasok megtartották az előírásokat. A nemzetkö­zi gyorson azonban már akadt néhány kihágás. Volt, aki kabátba villanyfúrót buj­tatott, vagy vízszivattyút „öl­töztetett fel”. A tehervona­tok is sűrűbben érkeznek a határra ilyenkor, december második felében itt is év vé­gi hajrá van. Kádas Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom