Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-02 / 283. szám
Önkiszolgáló H ány önkiszolgáló élelmiszerbolt vagy ABC-áruház van az országban? A pontos válaszhoz nem szükséges komputer, de még zseb- számológép sem. Mert bár önkiszolgálónak nevezzük mindazokat az üzleteket, amelyekben szabadon emelhetünk le az állványokról árut, valójában — két budapesti és egy székesfehérvári ABC- áruházat kivéve — az élelmiszer-kereskedelemben idáig csak részleges önkiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a hidegkonyhai készítményeket, a süteményeket mindmáig hagyományos módon szolgálják ki. Vagyis úgy, hogy a vásárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a sor, azután megvárja, míg az eladó levágja, leméri, becsomagolja és árazza a kért árut. Minél nagyobb az élelmiszeráruház, annál több helyen várakozhatunk, külön-kü- lön az említett cikkekért. Mindez nem nevezhető sem korszerűnek, sem gyorsnak, sem gazdaságosnak. Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás, ez a félönkiszolgálás terjedt el az egész országban, annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fogyasztói csomagolásban. Azt sem régóta, hiszen sokan emlékszünk még arra, mikor a boltban zsákból mérték a lisztet, a cukrot, kannából a tejet, tejfölt, sőt, némely településen még ma is hasonlóképp árusítanak. A jövő azonban kétségkívül a teljes önkiszolgálásé: ezt kívánja a vevő kényelme és a kereskedelem gazdaságossága egyaránt. Hogyan valósította meg a teljes önkiszolgálást a néhány, említett ABC- áruház? Részben a maga erejéből, részben szállítói segítségével. Nem köny- nyen. Ehhez ugyanis gépeket, csomagolóanyagot, gyorsmérleget, az árat feltüntető masinát kell beszerezniük. T ulajdonképpen ez kényszermegoldás. A valódi az lesz, amikor az ipar mindent, a kenyeret éppen úgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasztói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizonyítják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás bevezetésére. Megteheti bármely bolt, ABC-áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt az eszközök beszerzésére, a fáradságot a munkafolyamatok átszervezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmiszerekhez. (g. zs.) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. A magyar kormány támogatja a palesztin népet Hollai Imre felszólalása az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének ülésszakán a palesztin kérdés vitájában szerdán este felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője. Megállapította, hogy a palesztin népet egyidejűleg több oldalról érik támadások: olyan erőfeszítéseknek és törekvéseknek vagyunk tanúi, amelyek jogaival, jövőjével, sorsával és képviseletével kapcsolatosan próbálnak zűrzavart kelteni azzal a szándékkal, hogy a közel-keleti rendezést a palesztin nép rovására érjék el. Elítéljük — hangsúlyozta a magyar ENSZ-képviselő — azt a tényt, hogy bizonyos államok akadályozni próbálják a palesztin probléma igazságos megoldását. A palesztin képviselet körüli manőverek és politikai szándékok akadályozzák a tényleges békeerőfeszítéseket és kockáztatják a tárgyalások lehetőségét. Nem lehet kétségbevonrii azt, amit a palesztin nép túlnyomó többsége, az arab és az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója, valamint az ENSZ határozatai már több ízben leszögeztek: a palesztinok kizárólagos és törvényes képviselője a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet. Hollai Imre nagykövet emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány támogatja a PFSZ vezette palesztin népet a probléma igazságos rendezéséért vívott küzdelmében. Tartálykocsik szállítják a lisztet Anyagmozgatási program a gabonaiparban A liszt ömlesztett szállításának megoldására nagyszabású anyagmozgatási program megvalósításán dolgozik a gabonaipar. Idén már több üzem alkalmazza a fizikai munkát kiküszöbölő és gazdaságos új eljárást. Különleges tartályautók szállítják az alapanyagot a fővárosi ferencvárosi malomból a lágymányosi és a csepeli kenyérgyárba, ahol elégedettek az egyenletes minőséggel. Vidéken sorra állnak át a malmok és a kenyérgyárak az ömlesztett szállítmányok átadására, illetve fogadására. A törökszentmiklósi és a karcagi malom már így látja el alapanyaggal a környékbeli sütőipari üzemeket, Pécsett az új kenyérgyárba szintén tartálykocsikkal érkezik a liszt. A programba bekapcsolódtak, ömlesztve kapja a lisztet a békéscsabai és a kalocsai üzem, jövőre folytatják az átállást; a fővárosban a budai malomból indítanak majd tartálykocsikat a kenyérgyári fogadóállomásokhoz, s sok vidéki városban is feleslegessé teszik a zsákolást és a rakodást. Az új módszer bevezetését költséges beruházás előzi meg. A malmokban a liszt „pihentetésére” — ami minőségi követelmény — tárolókat építenek és tartályfeltöltő berendezéseket szerelnek fel. A nagyobb malmokban a korszerű szállításhoz 100 millió forintos műszaki fejlesztésre van szükség, további 30—40 millió forintba kerül egy-egy nagy kenyérgyár fogadóállomásának kialakítása. A zsákos szállítás, ami a kenyérgyárak ellátásánál jelenleg még meghatározó, csak fokozatosan szorul majd vissza. 1980-ig az országos szintszükséglet 8—10 százaléka „utazik” majd futárkocsikban. Koszigin Finnországba látogat Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke kormányküldöttség élén Finnországba látogat, hogy részt vegyen az ország függetlensége kikiáltásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség Urho Kekkonen finn köztársasági elnök és a finn kormány meghívására utazik Helsinkibe. AGROKER: van elegendő alkatrész Kilencezer tonna műtrágya féláron TISZTÍTÁS, JAVÍTÁS Bővülő szolgáltatás városon és falun A lakossági szolgáltatást végző tanácsi vállalatok is készítik az idei mérleget: mit valósítottak meg az év elején tervezettekből, hol, milyen területen értek el jó eredményt, mit kell még gyorsan javítani az év végéig. Sokféle szolgáltatással köny- nyíti a Nyírségi Patyolat Vállalat a háztartási munkát, az otthoni második műszakot. Több mint tízszázalékos többlettermelési értéket terveztek erre az évre, s így 13,1 milliós bevételre számítanak. A Patyolat szolgáltatásai közül kiemelkedik a lakosságnak végzett piperemosás. A tervezett 51 ezer kilogramm ruha helyett 56,8 ezer kilogrammot mosnak, vasalnak. Az otthon mosott ruhák vasalását is vállalja a Patyolat, ebből 20 ezer helyett 32 ezer kilogrammot végeznek. Az úgynevezett bérágynemű- szolgáltatás keretében az ágyneműcsere-akciót bonyolítják: a meglévő 9 ezer garnitúrával a tervezett 127 ezerrel szemben 154 ezer kilogrammot mosnak, vasalnak. A közületéknek végzett mosásnál 560 ezer kilogramm helyett 520 ezret mosnak, vasalnak. A vegytisztítás 20 ezerről 30 ezer kilóra emelkedik. Igen kis összegben végeznek kelmefestést, haris- nyaszemszedést, női- és gyer- mekruha-javítást, varrást. Ezen a területen a tervezett 50 ezer forint helyett 80 ezres bevételt várnak. A vasszerkezeti és gépipari vállalat a szolgáltatás bevételeit 54,5 miliő forintra tervezte, ezt az összeget azonban több mint 10 százalékkal teljesítik túL Igen fontos lakossági szolgáltatásuk az órajavítás. Nyíregyházán 4, Tiszaiakon, Mátészalkán, Kisvárdán 1—1 órajavítóval rendelkeznek. A tervezett 4,4 milliós bevételt 1,6 százalékkal emelik. A szervizben a személygépkocsik javításával foglalkoznak, előkészítik azokat az időszakos műszaki vizsgára is. 13 miliós tervüket ebben az ágazatban körülbelül 8 százalékkal meghaladják. A VAGÉP kereskedelmi tevékenységet is folytat: üzem- anyagkutakat kezel, az órajavítókban ajándéktárgyakat, bizsut árusítanak, a közületek pedig ugyancsak a VAGÉP- nél vásárolhatnak oxigénpalackot. Az itt tervezett 18,6 millióval szemben 22,4 millió forint bevételt érnek el. VOR, NYÍREGYHÁZA: Több mint félmillió termék A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárában eddig 420 700 nadrágot, 113 600 öltönyt és 3800 zakót gyártottak. A termelés több mint 207 millió forint. Éves tervüket december második felében teljesítik. Gyártmányaikat ismerik és kedvelik nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is. Tőkés partnereik közül a holland MASHMEIJER-cég- gel régi kapcsolatban állnak. Ebben az évben 132 ezer nadrágot gyártottak részükre és év végéig még tízezer darabot küldenek. Jelenleg 15 ezer öltöny és ugyanennyi szólónadrág elkészítésén dolgoznak kuvaiti megrendelésre. Belföldi megrendeléseik az éves termelés ötödét teszi ki. MA Á tízpróba ezüstje (2. oldal) Korszerűbb termékszerkezetet! (3. oldal) A vártnak megfelelően nagy az érdeklődés a MÉM által meghirdetett, a rét-legelő területek hozamának növelése érdekében indított egyszeri műtrágyázása célakció iránt. Mint ismeretes, a mezőgazdasági üzemek november 15-től december 31-ig 50 százalékos áron vásárolhatnak 28 százalékos nitrogéntartalmú mészammon- saiétrom műtrágyát. (Az ár- kedvezmény 1978. január 1— 1978. január 31. között 25 százalékos lesz.) Mint ezt az AGROKER nyíregyházi vállalatánál közölték: eddig a megye mező- gazdasági üzemei több mint 9 ezer tonna műtrágyát vásároltak, így a megtakarítás az üzemek részéről már több mint 9 millió forint. A műtrágyát hektáronkénti 3 mázsás mennyiségben szórják íki, ezek szerint megyénk 70 ezer hektáros természetes rét-legelőjének közel felét már megműtrágyázták. Az akció tovább tart azzal a módosítással, hogy eddig a kazincbarcikai műtrágyagyártól 100 kilométeres körzetben a mezőgazdasági nagyüzemek saját gépjárművükkel szállíthatták a műtrágyát, amelyet az AGROKER Volán-tarifa szerint térített. Most a körzethatárt 200 kilométerre növelték, ez jó alkalom, hogy a termelőszövetkezetek fuvareszközeiket a szállításnál hasznosítsák. A múlt évihez viszonyítva az egyéb műtrágya-felhasználás is több mint 4 százalékkal növekedett. Mezőgazdasági üzemeink ezen az őszön mintegy 86 ezer tonna hatóanyagban 472 millió forint értékben vásároltak vegyes műtrágyát; végezték el az őszi kalászosok vetésével és az őszi mélyszántással egy időben a talajerő-visszapótlást. A mezőgazdasági üzemek egyik legnagyobb feladata a téli hónapokban a gépjavítás. A gépjavítás csak abban az esetben lehet maradéktalanul eredményes, ha a szerelőüzemek részére elegendő alkatrész van biztosítva. A nyíregyházi AGROKER vállalatnál az igényeknek megfelelően készültek fel alkatrész- beszerzéssel, raktározással. Jelenleg mintegy 85 millió forint értékű alkatrész van raktáron, de a készletérték a jövő év kezdetével 95 millió forint lesz'. A megyében használt főbb géptípusokhoz, az alkatrész értékben és választékban kielégítő. Az MTZ 50-es erőgépekhez — ebből van a legtöbb a megyében — 39 millió forint értékű az alkatrész. Az U—650-es traktorokhoz 7 millió, a DT—75-ös erőgépekhez 6,5 millió forint értékű alkatrész áll rendelkezésre. Az E 512-es kombájnokhoz 18 millió, az SZK 5-ös kombájnokhoz 12 millió, az SZK 6-os kombájnokhoz 5 millió forint értékű alkatrészt szerzett be eddig az AGROKER. Alapvető hiány egyetlen alkatrészből sincs. Természetesen előfordulhat, hogy valamiből az azonnali kielégítésre nem lesz mód, de előjegyzés alapján minden alkatrész beszerzése két héten belül megtörténhet. Megfelelő a készlet és jónak ígérkezik az ellátás a gyümölcskertészetben alkalmazott permetező és egyéb gépek javításához szükséges alkatrészekből is.
