Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 2. TISZTHELYETTESEK LESZNEK Oravecz András Magyar Zoltán A tízpróba ezüstje MOST MÉG TANULNAK, DE JÖVÖRE MAR EGÉSZ AL- -------­EGYSÉGET VEZETNEK AZOK A FIATALEMBEREK, AKIK AZ ORSZÄG HÁROM, EGYMÁSTÓL TÁVOLI VIDÉKÉRŐL ÉRKEZTEK A SZERKESZTŐ­SÉGBE, HOGY KÖZÖS TÉMÁRÓL, A KATONAÉLETRŐL, A TISZTHELYET­TESI HIVATÁSRÓL BESZÉLGESSÜNK. Mindhárman régebbről vonzódtak a katonaélethez, mégis kerülőkkel jutottak a pályára: Oravecz András a nyíregyházi UNIVERSIL-ben v<jlt műszerész, Magyar Zol­tán, a Budapest melletti Feri­hegyi Nemesfémöntödében vas- és fémöntőként dol­gozott, a sopronhorpácsi Payrits Árpád pedig a szo­bafestő szakmát cserélte fel a tiszthelyettesi hiva­tással. Nem voltak tehát ‘■kezdők, amikor bevonultak: az élet, a munka már edzette -tikét. Másfél év telt el a ka­tonaéletből, s mindhárman biztosan tudják, hogy az egyenruhát nem vetik le, amikor letelik a 24 hónap. Megértés és feszesség — Az átállás volt nehéz — mondja Magyar Zoltán. — A kiképzés főleg az elején kemény, pontosabban szo­katlan, de az idén már én fo­gadtam az elsőéveseket, s igyekeztem, hogy nekik könnyebb legyen a beillesz­kedés, mint nekem volt. Per­sze az én helyzetem nem is tipikus: feleséget, és kis­gyermeket (most kétéves) hagytam otthon a tiszthelyet­tes iskola idejére. Most he­Védett parkok megyénkben Ú jabb parkokat nyil­vánítottak védetté Szabolcs-Szatmár megyében. Védelmet ka­pott a vajai várkert, a gá- vavencsellői kastély, a ti- szavasvári szakmunkás­képző intézet, a kállósem- jéni tanyai kollégium, a baktalórántházi tbc-sza- natórium, a kislétai, a ber- keszi és tiszadobi gyer­mekotthon parkja. A tisza­dobi parknak külön érde­kességet ad, hogy a megye egyetlen megmaradt fran­cia stílusú kertépítészeti emléke. A tiszafasor pedig egyedülálló ritkaság. Nagy­méretű fái közül a platá­nok és japáncsászárfák külön is említést érdemel­nék. A parkhoz tartoznak a Holt-Tisza medrét öve­ző ősi ártéri erdők meg­maradt kocsányos tölgyfa­óriásai, amelyek ritkaság- számba mennek a Tisza mentén. tenként, kéthetenként ingá­zok. De az idő, a hetek, hó­napok nagyon gyorsan tel­nek. — Én mindig nagyon sze­rettem emberekkel foglalkoz­ni — veszi át a szót Oravecz András. — Erre leendő be­osztásunkban, mint szolgálat- vezető, szakaszparancsnok, bőven lesz is alkalmunk, hi­szen egy alegység szinte min­den ügyes-bajos dolgát mi intézhetjük majd. Amiért mindez „kemény dió”, az, hogy a sorállományban ma már nagyon sok jó képességű fiatal van, s a tiszthelyettes­nek nemcsak politikailag és szakmailag kell jól képzett­nek lennie, ugyanilyen fon­tos, hogy emberileg egyszer­re legyen megértő és a szol­gálat kívánta feszes. Emberismeret — A legutóbbi vizsgaidő- szak számomra fényesen oi- zonyította, hogy az alegység­parancsnok emberismerete, humánus, jó intézkedései rengeteget lendíthetnek az eredményeken — fűzi tovább a gondolatot Payrits Árpád. — Nemcsak arról van szó, hogy észre kell venni, ha a katona tartósan kedvét szeg­te, hanem érezni kell: az egyenruha ellenére nem min­denki egyforma. Még akkor sem, ha a szolgálati szabály­zat ugyanazt írja elő, mint a társának. Én például nagyon sokat foglalkoztam az elmúlt hónapokban azzal, hogy olyan fiatalokat megtanítsak az önképzés módszerére, akik korábban nem gyakorolták azt. Van rengeteg modern audiovizuális eszköz is, amit — hiába vannak meg szinte minden iskolában — sok fris­sen bevonult katonafiátal nem tud használni. Ami a bizonyítást illeti: több kato­na az új módszerek birtoká­ban egy egész jeggyel javí­tott ... A tiszthelyettes-iskola hét­köznapjai kerültek szóba, mindenkinek van már kikris­tályosodott véleménye, elkép­zelése leendő munkájáról. Nagy követelmények Magyar Zoltán: — A mér­ce az legyen, amit a katona tud, s a parancsnoknak soha nem szabad megharagudni, még ha ki is hozták a sodrá­ból... Oravecz András: — Felnőtt emberekkel állunk szemben, s nekünk is meg kell tanul­ni, hogyan lehet minél többet átadni a katonának. Nem is akárhogyan: érezze sajátjá­nak, legyen sikerélménye, ne csak a parancs kötelezze. Payrits Árpád: — Soha nem szabad magára marad­ni a parancsnoknak. Egy jól kialakított; kollektíva sokkal többre képes, mintha az erő­ket egyszerűen összeadják... A mai katonával szemben támasztott követelmények nagyok, a korszerű technika önmagában is megsokszoro­zott ismeretet, fegyelmet kö­vetel. De — mint beszélgető partnereink példája bizonyít­ja — nem teljesíthetetlenek. Oravecz András kétszeres ki­váló hallgató, párttag. Ma­gyar Zoltán kiváló és élen já­ró hallgató, a katonai tízpró­ba ezüst fokozatát nyerte el (amelyért nemcsak szakmai és politikai ismeretekből kel­lett bizonyítani, hanem ne­héz terepen 18 kilométeres járőrbajnokságon is). Payrits Árpád kétszeres élen járó hallgató, párttag, KISZ-tit- kár, az aranykoszorús KISZ- jelvény tulajdonosa. Számuk­ra a hadseregben töltött idő, a keményen végzett munka sikereket érlelt. Marik Sándor Magyar bemutatók Hazánk filmművészetét a következő esztendő filmbe­mutatói során — a tervek szerint — 22 új magyar já­tékfilm képviseli. Ezek sorá­ban Fábri Zoltán legújabb filmje, a „Magyarok” a má­sodik világháború idején Né­metországban játszódik, s egy ott munkát vállalt magyar parasztközösség tragikus so­rát követi nyomon. Paraszti környezetben játszódik Ko­vács András filmje, a „Mé­nesgazda”, amely Gáli István kisregényének feldolgozásá­val az ötvenes évek társadal­mi-politikai légkörét idézi fel. Mihályfi Imre „Közös bűn” című — Galgóczi Erzsé­bet kisregénye nyomán ké­szült — alkotása az ellenfor­radalom napjaiba, egy határ menti tanyára kalauzolja el a nézőket. Bacsó Péter leg­újabb filmje, az „Áramütés” két testvérről szól. Műsorra kerül Mészáros Márta külföl­dön már sikert aratott „Ök ketten” című filmje és Sára Sándor legújabb alkotása, a „Nyolcvan huszár” című tör­ténelmi témát feldolgozó film i|s. A tervek szerint 1978-ban újabb 38 szovjet filmet is­merhetnek meg a hazai mozi- látogatók. Közülük Larisza Sepityko „Felemelkedés” cí­mű háborús drámája a nyu­gat-berlini fesztivál nagydí­ját nyerte el, hév Kulidzsa- nov „Csillagos perc” című do­kumentumfilmje pedig Gaga­rin első űrutazásáról szól. „Cirkusz a cirkuszban11 A filmalkotások sorában bemutatásra kerül Krzysztof Kielowski lengyel rendező „Sebhely” című műve, „A bi­rodalom hamvain keresztül” című román történelmi film, Bertolucci olasz rendező a fa­sizmus sötét korszakát felele­venítő „Novocento” című négyrészes történelmi drá­mája is. A szórakoztató alkotások között a „Miroimo” és a „Cir­kusz a cirkuszban” című szovjet, valamint az „Erjedő Biciklitolvajok Tóth László tiszavasvári lakos ez év augusztus 13-án az esti órákban a tiszavas­vári étterem előtt lévő kerék­pártartóból ellopta T. Sán- dorné helybeli lakos 700 Ft értékű kerékpárját. Másnap a lopott kerékpárt átfestette, de mesterkedése ellenére a tu­lajdonos a kerékpárt megis­merte. Tóth három nappal később megtudta, hogy S. Miklós ti­szavasvári lakos talált egy kerékpárt és azon egy tás­kát. Felkereste S. Miklóst és közölte vele, hogy a kerék­pár és a táska az ő tulajdo­nát képezi, azt ő hagyta el. A találó jóhiszeműen elhit­te Tóthnak, amit mondott és kiadta a 900 Ft értékű ke­rékpárt, valamint a táskát. Tóth a csalárd módon meg­szerzett kerékpárt rövid időn belül eladta K. Sándornénak 800 Ft-ért. Az eljárás során a sértettek az ellopott kerék­párokat visszakapták. Tóth Lászlót a bíróság bűnösnek találta lopás és csalás bűn­tettében, ezért 4 hónapi sza­badságvesztésre és 4000 Ft pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehaj­tását 3 évi próbaidőre fel­függesztették. Szegfű László apagyi lakos Nyíregyházán, a MÁV-lakta- nya kerítése mellett elhelye­zett kerékpárt eltulajdonítási szándékkal munkahelyére, a MÁV-laktanya fűtőházába vitte. Az ellopott kerékpárt lakására akarta vinni, azon­ban ez a terve nem sikerült, mivel a kerékpárőrző meg­akadályozta ebben. A bíró­ság megállapította, hogy a kerékpárt valóban eltulajdo­nítási szándékkal vette ma­gához, ezért lopás vétsége miatt bűnösnek találta, ami­ért 2500 Ft pénz főbüntetés­re ítélte. D. István nyíregyházi la­kos, fiatalkorú, ez év augusz­tus 20-án az esti órákban, az Ungvár sétányon csavargott. A 12-es számú ház előtt egy kerékpárt vett észre és el­lopta. Pár nappal később megkezdte a kerékpár szét­szerelését, eközben tetten ér­ték. A fiatalkorú ügyében a bíróság a végleges döntést el­halasztotta és 1 évi próba­időre bocsátotta, mellyel ösz- szefüggésben kötelező maga­tartási szabályokat írt elő. Elkészült a MOKÉP jövő évi filmbemutatási terve. Az előzetes program szerint filmszínházainkban 1978-ban több mint 200 játék- és dokumentumfilmet, illetve rövidfilm-ösz- szeállítást tűznek műsorra. A bemutatásra kerülő filmek 30 ország filmtermését reprezentálják, közülük 118 a szocialista országokban készült. Kétszáz új film a mozikban bor” című csehszlovák film mellett új magyar vígjátékok is szerepelnek a programban. Bemutatják Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című színdarabjának filmváltozatát, amelyet Sik Ferenc rendezett, s Mészáros Gyula „A néma dosszié”, Bán Róbert „Dóra jelenti” cí­mű filmjét, „A kialudt tüzek fénye”, „A fekete rák olló­jában”, „Péter cár és a sze- recsen” című szovjet és a ro­mán—NSZK—francia kopro­dukcióban készült „A Csen­des-óceán kalózai” című ka­landfilmeket, „A leigázottak bolygója” című tudományos- fantasztikus NDK-filmet, a „Kék madár” szovjet—ameri­kai koprodukcióban készült, Cukor György rendezte vál­tozatát és a „Pelé” című me­xikói dokumentumfilmet. ^.Gazdag programot ígér a stúdióhálózat műsorterve is. Az ebben bér: tatásra terve­zett 12 új filar között lesz az 1976-os Karlov' Vary-i fesz­tiválon nagydíjat nyert „Chi­lei kantáta” című kubai és a „Félelem megeszi a lelket” című NSZK-filmalkotás. A stúdiómozik vásznán a film­művészet emlékezetes alkotá­sai közül — felújításban — ismét műsorra tűzik a „Kopár sziget” és az Onibaba”, a „Tizenkét düh ember”, az „Ilyen hosszt távoliét”, a „Vadászjelenetfí Alsó-Ba- jorországban” című filmeket és a „Júlia és a szellemek” című Fellini-filmet. Ezek mellett külön retrospektív, egy-egy neves filmrendező munkásságát, illetve filmtör­téneti korszak legjelesebb filmjeit bemutató válogatott sorozatot állítanak össze a stúdiómozik részére. A tyukodi kosarasok — Már a tavalyi pályázat­ra is beadtuk ezt a dolgoza­tot, de sajnos, későn: pár nappal a kitűzött határidő lejárta után... De nem is volt nagy baj. Egy újabb évünk volt a munkára — sokat ja­vítgattunk, változtattunk raj­ta, és még gyűjtöttünk is hozzá anyagot. Talán épp en­nek köszönhető, hogy most ilyen magasra értékelték. A megyei néprajzi-honis­mereti pályázat felnőtt ta­gozatának első díját kapta Vidák István és Nagy Mária dolgozata, a „Tyukodi kosa­rasok”. A Tyúkodon még ma is élő paraszti háziiparról, a gyékénykötőkről írták- pálya­munkájukat. — Három éven át gyűjtöt­tük az anyagot ehhez a dol­gozathoz. Nem kis fáradságba került, hiszen nem itt lakunk Szabolcs-Szatmárban: Gö­döllőn élünk. Mégcsak nem is innen származott el egyikünk sem. De a kosárkötés a fog­lalkozásunk... — Talán mi vagyunk az országban a legfiatalabb ko­sarasok, de így igaz. „Sza­badfoglalkozásúak” vagyunk tulajdonképpen — és mind­ketten „a népművészet ifjú mestere” címmel rendelke­zünk. 1974-ben nyertük el ezt a címet, s azóta csak a ko­sárkötéssel foglalkozunk — no, meg igyekszünk minél több alkalmat találni, hogy terjeszthessük ezt a szép fog­lalatosságot. Főleg gyerekek között próbáljuk meghonosí­tani: több évig vezettünk például szakkört a Csepeli Munkásotthonban... A rokonszenves pár csak annyit tudott a távoli kis fa­luról, Tyúkodról: itt még a gyakorlatban is láthatnak ko­sárkötést, gyékényvágást, és a házaknál még jó pár gyé­kénytárgyat használnak. El­utaztak hát Tyúkodra, és egy-egy hétig maradtak al­kalomadtán. Fényképek, raj­zok születtek, sorakoztak az öreg mesterek által elmon­dottak a jegyzetfüzetben. Legszívesebben a hetvenhat éves Kiss Károly bácsinál időztek, aki őket a szívébe fogadta, s minden segítséget megadott munkájukhoz. — Feltétlenül meg kellett születnie ennek a dolgozat­nak, hiszen pár év múlva már késő lehet. Mindössze hatan kötnek már gyékényt Tyúkodon. Mindannyian öre­gek... — mondták a pályá­zati díjak átadásán az ifjú népművészek. — Ugyanígy van például a vesszőfonás is. Most Tokajban vagyunk a Népművelési Intézet alkotó­házában, és a tiszaladányi vesszőfonást tanulmányoz­zuk. Kérésünkre Csika And­rás bácsi elkészített vessző­ből egy kocsikast. Huszonöt éve csinálta utoljára... (tgy) MIRE TÓ A FEKETERETEK? Gyógyital zöldségből, gyümölcsből Évi 80 ezer hektoliter ka­pacitású gyümölcs- és zöld­séglevet gyártó üzem építését kezdték meg a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban. A 72 millió forintos beruhá­zást igénylő új létesítmény több vállalat összefogásával valósul meg, s élőreláthatóan a jövő év szeptemberében kezdi meg a termelést. A ter­vek szerint hétféle hazai és déligyümölcsből és négy zöldségféléből készült frissí­tő és gyógyital, megőrizve azok ízét, zamatát és beltar- -talmi értékét. A már ismert gyümölcsleveken kívül, me­lyek választékát ribizlivel, s szőlőlével bővítik, sárgarépá­ból, feketeretekből, zellerből és sütni való tökből is gyárta­nak ivólevet. Ez utóbbiak lé­kinyerésének módját, tartósí­tását mér megoldották, sőt kedvező tapasztalatokat sze­reztek fogyasztásuk hatásáról is. Az aranysárga, rostos sü­tőtök levét elsősorban a gyer­mekeknek, a terhes anyáknak és az időseknek javasolják fogyasztásra, mert elősegíti a bélműködést és természetes vitaminokhoz juttatja a szer­vezetet. A feketeretekből ké­szült különlegesség pedig az érhálózatot, tartja frissen, az A-vitaminban gazdag sárga­répa leve viszont a szemide­geket erősíti. Az ivólevek alapanyagát a hazai mezőgaz­dasági üzemek, háztáji gaz­daságok állítják elő, a citrus­félékhez pedig a görögök ad­ják a félkész terméket, cseré­ben árut kapnak a magyar gyümölcslevékből. Payrits Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom