Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-02 / 283. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 2. TISZTHELYETTESEK LESZNEK Oravecz András Magyar Zoltán A tízpróba ezüstje MOST MÉG TANULNAK, DE JÖVÖRE MAR EGÉSZ AL- -------EGYSÉGET VEZETNEK AZOK A FIATALEMBEREK, AKIK AZ ORSZÄG HÁROM, EGYMÁSTÓL TÁVOLI VIDÉKÉRŐL ÉRKEZTEK A SZERKESZTŐSÉGBE, HOGY KÖZÖS TÉMÁRÓL, A KATONAÉLETRŐL, A TISZTHELYETTESI HIVATÁSRÓL BESZÉLGESSÜNK. Mindhárman régebbről vonzódtak a katonaélethez, mégis kerülőkkel jutottak a pályára: Oravecz András a nyíregyházi UNIVERSIL-ben v<jlt műszerész, Magyar Zoltán, a Budapest melletti Ferihegyi Nemesfémöntödében vas- és fémöntőként dolgozott, a sopronhorpácsi Payrits Árpád pedig a szobafestő szakmát cserélte fel a tiszthelyettesi hivatással. Nem voltak tehát ‘■kezdők, amikor bevonultak: az élet, a munka már edzette -tikét. Másfél év telt el a katonaéletből, s mindhárman biztosan tudják, hogy az egyenruhát nem vetik le, amikor letelik a 24 hónap. Megértés és feszesség — Az átállás volt nehéz — mondja Magyar Zoltán. — A kiképzés főleg az elején kemény, pontosabban szokatlan, de az idén már én fogadtam az elsőéveseket, s igyekeztem, hogy nekik könnyebb legyen a beilleszkedés, mint nekem volt. Persze az én helyzetem nem is tipikus: feleséget, és kisgyermeket (most kétéves) hagytam otthon a tiszthelyettes iskola idejére. Most heVédett parkok megyénkben Ú jabb parkokat nyilvánítottak védetté Szabolcs-Szatmár megyében. Védelmet kapott a vajai várkert, a gá- vavencsellői kastély, a ti- szavasvári szakmunkásképző intézet, a kállósem- jéni tanyai kollégium, a baktalórántházi tbc-sza- natórium, a kislétai, a ber- keszi és tiszadobi gyermekotthon parkja. A tiszadobi parknak külön érdekességet ad, hogy a megye egyetlen megmaradt francia stílusú kertépítészeti emléke. A tiszafasor pedig egyedülálló ritkaság. Nagyméretű fái közül a platánok és japáncsászárfák külön is említést érdemelnék. A parkhoz tartoznak a Holt-Tisza medrét övező ősi ártéri erdők megmaradt kocsányos tölgyfaóriásai, amelyek ritkaság- számba mennek a Tisza mentén. tenként, kéthetenként ingázok. De az idő, a hetek, hónapok nagyon gyorsan telnek. — Én mindig nagyon szerettem emberekkel foglalkozni — veszi át a szót Oravecz András. — Erre leendő beosztásunkban, mint szolgálat- vezető, szakaszparancsnok, bőven lesz is alkalmunk, hiszen egy alegység szinte minden ügyes-bajos dolgát mi intézhetjük majd. Amiért mindez „kemény dió”, az, hogy a sorállományban ma már nagyon sok jó képességű fiatal van, s a tiszthelyettesnek nemcsak politikailag és szakmailag kell jól képzettnek lennie, ugyanilyen fontos, hogy emberileg egyszerre legyen megértő és a szolgálat kívánta feszes. Emberismeret — A legutóbbi vizsgaidő- szak számomra fényesen oi- zonyította, hogy az alegységparancsnok emberismerete, humánus, jó intézkedései rengeteget lendíthetnek az eredményeken — fűzi tovább a gondolatot Payrits Árpád. — Nemcsak arról van szó, hogy észre kell venni, ha a katona tartósan kedvét szegte, hanem érezni kell: az egyenruha ellenére nem mindenki egyforma. Még akkor sem, ha a szolgálati szabályzat ugyanazt írja elő, mint a társának. Én például nagyon sokat foglalkoztam az elmúlt hónapokban azzal, hogy olyan fiatalokat megtanítsak az önképzés módszerére, akik korábban nem gyakorolták azt. Van rengeteg modern audiovizuális eszköz is, amit — hiába vannak meg szinte minden iskolában — sok frissen bevonult katonafiátal nem tud használni. Ami a bizonyítást illeti: több katona az új módszerek birtokában egy egész jeggyel javított ... A tiszthelyettes-iskola hétköznapjai kerültek szóba, mindenkinek van már kikristályosodott véleménye, elképzelése leendő munkájáról. Nagy követelmények Magyar Zoltán: — A mérce az legyen, amit a katona tud, s a parancsnoknak soha nem szabad megharagudni, még ha ki is hozták a sodrából... Oravecz András: — Felnőtt emberekkel állunk szemben, s nekünk is meg kell tanulni, hogyan lehet minél többet átadni a katonának. Nem is akárhogyan: érezze sajátjának, legyen sikerélménye, ne csak a parancs kötelezze. Payrits Árpád: — Soha nem szabad magára maradni a parancsnoknak. Egy jól kialakított; kollektíva sokkal többre képes, mintha az erőket egyszerűen összeadják... A mai katonával szemben támasztott követelmények nagyok, a korszerű technika önmagában is megsokszorozott ismeretet, fegyelmet követel. De — mint beszélgető partnereink példája bizonyítja — nem teljesíthetetlenek. Oravecz András kétszeres kiváló hallgató, párttag. Magyar Zoltán kiváló és élen járó hallgató, a katonai tízpróba ezüst fokozatát nyerte el (amelyért nemcsak szakmai és politikai ismeretekből kellett bizonyítani, hanem nehéz terepen 18 kilométeres járőrbajnokságon is). Payrits Árpád kétszeres élen járó hallgató, párttag, KISZ-tit- kár, az aranykoszorús KISZ- jelvény tulajdonosa. Számukra a hadseregben töltött idő, a keményen végzett munka sikereket érlelt. Marik Sándor Magyar bemutatók Hazánk filmművészetét a következő esztendő filmbemutatói során — a tervek szerint — 22 új magyar játékfilm képviseli. Ezek sorában Fábri Zoltán legújabb filmje, a „Magyarok” a második világháború idején Németországban játszódik, s egy ott munkát vállalt magyar parasztközösség tragikus sorát követi nyomon. Paraszti környezetben játszódik Kovács András filmje, a „Ménesgazda”, amely Gáli István kisregényének feldolgozásával az ötvenes évek társadalmi-politikai légkörét idézi fel. Mihályfi Imre „Közös bűn” című — Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán készült — alkotása az ellenforradalom napjaiba, egy határ menti tanyára kalauzolja el a nézőket. Bacsó Péter legújabb filmje, az „Áramütés” két testvérről szól. Műsorra kerül Mészáros Márta külföldön már sikert aratott „Ök ketten” című filmje és Sára Sándor legújabb alkotása, a „Nyolcvan huszár” című történelmi témát feldolgozó film i|s. A tervek szerint 1978-ban újabb 38 szovjet filmet ismerhetnek meg a hazai mozi- látogatók. Közülük Larisza Sepityko „Felemelkedés” című háborús drámája a nyugat-berlini fesztivál nagydíját nyerte el, hév Kulidzsa- nov „Csillagos perc” című dokumentumfilmje pedig Gagarin első űrutazásáról szól. „Cirkusz a cirkuszban11 A filmalkotások sorában bemutatásra kerül Krzysztof Kielowski lengyel rendező „Sebhely” című műve, „A birodalom hamvain keresztül” című román történelmi film, Bertolucci olasz rendező a fasizmus sötét korszakát felelevenítő „Novocento” című négyrészes történelmi drámája is. A szórakoztató alkotások között a „Miroimo” és a „Cirkusz a cirkuszban” című szovjet, valamint az „Erjedő Biciklitolvajok Tóth László tiszavasvári lakos ez év augusztus 13-án az esti órákban a tiszavasvári étterem előtt lévő kerékpártartóból ellopta T. Sán- dorné helybeli lakos 700 Ft értékű kerékpárját. Másnap a lopott kerékpárt átfestette, de mesterkedése ellenére a tulajdonos a kerékpárt megismerte. Tóth három nappal később megtudta, hogy S. Miklós tiszavasvári lakos talált egy kerékpárt és azon egy táskát. Felkereste S. Miklóst és közölte vele, hogy a kerékpár és a táska az ő tulajdonát képezi, azt ő hagyta el. A találó jóhiszeműen elhitte Tóthnak, amit mondott és kiadta a 900 Ft értékű kerékpárt, valamint a táskát. Tóth a csalárd módon megszerzett kerékpárt rövid időn belül eladta K. Sándornénak 800 Ft-ért. Az eljárás során a sértettek az ellopott kerékpárokat visszakapták. Tóth Lászlót a bíróság bűnösnek találta lopás és csalás bűntettében, ezért 4 hónapi szabadságvesztésre és 4000 Ft pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Szegfű László apagyi lakos Nyíregyházán, a MÁV-lakta- nya kerítése mellett elhelyezett kerékpárt eltulajdonítási szándékkal munkahelyére, a MÁV-laktanya fűtőházába vitte. Az ellopott kerékpárt lakására akarta vinni, azonban ez a terve nem sikerült, mivel a kerékpárőrző megakadályozta ebben. A bíróság megállapította, hogy a kerékpárt valóban eltulajdonítási szándékkal vette magához, ezért lopás vétsége miatt bűnösnek találta, amiért 2500 Ft pénz főbüntetésre ítélte. D. István nyíregyházi lakos, fiatalkorú, ez év augusztus 20-án az esti órákban, az Ungvár sétányon csavargott. A 12-es számú ház előtt egy kerékpárt vett észre és ellopta. Pár nappal később megkezdte a kerékpár szétszerelését, eközben tetten érték. A fiatalkorú ügyében a bíróság a végleges döntést elhalasztotta és 1 évi próbaidőre bocsátotta, mellyel ösz- szefüggésben kötelező magatartási szabályokat írt elő. Elkészült a MOKÉP jövő évi filmbemutatási terve. Az előzetes program szerint filmszínházainkban 1978-ban több mint 200 játék- és dokumentumfilmet, illetve rövidfilm-ösz- szeállítást tűznek műsorra. A bemutatásra kerülő filmek 30 ország filmtermését reprezentálják, közülük 118 a szocialista országokban készült. Kétszáz új film a mozikban bor” című csehszlovák film mellett új magyar vígjátékok is szerepelnek a programban. Bemutatják Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című színdarabjának filmváltozatát, amelyet Sik Ferenc rendezett, s Mészáros Gyula „A néma dosszié”, Bán Róbert „Dóra jelenti” című filmjét, „A kialudt tüzek fénye”, „A fekete rák ollójában”, „Péter cár és a sze- recsen” című szovjet és a román—NSZK—francia koprodukcióban készült „A Csendes-óceán kalózai” című kalandfilmeket, „A leigázottak bolygója” című tudományos- fantasztikus NDK-filmet, a „Kék madár” szovjet—amerikai koprodukcióban készült, Cukor György rendezte változatát és a „Pelé” című mexikói dokumentumfilmet. ^.Gazdag programot ígér a stúdióhálózat műsorterve is. Az ebben bér: tatásra tervezett 12 új filar között lesz az 1976-os Karlov' Vary-i fesztiválon nagydíjat nyert „Chilei kantáta” című kubai és a „Félelem megeszi a lelket” című NSZK-filmalkotás. A stúdiómozik vásznán a filmművészet emlékezetes alkotásai közül — felújításban — ismét műsorra tűzik a „Kopár sziget” és az Onibaba”, a „Tizenkét düh ember”, az „Ilyen hosszt távoliét”, a „Vadászjelenetfí Alsó-Ba- jorországban” című filmeket és a „Júlia és a szellemek” című Fellini-filmet. Ezek mellett külön retrospektív, egy-egy neves filmrendező munkásságát, illetve filmtörténeti korszak legjelesebb filmjeit bemutató válogatott sorozatot állítanak össze a stúdiómozik részére. A tyukodi kosarasok — Már a tavalyi pályázatra is beadtuk ezt a dolgozatot, de sajnos, későn: pár nappal a kitűzött határidő lejárta után... De nem is volt nagy baj. Egy újabb évünk volt a munkára — sokat javítgattunk, változtattunk rajta, és még gyűjtöttünk is hozzá anyagot. Talán épp ennek köszönhető, hogy most ilyen magasra értékelték. A megyei néprajzi-honismereti pályázat felnőtt tagozatának első díját kapta Vidák István és Nagy Mária dolgozata, a „Tyukodi kosarasok”. A Tyúkodon még ma is élő paraszti háziiparról, a gyékénykötőkről írták- pályamunkájukat. — Három éven át gyűjtöttük az anyagot ehhez a dolgozathoz. Nem kis fáradságba került, hiszen nem itt lakunk Szabolcs-Szatmárban: Gödöllőn élünk. Mégcsak nem is innen származott el egyikünk sem. De a kosárkötés a foglalkozásunk... — Talán mi vagyunk az országban a legfiatalabb kosarasok, de így igaz. „Szabadfoglalkozásúak” vagyunk tulajdonképpen — és mindketten „a népművészet ifjú mestere” címmel rendelkezünk. 1974-ben nyertük el ezt a címet, s azóta csak a kosárkötéssel foglalkozunk — no, meg igyekszünk minél több alkalmat találni, hogy terjeszthessük ezt a szép foglalatosságot. Főleg gyerekek között próbáljuk meghonosítani: több évig vezettünk például szakkört a Csepeli Munkásotthonban... A rokonszenves pár csak annyit tudott a távoli kis faluról, Tyúkodról: itt még a gyakorlatban is láthatnak kosárkötést, gyékényvágást, és a házaknál még jó pár gyékénytárgyat használnak. Elutaztak hát Tyúkodra, és egy-egy hétig maradtak alkalomadtán. Fényképek, rajzok születtek, sorakoztak az öreg mesterek által elmondottak a jegyzetfüzetben. Legszívesebben a hetvenhat éves Kiss Károly bácsinál időztek, aki őket a szívébe fogadta, s minden segítséget megadott munkájukhoz. — Feltétlenül meg kellett születnie ennek a dolgozatnak, hiszen pár év múlva már késő lehet. Mindössze hatan kötnek már gyékényt Tyúkodon. Mindannyian öregek... — mondták a pályázati díjak átadásán az ifjú népművészek. — Ugyanígy van például a vesszőfonás is. Most Tokajban vagyunk a Népművelési Intézet alkotóházában, és a tiszaladányi vesszőfonást tanulmányozzuk. Kérésünkre Csika András bácsi elkészített vesszőből egy kocsikast. Huszonöt éve csinálta utoljára... (tgy) MIRE TÓ A FEKETERETEK? Gyógyital zöldségből, gyümölcsből Évi 80 ezer hektoliter kapacitású gyümölcs- és zöldséglevet gyártó üzem építését kezdték meg a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban. A 72 millió forintos beruházást igénylő új létesítmény több vállalat összefogásával valósul meg, s élőreláthatóan a jövő év szeptemberében kezdi meg a termelést. A tervek szerint hétféle hazai és déligyümölcsből és négy zöldségféléből készült frissítő és gyógyital, megőrizve azok ízét, zamatát és beltar- -talmi értékét. A már ismert gyümölcsleveken kívül, melyek választékát ribizlivel, s szőlőlével bővítik, sárgarépából, feketeretekből, zellerből és sütni való tökből is gyártanak ivólevet. Ez utóbbiak lékinyerésének módját, tartósítását mér megoldották, sőt kedvező tapasztalatokat szereztek fogyasztásuk hatásáról is. Az aranysárga, rostos sütőtök levét elsősorban a gyermekeknek, a terhes anyáknak és az időseknek javasolják fogyasztásra, mert elősegíti a bélműködést és természetes vitaminokhoz juttatja a szervezetet. A feketeretekből készült különlegesség pedig az érhálózatot, tartja frissen, az A-vitaminban gazdag sárgarépa leve viszont a szemidegeket erősíti. Az ivólevek alapanyagát a hazai mezőgazdasági üzemek, háztáji gazdaságok állítják elő, a citrusfélékhez pedig a görögök adják a félkész terméket, cserében árut kapnak a magyar gyümölcslevékből. Payrits Árpád
