Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 6. Szakmai tájékoztató végzős diákoknak Téli szünet december 22-től SZTK-labor Az SZTK nyíregyházi városi rendelőintézetének laboratóriumában naponta több, mint ezer különféle vizsgálati anyagot dolgoznak fel. Faragó Istvánná és Hankovszki Klára „vallatja” a vért. A kémiai vizsgálatok nagy figyelmet, pontosságot kívánnak. Az orvos a leletek alapján már könnyebben választ ad a beteg kérdéseire. Tolvajok és öltözők Alig több mint két hét múlva, december 22-én kezdődik az általános és középiskolás diákok téli vakációja. Az új év első tanítási napja január másodika. Tavaszi szünet: április 5—13. A tanév menetrendje a továbbiakban: az általános iskolákban az utolsó tanítási nap június 3., a középiskolák I— III. osztályaiban június 10., az érettségizőknek május 13. Az írásbeli érettségik május 15-én kezdődnek, a tanévzáró ünnepélyeket pedig június 12—20. között tartják. Addig persze még jócskán akad iskolai tennivaló. Januárban a nyolcadikosok pályaválasztása, februárban pedig az érettségizők felvételi- vizsga-jelentkezése jelent igen felelősségteljes munkát. A nyolcadikos diákok jelentkezési lapját március 20-ig kell eljuttatni a középiskolákba. Több mint 130 szakma között választhatnak a diákok — nem számítva a gimnáziumi és sznlvlrózépistoUá továbbtanulást — érdemes ezekben a hetekben számot- vetniük a családoknak a sokrétű választékkal. Most csak ízelítőnek említünk meg budapesti diákoknak szánva néhány szakmatanulási lehetőséget. A költségvetési szervezetek házipénztári pénzkezeléséről: az általános szabályokról, az ezzel kapcsolatos feladatkörökről, vagyis: a készpénz kezeléséről, a bizonylatokról, letétekről, zárlatokról, az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartásáról, a munkabérfizetésről adott ki rendeletet a pénzügyminiszter. Az új előírásokat 1978 januárjától kell alkalmazni. Itt csupán egyik-másik pontját, leginkább közérdekű részleteit ismertetjük a rendeletnek. A házipénztárban levő, készpénz és az egyéb értékek megóvása érdekében a költségvetési szervezeteknek gondoskodniuk kell a házipénztár tűz és betörés elleni védelméről. A helyiség ablakait védőráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni. Ha a pénztárban időnként (például a befizetést megelőzően) nagyobb összegű készpénzt tartanak, a pénz őrzésére, a helyi körülményektől függően, éjjeliőröket is igénybe kell venni. Az A Mikulás már járt nálunk az este, amikor hazajöttem. Hatalmas csizmája nyomát és különböző méretű képmásait hagyva maga után a szoba minden részében, amerre csak néztem. Volt az asztalon, a televízión csakúgy, mint a szekrények tetején. A szőnyegről nem is beszélve, ahol csak lábujjhegyen lehetett közlekedni, ugyanis a család legkisebb tagja itt épített garázst a különböző színű és méretű csokoládéfigurákból. A csomagomat természetesen én is megkaptam, súlya és nagysága meggyőzött róla, hagy nálunk ebben az évben is gazdag Mikulás járt. Forgattam, bontogattam a szép, piros cellofánzacskót és közben egy nagyon régi kis Mikulás-történet jutott az eszembe. ★ A 30-as években történt, másodikos elemista voltam. Mikuláskor nem mentünk Lányok jelentkezését várják a bőrdíszműves, cipőfel- sőres/.-készítő, dísznövény- kertész, édesipari termékgyártó, fehérneműkészítő, fényező és mázoló, fonó, kesztyűs. kötő-hurkoló. látsze- rész, mű- és géphímző, növényolaj- és mosószergyártó szakmunkásképzők, valamint egész sor, kereskedelmi eladókat képző intézet. Húsz szakmában 200 forint ösztöndíj-kiegészítés emeli meg a 110—650 forintos juttatásokat. fiúknak különösen ajánlott a hegesztő, hengerész és forrasztár, kovács, öntő, gépi forgácsoló, ács-állványozó, útburkoló és -karbantartó szakma elsajátítása. E területeken több vállalat kínál társadalmi tanulmányi ösztöndíjat is a jelentkezőknek. 100—600 forintos ösztöndíjat kaphatnak az egészségügyi szakiskolákba jelentkezők is, tanulmányi és szociális helyzetüktől függően. A Fővárosi Pályaválasztási Intézet pontos címjegyzéket és minden iskolára vonatkozó részletes tudnivalót egybefoglaló kiadványa már elkészült, minden nyolcadikos osztályfőnöknek eljuttatják az iskolák. egyzáras páncélszekrény kulcsát a pénztáros, a kétzáro- sénak az egyik Kulcsát a pénztáros, a másikat az ellenőr, a háromzárasokénak a fő- és egyik mellékzárkulcsát az ellenőr kezeli. Hány személynek és milyen módon kell közreműködnie a pénz felvételénél, szállításánál és visszafizetésénél? A rendelet kimondja: egy személyt általában legfeljebb 20 000 forint készpénz felvételével és szállításával szabad csak megbízni. Az ezt meghaladó, de 200 ezer forintot el nem érő ösz- szegek átvételére és szállítására két személyt, ennél nagyobb összeg esetében pedig három személyt kell a pénzintézethez vagy a postahivatalhoz küldeni. Két vagy három személy esetében az egyik megbízott a pénztáros, a másik pedig a rendészet tagja vagy munkásőr legyen. A 20 000 forinton felüli ösz- szegeket lehetőleg gépkocsival kell szállítani és az ösz- szegnek a házipénztárban való elhelyezésénél a pénztári ellenőrnek is jelen kell lennie. iskolába, csak a rá következő nap. Emlékszem, cudar hideg volt. A szél úgy sodort magával bennünket, hogy a lábunk csak imitt-amott érte a földet. Elfújni csak azért nem tudott, mert akkora darab fát cipeltünk magunkkal, amilyet csak bírtunk. Az iskolát fűteni csak akkor tudta az öreg Bodnár bácsi, ha tűzre- valót vittünk neki. Fázósan, dideregve vártuk a tanító nénit, aki a faluból járt ki hozzánk a tanyasi iskolába. És hogy valamivel elüssük az időt, meg hogy dicsekedjünk is egymásnak, előszedtük az előző nap kapott Mikulás-ajándékot és mutogattuk egymásnak. Hogy ki mit kapott, már nem emlékszem rá, én egy kicsi darab krumplicukorral dicsekedtem, ami egy darabka újságpapírba volt csomagolva. Nagyon örültem neki, hiszen Tolvaj nyomait fedezték fel ez év nyarán a nyíregyházi kórház műszaki öltözőjében. P. Dezső keserűen tapasztalta, hogy öltöző- szekrényét valaki időnként felnyitotta és ilyenkor pénze mindig kevesebb maradt. Az öltöző- szekrényt fosztogató tolvajt, Molnár András sényői lakos személyében rövid időn belül megfogták. aki beismerte, hogy saját lakatkulcsával nyitotta ki az öltözőszekrényt és lopta meg munkatársát. A vizsgálat megállapította azt is. hogy a sok egyforma lakat alig nyújtott biztonságot az öltözőtolvaj ellen. Molnár Andrást a bíróság folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miat 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. ★ Hasonlóan az öltözőt választotta bűnös tervének megvalósításához Juhász László nyíregyházi lakos is. Ez év augusztus 25-én a reggeli órákban megjelent korábbi munkahelyén, a Nyíregyházi Konzervgyárban, majd amikor a helyzetet megfelelőnek tartotta, besurrant az üzemi öltözőbe és különböző ruhaneműket lopott el 400 forint értékben. A tolvajt működése közben tetten érték, az ellopott ruhaneműket a tulajdonosok visszakapták. Juhász László részletes elszámoltatása során fényt derült korábbi viselt dolgaira is. Juhász italozó ember volt, sokan voltak, akik semmit sem kaptak. Aztán a tanító nénink is megjött, aki minden reggel és este is 3 kilométert gyalogolt. Vékony lódenkabátját le sem vetette, csak állt sokáig a már jócskán duruzsoló kályha mellett. Egyébként árva lány volt, szüleim mondták, hogy apja a világháborúban maradt és az anyja, aki postás volt, öt gyermeket nevelt fel. Amikor egy kicsit felmelegedett és végigsétált a két padsor között, észrevette a kis papírcsomagokat. — Úgy látom, járt a Mikulás nálatok? — mondta kissé gyengén sikerült mosollyal. Aztán arról beszélt, hogy aki jó gyerek, szorgalmas és főleg jól tanul, azt a Mikulás meglátogatja és visz neki valamit. Majd még egyébről is beszélt, amikor az első pad- ban ülő Csordás Pisti — akiezért igen gyakran kényszerült munkahelyeit változtatni, mivel jelenléte többet ártott, mint használt. Ez év februárban a SZAÉV- nél dolgozott, munkaviszonya megszűnésekor azonban elfelejtette leadni a rábízott szerszámokat. A hétezer forint értékű szerszámot eladta, a vételárat pedig rövid időn belül elitta. Juhász jól értett a hazugsághoz is, amikor a pénz elfogyott, hiszékeny ismerőseit csapta be különböző kitalált mesékkel. Március 12-én L. Károly ismerősétől egy villany fúrógépet kért kölcsön azzal, hogy a Kelet Áruházban dolgozik és ott nincs ilyen fúró. A fúrót még aznap törzshelyén, a „Nyíri fészekben” eladta 1500 forintért, amely rövid időn belül a vendéglő kasszájába került. Két nappal később hasonló ürüggyel kereste fel másik ismerősét, aki a szakmunkásképző intézetnél dolgozott. C. Sándortól is egy villany fúrógépet kért kölcsön, amit még aznap a „Nyíri fészekben” ugyancsak 1500 forintért adott el. A fúróért kapott pénz sorsa hasonló lett az előbbiekhez. Az ügyészség három rendbeli sikkasztás bűntette. 2 rendbeli lopás vétsége miatt adott ki ellene vádiratot. Iszákos alkoholista kedvének megfékezése érdekében indítványozta kényszervonó kezelését. nek az apja szőlőpásztor volt, és vagy 4 kilométerről jár az iskolába — felállt az első padban. A tanító néni nem látta, mert háttal állt neki. Csak amikor megfordult, kérdezte meg: „Nos, Pisti csak nincs valami baj ?” — Az a baj tanító néni — mondta a gyerek reszkető szájjal —, hogy nálunk akkor miért nem járt a Mikulás? C send volt. Aztán, hogy a tanító nem szólt, mindnyájan egyszerre mondtuk: „Igen, igen, Pistiéknél miért nem járt, hiszen ő a legjobb tanuló az osztályban?” De a tanító néni még most sem szólt. Elővette a zsebkendőjét, megtörölte vele a Pisti szemét, majd a magáét, csak aztán mondta: „Hát persze, tudom már, ide adta a tiedet nekem! Hiszen ti olyan messze laktok, hogy oda ő nem tudott elmenni.” Aztán belenyúlt a táskájába, kivett három szem csizmacukrot és beletette a Pisti kezébe. Falcsik Ferenc A múlt héten sugárzott dokumentumfilmek közül két, különösen közérdekű hazai temaval foglalkozóról érdemes talán említést tenni. Az egyik. Hogy a liftt mennyi baj van — köny- nyed címe ellenére — nagyon is nehéz, elevenbe vágó kérdéssel, egy hasznos és egy gazdaságos találmány elfektetésével foglalkozott. (A téma egyébként újra és újra felmerül a sajtó hasábjain, a rádió és a televízió műsoraiban egyes, nem egyszer világra szóló találmányok több mint nehézkes hazai gyártása, bevezetése kapcsán, jeléül annak, hogy ebben a tekintetben mintha túlságosan lassan haladnánk előre...) Holló Ágnes (szerkesztő), Szegvári Katalin (riporter) és Vitézy László (rendezőoperatőr) dokumentumfilmje egyáltalán nem volt kíméletes az évekkel ezelőtti Bálint-Baumann-féle találmány, a lift legkorszerűbb elektronikus vezérlésű berendezése hazai gyártásának, s a szabadalom külföldi értékesítésének kézen- közön történt elsikkadásá- ról, mind a mi „biztosra menő” tőkés licencvásárlásunkat, mind a Licencia Külkereskedelmi Vállalatnak, a magyar szabadalom értékesítéséről való határozatlanságát illetően. A Bálint—Baumann-féle találmány előnyeiről, jelenleg legkorszerűbb voltáról a film feltehetően nemcsak a nézőket, hanem az illetékes műszaki szakembereket is meggyőzhette — hála a pat- rónusává szegődött lelkes szakértők érvelésének. A „tényfeltárás” azonban némileg féloldalas maradt, mert a dokumentumfilmA Rádiószínház Borút Trekman, a Ljubjanai Rádió és Televízió munkatársának vendégrendezésében (magyar társrendezője Cseres Miklós dr. volt) mutatta be Szasa Vuga szlovén író Éjféli ösvény című, kiváló hangjátékát. A múltat és a jelent ritmikusan váltogatva megelevenítő hangképekben egyre fokozódó feszültségben bontakozott ki egy második világháborús jugoszláv partizántragédia. Egy négyéves kisfiú ártatlan elszólása ( .......apukámnak szebb puskája van...”) a nácik kezére juttatta az apját, aki a partizánok futárszolgálatát vezette. A fasiszták a gyermek életéért kizsarolták az apából a vallomást a partizántalálkozóról, s ennek következtében 15 partizánt gyilkoltak meg bestiális kegyetlenséggel. Tizenhatodik áldozatként tartja számon az emlékezet az apát, aki felakasztotta magát a szörnyűségek láttán, mert nem bírta elviselni morális felelősségét. De a gyermeke életét megmentette. Árulónak ítéli-e a nép az apát ma, sok évvel a háború után? És hogyan vélekedik róla az időközben felnőtté érett fia, aki éjszakákon át bolyong az „éjféli ösvényen”, az egykori szörnyű tragédia színhelyén, a kínzó kérdésekre igazságos választ keresve? Az apa számtalan tanújelét adja hősiességének. A testi megből korántsem derült ki ugyanilyen világosan a szabadalom hazai alkalmazása körüli huzavona minden oka... László Ágnes szerkesztő, Márton József operatőr és Szűcs László dokumentumfilmje, a Nővérkék néhány portré érzékletes felvillantásán túl jószerivel nemigen nyújtott többet a téma szokványos megragadásánál, felületen maradó kidolgozásánál. Ki ne tudna az ápolónők, asszisztensek, altatónővérek, az „egészség- ügyi szakalkalmazottak” áldozatos, hivatástudattól fűtött, nagyobb társadalmi megbecsülést érdemlő munkájáról, a „nyújtott” műszakjaikról. vagy arról, hogy a szükséghez képest kevesen vannak? Ugyanígy arról, hogy munkájuk nem csupán „ágytálhordás”? A film mégis hasznos volt, több szempontból is figyelemre méltóan szolgálta a jó ügyet, a „nővérkék” munkájának nagyobb társadalmi elismertetését. Különösen kihangsúlyozták ezt az ő munkájukat legjobban ismerő és méltányló orvosok megnyilatkozásai. („Sok segédorvos megirigyelhetné egy-egy jól felkészült ápolónő tudását...” — így egy főorvosnő a pálya társadalmi rangjáról. Vagy a kecskeméti kórházi — ahol a felvételek készültek — főorvos javaslata: „Az ápolónői képzettséget szak- munkási szintre kellene emelni.”) Ebben az irányba mutattak a kecskeméti kórháznak a nővérek munka- feltételei és életkörülményei lehető javítására, lakásgondjaik megoldására tett intézkedései is. gyötrés, az embertelen kínzás nem törte meg, és sohasem is tudta volna megtörni. Az áldozatok sorsát is önként vállalta, tizenhatodikként. A túlélők őt is a fasiszták áldozatának tekintik, — legfeljebb nem szívesen beszélnek róla. A nép — megértve a legembertelenebb erkölcsi kényszert, úgy tetszik, erkölcsi felmentést adott neki. A fiú pedig tovább hurcolja a súlyos terhet: „...sem igazolni, sem elítélni nem tudlak, te boldogtalan, jóságos apám...” Talán ennyi is eléggé érzékelteti a hangjáték gondolati ívét, a mondanivaló mélyen humánus erkölcsi- ségét: a fiúnak is meg kell szabadulnia a múlt nyomasztó árnyaitól. A kísérteties hitelességgel megelevenített, legdöbbenetesebb múltbeli hangképekben Öze Lajos (Százados) és Balázs Péter (Johan) különösképpen kiválót alkottak a náci gyilkosok pontos karakteri- zálásával. Emlékezetes maradt még Tolnay Klári (Ev- génija) és Mádi Szabó Gábor (Klofutár) alakítása is. A Fiú szövege — belső monológok az éjjeli csavargásai során — bár merőben lírai volt a szinte doku- mentáris tárgyszerűségű többiekéhez képest. Juhász Jácint tolmácsolásában romantikusan túlfűtöttnek, a kelleténél némileg érzelmesebbnek hatott. Merkovszky Pál V. M. 1978. JANUÁR 1-TÖL Biztonságosabb pénzkezelés Dr. M. F. Fekszi Éva vérmintát vesz.
