Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. december 4. Városaink A zt mondják aki ritkábban lát egy várost, jobban a szemébe tűnik a változás, mint annak, aki ott él. A vendég hamarabb dicsér, s olyasmit is meglát, amit az itt lakó megszokásból esetleg észre sem vesz. Szerintem Nyíregyházán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton a 70-es években már nem érvényes ez az „örök igazság”. A Jósaváros kialakulását — évek óta szinte minden hónapra jut egy vagy több lakásátadás, üzletnyitás, intézményavatás — a megyeszékhely város- nyi új negyedének lakója is kénytelen észrevenni. Arról is, hogy mindig lehet látni bútorcipelő költözőt, hogy mégiscsak változtatják a házgyári lakások külsejét is, de arról is, hogy időről időre többen vannak az ABC-ben és az autóbuszon. És ez nem csak egy példa, mert a jövő évtől igen gyors fejlődés lesz a városközponti kiskörúton, majd az állomás környékén, ahol ezres nagyságrendben épülnek lakások, s nemsokkal azután a Keleti lakótelepen. De például Mátészalka városközpontja egyik hónapról a másikra annyit változik — új lakóházak, üzletek, várost átszelő főút —, hogy a helybelieknek is időbe tart megszokni. Mindezek mégíácáaK'"Kiragadott példák; a megyében azonban általánosságban igaz, hogy jelentős mértékben gyorsult meg a városiasodás folyamata. Városaink mellett 34 nagyközségünk jó része szintén nagyobb igényeknek felel meg, a közművesítés, lakásépítés eredményeinek fokozódásával jobb feltételeket teremt az ott lakóknak — bár a fejlődés nem mindenütt lehet olyan látványos mértékű, mint a megye egy-két központi helyén. A változásokra érzékenyen reagál a lakosság, elsősorban a fiatalabb korosztály, amely inkább munkahelyéhez közel kíván költözni, mintsem az ingázást vállalja’. A megye városainak iparosításával párhuzamosan megfigyelhető az emberek városba vándorlása is: míg a községek lakossága az elmúlt évtizedben 3 százalékkal csökkent, Nyíregyháza lélekszáma 28 százalékkal növekedett. A tendencia a 70-es években is folytatódik, azzal a különbséggel, hogy már nemcsak a megyeszékhely, hanem Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásárosnamény is jelentős vonzást gyakorol és lakossága fokozatosan, de számottevő mértékben nő. Gyakran meglepetéseket is eredményez a fejlődés. Még 1970-ben is — amikor Nyíregyháza városrendezési tervét a tanács elfogadta — a szakemberek az ezredfordulóra tervezték a százezer lakosú Nyíregyházát, amely azonban már 1980-ra eléri, illetve túlhaladja ezt a szintet. Most — újabb átdolgozások után — az ezredfordulóra már mintegy 140—150 ezer lakosú város településfejlesztési igényeivel, lehetőségeivel kell számolni. Nyíregyháza példája mutatja azt is, hogy hiába teljesítik túl megyeszékhelyünkön a lakás- és gyermekintézményépítési programokat, az igénylések sokkal nagyobb mértékben növekednek. Reprezentálja ezt a lakásépítés: 1971ben négyezer lakásigénylő volt Nyíregyházán (a különböző építési formákban). Azóta évenként átlagosan 1200 lakással gyarapodott a város, és most jóval több, mint hatezer igénylő van — tehát a helyzet a milliárdos nagyság- rendű építkezések ellenére nem javul. Ami tehát az egyik oldalról öröm — százezres nagyváros lett Nyíregyháza —, másik oldalról gondként jelentkezik, hiszen az itt élő lakosság ellátási szintje (lakás, gyermekintézmény, közmű, egészségügyi, kereskedelmi, kulturális és más területeken) nem tud kellő mértékben emelkedni. Mindebből különböző következtetéseket lehet levonni, aszerint, hogy kit mennyire érint: lakást vár-e, vagy rövi- debb sort az üzletekben, esetleg több kulturális rendezvényt. A városok irányába megindult egyfajta modern nép- vándorlás világjelenség. Nyíregyházán ez párosult azzal, hogy az új munkahelyek száma gyorsabban nőtt, mint a lakások, s az ezekhez kapcsolódó üzletek, intézmények száma. Amikor tehát megyénkben a városiasodásról beszélünk, nem elég a hozzá kapcsolódó gondokról szót ejtenünk, hanem arról a társadalmi összefogásról is szólni kell, amelynek révén közösen gyarapítjuk városainkat, s amelynek eredményeként például Nyíregyházát már az öt nagyváros után a hatodik-hetedik helyen tartják nyilván... Kindrusz Pál járási-városi rendőrkapitánnyal Nyíregyháza közbiztonságáról A Szerkesztőségünkhöz sok panasz érkezik w Nyíregyháza közbiztonságáról. Milyennek ítéli meg a helyzetet ön, a járásivárosi rendőrkapitányság vezetője? — A város és a járás területén a közrend és közbiztonság szilárd. Ezt támasztja alá, hogy az év első felében 157 bűncselekménynyel volt kevesebb, mint a tavalyi év első felében. Különösen jelentős, hogy az élet elleni, erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél van javulás. A Ez a szám sokat mond, de nyilván csak w a rendőrség tudomására jutott eseteket takarja. Egy cseppet sem nyugtatja meg viszont azt, akit egy utcasarkon leütnek, s a tettes kereket old. Nem gondolja, hogy több rendőr kellene az utcára? — ügy gondolom, hogy az állampolgárok az őket ért sérelmet ma már nem hallgatják el. Különösen azok az állampolgárok, akiket leütöttek, vagy a pénzüket elvették. Szerencsére az ilyen jellegű bűncselekmények nem gyakoriak. Ha elő is fordulnak, igyekszünk éppen az állampolgárok segítségével felderíteni, mivel ők tudnak a legbiztosabb személyleírást adni az elkövetőkről. — Az elmúlt hónapokban sajnos, előfordult ilyen bűncselekmény. De a fokozott ellenőrzés, járőrözés és portyaszolgálat alatt sikerült megbízható adatokat szerezni az elkövetőkre vonatkozóan, kellő bizonyítékok alapján előzetes letartóztatásba helyeztük Rácz Sándor nyíregyházi, büntetett előéletű lakost, akit rövidesen vádemelési javaslattal adunk át az ügyészségnek. Vannak időszakok, amikor több rendőr is elkelne, például fizetési napokon, nagyobb rendezvények alkalmával. Igyekszünk azonban a szolgálatot úgy vezényelni, hogy a legszükségesebb időben és helyen szolgáljanak a rendőr elvtársak. A ön szerint beváltották-e az előzetes re- w ményeket a segélykérő telefonok? — Az országban három városban van segélyhívó készülék, Nyíregyházán másodiknak állították be ezeket. 1977. háromnegyed évében 616 hívás történt. Ezekből egy pár esetet szeretnék megemlíteni. Családi ügyben 89, verekedés miatt 54, lopás miatt 37, baleset miatt 43, ittas személyhez 19, mentők hívására 26. garázdaság miatt 11, betöréses lopás miatt 3, tűzeset miatt 2, ittas vezetés észlelése miatt egy esetben kérték a segítséget. E számok is alátámasztják, hogy igen sokat segít a telefon a közrend, a közbiztonság szilárdításában. Előfordult sok esetben — szám szerint 329 esetben —, amikor a készüléken lévő gombot megnyomták és hívás nem történt, ügy ítélem meg, hogy ez felelőtlen szórakozás. — Ezek a készülékek kísérleti jellegűek. A cél, amiért létrehozták, hasznos és jó. Előfordult olyan is, hogy egyik-másik készülék nem üzemelt, mert elromlott. Azon vagyunk, hogy a hibákat mielőbb elhárítsuk. Tudomásom szerint most azon dolgoznak, hogy belső üzemeltetést kísérletezzenek ki, így a hibát a központban észlelik és el is tudják hárítani. Ez nagyban csökkentené a kiesési időt. A Azoktól, akik rászorultak már a telefon- v ra, több olyan panaszról is hallottunk már, hogy hiába hívják a rendőrséget, azzal utasítják el őket, hogy a rendőrség családi ügyekbe nem avatkozik. — Sajnos, az a tapasztalat, hogy egyes állampolgárok a családban történt nézeteltérést a rendőrséggel akarják elsimíttatni. Előfordulnak olyan bejelentések, hogy a „férjem, a fiam ittasan jött haza, tör, zúz a lakásban és megölik a család tagjait”. A bejelentéseket természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen nem tudható, hogy ténylegesen mi fog bekövetkezni. Az urh kiszáll a helyszínre és sok esetben megállapítja, hogy kisebb nézeteltérés volt a férj és feleség között, de nem indokolt rendőri beavatkozás, hiszen ilyen jelenségek egyes családoknál gyakoriak a fizetések alkalmával. Ilyen esetben természetesen a járőr kioktatja a feleket, hogy tartsák be a szocialista együttélés normáit és feleslegesen ne vegyék el az időt. Lehetséges, hogy más helyen tényleges beavatkozásra van szükség, mert veszélyes fenyegetés, szabálysértések, vagy garázdaság fordult elő és őrizetbe is kell venni a botrányt kezdeményezőt. Itt említem meg, hogy kilenc hónap alatt 39 esetben történt veszélyes fenyegetés miatt eljárás. Sajnos, sok esetben előfordul, hogy az urh-t csak azért hívják, hogy a veszekedő férjet megfélemlítsék, hogy „bevitetik a rendőrséggel”. A központi ügyelet több éves tapasztalat alapján szinte ki tudja szűrni, hogy hova kell rendőri segítség. Az általunk ismert rendbontókkal, illetve alkoholistákkal szemben elvonókezelést kezdeményezünk a városi tanács tisztiorvosánál. — En úgy ítélem meg, hogy a lakosság a rendőrségtől megkapja a segítséget, hiszen ezt mutatja az a nagyszámú hívás is, amiről már szót ejtettünk. De ha mégis előfordul, hogy azonnal nem tudnak kimenni a helyszínre, mert az urh-járőr intézkedésben van, úgy kérem, legyenek türelemmel és az intézkedés befejezése után a járőr a helyszínre megy. Az ügyeletes felírja a segélyhívó nevét, címét és a lehető leggyorsabban — fontossági sorrendben — küldi ki az urh-járőrt. Ha akad olyan állampolgár, aki nem kap segítséget — amit kétségbe vonok —, úgy az a 07-es telefonon kérje a kapitányság ügyeletes tisztjét ég adja elő sérelmét. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben a rendőrség hatáskörébe tartozik az ügy, úgy az intézkedés megtörténik. A Gyakran fordul-e a lakosság az önök w panaszirodájához? — A városi és járási rendőrkapitányságnak a korábbi években ismert panaszirodája megszűnt. Ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk a panaszokkal és bejelentésekkel. Elmondhatom, hogy éves szinten a kapitányságra, az őrsökre és a körzeti megbízottakhoz igen nagy számban érkeznek panaszok és bejelentések. — A kapitányságon hivatalos idő alatt az illetékes osztályok fogadják a feleket, míg hivatalos idő után az ügyeletes tiszt látja el a szolgálatot. Ugyanez a helyzet a nyíregyházi és tiszalöki rendőrőrsön, ahöl ügyeletes tiszthelyettesek vannak. Gyakorlatilag a lakosság éjjel-nappal fordulhat a rendőrséghez panaszainak elintézéséért. Természetesen van olyan, mint például az útlevél, erkölcsi bizonyítvány, személyi igazolvány kiadása, amiben a lakosság rendelkezésére állunk minden nap 8,30-tól 12 óráig. A bűnügyek — például lopás, garázdaság, betörés, testi sértés stb. — bejelentésére, mint említettem, éjjelnappal lehetőség van, de hasonlóan az állampolgárok rendelkezésére állnak a községekben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak, akik a panaszt felveszik és továbbítják a kapitányságra, vagy súlyosabb bűncselekmények esetén azonnal jelentést tesznek a központi ügyeletnek, ahol a szükséges intézkedést megteszik. A Ha nem titok, árulja el, hogyan szerve- w zik a közrend védelmét Nyíregyházán? — A város körzetekre van osztva és minden körzetben körzeti megbízott teljesít szolgálatot. A körzeti megbízottak saját magukat vezénylik szolgálatba a körzetben. Ugyanakkor minden váltásban szolgál egy urh-járőr gépkocsival az egész város területén A forgalmasabb napokon, például szerdán, szombaton, fizetéses napokon két urh- járőr teljesít szolgálatot. Ezen kívül gyalogos járőr is szolgál* meghatározott útirány szerint. ügy ítélem meg, hogy ez összességében megfelelő. Meghatározott időben az egész város területén közbiztonsági akciót tartunk, ugyanakkor sűrűn van közlekedési ellenőrzés. A A körzetekből melyiket tartja a legfer- w tőzöttebbnek? — Egyértelműen a vasútállomás környékét és a Kossuth teret. Az év első f elében az állomáson 52, a Kossuth téren 17 botrányos részegség miatt indítottunk eljárást, garázdaság 4—4 alkalommal fordult élő e két helyen, de itt van a legtöbbször gond a fiatalkorúak kiszolgálásával, a lerészegítéssei is. A Kolumbia környékén és a Búza téren is gyakoriak a részeg emberek, s ezek az esetek nyilvánvalóan összefüggenek a mértéktelen italozás lehetőségével. A Nem említette a Guszev-telepet, pedig a ^ lapunkban megjelenő bűnügyek szereplői közül soknak itt van az állandó lakóhelye. — Ez a lakótelep sem fertőzöttebb a város egyéb területeinél. Itt is az ittasság miatt akadt a legtöbb dolgunk, de sokat remélünk attól az intézkedéstől, hogy a cukrászdában nem árusítanak szeszes italt. Ami a bűnügyek szereplőit illeti: nyilván nem a lakóhelyen elkövetett bűncselekményekről van szó. A korábbi években itt is több volt a közrendet sértő bűncselekmény, ezért átszerveztük a szolgálatot. Urh-t küldünk, de járőrökkel is ott vagyunk például a ruhagyári műszakváltáskor. Ez megnyugtató az este 10-ig dolgozó lányoknak, asszonyoknak. A Akár külön téma is lehetne a Jósaváros. w Az itt lakók arról panaszkodnak a legtöbbet, hogy csak elvétve fordul meg arra rendőr, pedig a sok sötét átjáró,_ a nem praktikus és nem is szép beton térelválasztó, a magas házak alagsorai, tetőátjárói jó búvóhelyül szolgálhatnak a huligánoknak. Tudna-e valamilyen megnyugtató választ adni? Mit tehetnek, hová fordulhatnak azok, akik nem kapják meg a segítséget? — A Jósavárosban is van körzeti megbízott Tény, hogy ez a környék egy most kialakuló lakókörzet, amely rövid idő alatt vált több ezres lélekszámú városrésszé. Sajnos, e heterogén összetételű városrészben több esetben fordult elő, hogy a pincékban, vagy pincefolyosókon tárolt személyi dolgokat főleg fiatalkorú gyermekek elviszik. Az építkezés is elég sok gondot és rendetlenséget okoz, különösen vagyonvédelmi szempontból, de ez egy ilyen új városrész kialakulásának velejárója; Úgy ítélem meg, hogy a jósavárosi terület sem fertőzöttebb közrend, közbiztonság szempontjából, mint a déli, vagy északi terület. A Nem a közbiztonsághoz tartozik, de a jósavárosi lakók között gyakori beszédtéma, hogy az építkezések befejezése után sok ezer forint értékű, még használható anyag marad a helyszínen. Tesz-e ez ellen valamit a rendőrség? — Igen. A körzeti megbízott, de az urh- járőrök és gyalogosan járőrszolgálatot teljesítő rendőrök is jelzik ezeket, s mi levélben szólítjuk fel a vállalatokat feladataikra. Erre sajnos, elég gyakran sor kerül, mint ahogy arra is nekünk kell sokszor felhívni a figyelmet, hogy kivilágítatlanul hagyják éjszakára az építési területet, ráadásul még az éjjeliőr is alszik. 9 Hogyan reagálnak erre a vállalatok? — A legtöbb levélre köszönő válasz érkezik. Sajnos, arról nem vagyok meggyőződve, hogy intézkednek is a vagyonvédelem jobb megszervezésére. £ Érkezik-e panasz a rendőrök intézkedéseire? — Örömmel mondhatom, hogy alig. Pontos statisztikánk van erről, miszerint 1974- ben 8, 1975-ben 5, tavaly 1, az idén egyetlen egy panaszt sem kaptunk szakszerűtlen, vagy kultúrálatlan intézkedés miatt. Kaptam viszont például olyan köszönetét, amelyben az igazoltató rendőr magatartását dicsérték. A férfi leírta, hogy amikor a rendőr befejezte az igazoltatást és visszaadta a jogosítványt, udvariasan felhívta a figyelmét, hogy két hónap múlva lejár az orvosija, nehogy megfeledkezzen róla. A Ismereteim szerint az utóbbi években w gyakran előfordult hivatalos személy elleni erőszak. Véleménye szerint mi ennek az oka? — Egyértelműen az ital. A részeg nem ismeri el amit elkövetett, nem hajlandó igazolni magát, s az agresszívebb hajlamúak ütnek is. Szerencsére nem olyan magas ez a szám, a hivatalos személy elleni erőszak ugyanis nem csak a rendőrök elleni erőszakot jelenti. A legtöbb esetben az egyedül intézkedő rendőrt támadják meg. Ha ketten vannak, még a részeg is jobban meggondolja a dolgot. A Az esetek többségében italboltokban, ” szórakozóhelyeken támadják meg a rendőrt, ahol sokan vannak. Mégis ritkán fordul elő, hogy valaki a rendőr segítségére lenne. Ön szerint miért van ez így? — Sajnos, az állampolgárok többsége valóban passzív, a segítők a vasutasok, a taxisofőrök és a buszsofőrök. Ügy vélem, ennek az az oka, hogy az emberek többsége nem tudja, hogy ha segít a garázda megfékezésében, ha a rendőr segítségére siet, ő is hivatalos személlyé válik, mi jogvédelemben részesítjük. £ Terveznek-e valamilyen változtatást ^ azért, hogy még jobb legyen a megye- székhely közbiztonsága? — Most azon dolgozunk, hogy — a körzeti megbízotti rendszerhez hasonlóan — a városban több járőrkörzetet hozunk létre és egy körzetben mindig ugyanaz a rendőr teljesítsen szolgálatot. Ez elősegítené, hogy a járőr és a lakosság jobban megismerjék egymást, kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a közrend és a közbiztonság további szilárdítása érdekében. Ezt a rendszert a jövő év március végéig fokozatosan kívánjuk megszervezni Nyíregyháza területén. Köszönöm az interjút. Balogh József
