Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
1977. december 31. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Lakóbizottságok □ bölcsődei, óvodai és napközis felvételek elbírálásáról, az üzletek nyitvatartási idejéről, a társadalmi tulajdon védelméről, a parkosítás, a környezetvédelem kérdéseiről, a házfelügyelők tevékenységéről, a lakók érdekeiről és még hosszan sorolhatnánk, milyen területen kérdezhetnék meg alakó- és utcabizottságok képviselőit az állampolgárokat érintő ügyekben. A fővárosban 1948 óta működnek, megyénkben csak mostanában alakultak meg a lakó- bizottságok. Nyíregyházán 1974-ben 116 lakóbizottságot szerveztek 588 taggal. Kisvárdán ugyancsak ennek az évnek a végén jött létre 2 lakóbizottság, Mátészalkán 1975-ben, Nyírbátorban pedig 1977-ben hívták életre az ország más helyein már jól bevált érdekképviseleti szerveket. A megyében azonban még gyermekcipőben jár ez a mozgalom. A Hazafias Népfront és a tanács, mint házigazda, nagy reményekre jogosító tervekkel indította a lakóbizottságokat. Még külön bizottságot is létrehozott ezek tevékenységének összehangolására. A lakóbizottságok egy részénél nem volt elég körültekintő a tagok kiválasztása. Nyíregyházán is több olyan bizottság van, melynek sok társadalmi munkát végző, nagyon elfoglalt emberek a tagjai. Talán arra is gondoltak, hogy a más területen elért eredményeik „fémjelzik” majd az alakuló új bizottságot. Ám előfordult olyan eset is, hogy Valaki csak fél év múlva tudta meg, hogy lakóbizottsági taggá választották, holott mindezekről a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkársága együttes irányelve gondosan intézkedett: elsősorban a körzetben élő nyugdíjasokat, gyermekgondozási szabadságon lévő kismamákat, közülük is a mozgalmi tapasztalattal rendelkező embereket kell felkérni. A lakóbizottságok feladata: kapcsolatot tartani a választópolgárok, a tanácsi szervek, a tanácstag és a népfront körzeti bizottságai között. A pártszervek is azon fáradoznak, hogy szélesítsék a helyi tanácsok és a lakosság kapcsolatát. Ehhez viszont be kellene vonni a lakóközösség képviselőit (a lakóbizottság tagjait), a tanácsi rendeletek megalkotásába, ki kellene kérni véleményüket a lakosokat érintő kérdésekben. Az elképzelésekből eddig azonban keveset sikerült megvalósítani. Nyíregyházán a lakóbizottságok egy- harmada működik úgy, ahogyan lehetne. D Hazafias Népfront megyei bizottsága most összegezi a lakóbizottságok tevékenységeinek tapasztalatait. Társadalmi tevékenységük szélesítése és az aktívabb mozgalmi munka érdekében az eddigi tapasztalatokat hasznosítják és 1978 tavaszán újjáválasztják a lakóbizottságokat. Az a cél, hogy ez a társadalmi érdek- képviseleti szerv betöltse az összekötő kapocs szerepét a tanács, a népfront, a tanácstag és a választópolgárok között. így a néhány éve indult, de még lassan éledő mozgalom kihasználhatja a közéleti demokrácia nyújtotta lehetőségeket. Mindannyiunk, a lakosok érdekében. Tóth Kornélia KOMBÁJNJAVlTÁS. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság ilonatanyai üzemének gépműhelyében a November 7. Szocialista Brigád tagjai megkezdték az NDK-kombájnok javítását. A hétfős csapat télen a műhelyben dolgozik, s azokat a gépeket javítja, amellyel nyáron az aratási munkákat végzik. (Elek Emil felvétele) Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja a legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig még kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Zámbori Istvánné, a nyíregyházi gumigyár Várnai Zseni Szocialista Brigádjának vezetője. Tizenkét tagú brigádunk 1973-ban alakult. Munkánkat a kerékpártömlő minőAki válaszol: ZÁMBORI ISTVÁNNÉ szocialista brigádvezető NYÍREGYHÁZI VASUTASOK Á győztes csomópont A MÁV Debreceni Igazgatóságához öt vasúti csomópont tartozik: a püspökladányi, a debreceni, a nyíregyházi, a záhonyi és a mátészalkai. Csatlakozva a Csepel Műveknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyéhez, a nyíregyházi csomópont lett az első. Kelet-Magyarországnak e térségében több ezer vasutas, szocialista brigád dolgozott azért, hogy elnyerjék a vörös zászlót és a vele járó 60 ezer forintot. Ez a nyíregyháziaknak sikerült. Az ünnepség már lezajlott, melyet december 30-án a nyíregyházi állomás termében tartottak. Buczkó Ferenc állomásfőnök, Görbedi Lajos szertárfőnök és Halász Ferenc vontatási főnök vették át az okleveleket a három főnökség dolgozóinak nevében. Tonnák és emberek Igaz, a 60 ezer forintból nem sok jut egy-egy főnökségnek. Még kevesebb azoknak, akik a legtöbbet tették, hogy dobogóra kerüljenek. Valójában mégsem elsősorban a pénz adta a nemes vetélkedő rangját. Nehéz volna túlértékelni a szocialista munkaversenyben győztes nyíregyháziak helytállását. Illik szólni arról, ügyeltek rá: ne váljék sablonossá a szocialista munkaverseny. A vállalások teljesítését rendszeresen értékelték. Ébren tartották több mint 2300 nyíregyházi vasutas figyelmét, szorgalmát. Munkájuk, vállalásaik pontos teljesítése segítette győzelemre Nyíregyházát. Tizenegy hónap átlagában a villamos és Diesel-moz- donypark rendszeresen túlteljesítette tervét. Ez millió tonnákban fejezhető csak ki. Több árut, gyorsabban szállítottak Záhonyba, s onnan az ország belsejébe, amellyel hozzájárultak, hogy a gyárak, üzemek, vállalatok vérkeringése biztonságos, megalapozott legyen. Karbantartás két műszakban Mozdonyvezetők százai álltak helyt ezért éjszaka, nappal. A 11 hónap alatt mindössze 8 jelentéktelenebb tárgyi baleset történt. Ez rendkívül jó arány, ha azt is tudjuk, hogy ez többezer (!) szerelvény összeállításánál fordult elő. Tavaly 21 üzemi balesetük volt. 1036 munkanap esett ki a termelésből. Idén a fokozott figyelem, az egymással való törődés, a rendszabályok megtartásának eredményeként jelentősen csökkent a balesetek száma. A kiesett munkanap pedig még az ötszázat sem érte el. Kétszázalékos önköltségcsökkentést vállaltak. Ez 2 millió 100 ezer forint értéket jelent. Túlteljesítették. Csaknem 8 és fél millió forinttal csökkentették az önköltséget. Nem mellékes, hogy kétmillió az energiából, több mint 3 és fél millió az üzemanyagból származik. Ez a 280 mozdony- vezetőt dicséri. Kiváló volt a villamos és Diesel-mozdonyok műszaki állapota. Átlagban az üzemképességük 91,4 százalékos volt. Az országos átlagnál csaknem 7 százalékkal jobb! Ez volt a karbantartók munkájának a hozzájárulása a verseny sikeréhez. Kettős műszakot vezettek be a gépek karbantartásánál, javításánál. A nyíregyházi mozdonyok töltötték a legtöbb időt a forgalomban, ezek voltak leghosz- szabb ideig a pályán. Egy mozdony 3 napos vizsgálatát 2 napra szorították. A kocsijavító műhely dolgozói 1530 személy és 4239 tehervagont javítottak meg. S mindezt a tervezett 27 100 normaóra helyett 25 530 normaóra alatt végezték el. így kerülhettek korábban forgalomba vagonok százai, járulhattak hozzá az őszi csúcs- forgalom sikeréhez. Erre az időszakra esett 34 mozdonyvezető és fűtő átképzése. Azoké, akik korábban gőzmozdonyokon teljesítettek szolgálatot. Érdekükben összefogtak a szakszolgálati főnökségek, a pártszervezetek. A legkiválóbb kommunista szakemberek, mérnökök, technikusok oktatták őket, hogy a fejlettebb technikát elsajátítsák, s helytálljanak a villamos és Dieselmozdonyokon is. A szocialista munkaverseny teljesítésében az élbolyt a 31 szocialista brigád képezte. Segítség Záhonynak Nyíregyházi vasutasok segít-ttek Záhonyban az átrakásban, amikor arra nagy szükség volt. Brigádok alakultak. A párttitkár, az szb- titkár, a műhelyfőnök vagy a vontatási főnökség helyettese éppen úgy cipelte a cementet, mint a többiek. Egy- egy napot áldoztak szabad idejükből. Több mint 5 ezer munkaórát teljesítettek, 71 ezer forint értéket termeltek. Párttagok és pártonm- vüliek százai dolgoztak együtt a sikerért. sítő csomagoló részlegben végezzük. Tizenegy nő és csak egy fiú dolgozik velünk: „csapatunkban” szinte minden korosztály megtalálható, a 17 éves alig felnőttől, a nyugdíj felé baktató nagymamáig. Noha az itt töltött és a megélt évek szerint igencsak széles skálán mozgunk, generációs ellentétekről nem beszélhetünk. Ez persze nem valami felhőtlen együttélést jelent, de arra nagyon vigyázunk, hogy az esetleges ellentétek békésen, sérülésmentesen intéződjenek el. Legnagyobb eltérés talán a szorgalomban tapasztalható, — az idősebbek javára. Másutt, más brigádokban az idősebbekkel is akad baj, azonban mi szerencsések vagyunk: indokolatlan távoliét, mondvacsinált betegség, tenges-lengés nálunk nincs. Valaha persze nálunk is előfordult ilyesmi. Meggyőződésünk azonban, hogy jó szóval és példamutatással sokmindent el lehet érni, akin pedig ez sem fog, attól meg kell válni. A „lehetne jobban”-hoz ez is egy lépés, hogy többet és jobbat termeljünk, fegyelmezett emberek kellenek. Annál inkább fontos a példa- mutatás, mert úgy vesszük észre: a hányavetiek száma nő, az erejük megfeszítésével dolgozók energiája pedig csökken. Tervünket 101 százalékra teljesítjük, a lemaradás veszélye egyszer sem fenyegetett bennünket. Azonban, ha a gyártással foglalkozók anyagellátása egyenletesebb lenne, ha a nyersanyag minősége kifogástalan volna, többet is elérhetnénk. Néha megesik, hogy elfogy a munka: ilyenkor választhatunk, vagy hazamegyünk, vggy minimális órabérért bennt maradunk. Nem szükséges megindokolni, hogy miért nincs ez így jól... Jobban dolgozhatnánk akkor is, ha megkapnánk az 1972 óta ígért bélyegző csomagológépet. Ugyanis a most használt vasbélyegzőkkel fárasztó és szaporát- lan a munka. 1968 óta egyetlen új gépet kaptunk csak. Ez az egy gép — kézzelfogható bizonyíték a gépesítés mellett —, több ember munkáját tette fölöslegessé. Gép kell tehát és több lesz a munkáskéz! Már szó esett arról, hogy szinte csak nő dolgozik ebben a brigádban. A munkánkat hátráltató szubjektív okok is ebből fakadnak: hiába kezdődik reggel hatkor a műszak, ha akkor még nincs hova tenni a gyerekeket, mert nincs nyitva a bölcsőde és az óvoda. Végül — örömeinkről szólva —, szeretném elmondani, hogy van egy „pótgyerekünk”, egy 1" éves árva kisfiú. Öt pártfogoljuk, ajándékozzuk meg, visszük minden évben' üdülni. Családosak vagyunk mindnyájan: ezért ez a mi társadalmi munkánk. F. K. MjJ Ikéstem a munkából. Jjj Belépek a műhelybe, hát éppen a főnök jön szembe, Haszan Mehtijevics. Zavaromban elpirultam. — Hm, hm — köszörülte komoran a torkát Haszan Mehtijevics, aztán jeges hangon megszólalt: — Szép kis munkaerő, mondhatom. sen és oktatón. szavainak . időnként széles mozdulatokkal adott nagyobb nyomaté- kot. Hol csöndesre fogta hangját, hol meg úgy dübör- gött, akár a hegyi patak. Utalt egy bizonyos értekezlet bizonyos előadásának bizonyos kitételére, idézte egy bizonyos tekintélyes újság bizoszosra sikerülhetett, mert Haszan Mehtijevics azt mondta: — Látom, hogy furdal a lelkiismeret a ballépésed miatt. Jegyezd meg, hogy tíz perc a termelésben nagy dolog. Tíz perc alatt műhelyünk például kétszáz munkadarabot készít, gyárunk pedig. .. Majd a föld alá süllyedtem szégyenemben. — Hány óra? — Nyolc óra múlt tíz perccel — feleltem csöndesen. —Es hánykor kezdődik a műszak? — Nyolckor — suttogtam még halkabban, szememet bűnbánóan lesütve. — Látom, nem vagy fajankó. Jól tudod, hogy létezik a világon munkafegyelem, amely mindenkire egyformán kötelező. Rendnek kell lenni. Minden perccel takarékoskodni kell... Haszan Mehtijevicsből ömlött a szó. Hosszasan fejtegette a percek fontosságát. Meggyőzően és szívélyesen, heve. nyos cikkének hosszú és okos mondatait, hivatkozott egy bizonyos brosúrára, amelyben arról esik szó, milyen kárt okoznak a termelésnek egyes lelkiismeretlen dolgozók. Már egészen elzsibbadt a lábam. Irigykedve néztem a gépük fölé hajló szakikat. Az enyém is ott állt két lépésnyire, fémesen csillogva, mozdulatlanul. Ereztem, hogy kiszáll belőlem minden erő. A szemem előtt elsötétült a világ. A főnök atyáskodó váll- veregetése térített magamhoz. — No, világos minden? Mosolyfélét erőltettem az arcomra. Nyilván igen gyáAzt hittem, rögtön elájulok. — Vésd jól az eszedbe, hogy becsülni kell minden másodpercet! A mikor befejezte, rogya- yÁj dozó térddel kullogtam a géphez. Ebben a pillanatban megszólalt az üzemi rádió: — Elvtársak, ebédszünet. Most hallgassák meg Haszan Mehtijevics Kalanta- rov előadását a „Legfőbb kincsünk az idő" című sorozatból. Elvesztettem az eszméletemet. Fordította: \ Zahemszky László
