Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 31. HOZZÁSZÓLÁS Hogy értékesebb legyen a szabolcsi alma NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL olvastam Szalay Sándor akadémikusnak a Kelet-Magyarország 1977. november 13-i számában megjelent cikkét, amelyben megállapítást nyert, hogy az alma megóvása több, mint évtizedes feladat és addig még óhatatlanul sok alma fog megromlani. A fenti megállapítással egyetértek, de az alma úgynevezett romlását, eltarthatóságát, értékesítési lehetőségét számtalan tényező befolyásolja. Az idézett megállapításból egyértelműen adódik a feladat, hogy addig is keresnünk keli azokat a lehetőségeket, amelyek legalábbis rész- megoldást jelentenek. Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt években a háztáji és kisegítő gazdaságban több mint 10 ezer vagon alma termett, amely a megye almatermésének egyharmadát, az ország kisüzemi almatermésének pedig a felét jelenti. A fogyasztási szövetkezetek, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok közel 40 ezer kistermelővel állnak szerződéses kapcsolatban. Az elmúlt években a tendencia napjainkban is jellemző. A telepítők többsége ma sem végezteti talajvizsgálatot a gyümölcsfák ültetése előtt, nem használják ki azt a lehetőséget, amely ilyenkor adódik, vagyis a talaj mélyebb rétegeiben ekkor tudjuk bejuttatni azokat a hiányzó tápanyagokat, amelyek később a gyümölcsös termőre fordulása után a gyümölcs számára nélkülözhetetlenek. Ez azért is fontos, mert a termő almáskertek talajfelszínének csak a felső 15—20 centiméterét szabad talaj művelésben részesíteni és a közvetlen trágyázás alkalmával csak ebbe a talajrétegbe tudjuk a trágyát bejuttatni. DR. SZALAY SÁNDOR AKADÉMIKUS megállapítása alapján „a régebben telepített gyümölcsösökben tovább fog növekedni az alma romlása, vesztesége, mivel az idős fák kimerítik a talaj tápanyagtartalmát. ” Ez a jelenség már napjainkban is megfigyelhető azokban a háztáji almatermő körzetekben (például Hodász, Fényeslitke), ahol az almáskerteket 35—40 évvel ezelőtt létesítették. A kiöregedett almafákon a gyümölcs apró, közepes nagyságú, kevésbé színeződik. A háztáji gazdaságokban is elterjedt a nagy adagú műtrágya használata, és nincsenek kihasználva a tápanyag-utánpótlás lehetőségei. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy felhasználatlan istállótrágya áll az udvaron, pedig az istállótrágya tartalmazza azoknak a tápanyagoknak a jelentős részét, amely az alma eltarthatóságát kedvezően befolyásolják. A szabolcsi almáskertek talajának egy részére jellemző, hogy mészben szegény, amelynek pótlása a kistermelőnek gondot okoz, mert szervezetten vásárolni az erre alkalmas anyagokat a megyében nem lehet. AZ EGYIK LEGTÖBB GONDOT a kisüzemi almatermelőknek a növényvédelem okozza. A kertek eltérő telepítési formája, rendszere, nagysága nem teszi lehetővé az egységes gépesítést. A nagyüzemi gépek a sűrűn telepített kertekben nem tudnak megfelelő munkát végezni. A permetezési fordulók esetenként túl hosszúak és nem teszik lehetővé az okszerű növényvédelem megvalósítását. Ez volt az egyik oka az ez évben előforduló viszonylag nagy mennyiségű fusicládiumfertőzésnek. Nem terjedt el a háztáji gazdaságban kellőképpen a lombtrágyázás, amely pótolná a mikrotápanyagokat. A megtermelt jó minőségű alma megóvása érdekében is több intézkedésre van szükség. A termesztési technológia, bármilyen szintre is emeljük, az alma minősége csak akkor védhető meg, ha az optimális időben szüreteljük le és tároljuk be. Ennek érdekében feltétlenül szükséges a meglévő hűtőházi kapacitást növelni. Karádi István A bőröndüzemben naponta 220 bőröndöt készítenek angol exportra. Képünkön: Péter István egy ügyes gép segítségével helyükre teszi a zárakat. Új üzemcsarnok Nagykállóban Variálható bőrönd exportra, pehelypaplan a boltokba Tovább bővül a Nagykállói ÁFÉSZ kereskedelmi és ipari tevékenysége 1978-ban. A szövetkezet egy év alatt 4 millió 150 ezer forintot költ új beruházásokra. Ebben az összegben benne van a köz- ponti»támogatás is. Bővül az üzlethálózat, korszerűbb lesz a kiszolgálás a szövetkezethez tartozó községekben. A régi, elavult paplanüzem mellé 750 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot építenek. Az új épületben tágas raktárak és szociális létesítmények is helyet kapnak. Az üzemcsarnok átadása után meggyorsul a termelés, több paplant gyártanak a nagykál- lóiak. A nem rég megnyitott böröndüzemben variálható bőröndöket készítenek angol megrendelőknek. 1977-ben 12 ezer darab bőröndöt szállítottak Angliába, 1978-ban százezer darabot akarnak szállítani. A magasra szabott tervet úgy tudják teljesíteni, hogy 1978 elején a bőröndüzemben áttérnek a kétmű- szakos termelésre. A szövetkezet a helyi tanáccsal közös beruházásba kezd 1978-ban. Nagykálló központi helyén építenek egy 450 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, amelynek emeleti részén 24 tanácsi ér- tékesítésű lakás lesz. Az áruházát és a lakásokat 1980-ban adják át rendeltetésüknek. Lassan javul a közétkeztetés. A következő év végéig elkezdik építeni a vendéglátó kombinátot. Az építkezés — a berendezéseken kívül — 18 millió forintba kerül. A kétszintes létesítmény földszintjén az étterem, az emeletén az eszpresszó kap helyet. A vendéglátó kombinát avatására szintén 1980-ban kerül sor. A régi, lebontásra kerülő étterem helyén és környékén parkot, valamint gépkocsiparkolót építenek. Biri községben 1978 tavaszán egy korszerűtlen vegyesboltot önkiszolgálóvá alakítanak át. A szövetkezet saját építőbrigádja Érpatakon átalakítja a húsboltot és az italboltot, az átalakított épületből mini ABC-áruház lesz. A boltok berendezéseinek korszerűsítésére is gondot fordítanak. Nem a világ végén vagyunk, hanem egy gazdag hagyományú községben, Barabáson. Múltat idézni, szilveszter táji mókázásokat papírra vetendő idős Kun Istvánná, Gerzsenyi Piroskát kértük meg. Mint a többi szegény, ő is szinte éhbérért járt valaha a hegyre, a szőlőbe dolgozni. Esténként pedig járta a mókázás, a dörzsölés, fonás, szövés, meg az egyéb ünnepi játék. Ilyenkor szilvesztertájt meg különösen volt rá idő. Néhány korabeli történés „a legkisebb kis Gerzse- nyi-lány ajkán” így él tovább: ÓÉV VÉGI DISZNÓÖLÉS és most már csak a fülére, meg a farkára vigyáztak, hogy az is áldozatul ne essék a torkosabb népeknek. Általában ez sem sikerült. ARANYVÍZ — Szilveszterkor, éjfélkor aztán futottunk a kúthoz. Húztuk ki az aranyvizet. De csak a közepéből lehetett meríteni, mert ott volt az igazi, az aranyvíz. Szilveszteri mókázások megolvadt ólmot vízbe öntik és a képződött alakból ki lehet olvasni mi lesz a mestersége a jövendőbelinek. Főleg falun dívik az a szokás, hogy aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, arról várhatja mátkáját, amerre a kakas néz. Van egy furcsa babona is, amit talán nagyon kevesen csináltak még. Ez úgy szól, hogy aki szilveszter éjjelén megfordítja a párnáját a feje alatt, álmában meglátja a jövendőbelijét. De ki alszik szilveszter éjjelén? Vagy talán ezért érdemes átaludni az ó- és új év küszöbét? AKI PÉNZT AD... Nagyon elterjedt az a „nézet”, aki pénzt ad újévkor, egész évben azt fogja csinálni. Vagy. Akit újévkor megvernek, mindennap kikap, az egész esztendőben. Van aki szegetlen kenyérrel nem indul neki az újévnek. A babona még azt is tartja, hogy aki szilveszter és újév között éjfélkor születik, abból nagy úr lesz. Ebben van valami. Ha nem is nagy úr, csak egyszerűen OTP- betétkönyvtulajdonos, hisz’ kis szerencsével húszezer forint ütheti a tejre éhes újszülött markát... CSAK ÓVATOSAN... „Talán nem is kell hinni a babonákban, hogy ezen az éjszakán régi kedvünkre eszméljünk, új reményeinkkel megismerkedjünk, hiszen az emberi élet oly rövidre van szabva, hogy minden esztendő, amelyet hátunk mögött hagyhatunk: csak vigasztalás lehet, hogy már nem tart oly hosszant a tennivaló. Csak a megszerelmesedéstől óvakodjunk ez éjszakán, mert ekkor nagy jelentősége van minden szerelemnek, egy esztendeig nyöghetjük hatalmát” — írta Krúdy a század második évtizedében. (sigér—sípos) — A disznófogók elvégezték munkájukat. A mázsás mangalica kiadta az utolsó csepp vérét meg a leheletét. Az állatot bőven beszórták szalmával. A segítséget megköszönni a gazda konyhába invitálta a disznófogó komákat, sógorokat. — Erre a pillanatra vártak a száraz torkú, vicces kedvű, jó szomszédok. A disznófogók alig tették be maguk mögött az ajtót, a szomszédok már ott is voltak a leszúrt állat mellett. Sarog- lyára gördítették, a szalmát ugyanúgy visszaigazították, mintha a disznó ott feküdne alatta. Felkapták a saroglyát disznóstul és már meg is húzódtak a szomszédos csűr mögött. — A paprikás, meleg bort elfogyasztva a disznófogók meg a hentes visszamentek, hogy folytassák dolgukat, meg hogy melegedjenek egy kicsit a perzselés tüzénél. A szalmát a disznó orránál és faránál meggyújtották. Villával igazgatták a tüzet, hogy egyformán fogjon. — Ám a turpisság kiderült. Hamarosan ráakadtak a „disznószöktetők” szószólójára. Elkezdődött az alkudozás. Tíz liter bor az ára a nyomravezetés- nek. A vásár hamar megköttetett. Ittak egyet, meg kacagtak egy jó nagyot Amerre a kakas néz... DERELYEFÖZÉS ~ Ilyenkor főztük a derelyét. Ennek az volt a titka, hogy a családnál összegyűlt lányok papírszeleten egy- egy derelyébe rejtették a jelenlévő fiúk nevét. A fövő vízből azután minden lány kikapott egy-egy derelyét. Azt tartották, akinek a nevét kihúzta, az lesz a férje. HÁNYAT RÖFFENT? A lányok, az eladósorban lévők éjfélkor a disznóól oldalát is megrugdosták. Az a mondás járta, hogy ahányat röffent a koca, annyi .év múlva megy férjhez a hajadon. ÓLOMÖNTÉS Szilveszter éjjele — a babona szerint — az ólomöntés ideje. Ilyenkor a Fodrászat, gépszerviz, virágbolt Bővítik a szolgáltatásokat Kisvárdán Bővíteni kell a szolgáltatások körét Kisvárdán — hangzott el a városi tanács vb ülésén a közelmúltban. — Ez annak ellenére is szükséges, hogy a legfontosabb ipari szolgáltató üzemek mellett ritka szakmájú kisiparosok is dolgoznak a városban: címfestő, vándoriparos, kendős, sőt tüzifafűrészelő. Tavaly a vállalatok és a szövetkezet 15, a kisiparosok II milli4 forint értékben végeztek Kisvárdán szolgáltatást. Sokszor késedelmesen, vagy nem megfelelő minőségben adják át a munkát — de erről ritkán, érkezik panasz a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályára. A minőségi kifogásokat a tanács rendszeres ellenőrzésekkel igyekszik megelőzni. 1976/77-ben valamennyi kisiparosnál tartottak árellenőrzést. Jónéhány helyen hiányzott az árvetés. A kötelezően előírt nyilvántartásokat sokan nem, vagy hiányosan vezették. Súlyosabb kihágás esetén szabálysértési eljárást indítottak a mulasztókkal szemben. Több alkalommal indultak kontárellenőrzésre is a városban. Három személy ellen tettek feljelentést, akik közül ketten később iparengedélyt váltottak. A termelésellátás-felügyeleti osztály a vas- és gépipari. a fodrász- és a ruházati szövetkezet állami felügyeletéről is gondoskodik. A vizsgálatok során igen nagy számú hiányosságot tártak fel. Sok helyen nem tartották meg a jogszabályokat és az alapszabályt. A tagokkal megállapodást nem kötöttek, sőt nem volt megoldva a belső ellenőrzés sem. E hiányosságok nagy részét a szövetkezetekben igyekeztek az eltelt hónapok alatt megszűntetni. A szolgáltatás bővítésére új egységeket helyeznek üzembe rövidesen Kisvárdán. A November 7. téren jövő év első felében kezdik építeni azt a 32 lakásos házat, melynek földszintjén órajavító, férfi- és női méretes szalon, kendős, gombhúzó, ha- risnya-szemfelszedő részleg sőt virágüzlet is helyet kap. Terv szerint egy év alatt készül el a létesítmény a Kis- várdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet kivitelezésében. Szintén egy emeletes épület földszintjén alakítják ki az ELEKTERFÉM Szövetkezet háztartási és elektromos kisgépjavító szervizét, a női ruházati méretes szalont, a cipő gyorsjavítót, a női, férfifodrászatot, a kozmetikát és az ABC-áruházat. Az új szolgáltató részlegek építését jövőre kezdik meg a Felszabadulási lakótelepen. (házi) Barát József, a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyárának esztergályosa százötven húshorgot készít egy műszak alatt a zalaegerszegi hűtőgyár részére. (GB) Megtámadta a rendőrt Farkas János 35 éves újkenézi segédmunkás már többször járt a bíróságon, mert nála a törvénytisztelettel baj van. Verekedős természete miatt már hosszabb időt töltött börtönben. Utoljára 4 évi szabadságvesztés letöltése után került újra szabadlábra, de mégsem tanulta meg becsülni a szabadságot. Dolgozott, de keresete folyékony táplálékra ment el, idült alkoholista lett. Farkas 1977. év november 20-án ittas állapotban meglátogatta Gergely Istvánná Aranyosapátiban lakó testvérét és vagyoni vita miatt összeszólalkoztak. A veszekedésből verés lett, Farkas 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott testvérének. A sógora, Gergely István látta, hogy több kettőnél, elszaladt a helyi körzeti megbízott rendőrhöz segítséget kérni. Amikor a rendőr megérkezett, Farkas már a szomszédban tartózkodott. A rendőr ide ment utána és igazolásra szólította fel, mert nem ismerte. Farkas az igazolást megtagadta és letegezte a rendőrt. Közölte vele a rendőr, hogy a történtek miatt előállítja, ezért Farkas a rendőr felé ütött. Dulakodott a rendőrrel, megfogta a nyakát és a hóna alá szorította, amikor onnan kiszabadult, a lábát kapta el, hogy a földre rántsa. Ezután a rendőr a jelenlévő civilek segítségét kérte, hogy a dühöngő verekedőt megfékezhesse. A civilek ezúttal nemcsak nézelődők maradtak, hanem segítették a rendőrt az intézkedésének befejezésében. Az ő segítségükkel sikerült Farkast megbilincselni és a rendőrségre vinni. Az erőszakoskodás miatt Farkas előzetes letartóztatásba került. A nyomozás lefolytatása után a Vásárosnaményi Járási Ügyészség a napokban emelt vádat hivatalos személy elleni erőszak büntette és testi sértés miatt. Az ügyészség a szigorított őrizet elrendelését is indítványozta. t>r. Koplányi Mihály járási vezető ügyész
