Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 1. Megyei elsők az ibrányiak Az egységes joggyakorlatért Beszélgetés dr. Kiss Lajossal, a jogászszövetség megyei szervezetének elnökével a z ibrányi Rákóczi Tsz tehenészetében az 1975- ös év a mélypontot jelentette. A 270 fejős tehéntől átlagban 1534 liter tejet fejtek egyenként. Rekordmélységet, 35 százalékot ért el a borjúelhullás. Az ijesztő statisztikai adatok sürgős intézkedésre késztették a szövetkezet vezetőségét. Megállapították a hibák legfőbb okait. Az elhanyagolt állategészségügyi és a rossz takarmányozási viszonyok már sok kérdésre választ adtak. Ezekhez járult az állat- tenyésztésben dolgozók laza munkafegyelme is. Jó helyen keresték az eredménytelenség okait. Az 1976- os év adatai már ezt támasztották alá. Az 1240 darab szarvasmarha-állományból 310 fejős tehenük átlagban 2905 liter tejet adott és a borjúelhullás nem érte el az 1 százalékot sem. Mi hozta a jó eredményeket? Az állattenyésztésben dolgozó szakemberek, az üzemi állatorvossal karöltve rendezték az állategészségügyet. A takarmányt az igényeknek megfelelően osztották el. Okos intézkedésekkel szilárdították meg a munkafegyelmet. Ez utóbbi probléma megoldását az állattenyésztők anyagi és erkölcsi megbecsülése jelentette, önállóságot kaptak a szakemberek, akiket anyagilag is érdekelt a jó irányú változás. így az 1977-es év végéhez közeledve örömmel adnak arról számot, hogy a tervezett 3 ezer literes fejési átlagot mintegy száz literrel már túlhaladták. Az árutermelés növekedésében megyei első helyezést értek el. Hozzátartozik a jó eredményekhez a tagság, a vezetés, és az állattenyésztésben dolgozók között, njeglévő szorosabb kapcsolat is. A tejtermelésben dolgozó fejők, gondozók, elletők, tejkezelő és segítője a telep vezetőjével és a főállattenyésztővel együtt 30 ezer forint jutalmat kaptak. Ignéczi József 27 tehén gondozója. Korosztály szerint csoportosították a kisbor jakat. Fekete Gusztáv tejkezelő, a tehenészetben dolgozó szocialista brigád vezetője. Egyszerűsítések a valutakiutalás rendjében 1978. január 1-től megváltoznak az európai tőkés országokba és Jugoszláviába irányuló turistautazásokra érvényes valutakiadási rend lebonyolítási szabályai. Ettől az időponttól kezdve az említett utazásokra a Magyar Nemzeti Bank a valutakiutalást a kiutazásokhoz egyébként is szükséges útlevélkérőlapon fogja engedélyezni. Az útlevélkérőlapot megfelelően kitöltve a valutaeladásra felhatalmazott OTP- fiókoknál illetve utazási irodáknál kell, valutaigénylés céljából benyújtani, amelyek azt — elbírálásra — a Magyar Nemzeti Bankhoz továbbítják, majd a Magyar Nemzeti Bank határozatával az igénylőnek (utazni szándékozónak) visszaküldik. A valutakiutalási engedéllyel ellátott útlevélkérőlappal lehet azután az eddigi gyakorlatnak megfelelően az IBUSZ utazási irodájához, illetve az útlevélhatósághoz fordulni. Könnyítést jelent az is, hogy az eddigi 30 nap helyett a valutakiutalási engedély keltétől számított egy éven belül lehet az útlevélkérőlapot az útlevélhatóságnál — a kiutazás engedélyezése céljából — felhasználni, s a turistautazásra érvényes útlevél alapján — a már említett valutakiszolgáltató helyeken, a kiútalt valutát — az eddigi 6 hónap helyett (az útlevél érvényességi idején belül) bármikor meg lehet vásárolni. . Kulturház Tiszateleken Ha némileg mérsékelt tempóban is, de folyik az építkezés a tiszateleki új művelődési háznál. Az épület, amely a megyei tanács és a nagyhalászi tanács közös erőfeszítése révén készül, a tervek szerint a jövő esztendőben már a település lakóinak rendelkezésére áll. Nagy szükség is van erre, hiszen a szétszórt tanyákból alakult, csaknem háromezres községben más szórakozási lehetőség nincsen, a fiataloknak elég messze kell eljárni, ha művelődni akarnak. Az iskola és az úttörősporttelep tőszomszédságában készülő létesítményt úgy tervezték, hogy a kiscsoportos foglalkozások számára is alkalmas legyen. A jogi kérdések a társadalom minden tagját érintik, ma már a mindennapi élet is igényel bizonyos jogi tájékozottságott. Mondhatjuk-e azt, hogy az emberek — legalább nagy vonalakban — ismerik a jogszabályokat? — kérdeztük dr. Kiss Lajostól, a megyei bíróság elnökhelyettesétől, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnökétől. — A jogi kérdésekkel kapcsolatban ma sokan vonnak párhuzamot a labdarúgással. Egy mérkőzésen is szinte minden szurkoló jobban tudja, hogyan kellett volna gólt rúgnia a középcsatárnak. Sokan „tudnak” jobb összeállítást a szövetségi kapitánynál. A jogi esetek is rengeteg érdeklődőt vonzanak, akiknek szakszerű vagy ösztönös, érzelmeken alapuló állásfoglalásaiban nincs hiány. Ám az életben előforduló konkrét esetek elemzése mást mutat: a családjogi perek magas száma, az állampolgárok által kezdeményezett alaptalan jogi követelések, a tanácsi szervek elképesztően magas ügyforgalma együttesen arra engednek következtetni, hogy az állampolgárok nem kellően ismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Éppen ezért fontos a megalapozott, közvetlen, helyi jogpropaganda, amelyet a tévében, rádióban elhangzó, sajtóban írt jogi felvilágosítás sem tesz feleslegessé. — Milyen részt vállal a jogpropagandából a jogászszövetség? — Elsősorban előadások tartásával segítünk. Ezek két fő csoportra oszthatók: a vállalati, szövetkezeti döntőbizottságok elnökei, tagjai, ülnökök előtt elhangzókra, amelyek olyanok tájékoztatására készülnek, akik az átlagosnál járatosabbak a jogszabályokban, azok nyelvezetében. Másrészt az állampolgárok számára felkérés alapján tartott jogi ismertetőkre, amelyeket egyszerűbben, közérthetőbben kell megfogalmazni. — Szabolcs-Szatmárnak nagy szüksége van több egyetemet végzett szakemberre, így jogászokra is. Tulajdonképpen hány jogász dolgozik ma megyénkben, és mennyire volna szükség? járásunkban és három városunkban, tehát nagy területen. Jelentős mértékben eltérő a bírósági, vállalati jogász munkája, az ügyvéd tevékenysége. Hogyan találnak közös témákat? — A megyei szervezetnek hat szakosztálya működik:, államigazgatási, büntetőjogi, polgári jogi, közlekedési, szövetkezeti és vállalati szakosztály. Ezekben az illető szakterületeknek megfelelő aktuális témákról tartunk előadásokat, vezetünk beszélgetéseket, továbbképzéseket. Közreműködnek szakosztályaink a jogszabálytervezetek megvitatásában is; több jó javaslatot is tettek. A szakosztályok munkáját a jövőben javítani kívánjuk, s ebben a fő cél, hogy egységes, törvényes, a jogpolitikai elveknek megfelelő legyen a gyakorlat. Helyi csoportok is működnek a mátészalkai, a kisvárdai, a fehérgyarmati és a vásáros- naményi járásokban, ahol összefogják és a szervezett munkába bekapcsolják a járások jogászait, vagy a jogászi munkakörökhöz kapcsolódó más — tanácsi, vagy gazdasági — dolgozókat. Az országos értékelésben is helyet kapott például a tartósan jól működő kisvárdai helyi csoport, amelynek tagjai a járási hivatal közreműködésével számos jogpropaganda-előadást tartottak a községekben, Kisvárdán pedig jogászfórumokat szerveztek a nagyobb vállalatoknál, ahol bírák, ügyészek, államigazgatási jogászok, ügyvédek válaszoltak a dolgozók kérdéseire. Hamarosan a nyírbátori járásban is megszervezzük a helyi csoportot, s megyei szinten is még gazdagabb kapcsolatokat kívánunk kialakítani a társadalmi szervekkel. Marik Sándor — Körülbelül 450 jogász dolgozik a megyében, a bíróságnál, ügyészségeknél, az államigazgatásban, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, illetve ügyvédként, öt éven belül több mint 200 új jogászra lenne szükség, mert jelenleg is mintegy 150 hiányzik és sokan vannak a nyugdíjkorhatár közelében, illetve már túlhaladták azt, de dolgoznak. A hiány évek óta problémát jelent és mutatja azt is, hogy megyénk jogászaira az átlagosnál is nagyobb teher hárul. Néhány éve több ösztöndíjszerződés és lakás, letelepedési segély, az egyetemmel kötött megyei szerződés járul hozzá, hogy a jogászhiány csökkenjék Sza- bolcs-Szatmárban. — Mi tehát ebben a közegben a jogászszövetség feladata? — A megye jogászainak kétharmada vesz részt társadalmi szövetségünk munkájában; tagságunk szélesebb körű is lehetne. Célunk, hogy a szövetség sajátos eszközeivel, a különböző területeken dolgozó jogászok összefogásával, a tagság bizalmát és támogatását élvezve, növekvő politikai felelősséggel, önállóbban és kezdeményezőbben végezze szervező, tudatformáló és szakmai érdekképviseleti munkáját. A szövetség megyei szervezetének tevékenységét nemrégiben a párt megyei végrehajtó bizottsága is értékelte, s megfogalmazta: a szövetség felelősséggel szervezi a jogászok szakmai, politikai felkészítését, közéleti tevékenységük alakítását. Segítséget nyújt az új jogszabályok elsajátításához, alkalmazásához, az egységes szemlélet formálásához. — Szabolcs-Szatmár jogászainak fele a megyeszékhelyen dolgozik, a többiek hét Szemtől szemben a választókkal Decemberben Baktalóránt- háza lakói is számonkérik a tanácstagoktól: mit végeztek az elmúlt egy év alatt, hogyan képviselték érdekeiket a legmagasabb helyi fórumokon. A község vezetői a következő napokban beszélik meg a tanácstagokkal a beszámolók „forgatókönyvét”. A kihirdetett napon ugyanis nemcsak a saját körzetüktől szólnak, hanem körképet adnak a községpolitikáról, ösz- szefüggésükben ismertetik az igényeket és a lehetőségeket, pillantást vetnek a jövő évi tervekbe is. A legrégibb utcán Magyar András pedagógus: — A Petőfi utca tanácstagja vagyok. Az én beszámolóm is két részből áll majd. Elmondom, hogy mit terveztünk erre az évre és mit valósítottunk meg. Ezt követően a körzetről lesz közvetlen beszélgetés. El kell mondanom, hogy a község egyik legrégibb utcája a miénk, s ez részben előny, mert minden a megszokott kerékvágásban halad, minden a helyére került. Úgynevezett létesítménygondunk nincs, emberi gondok, családi gondok előfordulnak. Több idős korú államplogár lakik a körzetemben, biztatást, különböző tanácsokat kapnak tőlem, adott esetben betöltőm a családtag szerepét is. — Hogyan készül a találkozásra választóival? — A beszámoló előtt végig kell járnom az utcát, szükséges felfrissíteni az emlékezetemet. írásos anyagot is előszedek, úgy készülök majd, mint egy órára. Az eredmények között említhetem az elintézett lakásügyet, egyik idős választómnak , a közbenjárásomra mérsékelték a községfejlesztési hozzájárulását. Közvetítésemmel az utca lakói kibékültek a tszszel, mert a csordát már nem itt terelik a legelőre, így megkezdődhetett a fásítás, a virágosítás. Nijíri Zoltánná varrónő a helyi ipari szövetkezetben. Mosolygós, alacsony asszony, szinte otthonosan mozog az utcában lakó huszonnégy családban, az „összetett” körzetben mindenkihez tud alkalmazkodni. A tanácsi dolgozók és a jegyzőkönyvek tanúsága szerint aktív résztvevője a tanácsüléseknek, nem emeli gépiesen szavazásra a kezét, kérdez, javasol, vitatkozik. 4 A tanács kasszája — A Szent István utca lakói többször a fejlesztés miatt is megkerestek. Egyebek között szükség lenne az utcánk kikövezésére, ehhez társadalmi munkát is felajánlottak. De a beszámolón meg kell majd értetnem az emberekkel : az útépítéshez pénz is kell, a tanács kasszája véges, az új út avatására csak 1980-ban kerülhet sor. — Jó híreket is tud majd mondani? — Feltétlenül. Kétmillió forintért ifjúsági ház építését kezdték el a községben, s ehhez pénzt is gyűjtöttek a tanácstagok. A mi utcánkban mindenki adott. Ki ötven forintot, ki háromszázat. Volt, akinek segítettem gyermeke elhelyezését a bölcsődében. Egyik választómnak kérvényt írtam, eredménnyel. A beszámolóig még összegzem: mi sikerült, mi nem. Javuló életkörülmények Bodnár Sándor nyugdíjas több mint negyed százada, a tanácsok megalakulása óta tanácstag. Jelenleg a Zöldfa utcát képviseli a tanácsban. Sok összeütközésnek volt részese, szervezésével, kétkezi munkájával sokat lendített a fejlődésen. Most elégedetten beszél, mint aki célhoz ért. — A körzetemhez tartozik az erdészet és az ipari szövetkezet. Mindkét helyen sokat javultak az élet- és munkakörülmények. A dolgozók, ha bajuk van, nem engem keresnek, hanem valamelyik munkahelyi vezetőjüket. N. L. Két év alatt megduplázták a tejtermelést Gondosan kezelt takarmánykazlak sorakoznak a telepen. (Hammel József felvételei) Családtag a tanácstag
