Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

1977. november 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Befizetések Kilenc lakótársa is alá­írta Kovács Istvánná Nyír­egyháza, Ungvár sétány 6. szám alatti olvasónk le­velét, mert egyetértettek azzal, amit szóvá tett. Azt irja. hogy ez év február 10-én költözött jelenlegi lakásába, és a gázdíjat csak októberben tudta ki­fizetni. No nem azért, mert nem akart fizetni, hanem egyszerűen nem is kérték tőle. Kovácséknak majdnem kellemetlenségük szár­mazott ebből, noha a gáz- szolgáltató vállalat felej­tette őket ki a nyilvántar­tásból. Meggyanúsították őket, hogy a gázt önké­nyesen kapcsolták be. Sze­rencsére elsimult a dolog, hiszen ilyenről szó sem volt. ,,Beigazolódott, hogy nem minden esetben a bérlő a hibás” — jegyezte meg levelében Kovácsné, ellenérvként egyik közel­múltban megjelent cik­künkre, amelyben az il­letékesek elmondták, hogy bizony sokan „elfelejte­nek” vagy nem akarnak fizetni. Szintén az Ungvár sé­tányról érkezett levélben olvastuk, hogy amióta a fűtési idény megkezdődött, fáznak a lakók. Rendszer­telen a fűtés, sokszor hi­degek, vagy csak éppen- hogy langyosak a radiáto­rok. Meleg víz is hol van, hol nincs, nem lehet rá mindig számítani. Reklamációjukra kijöt­tek ugyan a szakemberek, s az egyszeri ellenőrzés valóban azt mutatta, hogy nincs igazuk a lakóknak. „Nem is állapíthattak meg mást — jegyzik meg tár­gyilagosan a lakók — hi­szen délelőtt 11 órakor, amikor a mérést végezték, a lakók többsége nincs is otthon. így csak néhány lakást -tudtak ellenőrizni. Aki még netán otthon volt, s éppen főzött, vagy mosott, a lakásban a gőz­től, s a tűzhelyből felsza­baduló hőtől persze, hogy könnyen felszökött 23 fok­ra a hőmérő higanyszála. Különösen ha a nap is be­segített, vagy éppen kint is enyhe idő volt.” Nem gyanúsításnak szánják a lakók, de meg­említik, hogy éppen az el­lenőrzés napján kezdtek el fűteni rendesen, ami- koris két napig meleg volt, de mindig így kellene len­nie. A lakók igénye nem túl­zott, csak azt várják, hogy amiért fizettek, azt meg is kapják. Pontosabban fo­galmazva, a szolgáltató vállalatoknak is figyelem­be kellene venniük, ha ne­tán üzemzavar, vagy hő­elégtelenség miatt nem tudják a lakásokat az elő­írt módon fűteni, vagy nem tudnak meleg vizet juttatni az otthonokba, an­nak a díját se kérjék, vagy mérsékeljék a követelésü­ket. Ellenkező esetben jo­gosan érzik a lakók, hogy becsapták őket. S mindez azért is megszívlelendő, mert sokszor az ilyen bosszúságokból ered a fi­zetés megtagadása. Soltész Agnes TEJ — RENDELÉSRE? — Juliska néni, inkább kapjon be egy féldecit a má­sik üzletben, mert a mai tej­re nincs feliratkozva. (Kiss Ernő rajza) Községünkben a közel­múltban tej boltot nyitott a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. Feleségem a napok­ban egy liter tejet kért az eladótól. Tej helyett a kö­vetkező választ kapta: „Tejet csak annak adok, aki felirat­kozik.” Arra hivatkozott ugyanis, hogy a boltra rossz fényt vetne, ha a tejiparnak vissza kellene számlázni a tejet. Feleségem is feliratko­zott hát a listára, annál is inkább, mivel gyerekünk van, és a tejre mindenkép­pen szükség van. Nem ért­jük azonban, miért reklá­mozzák állandóan a tejet és tejtermékeket, ha csak előze­tes feliratkozással tudunk mégis hozzájutni — írja Máté József, Apagy, Kossuth út 160. sz. alatti levélírónk. SEGÍTETTEK A MEZŐGÉP Ady Endre Szocialista Brigádjának tag­jai társadalmi munkában csúszdát és lipityókát ké­szítettek a nyírszőlősi óvodá­soknak. Gyermekeink nagy örömmel vették birtokukba az új játékokat. Udvari „éle­tük” gazdagabb és tartalma­sabb lett. A magam és 120 kis óvodás nevében szeret­nék köszönetét mondani a brigád valamennyi tagjának figyelmességükért és mun­kájukért — írja levelében Urbin Istvánná vezető óvónő Nyírszőlősről. MEGCSŰFOLT köztisztaság Egy fél éve a szemetet úgy viszik el, hógy a kocsival a zöldterületen és a járdákon keresztülgázolnak, nem ve­szik figyelembe, hogy ott nincs kocsifeljáró az Északi körúton, a 20—30. számú há­zakig. Ézelőtt az út mentén végezték a dolgukat, és ek­kor nem is volt baj. Most pedig nemcsak a füvet ti­porják le, de itt-ott elpo- tyogtatják a szemetet is. Mi, akik itt élünk, szeretjük a rendet, a zöldövezetet, éppen ezért féltjük is. Kérjük, ne legyenek közömbösek a szép és a tisztaság iránt a köztisz­taságért felelős emberek sem — kérik a nyíregyházi Észa­ki körút lakói. SORBAN ALLAS Nyíregyházán, a déli ben­zinkúthoz mentem keverék­benzinért november 7-én. Kis- és nagymotorok, kerék­párosok kannával, és kocsik hosszú sora várakozott ben­zinért és keverékért. Nem is csoda, hiszen csak egyetlen ember kezelte a két kutat. Véleményem szerint nagyon sok gépkocsi-tulajdonos azért tankol főleg hét vége­ken és ünnepnapokon, mert ilyenkor van szabad ideje. Jó lenne, ha az ÁFOR ezeken a napokon lehetővé tenné, hogy két ember kezelje a kutakat — javasolja Szegedi Sándor nyíregyházi olvasónk. UTAZGAT A CENTRIFUGA Elromlott a centrifugám 1977. szeptember 7-én. A kisvárdai GELKA-szerviz szakembere kijött, megvizs­gálta, és bevitte a szervizbe. Leégett a motor, tekercselni kellett. Kb. 3 hét múlva visz- szahozták a gépet, másnap használni szerettem volna, de nem működött. Újból telefo­náltam a szervizbe és kér­tem, vigyék vissza a gépet és javítsák meg úgy, hogy azt használni is tudjam, öt hét óta csak ígérgetik, hogy ki fognak jönni, pedig azóta kétszer személyesen, három­szor telefonon is sürgettem őket, de hiába. Hattagú csa­ládom van, közöttük kis gye­rekek, akikre még sűrűbben kell mosnom, mivel ilyen időben centrifuga nélkül na­gyon nehezen száradnak a ruhák — panaszolja levelé­ben Lukács Sándorné, Ara­nyosapáti, Ady Endre u. 8. sz. alatti lakos. KÖSZÖNET A napokban elromlott a pb-gáztűzhelyem. A gázszol­gáltató vállalat szerelője, Szécsi Sándor két órán át javította. Lehetséges, más már feladta volna a reményt azzal, hogy javíthatatlan a tűzhely, de esetünkben nem így történt. A lelkiismeretes, odaadó szerelő jóvoltából is­mét használni tudjuk a tűz­helyet. A szerelő szakmai tu­dását is dicsérő, lelkiismere­tes munkáját ezúton is sze­retném megköszönni — írja Somogyi Gyuláné, Nyíregy­háza, Toldi utca 62. szám alatti olvasónk. HOL A KAMILLA? Hetek óta szeretnék ka­millateát vásárolni. Sajnos, nem lehet kapni. Miért? Még a gyógyszertárakban sem tud­nak kielégítő választ adni kérdésünkre. Ilyen ködös, őszi időben, amikor a megbe­tegedések száma ^Italában megnövekszik, jó lenne, ha állandóan hozzá tudnánk jutni a gyógyító hatású ka­millateához — teszi szóvá Fehér István. Szerkesztői üzenetek Balogh Ferenc újkenézi, Ró ez János tiszavasvári, Győrfi László röhodi, Pankotai Mária leveleki, Valkó Mihály nyíregyházi, Molnár Sándor mátészal­kai, Szalai Sarolta bereg- surányi lakosoknak levél­ben válaszolunk. Ladányi Mihály nyír­egyházi, Kovács István nyíregyházi, Stréger Já­nosáé nyíregyházi, Kovács János kállósemjéni, Bara­bás Jánosné nyíregyházi, Kiss Jánosné nyíregyházi, Varga Jánosné győrteleki, Lukács Sándorné gégényi, ifj. Treszkai Andrásné buji, Pólyák Józsefné fe­hérgyarmati, Némedi Var­ga Gyula nyíregyházi, őzt-. Szögyéni Istvánná tisza- bezdédi, Csatári Józsefné nyíregyházi, Bodnár Lász­ióné kemecsei, Gergely Vilma szamosszegi, Mártha Ferencné kisvárdai, Páti Lajos Gábor csengersimai, Nagy Lajos nyíregyházi, Kocsis István kisvárdai, Zöldi Mihályné gávaven- csellői, Molnár Józsefné ramocsaházi olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. A nyírmadai óvoda hű­tőszekrényét — mint arról értesítettek bennünket —, sajnálatos tévedés miatt késve javította meg a Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Szövetkezet. Dobrai László kömörői levélírónk abban az eset­ben, ha legalább 100 tíz­órás munkanapot teljesí­tett a termelőszövetkezet­ben, jogosult a pótszabad­ságra. A termelőszövetke­zeti -tagok pótszabadságá­nak megállapításánál fi­gyelembe vehetők azok az évek is. amikor tagságukat megelőzően, illetve közben iparban dolgoztak volna. Alexa József újkenézi olvasónkat többek között arról tájékoztatta a közsé­gi tanács szakigazgatási szerve, hogy esetében fi­gyelembe vették az egész­ségügyi és szociális körül­ményeit és adóját 50 szá­zalékkal mérsékelték. Kaponyás Józsefné nagy­halászi levélírónk érdeklő­désére válaszoljuk, hogy törvényeink értelmében harmadéves ipari tanuló gyermek után családi pót­lék nem jár. Az illetékes válaszol — Hát már megint elrom­lott a centrifugánk? (Kiss Ernő rajza) „Balesetveszély” című írá­sukban egy Guszev-lakótele- pi olvasó a csapadékelvezető akna helyreállítását hiányol­ta. Tájékoztatjuk az ott la­kókat, hogy a buszfordulót szegélyező útpadka és a be­szakadt csapadékvízakna helyreállítását megrendeltük a tanácsi építőipari válla­lattól. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya „Szervezés” c. írásukban a parkok megmunkálásával kapcsolatban javaslatokat tettek. Az észrevétellel egyet­értünk, de a következő ne­hézségek miatt a gyakorlat­ban nem alkalmazhatjuk. A parkfenntartási munkákat végző dolgozók túlnyomó ré­sze segédmunkás, akik szak­képzetlenek, órabérben dol­goznak. Szükség van arra, hogy brigádokban dolgozza­nak, ahol a munkavezető is állandóan jelen van. Mi a házmesterektől azt kérjük,— ellentétben azzal, hogy a parkok gondozását ők végez­zék — környezetükben aka­dályozzák meg a parkfelüle­tek és a játszótéri berende­zések vandál pusztítását, il­letve akadályozzák meg, hogy a bérházak ablakaiból kido­bálják a szemetet. Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat „Makacs lift” címmel szó­vá tették a nyíregyházi Má­jus 1. tér 12. szám alatt üze­melő személyfelvonó hibáit. Ez a lift több ok miatt (pél-i 'dáül gondatlan kezelés) az' utóbbi időben gyakrabban romlott el. Szakembereink azóta az egész berendezés fe­lülvizsgálatát és a szükséges javításokat elvégezték. Ha a felvonó egyik óráról a má­sikra elromlik, annak oka egyebek között az lehet, hogy a bérlők esetenként kitá­masztják az ajtót és úgy fe­lejtik. Amikor újból becsuk­ják, a felvonó hívható. Ez gyakori hiányosság más fel­vonóknál is, melyet a lakók hibának tekintenek, de nem műszaki megoldással, hanem emberi gondoskodással, ösz- szefogással szüntethetnek meg. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat fl peres eljárás szünetelésérái Kádas József olvasónk 1977 januárjában egy vemhes tehenet vásárolt a szerencsi vásárban és a megállapodás megkötése alkalmával az eladó a tehén vemhességén túl garantálta azt is, hogy a tehén három hónapon belül meg­ellik és a tejhozam normális táplálás esetén eléri a 20—24 litert. Garantálta továbbá azt is, hogy a tehén egészséges, tuberkulózisban nem szenved és az átlagnak megfelelően jámbor, tehát gondozójára, vagy a családtagokra nézve nem veszélyes. A vételár kifizetésére ezen alkalommal tel­jes egészében nem került sor, mert az eladó a járlatleve- let nem tudta átadni. Ezért olvasónk a 28 000 forint vétel­árból 5000 forintot visszatartott. Olvasónk, amikor a tehenet hazahozta, állatorvossal megvizsgáltatta és az állatorvos megállapította, hogy a te­hén legfeljebb a kezdeti vemhességi szakaszban van. Ezen túlmenően az is megállapítást nyert, hogy a tehén rúg is és döf is, fejni jóformán alig hagyja magát. Az állatorvos közlése szerint nem valószínű, hogy a tejhozam el fogja érni a 20—24 litert, hiszen a vemhesség kezdeti szakaszá­ban a tehénnek csaknem a maximális mennyiségű tejet kellene adnia, és napi 10—12 liternél nem lehet a tehéntől többet fejni. Olvasónk ezek után pert indított a Szerencsi Járásbíróság előtt az eladó ellen és kérte, hogy a bíróság kötelezze az eladót a vételár visszafizetésére. Azzal egyide­jűleg ő hajlandó a tehenet visszaadni. Közlése szerint a bíróság az ügyben márciusban tartott tárgyalást. Meghall­gatta a peres feleket és ennek során az alperes, vagyis az eladó elismerte olvasónk állításának egy részét és hajlan­dónak mutatkozott arra, hogy ha olvasónk is akarja, visz- szifizeti a vételár egy részét Vagyis megegyezhetnek egy árlieszállításban. Olvasónk szerint a bíróság ekkor azt kö­zölte, hogy ha meg kívánnak egyezni, annak nincs akadá­lya, ezért a bíróság az ügyet egyelőre nem tárgyalja, majd az ügyben 4 hónap múlva fog tárgyalást tartani, ha addig megegyezni nem tudtak. Megegyezés nem jött létre, de mint olvasónk közölte, tárgyalást a bíróság a mai napig sem tartott. Olvasónk kérése az, hogy kérheti-e a bíróságtól a tár­gyalás folytatását, illetve, hogy tűzzenek ki az ügyben tár­gyalási határnapot. A válaszunk egyértelműen az, hogy igen, sőt ajánljuk, hogy ezt a kérelmet minél előbb terjessze elő a bírósághoz, mert véleményünk szerint olvasónk nem értette meg a bí­róság kioktatását. Polgári perrendtartásunk 137. paragra­fusa lehetőséget ad a peres eljárások „szünetelésére”. Erre akkor kerülhet sor, ha a jelenlévő peres felek mindegyi­ke ezt kéri (leggyakrabban rendkívüli egyezség reményé­ben kérik). Ez azt jelenti, hogy a bíróság 4 hónapig nem foglalkozik az üggyel. Négy hónap után pedig csak abban az esetben, ha valamelyik peres fél kéri az eljárás folyta­tását. Tudni kell még azt is, hogy ha a szüneteltetés el­rendelésének napjától számított egy éven belül a per foly­tatását senki nem kéri, a per megszűnik. Olvasónk előadá­sából kitűnően a bíróság azt közölte a peres felekkel, hogy miután mindketten hajlandók megegyezésre, kérjék a per szünetelését és a kérésnek a bíróság eleget is tett. Egyben közölte a bíróság azt is, ha megegyezés nem' jön létre, ak­kor 4 hónap eltelte után bármelyik fél kérésére folytatni fogják a pert. A félreértés leginkább abban áll, hogy ol­vasónk úgy értette ezt: a bíróság minden külön kérés nél­kül is fogja folytatni a pert, holott erről nincsen szó. Azért írtuk fentebb, hogy ajánlatos minél előbb kérni a per foly­tatását, mert az egyéves határidő is gyorsan eltelik- A má­sik ok pedig, hogy az időmúlás mindig nehezíti az ügyek igazságos eldöntését, mert egyre nehezebb a felek állítását bizonyítani és ilyenkor tévedések történhetnek. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom