Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

Gazdasági bírság A PM Bevételi Főigaz­gatóság informáci­ója szerint 1976-ban a vállalatok 70,5 millió fo­rint gazdasági bírságot fi­zettek, elsősorban a jogta­lanul szerzett nyeri eg miatt. Ez az összeg, figye­lembe véve a szocialista ipar termelési értékét, el­enyésző. A gazdasági bírság cél­ja, hogy azokat a vállala­tokat, amelyek nem tart­ják be a szabályozókban előírt nyereségszerzési normákat, kollektiven büntesse, ezzel csökkentve a felosztható nyereség összegét. Ez az elgondolás a vállalati önállóság egyik következménye, hiszen a jogtalanul szerzett előnyök miatt felélnie kell. A kollektíva büntetése önmagában, morális szem­pontból vitatható, mert a vállalaton belül azonos el­bírálás alá helyezi a dön­tésekben jelentős szerepet játszó vezetőket és azokat a kétkezi dolgozókat, akik vajmi kevés szerepet játsz­hatnak az értékesítési stb. vállalati politika kialakí­tásában. Nagyon gyakran azt le­het tapasztalni, hogy a vállalati bírság nem jár a vezetők prémiumának csökkenésével, mert a bír­ság kivetése és jogerőre emelkedése elhúzódik és az utólagos prémium-visz- szafizetésre gyakorlatilag nincs példa. A vállalatve­zetők egy része ezért a várható bírságot előre be­kalkulálja és ha az ügyes­kedés lelepleződik, akkor sincs baj, mert a jövedel­meket végső soron nem befolyásolja a vállalatnál. A vállalatok szabadon gazdálkodnak az érdekelt­ségi alapokkal és ha azok bizonyos fejlesztésre nem elegendők, akkor azt hi­tellel, vagy támogatással pótolják, pontosabban va­lamilyen jogcímen „kisír­ják” a felügyeleti szervük­től. így félő, hogy a gaz­dasági bírság visszatartó hatása nem olyan mérté­kű, mint ahogy azt erede­tileg tervezték. Sok példa var. arra, hogy a vállalatok tudato­san sértik meg a környe­zetvédelem előírásait; a bírságokat kalkuláció­jukban előre számba ve­szik, mert ez számukra gazdaságosabb, mint a kü­lönböző védőberendezé­sekkel járó beruházás. Például a vállalatok 1976- ban a szennyvizek előírás­tól eltérő elvezetése miatt 335 millió forint bírságot fizettek. E lvben híve vagyok annak, hogy a vál­lalatok, ha megsér­tik a különböző előíráso­kat, akkor azt gazdasági­lag is büntessék. De el kellene érni, hogy a bün­tetést jó helyre címezzék, tehát azokat sújtsa, akik a visszaélésekért valóban fe­lelősséggel tartoznak. W. I. Befejeződlek a magyar-osztrák kormányfői megbeszélések Lázár György ma érkezik haza A kétnapos nem hivatalos látogatáson Ausztriában tar­tózkodó Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke szomba­ton Bécs nevezetességeivel is­merkedett. Délben vendéglá­tója, Bruno Kreisky kancel­lár ebédett adott tiszteletére, amelyen részt vett dr. Anton Benya, a nemjzeti tanács el­nöke, dr. Hannes Androsch alkancellár, pénzügyminisz­ter, dr. Willibald Fahr kül­ügyminiszter és Adolf Nuss- baumer kancellári hivatalos államtitkár. Lázár György és Bruno Kreisky szombaton délután folytatta megbeszéléseit. A kormány elnöke és kísérete a tervek szerint vasárnap reg­gel utazik haza Ausztriáiból. Brezsnyev üzenete Carternek Anatolij Dobrinyin. a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete felkereste James Cartert, az Egyesült Álamok elnökét. A szovjet nagykövet átnyúj­totta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tárnics elnöksége elnö­kének üzenetét. Carter a megbeszélés során kijelentette, hogy elégedett a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulásával. A beszélgetésen jelen volt Cyrus Vance, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere és Zbigniew Brzezinski. az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója. Az arab világ tiltakozása ellenére Szadat Izraelben Anvar Szadat Izraelbe ér­kezett. Az egyiptomi elnököt a Tel Aviv közelében lévő Ben Gurion repülőtéren Me- nahem Begin izraeli minisz­terelnök és a kormány tagjai fogadták. ★ Szigorú biztonsági intézke­désekkel készült Tel Aviv Szadat egyiptomi elnök fo­gadására. Az Izrael történel­mében példátlan méretű kar­hatalmi akciókba csaknem 10 000 katonát, rendőrt és ha­tárőrt vontak be. Az izraeli hatóságok kérelmére a láto­gatás idejére Szadat rendel­kezésére bocsátják az Egye­sült Államok izraeli nagykö­vetének golyóálló, páncélo­zott gépkocsiját. Washingtonban az izraeli nagykövet pénteken hosszas megbeszélést folytatott a Fe­hér Házban a Szadat—Begin- találkozóval kapcsolatban. Utána kijelentette: az izraeli miniszterelnök is kész Egyip­tomba utazni, ha meghívják. Az amerikai kormányzat, amely a háttérben előmozdí­totta a jeruzsálemi utazást, meglehetősen elégedett. Brze­zinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó hangoztatta: ezzel az úttal egy vezető arab ország „teljesen és nyilvánosan el­ismeri Izraelt”. Szombaton, Szadat egyip­tomi elnök jeruzsálemi uta­zásának kezdőnapján, a kai­rói lapok öles címekkel mél­tatták első oldalon az ese­mény jelentőségét. „Szadat ma kezdi békeútját” — írja az A1 Ahram; a lapok „tör­ténelmi jelentőségű ese­ménynek” nevezik az utazást. Részletesen ismertetik a programot is. Nem hiányoznak azonban a kétkedő és ellenvéleményt tükröző hangok sem: az A1 Ahram is utal rá, hogy nem egy magas rangú egyiptomi vezető „elhamarkodottnak és szűklátókörűnek” nevezte az elnök utazását. Az egyiptomi lapok egyéb­ként szombaton nem tesznek említést arról a tiltakozási hullámról, amelyet az arab világban kiváltott Szadat út­ja. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke pénteken a WAFA hír- ügynökségnek adott nyilatko­zatában „egyéni” diplomáciai lépésnek minősítette Szadat egyiptomi államfő tervezett izraeli látogatását, amely — mint mondotta — őt magát is meglepte. Rámutatott: e kezdeményezést súlyosbítja az a tény, hogy Szadat „az arab vezetők tudta nélkül” tette meg. Kifejtette, hogy az egyiptomi államfő izraeli lá­togatásának negatív követ­kezményei lesznek a palesz­tin nép harcára nézve. Ve­szélyeztetik az egész arab vi­lágot. Líbia ENSZ-küldöttsége pénteken este New Yorkban nyilvánosságra hozta az or­szág legfelsőbb népi kong­resszusának nyilatkozatát, amely szerint Líbia megsza­kítja diplomáciai kapcsolata­it Egyiptommal, s szorgal­mazza Egyiptom kizárását az Arab Ligából, ha Szadat egyiptomi államfő Jeruzsá­lembe látogat. A szíriai hírügynökség sze­rint Moamer el-Kadhafi lí­biai államfő Hafez Asszad szíriai köztársasági elnökhöz intézett üzenetében javasol­ta, hogy az arab államfők egyeztessék álláspontjukat; állapodjanak meg intézkedé­sekben, amelyek alkalmasak „az arab nemzet becsületének megőrzésére” abban az eset­ben, ha Szadat kitartana el­határozása mellett és elláto­gatna Izraelbe. MA Százzal több lakás (2. oldal) Nyolcoldalas vasárnapi melléklet (5—12. oldal) Ülésezett a KGST valuta- és pénz­ügyi bizottsága Berlinben megtartotta 33. ülésszakát a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizott­sága. Az ülésszak munkájá­ban a KGST tagországai és Jugoszlávia küldöttsége, va­lamint a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői vettek részt. A bizottság a komplex prog­ram megvalósításával, az együttműködés további el­mélyítésével és kiszélesítésé­vel, a KGST-tagországok szocialista gazdasági integ­rációjának fejlesztésével kapcsolatos valuta- és pénz­ügyi kérdéseket vitatott meg, s elfogadta 1978-as munkatervét. Az ülésszak a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Berecz János Jugoszláviában Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, a JKSZ KB elnöksége meghívására no­vember 17—19. között jugo­szláviai látogatáson tartózko­dott. Belgrádi tartózkodása ide­jén dr. Berecz Jánost fogadta Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB elnöksége végre­hajtó bizottságának, osztály- t itkií 1*3 Az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője őszinte, baráti légkörben eszmecserét folytatott Vladiszlav Obrado- viccsal, a JKSZ KB elnöksé­ge nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével a mozgalom időszerű kérdései­ről, s a két párt együttműkö­déséről. Szivattyútelep Beregben Gergelyiugornya és Tiszaszalka között nagyméretű zsilipet és szivattyútelepet épít a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság. A műtárgy segítségével a beregi belvíz nagy részét a Ti­szába vezetik. A szivattyútelep másodpercenként hétezer li­ter víz átbocsátására lesz képes. A létesítményt jövőre adják át rendeltetésének. DIRUVÁLL: export bérmunka — Nyírkémia: új üdítőital-palackozó Mátészalkán Újdonságok üzemeinkből A divatruházati vállalat termelő kapacitásának közel felét az export bérmunkák kötik le. Ez évre az export­tervük 55 ezer női kabát ké­szítését irányozza elő, amik az NSZK-ba mennek. Ezt ed­dig időarányosan túl is telje­sítették. Az itt felszabaduló munkaórákat a belföldi piac igényeinek kielégítésére for­díthatják. Ez azért is fontos, mert év elején az új gépek munkába állításának határ­ideje néhány hetet csúszott, mintegy 20 ezer munkaórá­val lemaradtak, amit azóta teljes egészében még most sem tudtak pótolni. Feszített tempót kíván az idei tervük teljesítése enélkül is, hiszen az elmúlt évi 55 millióval szemben 1977-ben 68,5 millió forint termelési érték előál­lítását tűzték ki célul. Az új gépek beállítása — amelye­ket mintegy 3 millióért vásá­roltak —, a harmadik ne­gyedév kedvező termékössze­tétele, az intenzív munkavég­zés lehetőséget nyújt, hogy év végére a mostani 5 száza­lékos lemaradást pótolják, s a tervet teljes egészében tel­jesítsék. Az előzetes becslések sze­rint a Nyírkémia Vállalat mintegy nyolc-kilenc száza­lékkal teljesíti túl az idei 39,5 milliós termelési tervét. Az első háromnegyed évben a vállalat dolgozói közel 36 millió forint értékű terméket állítottak elő. Továbbra is igen fontos feladatnak tart­ják a lakosság szikvízzel és üdítő italokkal való hiányta­lan ellátását. Szikvízből az év első 9 hónapjában 24 ezer 500 hektolitert, üdítő italok­ból 18 ezer 500 hektolitert készítettek, ami összesen 7 százalékos növekedést jelent az elmúlt évihez képest. A következő évben tovább ja­vul a vállalat termékein be­lül az arány az üdítő italok és a szikvíz javára — ez most a termelés 60 százalékát te­szi ki — hiszen Mátészalkán üdítőital-palackozó üzemet létesítenek, s megkezdik a nyíregyházi üzem rekonstruk­cióját. (b. g.) Jó lehetőség a talaj feljavítására Műtrágya féláron A Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági nagyüzemek­ben negyvenhétezer hektár rét és legelő van. A legelő fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, hiszen az állat- tenyésztésben nélkülözhetet­len zöld- és szálas takar­mányt ezen termesztik. Azon­ban, hogy teremjen, ugyan­úgy műtrágyázni kell, mint bármely más kultúrnövény területét. Az utóbbi években kevés, hektáronként alig ti­zenöt mázsás átlagot adtak a megye rétjei és legelői. Ez összefügg azzal is, hogy a visszapótolt tápanyag hektá­ronként — hatóanyagban szá­molva — nem érte el a száz­ötven kilogrammot. Pedig en­nek a duplája sem lenne sok. November elejétől ötven­százalékos árengedménnyel vásárolhatnak a gazdaságok 28 százalékos mészammonsa- létromoí (AGRONIT-ot) gyepterületeik műtrágyázásá­ra. Az egy hete tartó vásár kedvező visszhangra talált a megye nagyüzemeiben. Első­ként a gacsályi Dózsa Terme­lőszövetkezet jelentkezett a Szabolcs-Szatmár megyei AG- ROKER Vállalatnál: ezer má­zsa mészammonsalétromot igényelt. A kemecse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövet­kezet 3200 mázsa AGRONIT­ot szándékozik vásárolni. A vállalathoz eddig már több, mint tízezer mázsás igényt je­lentettek a gazdaságok. A szállítás szintén kedvezmé­nyes. A megye a Borsodi Ve­gyi Kombinátból, Kazincbar­cikáról kapja a műtrágyát. Száz kilométeres körzeten be­lül a gazdaságok saját teher­gépkocsijaikkal szállíthatják, amit megtérít az AGRO- TRÖSZT. Az elmúlt évihez viszonyít­va növekedett a mezőgazda- sági nagyüzemek vásárlóked­ve műtrágyából. Míg tavaly — 1975-höz képest — 22 szá­zalékkal vettek kevesebbet, addig 1977-ben 5,6 százalék­kal többet, mint 1976-ban. Ez azonban még mindig kevés. Éppen ezért érdemes kihasz­nálni minden gazdaságnak az ötvenszázalékos kedvezmény nyújtotta lehetőséget. 16 tantermes általános iskolát épít a SZÁEV Nyíregy­házán az Árok utca és a Töke utca sarkán. A 26 millió forintos beruházással épülő iskolában az 1978—79-es tanévben kezdődhet meg a tanítás. (G. B.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom