Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 2. * Értékelték a munkaversenyt Több kenyér és péksütemény Értékelték a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny eddigi teljesítését. A terv túlteljesítésével és kimagasló minőség elérésével a nyírbogdányi üzem szerezte meg az első helyezést, a második a nyíregyházi 2-es számú üzem, harmadik helyet a nyíregyházi 6-os számú üzem érte el. Az értékelésben részt vett a 37 érintett szocialista brigádvezető is. Elhatározták, hogy jövőre is részt vesznek a munkaversenyben, amely főként a választék bővítésére irányul: körülbelül kétmillió forint értékű sütőipari termékkel kívánnak többet előállítani. Kiemelkedik a versenyvállalások közül az anyagtakarékosság: amely várhatóan 0,9 millió forintot jelent, és az energiamegtakarításra előirányzott 0,2 millió forintos vállalás. A vállalat brigádjai 6400 társadalmi munkaórát ajánlanak fel vállalati, városi és községfejlesztési célok érdekében. A vállalat felkészült a hét végi ünnepi ellátásra is: a kereskedelmi partnerekkel egyeztették a szállítások rendjét és az igényelt sütőipari termékek mennyiségét. F. P. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat 1. sz. telepén napi 250 ajtókeretet, ezenkívül heverőbetéteket is gyártanak a mátészalkai Szatmár Bútorgyár megrendelésére. Képünkön: Máté András minőségi ellenőr vizsgálja a heverőalkatrészeket. Kevesebben kerülnek a „kijózanítóba“ Á nyíregyházi detoxikáló állomás munkájáról 1962. július 21-én hirdette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 18-as számú törvényerejű rendeletet, amely az alkoholizmus elleni küzdelem elveit határozza meg, illetve rendeletileg intézkedik a kijózanító szobák — detoxikáló állomás — felállításáról, a kényszerelvonó kezelésről, illetve az alkoholista hozzátartozóinak anyagi védelméről. A nyíregyházi detoxikáló állomás 1974. február 1-én kezdte meg működését a megyei kórházban előbb 8, majd 10 ággyal, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya szervezésében. Az egészségügyi intézmények integrációja során 1977. január 1-gyel a detoxikáló állomás szervezetileg is a kórház-rendelőintézeti egységhez került. Ki lesz a „vendég"? Az idézett törvényerejű rendelet értelmében a detoxikáló állomásra kell szállítani: a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy az önmagával tehetetlen részeget. Nem szabad viszont a detoxikáló állomásra szállítani olyan részeg személyeket, akik közbotrányt nem okoztak, a közrendet, köznyugalmat nem zavarják; gyermek - korúakat; terhes nőket; sérült, vérző betegeket, valamely egyéb betegség miatt rosszul lett személyeket; akik bűntett elkövetésével alaposan gyanúsíthatok, és büntetendő cselekmény miatt körözött személyeket. A beszállítást rendőr, önkéntes rendőr, kivételes esetben mentők végzik. Ez rendszerint olyan esetekben fordul elő, amikor utcai rosz- szulléthez hívják a mentőket, s azt követően derül ki, hogy részegségről van szó. Ezek aránya az összes beszállítótokhoz képest 6,7 százalék. A beszállított személy felvételéről minden esetben a vizsgáló orvos dönt. Ameny- nyiben más, kórházi ellátást igénylő betegségei; észlel — cukorbajos rosszullét, tüdő- gyulladás, sérülés — úgy a vizsgált személyt a megfelelő kórházi osztályra irányítja. A rendelet írott betűjével ellentétben, de annak szellemében a sérült és vérző részegeket is megfigyelés alá vesszük. Ez azonban csak előzetes baleseti sebészeti vizsgálat után történik abban az esetben, ha a sebellátást követően nincs szükség további baleseti sebészeti osztályi elhelyezésre. Az ilyen sérült, vérző részegeket a rendőrök, mentők eleve a baleseti osztályra viszik, s majd onnan kerülnek át a detoxikáló állomásra. Ezek aránya 3 éves anyagunkban 9,7 százalék. Felesleges a gyomormosás Ami a beszállított részegek ellátását illeti, a közhiedelemmel ellentétben nem végzünk gyomormosást. Ez veszélyes és gyakran felesleges beavatkozás lenne, mert az alkohol már régen felszívódott. A beszállított személyek állapotuknak megfelelő kezelésben részesülnek, ami esetleg csak fektetésből, megfigyelésből áll. Természetesen vannak olyanok is, akik keringéstámogató gyógyszerek vagy nyugtatok adására szorulnak. A részeg személyt a kijózanodást követően elbocsátjuk, ami a felvételt követő 6—24 órán belül történik meg. Elbocsátás előtt ismét megvizsgáljuk, s amennyiben kórházi ellátásra szorulna, úgy a megfelelő kórházi osztályra irányítjuk. Ha járóbeteg-ellátást igényel, úgy körzeti orvosához irányítjuk. A detoxikáló állomáson 24 órán túl senki sem tartható. Gondozásba vétel Az állomás forgalma az elmúlt időben csökkent. Ebben szerepet játszanak az alkoholizmus elleni harc olyan állomásai, mint például a szeszes italok árusításának korlátozása az üzem területén, a nagyobb munkahelyek közelében. Az ismételten felvételre kerülő személyek gondozásba vételét magunk igyekszünk szorgalmazni; előbb a területileg illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervét értesítjük, vagy személyes beszélgetés során magunk javasoljuk a volt ápoltak gondozásba vételét. A detoxikáló állomás ápoló- személyzete és orvosai nehéz körülmények — gyakran degusztáló viszonyok — között végzik tevékenységüket, a heveny alkoholintoxikáltak ellátását, illetve az alkoholisták kiszűrését és gondozásba vételük irányítását. Ez a munka az egészségügyi ellátás további javítása mellett fontos közrendvédelmi es közbiztonsági jelentőséggel is bír. Dr. Székelyföldi József, az alkoholdetoxikáló állomás vezető főorvosa Kilencvenötmilliós terv ötven tsz társulásában ötven tsz társulásában tevékenykedik a Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat, nyíregyházi székhellyel. Évi átlagban ötszáz termelődolgozót foglalkoztat. Erősségük 15 szocialista brigád. A vállalkozás idei terve 95 milliós építőipari tevékenység. A tervet időarányosan teljesíti, október közepén 76 milliónál tartott. Idei tervük egyik jelentős létesítménye a Gávavencsel- lőn épített 584 vagonos burgonyatároló, 28 milliós beruházással, melyet határidőre elkészítettek. A nyíregyházi Ságvári Tsz-nek korszerű to- j óházat adtak át. A nyír- meggyesi Petőfi Tsz-nek csibenevelőt és szociális épületet készítettek. Több tsz-nek építettek dohányszárítót. A megyei növényvédő és agrokémiai állomás részére agrokémiai laborépületet adtak át. Több idei átadás is lesz még. A rakamazi Győzelem Tsz-nek almamanipuláló, a demecseri Kossuth Tsz-nek juhtelep- készül. Tornyospálcán egy öt tantermes iskola átadási határideje: november 15. Épít a közös vállalat jövő évi átadásra Űjfehértón 12, Mándokon 8 tantermes iskolát, a kiegészítő részlegekkel, ök bővítik a kisvárdai baromfifeldolgozót is. Erejéhez mérten enyhít a vállalat a lakásgondokon. Ebben az évben 24 lakást épített meg Nyíregyházán. További lakásépítéseket végez jelenleg is Záhonyban és Nyírbogáton. Előbbi helyen a termelőszövetkezetnek kettő, utóbbiban hat szolgálati lakást készít. (ab) Elitélték a cserbenhagyó gázaiét SZÁNKÓPÁLYA ÉS MÁSZÓFA Nagytakarítás Nyíregyháza parkjaiban Az év utolsó negyedében — szeptember közepétől — 1 millió 860 ezer forint áll a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat rendelkezésére. Már a következő tavaszra készülve 200 ezer kétnyári palántát — árvácskát, százszorszépet, nefelejcset — és 116 ezer tulipánhagymát ültettek ki. Az őszi hónapok egyik legnehezebb feladata a játszótéri felszerelések, kerti padok leszedése. Tavaszig újjávarázsolják, kijavítják, átfestik őket. Lesz helyük a fáknak, hiszen nagy átalakítások zajlottak le a városrészben. A Jósadomb 25 ezer négyzet- méteres felületén tereprendezés volt. A földgyaluk közművesítéshez készítették elő a területet, s egyben szánkó- és sportpályák helyét körvonalazták. E munkákra közel 1 millió 300 ezer forintot költött a vállalat. Ugyanennyit fordítottak a 9-es iskola udvarának rendezésére. A parkosítás, virágültetés mellett kézi-, kosár-, röplabda-, illetve kis atlétikai pályákat alakítottak ki. A következő hetekben új, kezelést alig igénylő, a szabadban telelő játékokkal gazdagítják Jósaváros tereit, öt parkban örülhetnek a gyerekek azoknak az ötletes mászófáknak, melyeket kipusztult almafákból konstruáltak. Rövidesen megkezdik egy labdázótéren a „dühöngőfal” építését — az elsőt Nyíregyházán, melyet jövőre több hasonló követ. Egyelőre egy homokozóasztal és 35 méter ülősor készült az úgynevezett U-elemekből. Sokféle játék, mászóka varázsolható még belőle. (házi) öt és fél év börtönre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Haraszti Ferenc 29 éves sényöi lakost, a tsz-szövetség revizorát, aki augusztus 25-én halálos és súlyos sérüléseket okozott gépkocsijával, majd segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről. Mint a baleset után beszámoltunk róla, Haraszti azon a csütörtöki napon délután ivott, este mégis kocsiba ült. Nyíregyházáról Nyírpazony felé hajtott 90— 100 kilométeres sebességgel és akkor sem csökkentette sebességét, amikor a szembe jövő kocsik fénye elvakította. Az út jobb oldalán egy család kerékpározott, s Haraszti nem vette őket észre. A hátul haladó férfit elütötte, s több mint nyolcvan méteren át vitte a motorház tetején. Az asz- szonyt és a gyereket az út menti árokban, illetve a gyümölcsösben találták meg a Harasztit követő gépkocsik vezetői. A gázoló Zsigulis nem állt meg. de összetört kocsijával haza sem mert menni. Telkén egy mélyedésbe állt be, az összetört szélvédőt elásta, majd másnap délután, amikor már megtudta, hogy a rendőrség keresi, önként jelentkezett. A baleset következtében a családfő a helyszínen meghalt — talán az azonnali orvosi beavatkozás még segíthetett volna —, a feleség és a gyerek súlyos sérüléseket szenvedett. A bíróság halálos közúti baleset gondatlan okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt az öt és fél év börtönön kívül Harasztit 4 évre eltiltotta a közügyektől, s 10 évre a járművezetéstől. Az ítélet még nem jogerős. A hermánsze tizenharmadik S zatmárban, Beregben a harmincon felüliek még jól emlékeznek a híres, nevezetes hermánszegi rezesbandára. A zenekar több évtizeden át fújta a talpalávalót. A rendezők, meg a falvak vezetői valósággal versengtek a zenekarért, amelynek tagjai egyszerre húsz-harminc meghívót is kaptak: lakodalomra, bálra, szilveszteri mulatságra. Dzsentrik, szegénylegények fúvatták örömüket és bánatukat. A háború után tizenhármán újjá szervezték a zenekart, a népszerű Badar Jóska vitte a prímet. Még az ötvenes évek végén is két szekérrel érkeztek a kultúrházak elé (a hangszerek is megtöltöttek egy szekeret), ahol majd mindig tapssal fogadták őket. 1961-ben az öreg prímás visszavonulást „fújt”. Már csak hárman élnek a tizenhárom közül. Legidősebb köztük a 71 éves Szakács Mihály tsz-nyugdíjas. Kint ül az udvaron a napsütésben, mögötte kukori- cagóré, mellette kerekes kút, kicsiny háza tornácán az ősz gazdag termése. Van az udvaron egy csónak is, nedvessége arról tanúskodik, hogy nem rég vetették be a Holt-Számoson csikászni, vagy halászni. Az öreg a sámlira kuporodott, tajtékpipájából békésen eregeti a szűzdohány füstjét, közben fonja, fonogatja a kosarat. Lába előtt halomnyi fűzvessző, valahol az eresz alatt ölre való gyékény. Mert hogy a szakajtókosár fonásának is érti a módját. Hát még ha látnák, milyen mutatós vázákat, díszeket formál a gyékényből — ez utóbbi tárgyak a modern szobába is illenek. Ha kifenné a bicskáját, a fából most is tudna szép mívű tárgyakat faragni. — Huszonhét évig voltam a banda tagja. Népiesen rezesbanda volt a nevünk, hivatalosan fúvószenekar. A dobost és engem leszámítva mindenki a rezet fújta. Én klarinétos voltam, de szatmáriasan csak klánétosnak neveztek. De sokat utaztam, de sokat éjszakáztam, hogy mások szórakozzanak ! Bejártuk Szatmárnémetit, Nagykárolyt, Kö- mörőt, Magosligetet... — Halljunk néhány emlékezetes történetet. — Hajdanában egyszer Jánkmajtison a gróf kisasszonyoknak fújtuk az éji zenét, tetszett nekik, mert csak úgy szórták le az ablakból az aprópénzt. 1957- ben, vagy 58-ban hideg tél volt. Megérkeztünk a szekérrel Szatmárcsekére, a prímás intett, de nem tudtunk azonnal játszani, mert a hangszerek befagytak. Hangulatos helyeken néha teljes erőből rázendítettünk, hogy a petrós lámpa elaludt. A legények örültek a sötétnek... — Az utóbbi másfél évtizedben senki sem kopogtatott? — Hermánszeg eldugott falu, ritkán jár erre idegen. Az árvíz után azonban Nyíregyházáról kijöttek és azt mondták: új hangszert kapunk, csak alakítsuk meg ismét a zenekart. De hárman kevesen vagyunk. Bennünk van a sok régi nóta, újakat is tanultunk. L'eg- jobban azt sajnálom, hogy 61 előtt falunkban nem volt magnó, idegen meg nem jött, hogy megőrizze a muzsikánkat. Ha beállna közénk legalább két fiatal és lenne egy magnő, meg rázendítenénk ! Társak és hangszalag nélkül csak a pipafüstöt fújja. Nábrádi Lajos Mezőgazdasági létesítmények, lakások, iskolák