Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 29. Olvasóink kérdezik Keresztúri Istvánné nyíregyházi levélírónk arról érdeklődött, hogy a vásárlók könyvébe írt bejegyzésre mennyi időn belül kell válaszolni? A vásárlók könyve arra való, hogy abba bárki bejegyezhesse észrevételét, kifogását, panaszát, de közérdekű bejelentését, és javaslatát is. Ezért jól látható helyen kell kifüggeszteni, a kereskedelmi és a szolgáltató szervek valamennyi állandó és ideiglenes jellegű üzletében, árusítóhelyén, a vendéglátóiparnak a lakossággal közvetlenül kapcsolatban lévő egységeiben és a szállodákban is. A jelenleg érvényben lévő rendelkezés szerint a vásárlók könyvének az üzletben olyan helyen kell lennie, ahonnan a vásárló, az üzlet dolgozóinak megkérdezése, vagy segítsége nélkül elveheti. Bejegyzését megakadályozni, vagy befolyásolni nem lehet. E könyv módot ad arra, hogy a lakosság minden olyan körülményre, hibára. vagy hiányosságra felhívja a vállalati központ, vagy a felügyeleti szerv figyelmét, melynek orvoslása, vagy megszüntetése egy-egy közösségnek, vagy az egész társadalomnak az érdeke. Az üzletvezetőnek kötelessége, hogy naponta ellenőrizze a vásárlók könyvét. és ha a bejegyzett téma orvoslása a hatáskörébe tartozik, akkor a panaszt köteles azonnal megvizsgálni és lehetőleg orvosolni. Feladata az is, hogy az elintézés módját, idejét a vásárlók könyvébe bejegyezze, és intézkedéséről a panasztevőt 8 napon belül értesítse. Ha netán a vállalati központ hatáskörébe tartozó dologról szól a bejegyzés, úgy az üzletvezető köteles 8 napon belül továbbítani az észrevételt a vállalat vezetőjéhez. aki felelős azért, hogy a panasz 30 napon belül elintéződjék, és arról a vásárló is értesüljön. Megtörténhet, hogy a vásárló nem ért egyet az üzletvezető intézkedésével, akkor a vállalat igazgatójához fordulhat. Ha az ügy már ezt az utat is megjárta, akkor a panasz elbírálására a vállalat felettes szerve a hivatott. További jogorvoslatra azonban már nincs lehetőség. S. A. Élelmiszer ÁBC-áruház nyílt a napokban Nyíregyházán, a Jósavárosban. A 350 négyzetméter alapterületű boltban csemegeárut, zöldséget, húst és hentesárut, valamint vegyi árukat kaphatnak a vevők. Olcsóbb, mégse veszik Mi a helyzet a stopáras cikkekkel? — Gyermekcsizmát keresek, 24-est — fordul az eladóhoz Duliczki Miklósné, a nyíregyházi Centrum Áruház cipőosztályán, — A múlt héten vettem egyet 79 forintért, most ugyanezt 108 forintért látom a polcon. Három gyermeket öltöztet a nyírpazonyi fiatalasszony, de inkább a drágább, viszont a szebb csizmát választotta. A bébiholmik közt „atlétát” és rugdalózót keres Tóth Mihályné. Az olcsóbb atlétát — hosszas megfontolás után — letette. Miért? — A pamut atléta egy-két mosás után megnyúlik. Teljesen elveszti az eredeti formáját. Így hiába kerül kevesebbe. inkább a nylont adom a kisfiúra. A kötöttosztályon 5—6 éves gyerekre kér jól mosható. könnyen és gyorsan száradó nadrágot Tisza Miklósné. Az eladó kötöttet és műszálas melegítőalsót kínál. 130, illetve 61 forint az áruk. A fiatalasszony az előbbit blokkoltatja. A mutatósabbat keresik — Hiába olcsóbb a másik, mégis a szebb formájút, a jobb kivitelűt veszem meg. Pedig még egy nadrág telne az így kifizetett több pénzből. Nemcsak a vásárlók viszo- lyognak a stoppárás gyermekholmiktól. a bolti dolgozóktól és az áruházi vezetőktől is gyakran hallani panaszt ezekre a cikkekre. Tulajdonképpen nem a minőségükkel van baj. hanem a fő gond az. hogy ezek a cikkek nem követik formájukkal. szabásukkal a divatot, az igényeket. így a szülők inkább a drágább, de tetszetősebb holmit veszik a gyerekeknek. A BelkereskedelMeg akarta fojtani gyermekét mi Minisztérium azzal a céllal hozott egy rendeletet, (bizonyos gyermek kötött, konfekció és cipőáruknak központilag stabilizálják az árát, s ezeket a cikkeket változatlan minőségben és fogyasztói áron kell forgalomba hozni azóta is), hogy a népesedéspolitikai párthatározatot követően az alacsonyabb jövedelmű családok kiadásait csökkentsék. A stoppáras gyermekholmikat 1973. március 1-től lehet kapni az üzletekben. Valóban ugyanazt a 33 terméket tartalmazza a lista azóta is, az árúk is változatlan. Csakhogy a gyermekek divatja is szinte minden szezonban hoz valami újat. s a szülők — a magasabb fogyasztói ár ellenére is — a mutatósabb ruhát, cipőt keresik. A kevesebb pénzből élő családok úgyszintén. Kijelölt árusítók A megyében 9 üzletben lehet vásárolni stabilizált áras holmikat. Nyíregyházán a Centrum és a Kelet Áruházban. valamint a Tanácsköztársaság téri gyermekboltban. Nyírbátorban. Kisvárdán. Mátészalkán. Vásáros- naményban. .Fehérgyarmaton az áruházat. Tiszavasvá- ri egy boltját jelölték ki kötelezően ilyen termékek árusítására. Konczos József, a nyíregyházi Centrum Áruház bolti csoportvezetője elmondta: sokszor már azt sem tudják, hova tegyék a folyamatosan érkező stoppáras cikkeket a szűkös raktárakban. S ha legalább keresnék a vásárlók! Pedig bizonyára nagyon sok elkelne ezekből a termékekből is. ha divatosabbak lennének. A megyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk: ebben az évben Sza- bolcs-Szatmárban 700 millió forintért vásárolunk gyermekholmit. s ez az idei 1740 milliós ruházati forgalomnak kereken 40 százaléka! Szemléletesen ez azt jelentené. hogy minden tíz eladott ruhából 4 darab gyermekruha. De a statisztika ebben az esetben valótlan, mert a gyermekruhák ára lényegesen alacsonyabb a felnőttekénél. így ha a darabszámot nézzük, a tíz eladott ruhából 5—6 a gyermekeké. S az is közismert, hogy a megyében — az országos átlagot mesz- sze megelőzve — itt a legmagasabb a népszaporulat és az alacsony jövedelmű családok is itt vannak többségben. (Ezt mutatja, hogy 1975-ben átlagosan 2550 forintért vásárolt ruhát a megyében egy ember, s ez 800 forinttal- kevesebb az országos átlagnál.) Ha valahol, hát itt lenne nagy szükség a jó minőségű, olcsó árú gyermekholmikra. Most vizsgálják A rendelet bevezetése óta a stoppáras cikkek közül kötött. konfekció és cipőáru 33,4 millió forint értékben kelt el Szabolcs-Szatmárban Vásárló és eladó, áruházvezető és kereskedelmi osztályvezető a minisztériumra hivatkozik: ott szabják meg. mi adható olcsóbban. S ezeket a cikkeket több mint négy éve határozták meg! A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályának csoportvezetője. Kiss Sándor így értékeli a stoppáras cikkek jelenlegi helyzetét. — Nem a minisztérium jelöli. ki ezeket a termékeket. Először véleményt kérünk az ország nagykereskedelmi vállalataitól, majd a javasolt cikkekből állítjuk össze a listát. Most újból vizsgáljuk ezeknek a termékeknek a tartósságát, és azt, hogyan követik a gyermekdivatot. Az a cél, hogy megfelelő választékú gyermekruhát és cipőt tartsanak az üzletek. Változatlan minőségben és stabilizált áron. Tóth Kornélia Korszerűsítik a közúti-vasúti átjárókat Simon .Józset aranyosapáti lakos ez év elején összeveszett elettarsaval és Budapestre ment dolgozni. Elettársa a bírósághoz fordult, mivel Simon életjelt sem adóit magáról és a közös gyermekről sem gondoskodott. Ez év június 25-én Simon megjelent a tárgyaláson és kijelentette: hajlandó az életközösséget visz- szaállítani. Továbbra is napirenden voltak azonban a veszekedések, viták, mivel Simon többször is kijelentette. hogy a gyermeket nem ismeri el sajátjának. Időközben Simon rábeszélte élettársát, hogy menjenek Budapestre lakni, munkát is találnak mind a ketten és biztosan ki is békülnek. Az asszony nem ellenezte az utazást, mindhármán útnak indultak Pest felé. Június 28-án az esti órákban érkeztek Nyíregyházára. innen azonban nem folytatták az utat. hanem az állomás melletti Petőfi kertbe mentek. Simon ekkor bejelentette, hogy nem áll szándékában Pestre menni, csak azért találta ezt ki. hogy elcsalja az asszonyt é^ a gyermeket, mert mind a kettőjüket meg akarja ölni. Az. asszony nem vette komolyan Simon fenyegető kijelentését. és arra kérte, hogy inkább szállást keressenek Az éjszakát mindhárman Simon szüleinél töltötték Másnap vonatra ültek, hogy hazamennek. Simon azonban csak Baktaló- rántházáig váltotta meg a vonatjegyet. Baktalórántházán élelmet vásároltak, majd a községhez közel lévő erdőbe mentek, itt lepihentek. ettek, ittak, miközben a kétéves gyermek elaludt. Simon fejében bünöc gondolatok kergették egymást. Az alvó gyermek egyszerre hangos sírásba kezdett, mire Simon felugrott és fojtogatni kezdte. Élettársa látta, hogy Simon nem engedi el a gyermek nyakát. Kiabálni kezdett, és hogy gyermekét mentse, többször belerúgott á brutális férfiba. Az anya köz- beavatkozására Simon az eszméletlen gyermeket a földre dobta. és tréfálkozva közölte, hogy csak azéri fogta a gyermek nyakát, mert idegesíti a sírás. Az eszméletlen állapotban lévő gyermeket a történtek után a vásárosnamén.vi kórházba szállították. ahol sikerült megmenteni. Simon a rendőrségi vizsgálat során már nem a gyermek sírására hivatkozott, itt azzal védekezett. hogy ..azért akartam a gyermeket megfojtani, mert nem tőlem származik”. Az elvetemült Simon ellen emberölés kísérlete miatt adott ki vádiratot az ügyészség. A biztonságosabb közlekedés érdekében tovább korszerűsítik a közúti — vasúti kereszteződéseket. Ebben az évben a megye területén a debreceni vasútigazgatóság mintegy félmillió forintot fordított 38 útátjáró javítására, aszfalt burkolattal való ellátására. Ezzel a megyében lévő vasúti fővonalak és a fontosabb utak kereszteződéseinél Záhony—Nyíregyháza—Debrecen, Nyíregyháza—Mátészalka—Zajta, Debrecen— Nyírbátor és Nyíregyháza— Vásárosnamény között a gépkocsiknak sokkal simább áthaladást biztosítanak a vasúti kereszteződéseknél. A későbbiekben a kereszteződésekben a kockakő helyett előregyártott betonlapok elhelyezését tervezik. A kereszteződésekhez érkező járművek látási viszonyainak javítása érdekében az idén 63 útátjáró környékén végezték el a fák, bokrok irtását. Folytatódik az útátjárók fénysorompóval való ellátása is. Újabb 13 kereszteződésben készül fénysorompó, többek között a Görögszállás—Ohat — Pusztakócs, Mátészalka— Nyíregyháza vonalon. Folyik egy felmérés az iparvágányok biztosítására is. Ott, ahol a kereszteződő úton autóbuszforgalom van, 1980-ig fénysorompót kell felszerelni, (lb) Mozifilmekkel eléggé bőségesen el voltunk látva a múlt héten. Akadt közöttük kellemesen szórakoztató is. Az Egy szabad ember francia kommersz produkciónak persze, nem a szokványos meséje és lakkozott környezetrajza szerzett kellemes perceket, hanem az énekes világsztár, Gilbert Bécaud színészként való bemutatkozása a magyar tévénézők előtt, mert ebben a minőségében sem bizonyult átlagosnak. Karaktere. „100 ezer voltos' dinamizmusa feledtette a kiagyalt történet gyöngéit. Emellett a film néhány részletében nem volt híjján a franciás szellemességnek és pikantériának. Jóval fajsúlyosabb volt az Amerika pánikban című. megtörtént esetet feldolgozó film, mely azon túl, hogy a tömegpszichózis születésének társadalmi hátterét hatásos metszetekben mutatta be, a rádióadaptáció korhoz való közelítésének technikájából és a rádiójáték műhelymunkájából is ízelítőt adott. Az imponáló mesterségbeli tudással készített film mindvégig ébren tartotta a figyelmet. Az ismeretterjesztő műsorok közül mindenképpen megemlítésre érdemes a Perpetuum mobile pénteki adása. A kitűnően szerkesztett (Rick Nóra) és rendezett (Dobay György). természettudományos szak- szerűséggel és jó pedagógiai érzékkel vezetett (Bán László) műsor a pedagógia jelenlegi korszerűsítésének idején különös figyelmet nyerhetett. Éspedig a gyakorlatra koncentráltsága miatt, A kecskeméti kis technikusok pl. úgy fogalmaztak. hogy ........hiába érdekes az előadás, ha nincs benne kísérlet”. A gyakorlat, a kísérletezés a tevékeny ismeretszerzés vonzó bemutatása — a kecskeméti ifjú technikusok körében, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetben, ahol is egy számítógép integrált áramköri tokjait tanulmányozták a gyerekek — volt ebből a szempontból az adás legtanulságosabb része. S még egy a barkácsoló fiatalok vélekedései közül: „Sokszor valóban nem lehet kapni híradástechnikai alkatrészeket, de sokszor az eladók nem is tudják, hogy miről van szó...” A legfiatalabb író-, kritikus- és művésznemzedék folyóirata, a Mozgó világ szombaton jelentkezett tv- melléklete a lapban megjelenő írásokhoz hasonlóan tág horizontú volt. A 70-es évek elején indult „legyező- szerűen szétterült korosztály” (Bereményi Géza megfogalmazása) a tv-ben most bemutatkozott tagjai erőteljes. modern prózával (Bereményi), éretj, ^ versekkel (Öszabó István. Varga Sándor, Bíró László) jelentkeztek a képernyőn, méltó tolmácsolásban. Láthattunk továbbá az adásban egy érdekes riportot — bár a téma igazi lehetőségeit csak jelzőén — a Magyar Nemzeti Galéria ifjúsági és gyermekműhelyéről. s tanúi lehettünk az amatőr színjátszó mozgalom helyzetéről szóló, — némi megbocsátható — elfogultsággal folytatott beszélgetésnek is. Ez utóbbiból talán érdemes idézni egy megállapítást: „Az amatőr mozgalomnak a színházi avantgarde megkésett megújítását is magára kellett vállalnia a maga szabadabb mozgási, kísérletezési lehetőségeivel.”-, A Találkozásaim sorozatban a 93 éves Dénes Zsófia vallomásáait hallhattuk pénteken a 3. műsorban. (Miért csak ott?) Bár Ady Endre egykori menyasszonya — „Zsuka" — nagysikerű könyveiben és cikkeiben csaknem mindent megírt már az Adyhoz fűződő emlékeiről, az Albert Zsuzsával folytatott mostani beszélgetésben mégis újat tudott nyújtani. A „93 év hegyéről" történt „rálátásban" — az emlékező szándéka, sőt ettől való elhatárolódása ellenére — az áldozatos Ady szolgálata, a költő megismertetése mellett a mindig segítőkész asszony saját portréja is kirajzolódott. A költő mellé álló, őt igazán megértő Dénes Zsófiáé, aki sok kortárs barátjánál és hívénél jobban méltányolta a zsenit akkor is. mikor az esett volt. mikor ........a betegség finomabbra szűrte”. S ki tud annyit egyes verseinek érzelmi forrásvidékéről. mint Dénes Zsófia? Emlékezéseiben most főleg Adynak a nőkhöz való viszonyáról szólt. A „kis női csukákéról jelentéktelenségüknek megfelelően, Csinszkáról tárgyilagosan, az Édesről az Adyéhoz hasonlítható rajongással. Lédáról ezúttal sem volt hajlandó nyilatkozni Dénes Zsófia, hűvös tartózkodással csupán annyit mondott róla. hogy „tiszteli Léda aranyszobrát, melyet Ady alkotott ...” A még ma is sok tervet melengető Dénes Zsófia letisztult bölcsességgel szolgálta Adyt a műsorban. Fájdalmas, a kelleténél bizonnyal ritkábban érintett témához nyúlt Takács Ferenc a Tízmillió lépés című dokumentumműsorával. A hadirokkantak, háborús sérültek múltbeli és mai helyzetéről készített emlékezetes montázst. A műsor azt a tiszteletreméltó emberi akaraterőt mutatta be, amellyel a háborút testi fogyatkozással túlélők illeszkedtek be hasznosan a fel- szabadulás utáni társadalmunkba. A szerkesztő-riporter fő beszélgető partnere egykori ' munkatársa, rokkant bajtársa, Erős István, a METRIPOND-szerviz nyugdíjas főportása (ma már kisegítő szolgalatban) is megelégedett, hivatást talált ember. Kettőjük beszélgetése kapcsán — az üzem mindennapi életének hátterével — szociografikus mélységgel tárult fel a műsorban az első és második világháborús hadirokkantak társadalmi és szociális helyzete, pontosabban sorsuk kedvezőre fordulása. A sokszor hiábavaló álláskeresés, a sok „sajnos, de .. .” elutasítás után a felszabadulás számukra is emberhez méltó életlehetőségeket jelentett. A több, mint 31 ezer első és polgári sérültekkel együtt csaknem 13 ezer második világháborús hadirokkant járadékára ma mintegy 8 millió forintot folyósít az Országos Nyugdíjintézet, s társadalmunk sok egyéb módon segíti őket. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára nyilvántartásából felemlített adat. a művégtagok készítésének mennyisége azonban elborzaszt: miért kerülhetett erre sor egyáltalán? Hallva a műsorban Horthy, Horthyné. Kállay miniszterelnök egykori képmutató szónoklatait, a népámítással való ellenpontozás erre is választ adott. Az a vigasztaló, amit Erős István mondott magáról: „Számomra nem szólam, hogy kinyílt előttem a világ.” Merkovszky Pál