Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. november 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JOGELŐD, JOGUTÓD Több figyelmet a pénzügyekre n szövetkezetek fejlődése megköveteli, hogy gaz­daságos üzemnagysá­got alakítsanak ki, ilyen szervezet keretében folytas­sák gazdálkodásukat. Mind a tagság érdeke, mind a népgazdasági érdek ösztö­nöz erre Az elmúlt években az egyesülések üteme a me­zőgazdasági tsz-ek területén viszonylag csökkent, míg az ÁFÉSZ-ek területén erőtel­jesen növekedett. Ez a fo­lyamat előreláthatólag egy ideig tovább tart. Mivel az egyesülések igen sok pénzügyi, számviteli problémát vetnek fel, ezért a Pénzügyminisztérium az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben tájékoztatót készített, mely összefoglalja o jogelőd (beolvadó) és a jogutód szövetkezetnek az egyesüléssel kapcsolatos fel­adatait. A PM Bevételi Főigazga­tósága megyei hivatala le­folytatott revízióinak ta­pasztalatai szerint a szövet­kezetek nagyobb része az egyesülést a szükséges gon­dossággal szervezte meg és hajtotta végre. Egyes ese­tekben azonban mulasztások történtek és ez a jogutód szövetkezetekre hátrányos következményekkel jár. Alapvető követelmény, hogy a megszűnt szövetke­zetek eszközeiket és forrá­saikat a megszűnés napjával valós értékben mutassák ki. Ennek érdekében a megszű­nés napjával minden esz­közre és forrásra kiterjedő leltárt, záró mérleget, ered­ménykimutatást és záróje­lentést kötelesek készíteni, melyeket a jogutódnak jó­váhagyó záradékkal kell el­látni. Azonban egyes esetek­ben a jogutód képviselői — tévesen jogkör hiányára hi­vatkozva — nem ellenőriz­ték a megszűnő szövetkeze­tek leltározási munkáit, a készletek értékelését. Olyan «eet is előfordult, hogy a Leltározást a megszűnést kö­vetően végezték el, vagy. az elvégzett leltározás eredmé­nyét (hiányok, többletek) már az egyesülést követően a jogutód számolta el. A mulasztások következ­ményeire néhány példa: az egyik ÁFÉSZ-néi a revizo­rok megállapították, hogy a beolvadó ÁFÉSZ-től a vevő- állomány leltárát nem kö­vetelték meg Nem ellen­őrizték továbbá, hogy a be­olvadó ÁFÉSZ vásárolt készleteinél végrehajtott lel­tározás eredményét elszá- molták-e a záró mérleg ké­szítését megelőzően. Emiatt közel 2 millió forint összeg­ben csökkenteni kellett a megszűnt ÁFÉSZ eredmé­nyét. A jogutódnál ez a megállapítás jelentős össze­gű tartalékalap-csökkenést és bírságot eredményezett. Az 1977-ben lefolytatott pénzügyi revízió során — többek között — egy egye­sült (beolvadó) szakszövet­kezetnél 1976-ra vonatkozó­an közel másfél millió fo­rintos mérleg szerinti ered­ménycsökkenést állapítottak meg, amely a jogutód szö­vetkezetét terheli. A hiá­nyosság elkerülhető lett vol­na, ha a jogutód szövetkezet az év végi leltározás adata­it és a mérlegtételeket, mint átvevő tsz felülvizsgálja. Ugyanis a beolvadó szakszö­vetkezet a mérleg készítése­kor nem szerepeltette mér­legében a munkavállalók követelését, egyes szállítói kötelezettségek a mérlegből kimaradtak, valamint egyes eszközök a leltárban és mér­legben nem szerepeltek. A megszűnő ÁFÉSZ-eknél általános gyakorlat, hogy a nyereségükből képzett ré­szesedési alapot teljes egé­szében kifizetik dolgozóik­nak. Ha a jogutód nem el­lenőrzi a részesedési alap képzésének szabályszerűsé­gét, a bérfejlesztési befize­tési kötelezettség kiszámítá­sát, nincs biztosítéka arról, hogy a pénzügyi revíziók során nem kerül-e sor ré­szesedési alapjának csök­kentésére. Az elmúlt évek­ben beolvadt ÁFÉSZ-eknél több esetben százezres nagy­ságrendben kellett megálla­pítani bérfejlesztési befize­téshiányt. illetve részesedési alapképzés miatti nyereség­adóhiányt. Ezek a megálla­pítások a jogutód részesedé­si alapját csökkentették, nem beszélve a bírság kon- zekvencióiról. A z eddigi megállapítások vázlatos ismertetése azért is szükséges, hogy az 1978. január 1-i egyesüléseknél az érintett szövetkezetek figyelmét fel­hívjuk az egyesüléssel kap­csolatos pénzügyi, számvite­li feladatok maradéktalan végrehajtására. Ebben az esetben elkerülhetők a jog­utódnál a hátrányos követ­kezmények, melyek több esetben sújtották a jogutód szövetkezet vétlen kollektí­váját. Október géppuskása A 82 éves Takács László kérges, nagy ujjaival kigombolja az ingét és a szíve felé mutat: — Itt ez a sebhely, hatvan éve viselem. 1917-ben Kijev mellett harcoltunk a fehérek ellen, a géppuska mellett fe­küdtem és tüzeltem. Egyszer csak kiütött rajtam a veríték. A szívem és a vállam közt fú­ródott be a messziről jött go­lyó. Szerencsém volt, hogy a zubbonyom bal zsebében tá­roltam száz darab tábori le­velezőlapot. A papírköteg le­lassította az amúgy is „fá­radt” lövedéket. Az idős ember Nyíregyhá­zán, Görgei utcai lakásán em­lékezik 60 év történelmére. Az imént érkezett Sóstóról — nem busszal, kerékpárral. Né­ha ugyanis kijár az uszodába, a 15—20 kilométeres kerékpá­rozás mindennapi életéhez tartozik. Nem csak emlékezik, vitatkozik is, fürge a mozgá­sa, 60 évesnek látszik, hu­szonkét évet nyugodtan leta­gadhatna a korából. Fényké­pe nemrégiben bejárta az egész megyét. A munkásőrök vándorkiállításán láthatták a Beváltott és elfelejtett ígéretek Olyasóink kérdezik Egy évvel az ifjúsági parlamentek után Kinek jár műszakpótlék? Egy esztendeje, hogy lezajlottak az üzemi, vállalati szintű ifjúsági parlamentek. Érdemes számot vetni, mi valósult meg és mi ment feledésbe az ott tett ígéretekből. Elmondják-e a fiatalok év közben is problémáikat, számon tartják, számon kérik-e a vállalat, az üzem vezetőitől az ünnepélyesen tett ígéreteket? Ezt kutattuk Vásárosnaményban. Fazekas Tibor, a járási KISZ-bizottság titkára: Fazekas Tibor — Az ifjúsági parlamentek­nek jelentős részük van ab­ban, hogy a járásban egyre több fiatal szerez magasabb iskolai végzettséget, mind töb­ben tanulnak ki rokon szak­mát. Minden évben nagyobb az érdeklődés a tiszaszalkai és a tarpai kihelyezett gimná­ziumi osztályok iránt. Javul­tak a szabad idő hasznos el­töltésének feltételei: ifjúsági klubok alakultak, több sport­pályát felújítottak. Egyre több vállalat segíti fiataljait az önálló családi otthon ki­alakításában, és enyhítik a pályakezdés nehézségeit azzal, hogy a fiatal dolgozókra na­gyobb figyelmet fordítanak. Oszlár Albert, a nagyközsé­gi KISZ-bizottság titkára: Oszlár Albert Takács dinasztiát. Fia és uno­kája mellett állt a képen, mind a hármójukon a mun­kásőrség egyenruhája feszült. Egy sárgult kép is látható parányi szobája falán, hat­vanegy évvel ezelőtt készítet­te a császári-királyi hadsereg fotográfusa. Nem sokkal a felvétel után sapkarózsája he­lyére vörös csillagot tűzött — A háború végén bejár­tam Varsót, Krakkót, Erdélyt majd Ukrajnába vezényeltek. Tizenhét őszén a tisztek el­menekültek, minket pedig Münnich Ferenc beszervezett a Vörös Hadseregbe. Tőle hal­lottam először ezt a szót: „elvtárs”. 1919 nyarán sokan hazajöttünk és fegyvert fog­tunk a Tanácsköztársaság vé­delmére. A bukás után egy Győr melletti erdőben buj­káltunk néhányan. Ránk ta­lált egy ispán, s megegyez­tünk vele: huszonkét napig ingyen dolgoztunk neki, ezért adott egy igazolást, hogy a harcok alatt a birtokán dol­goztunk. így nem esett bán- tódásom a fehérterror idején. 1956 végén, 1957 elején is­mét fegyvert fogott a mun­káshatalomért. — Huszonhét ifjúsági par­lament volt községünkben, s ez mintegy 2000 fiatalt érin­tett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a parlamentek hangula­ta tükörképet ad az üzemi demokráciáról, az üzemben uralkodó légkörről. Sajnos, még nem minden üzemben tekintik a gazdasági vezetők magukkal egyenrangú part­nernek a KISZ-titkárt. Eze­ken a helyeken „szeretik” el­felejteni a parlamenten tett ígéreteket és a KlSZ-vezető- ség sem követeli meg, hogy be­váltsák azokat. Többet kel­lene törődni a fiatalokkal pél­dául a vitkai Kossuth Terme­lőszövetkezetben, vagy a VOR helyi gyáregységénél. A BHG helyi gyárában működő KISZ-alapszervezet titkára viszont partnere a gazdasági vezetésnek, ugyanígy van ez a faforgácslapgyárban is. Üjvári Sándorné, a fafor­gácslapgyár KlSZ-bizottságá- nak titkára: Üjvári Sándorné — Nálunk a dolgozók 80 százaléka 30 éven aluli. Fia­taljaink az ifjúsági parlamen­ten szóvá tették, hogy nem megfelelőek a szociális körül­mények a gyárban. Nem volt zuhanyozó, öltöző. Sokan szól­tak azért is, mert az ipari ta­nulóknak nem volt külön tan­műhelyük. Kelemen Miklós gyáregységvezető megígérte, hogy atnint lehet, javítanak a szociális körülményeken és a tanulók részére is kialakíta­nak egy megfelelő tanmű­helyt. A szavakat tett követ­te. A régi irodaépületből öl­tözőt, fürdőt alakítottak ki, a volt műszaki raktár pedig tanműhely lett. Persze azért van még függőben lévő kér­-------------------------------------' — Hallottam, hogy mun­kásőrséget alakítanak. Je­lentkeztem az első napokban, a jelentkezésnél örömmel hal­lottam, hogy Miklós fiamat nevezték ki városi parancs­noknak. Nyolc évig voltam a fiam beosztottja. Később Erzsiké unokám is munkásőr lett, ő mostanában nem jár foglalkozásokra, mert pár he­te fia született. Megvan az utánpótlás. — A felszabadulás után járt-e a Szovjetunióban?' — Egyszer jártam Kárpát­alján. Nyugdíjig a Ságvári Tsz-ben dolgoztam különböző beosztásokban, a munka le­kötött, nem jutott időm utaz­gatásra. A rádióból és az új­ságokból ismerem a mai Szovjetuniót — Hogyan ünnepli a 60. évfordulót? — November 3-án a mező- gazdasági főiskola diákjaival találkozom. Negyedikén lesz a díszünnepeég a főiskolán, meghívtak az elnökségbe. El is megyek, munkásőr egyen­ruhában ... Nábrádi Lajos dés is. Évek óta szeretnénk egy klubhelyiséget. Megígér­ték, hogy amint sikerül meg­egyezni a KEMÉV-vel, meg­vásárolnak egy megfelelő fel­vonulási épületet, amelyet „KISZ-ház”-nak rendezhe­tünk be. összességében elége­dettek vagyunk, kérdéseink­ről, kéréseinkről a vállalat vezetői nem feledkeztek el, napirenden tartják. Tóth István, a BHG helyi gyáregysége KlSZ-alapszer- vezetének propagandistája: Tóth István — Nálunk is a szociális körülményekkel volt baj. Két műhely hideg volt. Az ifjúsá­gi 'parlamenten elmondtuk ezt, s hamarosan intézkedtek. Most már olajkazánnal fűte- nek és légzsilipessé alakítot­ták át a nyílászáró szerkeze­teket. Mincza Ilona, a VOR helyi gyáregysége KlSZ-bizottságá- nak titkára: — Üzemünkben sok a kör­nyező falvakba való dolgo­zó, az ő bejárásukat kellene megkönnyíteni. Ezt vetettük fel a parlamenten többek kö­zött. Kérésünk nyomán a vál­lalat vezetősége intézkedett és részben sikerült megoldani a problémát. Sok fiatal várta, hogy az idén — mint azt ígérték — megkezdődik a Mincza Ilona szakmunkásképző tanfolyam a gyárban, eddig azonban úgy néz ki, hogy az idén már sem­mi sem lesz belőle. „Éjjeliőr vagyok, szeret­ném tudni, megillet-e a fize­tésen kívül valamiféle külön juttatás, mivelhogy az álta­lánostól eltérő időbeosztásban dolgozom” — érdeklődött többek között Simon János ópályi lakos. A kérdésre Nagy Mihálytól, a szakszer­vezetek megyei tanácsának főmunkatársától kértünk vá­laszt. — Ez év július elsejétől lé­pett hatályba a 15 1977-es minisztertanácsi rendelet, amelynek célja, hogy mű­szakpótlékkal bizonyos több­letjuttatásban részesíthessék a munkahelyek azokat a dol­gozókat, akik az általánostól eltérő munkaidő-beosztás­ban dolgoznak. A műszakpót­lék azonban nem terjed ki a népgazdaság minden ágaza­tára, illetve nem érint min­den munkakört.. Kizárólag csak fizikai munkakörben dolgozók, és a termelést köz­vetlenül irányítók kaphatnak műszakpótlékot. Ágazaton­ként is változhat e pótlék fi­zetésével kapcsolatos gyakor­lat, a miniszterek által ki­adott végrehajtási utasítások alapján. Műszakpótlékot azok a dol­gozók kaphatnak — a már említetteken kívül, — akik több műszakban dolgoznak. Azok viszont, akik osztott, vagy egyenlőtlen munkaidő­beosztásban dolgoznak, nem tarthatnak számot erre a többletjuttatásra Az SZMT főmunkatársa a továbbiakban elmondta, hogy az éjjeliőrök — mint például levélírónk is — ugyan fizikai foglalkozásúak, mégsem kap­hatnak műszakpótlékot, és éj­jeli pótlékot sem, mivel min­dig éjszaka teljesítenek szol­gálatot, vagyis egy műszak­ban dolgoznak. Tudni kell vi­szont azt is, hogy kétféle jut­tatásra senki sem tarthat igényt, vagy csak éjjeli pót­lékot, vagy csak műszakpót­lékot kaphat valaki. Gyakori kérdés a levelek­ben: mennyi lehet a műszak- pótlék? A délutáni, vagyis a második műszakban a dolgo­zó erre az időre járó munka­bérének húsz százaléka, míg az éjszakai műszakban a negyven százaléka lehet. Ezen túlmenően, amennyiben a dolgozó folyamatos munka­rendben dolgozik, úgy a ha­vi törzsbérének tíz százaléka is megilleti. Mit értünk fo­lyamatos munkarenden? Amikor egy bizonyos munka­helyen éjjel-nappal, heti pi­henő- és munkaszüneti na­pokon is állandóan dolgoz­nak. Szükséges megjegyez­ni, hogy az illetékes minisz­ter az előbb említettektől el­térően is rendelkezhet. Nagyon lényeges tudni, hogy a műszakpótlék alapja mindig a dolgozó törzsbére (beleértendő: az alapbér, tel­jesítménybér, jutalék, túlóra­díj. és a rendszeresen kapott prémium is). Mivel a mű­szakpótlék a dolgozó kedve­zőtlen munkaidő-beosztását ismeri el bérben, a munka­helyeknek a bérfejlesztések­nél ezt a továbbiakban is fi­gyelembe kell venniük. Kádas Viktória S. A. Háromszázmillió forint értékű felsőruházati cikk Mintegy 300 millió forint értékű felsőruházati cikket szerzett be az idei őszi-téli szezon nyitására a szövetke­zeti szaküzletek, áruházak ré­szére ellátó vállalatuk, a SZÖVÁRU. Az árualap folya­matos utánpótlása az idény legvégéig biztosított. A cikkek 40 százaléka importból euró­pai szocialista országokból, Indiából, Hongkongból és szá­mos más országból — érke­zük a továbbiakban is. Már az üzletekben lévő vá­lasztékból mutattak be hét­főn a kereskedelmi partne­reknek és a sajtó képviselő­inek mintegy másfél száz ösz- szeállítást. Ugyanezen a na­pon a SZÖVÁRU és a HUN- GAROCOOP a Bajcsy-Zsi- linszky út 52. sz. alatti bemu­tatóteremben nyitott kiállí­tást, amelyen a magyar-szov­jet szövetkezeti gazdasági együttműködést: a szovjet ún portkínálat fejlődését, szemléltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom