Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

1977. november 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 ' Ösztönzés jobb gazdálkodásra A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK szabályozó rend­szeréről szóló miniszterta­nácsi határozat módosítása ma már nem csak ismert, de állandó téma is a termelő­szövetkezeti vezetők köré­ben. A termelőszövetkezetek az eddigi négy százalék he­lyett az adózott nyereség nyolc százalékát kötelesek ezentúl tartalékalapba he­lyezni. A gépbeszerzési tá­mogatásban részesülő gé­pek és technológiai beren­dezések egyes meghatáro­zott alkatrészeihez az eddi­gi 34 helyett 24 százalékos támogatás adható. A termelőszövetkezeti gazdálkodást — fejlődésé­ben és eredményeivel, ter­melést befolyásoló bizony­talansági tényezőkkel együtt — józanul értékelő szakemberek egy pillana­tig sem vitatták, vitatják, hogy szükség van a tarta­lékalap eddigieknél na­gyobb mértékű növelésére, a kiszámíthatatlan időjá­rás; a tél végi, tavaszi fa­gyok, a belvizek, az aszály, a jégverés és még számta­lan elemi kártétel miatt is. A gazdálkodás magasabb szintű továbbvitele, a ter­melőszövetkezeti tagok jö­vedelmének megtartása, emelése és egyáltalán a termésingadozásokból fa­kadó pénzügyi hatások ki­védése esetenként csak a tartalékalapok igénybevé­telével lehetséges. Megyénkben is vannak termelőszövetkezetek, ahol — függetlenül a most meg­jelent rendelettől — az adózott nyereségnek 10—12 százalékát helyezték tarta­lékba már korábban is. Ez a bölcs előrelátás abból az élettapasztalatból fakadt, hogy egy-egy rossz eszten­dő képes 3—5 év tartalé­kát felemészteni, de a tar­talékalap felhasználásával még mindig könnyebb a gazdálkodás továbbvitele, mint egy esetleges szaná­lással. Különösen Szabolcs- Szatmár megyében van en­nek nagy jelentősége, ahol köztudomásúan sok a ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságú mezőgazdasági üzem és függetlenül az országos helyzettől, a rossz év gyak­rabban bekövetkezhet. A MÍNUSZ TÍZ SZÁ­ZALÉKRÓL SZÓLVA: kétségtelen, hogy a me­zőgazdasági termelés tech­nikai háttere az utóbbi években ugrásszerűen nö­vekedett, ezzel együtt az alkatrész-felhasználás is. Szabolcs-Szatmár mezőgaz­dasági üzemeiben ma már közel ezer kombájn, több ezer erőgép, sok száz spe­ciális önjáró betakarító és milliárdos értékű munka­gép található. E hallatlanul nagymértékű — és tegyük hozzá heterogén — gépállo­mány emészti az alkatré­szeket. Nem egy termelő- szövetkezetünkben egyik évről a másikra egy-két millió forinttal növekedett az alkatrészvásárlás, -fel- használás. Most, hogy drágább lesz, illetve kisebb, ártámogatást élvez egyik-másik alkatrész, sokan kérdezik, miként le­het ezt kibírni? Vannak termelőszövetkezeti veze­tők, szakemberek, akik már megtalálták erre a választ. A gépek, gépi eszközök ha­tékonyabb, gazdaságosabb kihasználása érdekében jó pár követésre méltó mód­szert alkalmaznák. Az egyik termelőszövetkezeti elnök a gépkihordási idő szigorítását említette. Pon­tosítva: a 6—7 évre szóló amortizációs idő — ez gép­típusonként különböző — százszázalékos kihasználá­sa a fontos. A szükséges és folyamatos megelőző kar­bantartásokkal, az időben végzett főjavításokkal nem­csak az egész gép, de az egyes alkatrészek élettar­tama is nő. Nem beszélve arról a másik nagy ha­szonról, hogy a gondos ápo­lás, kezelés a munkaeszköz üzembiztonságát is gyara­pítja. A MEGELŐZŐ KAR­BANTARTÁS, a gép gon­dos kezelése tehát meg­takarítást jelent, ám nem csak ez az egyedüli módja a 10% okozta többlet ellensú­lyozásának. Termelőszövet­kezeteink — sajnos — üze­meltetnek olyan erő- és munkagépeket, amelyeknek életkora már 4—5 évvel meghaladja az amortizáci­ós időt. Ezek az öreg gé­pek — közöttük néhány le­futott típus — kétszeresen fogyasztják a drága és egy­re drágább tartozékokat, alkatrészeket. Sokszor a ja­vítás, az alkatrész költsége magasabb, mint egy új, ter­melékenyebb, üzembizto- sabb gép beszerzési ára. Miért tartják hát e gép­matuzsálemeket mezőgaz- gazdasági üzemeink? Leg­többször nincs, aki utána­számoljon, mi lenne a kifi- zetőbb: a toldozgatásra, fol- dozgatásra apránként kifi­zetett ezresek, vagy egy­szerre utalványozni a sok gondot megszüntető, új nagyobb teljesítményű erő­gép árát? Az alkatrészhez tartozik még, hogy szinte kivétel nélkül minden gépjavító műhelyben a szükségesnél magasabb a raktári készlet. A készletek egy része in­kurrens, az adott termelő- szövetkezetben már nem hasznosítható, más része a túlbiztosítás eredménye. Előfordult, előfordulhat, hogy a nagymértékű fel- használás miatt egy-egy tengely vagy fogaskerék ideig-óráig hiánycikk. Ez azonban nem lehet ok árra, hogy ha a szóban forgó ten­gelyből, fogaskerékből egy­re van szükség, egyszerre ötöt, hatot vásároljanak, olyan meggondolásból, hát­ha szükség lesz valameny- nyire. A PLUSZ NÉGY ÉS MÍ­NUSZ TÍZ százalék szüksé­gessége mellett még számos érvet lehetne felsorakoztat­ni. Egy biztos: a termelő- szövetkezeteket a szabályo­zók nem sújtani kívánják, inkább a jobb, a gondosabb, pontosabb gazdálkodásra ösztönzik. Ez azon túl, hogy országos érdek, elsősorban a mezőgazdasági üzemek érdeke. Seres Ernő A mátészalkai Szatmár Bútorgyárban hazai értékesítésre az egyik közkedvelt bútortípust a „Szidóniát” gyártják. Ebből a típusból na­ponta 85 garnitúra készül el a modern szalag­soron. Képeink a gyártás néhány műveletéről készültek. 1. A furnérillesztő üzemben Pankotai Menyhértné és Kiss Balázs- né a furnérle mezek összeállítását végzik. 2. A bútorelemeket a Korpusz prés segítségével állítják össze. alap: a közművesítés Városiasodó Vásárosnamény Tizenkétezer lakos tarto­zik a Vásárosnaményi Nagyközségi Közös Ta­nács közigazgatási terüle­téhez — a megye egyik legnagyobb települése ala­kul ki Bereg központjában. Vásárosnamény rendezett­sége, egyenes, széles utcái már régen kedvező fejleszté­si lehetőséget kínáltak, de ahogy az iparosítás hosszú éveken át úgyszólván telje­sen elkerülte, a városias fej­lődés sem tudott kibontakoz­ni. Ügy látszik azonban, hogy ami a helyben és környék­ben lakók régi, jogos panasza volt, viszonylag rövid idő alatt megfordul, és a hasonló nagyságú, helyzetű települé­seknél gyorsabb, kedvezőbb fejlesztést tesz lehetővé. Új rendezési tery Az átadás után itt újabb munkaalkalmak nyílnak a beregi lányok, asszonyok számára. Ady-megemlékezések országszerte Magyar küldöttség utazik Romániába és Csehszlovákiába Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségekkel, tudományos» előadásokkal, irodalmi estek­kel, zenei műsorokkal adóz­nak a költő emlékének az el­következő napokban. November 22-én, kedden délelőtt 11 órakor a buda­pesti Mező Imre úti temető­ben Ady Endre sírjánál az Ady-emlékbizottság, a Kultu­rális Minisztérium, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és más mozgalmi, va­lamint állami szervek képvi­selői elhelyezik a kegyelet koszorúit. Délután fél 2-kor a Liszt Ferenc téri Ady-szo- bomál tartanak koszorúzást. Este az Erkel Színházban az Ady-emlékbizottság és a Kul­turális Minisztérium díszelő­adással emlékezik meg a köl­tő születésének 100. évfordu­lójáról. Az eseményt a tele­vízió 19 órától egyenes adás­ban közvetíti. Számos vidéki ünnepségre is sor kerül. Iparfejlesztési lehetőségek Az ipar bővítésének továb­bi jó lehetőségeivel számol a rendezési terv. A 41-es főút bevezető szakaszától a for­gácslapgyár környékéig lé­nyegében egybefüggő iparte­rület alakul majd ki, rendkí­vül kedvező lehetőségekkel. Már most gázzal üzemel a forgácslapgyár, s a leágazás jóvoltából nemcsak ez az egy üzem (és a település), ha­nem újabb ipari létesítmé­nyek is gázenergiát kaphat­nak. Elkészült az új, nagy kapacitású transzformátor­állomás is — szintén szovjet távvezetékről vesz energiát, így nagy távlatban a jelenle­ginél lényegesen nagyobb villamosenergia-mennyiséget is felhasználhatnak. Az ipar­teleptől nincs messze az ipa­ri vizet adó Kraszna, azon a környéken épül a szennyvíz- telep, nagy szabad területek vannak — mindez a távlati iparfejlesztésnek jó keretet teremt. Gazdag volt az idei eszten­dő a településfejlesztésben is, amelyet 25 millió forint szol­gált. „Lakás-, iskola- és óvo­daépítésre költjük a legna­gyobb összegeket — mondja Szűcs Zoltán pénzügyi cso­portvezető. — Tapasztalata­ink változóak: a 100 fős óvo­da a tervezett költségeken belül, mindössze egyhavi ké­séssel átadásra került. Na­gyon hosszú ideig vitázott azonban a tervező, a beruhá­zást lebonyolító és kivitelező vállalat a főtéren épülő húsz lakásról, így a július-augusz­tusi indulásból csak tavasszal kezdődő építkezés lesz. Ha­sonló gondok voltakba 12 tan­termes általános iskolánál; itt azonban annyival jobb a helyzet, hogy a napokban megkezdődött a kivitelezés. Jelenlegi tájékoztatásaink szerint a gondok mellett az a kedvező, hogy az 1979 kö­zepére kitűzött átadás mind­két létesítménynél megvaló­sítható.” Nagy építési kedv Sok munkát ad a közmű­vesítés, holott Vásárosna­mény központi területei az alapvető közművekkel szin­te mindenütt rendelkeznek. A KEMÉV jó ütemben építi a vitka—olcsvai vízmüvet, jövő évi átadásra készítik elő az 1260 köbméteres magastá­rozót, amely nemcsak a vit- kai és olcsvai részen, hanem az egész vízhálózatban ki­egyenlítettebbé teszi a víz­nyomást. Épül, és jövőre be kell fejezni a szennyvíztisztí­tómű munkáit, a gerincháló­zatból 4,5 kilométernyit már átadtak, s ez a település főbb részeit érinti is. „Nagy az építkezési kedv, a páskomi részen 54 családi házhelyet parcelláztunk, ezek egy részén már megkezdő­dött az építkezés is — tájé­koztat Varga István igazga­tási csoportvezető. — De nemcsak a tanácsi és a csa­ládi házak iránt van igény, az idén épült 12 OTP- és 12 lakásszövetkezeti családi ház nál jövőre már lényegesen több épül, de a lakások több­szörösének is azonnal gazdá­ja lenne.” Gázzal fűtött lakások A gáz egyébként nemcsak az ipar, hanem a település számára is kedvező. Jövőre megkezdődik a gázhálózat ki­építése, s a megyeszékhelyet követően elsőként Vásárosna ményban fűthetik gázzal a lakásokat. Mint a műszaki csoportvezető elmondta: a napokban a naményi körúti épületeknél csaknem száz la kás bérlőjét, tulajdonosát kérdezték meg, s mindössze egy lakó kért gondolkodási időt, a többiek szívesen vál­lalják a lakásfűtés korszerű sítését; jövőre a tanácsi la­kások már eleve gázfűtéssel épülnek. Miközben az idei elszámo­lások készülnek, már a jövő évi tervek végleges egyezte­tése is tart. Víz-, szennyvíz-, gázhálózat-építés, az iskola- és lakásberuházás folytatása, új kenyérgyárépítés a legfon­tosabb feladat. Nagy várako­zás előzi meg a meleg vizű kút fúrását is, amely 600 mé­ternél tart (1100 méterig ter­vezik a fúrást). A szép tiszai strand mellett Vásárosna­mény meleg vizű fürdőjével az idegenforgalom további növelésére is felkészül. M. S. Plusz négy, mínusz tíz n z oktatáspolitikai párthatározat és az azt követő állami rendelkezések alapján az alsó és a középfokú ok­tatási intézmények igaz­gatóit meghatározott idő­re bízzák meg. Az új rendszerű kinevezés és a nap mint nap bővülő feladatok, társadalmi igé­nyek szükségessé teszik a korszerű vezetőképzést. Megyénkben az általános iskolai igazgatók egy- harmad része a múlt év­ben végezte el a kétéves intenzív vezetőképző tan­folyamot, újabb nyolc­van iskolavezető most tart a tanfolyam dere­kán. Már az első tanfolya­mon részt vevő igazgatók is szükségesnek tartották és javasolták igazgatóje­löltek képzését. Az okta­tásügy irányítói is tuda­tosan törekedtek és tö­rekszenek a „tartalék” képzésére. A járási, vá­rosi művelődésügyi szak­osztályok javaslatai alap­ján a megyeszékhelyen negyven 45 év alatti sza­bolcsi pedagógus része­sült egyéves speciális ve­zetőképzésben. A jelöl­tek a közelmúltban vet­ték át bizonyítványukat. Az egyéves vezetőkép­ző tanfolyam vezetési is­mereteket adott, ugyan­akkor vezetői magatar­tást is formált. Felkészí­tett a vezetői teendők el­látására. A végzett hall­gató nem biztos, hogy vezető lesz, vagy: ha az is lesz, nem biztos, hogy jó vezető. Az elsajátított ismeretek a jó vezetés lehetőségeit tartalmaz­zák, de nem többet. E z a képzés még kí­sérleti jellegű volt a vezetői utánpót­lás megteremtése érde­kében. Nemcsak a részt­vevőknek, hanem az ok­tatásügynek is hasznos tanulságokkal szolgál. T. L. Ezt ígéri ugyanis az új rendezési terv, amelyet a VÁTI készített és még no­vemberben a tanácsülés elé kerül. Tóth István, a tanács műszaki csoportvezetője így sommázza ennek jelentősé­gét: „Az új részletes rende­zési terv a Városiasodás alap- feltételeit teremti meg; fel­dolgozva és továbbfejlesztve az utóbbi évek felgyorsult te­lepülésfejlesztési eredmé­nyéit.” Most a lehetőségek két nagy csoportjáról lehet be­szélni: az iparfejlesztésről és a község további gyarapítá­sáról. Ami friss, kedvező hírt jelent: a napokban megkez­dődött a ruhagyár új, nagy üzemcsarnokának építése, a jelenlegi gyárrészleg mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom