Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 1. A nyíregyházi KÖJÁLÉ szakemberei is megállapították, hogy ebben az évben a város parkerdejében és jóléti erdeiben a szokásosnál lényegesen több, az emberre is veszélyes kullancs volt. Óvodások, kiránduló gyermekek szenvedtek ettől, de sok felnőtt is találkozott e kellemetlen kártevővel. Mint köztudott: a kullancs az egészségre is igen veszélyes, így irtása nagyon kívánatos lenne. A vadasparkban végzett permetezés bebizonyította, hogy a kb. egy méteres magasságig végzett, vegyszeres irtás eredményes. A fokozott figyelmet különben az is indokolja, hogy a permetezés elmulasztása esetén megtízszereződik a kullancsok száma. Nagyon időszerű lenne, ha a köz- egészségügy és az erdészet szakemberei közös tervet készítenének, hiszen a rendeletek értelmében a terület gazdája, vagyis az erdők esetében az erdészet, felelős a veszélymentességért. Ha másként nem megy, úgy a városi tanács hozhat kötelező erejű határozatot is a munka elvégzésére. (b.) Déváid Lászlóné egy a sok asszony közül, aki a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben talált jó munkalehetőséget. A cipőráma-rászorító gép kezelőjeként műszakonként 700 pár mokaszin célmunkáját végzi el. HA JÖN A DÍJBESZEDŐ... Akik „elfelejtenek“ fizetni Természetesnek vesszük lakásainkban a mai kor nyújtotta kényelmet, a villanyt, á fűtést, sőt vannak, akik any- nyira természetesnek veszik, hogy még fizetni sem akarnak érte. Nyíregyházán, az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalat pénzügyi osztályán Tóth Mária csoportvezető így beszélt erről: Ezer úttörő programja Már javában tart és november 5-én fejeződik be az az ünnepségsorozat, melyet a Nyíregyházi 5-ös számú Általános Iskolában rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója tiszteletére. A 7—8. osztályos őrsök között megkezdődött a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című vetélkedő. A legjobb rajzolók pályázat útján mérhetik össze tudásukat az októberi forradalomról készített képekkel. A kisdobosok november 3-án verses, műsoros vetélkedőn vesznek részt, s készülnek az óvodásokkal közösen tartandó rajgyűlésre. Látnivalókban is lesz részük a pajtásoknak. A „Hatvan év képekben” című kiállításon a Szovjetunió fejlődését szemléltető fotók kapnak helyet. Ugyancsak itt sorakoztatják föl azokat a leveleket, melyeket szovjet gyerekek írtak az iskola tanulóinak. Az érdekes látnivalók sorát bélyegkiállítás is gazdagítja. Az iskolai könyvnapon a Szovjetunió irodalmával ismerkedhetnek meg aZ" úttörők. A rendezvénysorozatot november 5-én nagy harci játék zárja az erdei tornapályán. Az egész napos program során szellemi vetélkedőn, sport- és ügyességi versenyeken, tájékozódási futásban versengenek egymással az úttörők. A Szamuely Tibor nevét viselő úttörőcsapat délután Szamuely-emiék- fákat ültet el az iskola udvarán. Az ünnepségsorozat a „Béke első napja” című film megtekintésével zárul a több mint ezer tanulót foglalkoztató iskolában. — Sajnos, nagyon sok a lakbér-, fűtés-, melegvíz-, garázs- és liftdíjelmaradás. A hátralékok részben abból adódnak, hogy a bérlő a lakásba költözéskor, tehát még a kezdet kezdetén tévedésből kevesebbet fizetett a megállapított összegnél és egészen addig, amíg vállalatunk nem értesíti, hónapról hónapra a kisebb összeget fizeti. Az igazi problémánk azonban nem velük, hanem a notórius nemfizetőkkel van. Akadnak ugyanis — nem is kis számban — olyanok, akik rendszeresen „elfelejtenek” fizetni. Van olyan bérlő, aki 8—10 ezer forinttal tartozik. (!) A notórius nemfizetők persze legtöbbször a bíróság elé kerülnek. S azt is érdemes megjegyezni, hogy az adósok között sok a magas havi jövedelemmel rendelkező lakó is. Hornyák Györgyné gazdasági ügyintéző azokkal mérgelődik, akik a villanyszámlával maradtak adósak. Elmondta, csupán Nyíregyházán havonta 20—30 lakásban kell kikapcsolni a villanyt díjhátralék miatt. Sok külön munkát, bosz- szúságot okoznak a fizetni nem akarók a TIGÁZ-nak is. Kovács László kirendeltségvezető : — Szerencsére nincs sok olyan fogyasztó, aki nem rendezi rendszeresen a gázszámlát, de azzal a néhány- nyal nagyon sok bosszúságunk van. Általában tudják, melyik napon és hány órakor jön a díjbeszedő és be sem engedik a lakásba. Amikor pedig mennénk, hogy kikapcsoljuk tőlük a gázt, ismét zárt ajtók fogadják a szerelőket. Természetesen végül a bíróságra kerül az ügy. De miért nem lehet ezt egyszerűbben megoldani? Hiszen havonta csak kevesebb az a számla, mint a már összegyűlt adósság! Jogos az üzemigazgató kérdése. önmagukat és másokat is sok felesleges hercehurcától, bosszankodástól kímélnék meg egy kis pontossággal, és azzal, hogy tudomásul vennék: nem szívességet tesznek azzal, ha kifizetik a lakbért, a villany- vagy gázszámlát... (kádas) Sikerült akció — Dó minőségű szén Kielégítő a tüzelőellátás A tüzelőellátás a megyében a múlt évhez hasonlóan jó — adták a tájékoztatást a Kelet-magyarországi TÜZÉP kedvezményben részesülnek. Az akció sikerrel záródott, a megye tüzelővásárlói több millió forintot takaríthattak Fiatalkorú rabló a bíróság előtt Van, akit az elkövetett bűncselekmény utáni eljárás gondolkodásra késztet. Nyomozás, ügyészi kihallgatás, bírósági eljárás, ítélet... mind-mind egy állomása a bűncselekményt követő időnek. Sajnos, van olyan is. aki ma elfelejti. hogy tegnap mást fogadott. Ilyen a fiatalkorú L. T. eddigi életútja is. Imi, olvasni nem tud, pedig már megjárta a javító-nevelő intézetet is. Itt sem tudták jó útra téríteni, mert kiszabadulása után újabb bűncselekményt követett el. Májusban szabadult, lopás miatt kiszabott 11 hónapi szabadságvesztés büntetését töltötte le. Igaz, nem várta megfelelő otthon. Szülei elváltak. Édesapja, aki már maga is többször ült börtönben, csak a maszek kereskedésnek, a házalásnak él. édesanyja tehetetlen vele szemben. L. T. pedig otthontalanul csavargóit. Most a pénz- és értékszerzésnek egy különös módját választotta. A közelmúltban Nyíregyháza és Mátészalka között utazott, amikor Nyírbátorban a mátészalkai 138. sz. ipari szakmunkásképző intéVállalat megyei központjában, Az utóbbi tél aránylag gyenge volt, így a fogyasztóknál maradt fenn készlet, ezért idén eddig némileg kevesebbet vásároltak, mint tavaly. A TÜZÉP-telepeken akció indult, hogy akik április és július között vásárolják meg tüzelőjüket, azok minden mázsa szén után 11 forint árA megyében dolgozó általános és középiskolai orosz szakos nyelvtanárok részvételével október 31-én megyei konferenciát rendeztek Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Az orosznyelvoktatók világszervezete magyar meg. A TÜZÉP-telepeken jelenleg jóval több szenet tárolnak, mint a múlt évben ilyenkor. Nagyobbrészt Borsodból, kisebb részben Dunántúlról és Nógrádból való. A szénfajták magas fűtöérté- kűek. Tűzifából a készlet ez idő szerint 2100 tonna. Zömében jó minőségű akác. tagozatának megyei csoportja, a megyei pedagógustovábbképzési kabinet, a főiskola és a TIT konferenciáján plenáris, majd szekcióüléseken vitatták meg az orosz nyelv oktatásának időszerű kérdéseit. Orosznyely tanárok konferenciája Az egymás iránti figyelemre, felelősségre figyelmeztet Zsombok Tímár György tévéfilmje, A 78-as útvonala. A járat egyik autóbuszán rosszul lesz egy utas. Infarktus. .Kórházba kell szállítani. Néhány utas rábeszéli a gépkocsivezetőt: segítsen, hogy a beteg minél előbb orvosok kezébe kerüljön. A busz megállás nélkül, a le- és felszállni akarók kívánságával nem törődve, lezárt vasúti sorompót áttörve halad rendkívüli célja felé. Közben az utastérben néhányan ápol- gatják a beteget, mások a vezetőt szidják, vitatkoznak, veszekszenek, a többség saját érdekei, céljai szerint foglal állást a vitában. A játék kedvéért el kell fogadnunk ezt a különleges helyzetet, a filmben előforduló többi ilyennel együtt. El kell fogadnunk, mert a szerző példázatot szerkesztett, írt, s hogy ezt megtehesse, sarkított helyzeteket teremt, a túlzásoktól, a kevéssé hihetőtől sem riadva vissza. Szereplőit vizsgáztatja ezekben a különleges vagy annak látszó helyzetekben, emberségből, egymás iránti figyelemből. Segítőkészségből. Azt mondja: ilyenek vagyunk, különfélék, segítőkészek és közömbösek, saját érdekeinket nézők és másokért tevők, hevesek és megfontoltak, bámészkodók és azonnal ötletekkel és cselekvéssel előrukkolok. Azt is mondja, hogy bármennyire ilyenek vagyunk is, bármilyen vita, veszekedés kerekedik is, mindig akad néhány ember, aki komolyan veszi az egymás iránti felelősséget. Tehát az ember végeredményben nem olyan rossz, mint ahogyan általában hisszük. Egy kérdés azonban marad, még akkor is, ha elfogadjuk a tévéfilm túlzásait. Ha minden nehezen hihető szituációt elfogadunk, és ha főként ilyenekre épül a játék, van-e akkor hitele a történetnek, és így reális- e az a válasz, amit az író ad saját kérdésére? Eléggé képtelen, de a játék kedvéért ugyancsak elfogadandó ötletre épül. A sors iróniája, (avagy egészségére a gőzfürdőt!) című vígjáték. A tévedések, a vígjátékok ősrégi dramaturgiai elemei itt bőségesen záporoznak. Igen sok mulattató perc váltakozik komolyra váltott hanggal ebben a filmben. A történet az összes mellékszálaival sokkal jobban lekötötte volna a nézőt, ha az idővel gazdaságosabban bántak volna a film szerzői és rendezője. Háromórás filmet túlzás volt készíteni az alapötletből. Számos helyen az újabb és újabb fordulat már erőltetettnek hatott. A kiváló színészi játék és az igen jó fotók enyhítették a hosszadalmasra nyújtott cselekményen való bosszankodást. Seregi István Irodalmunk élő klasszikusa, Illyés Gyula 75. születésnapja alkalmából a rádió is méltó módon vett részt az országos tiszteletadásban. A Siklós Olga által összeállított és rendezett „Emlékeim lágy vidékén ...” c. dokumentumműsorban a költő visszaemlékezéseinek szálára fűzött versek, drámarészletek természetesen nem adhattak teljes pályaképet, viszont jellemző metszetet az életműből igen. Az összeállítás a sorskérdése- inkről („népben-nemzet- ben”, Veres Péter szavaival) mindig felelősen gondolkodó és magas rendű erkölcsi- séggel állást foglaló költőt mutatta be, a művek tiszta, messzire ható sugárzásában. Szinte mottóként illett a műsorra az illyési verssor: .......egy ember szól, de milliók nevében”. Ö is milliók nevében szólt, a puszták egykor kisemmizett, megalázott népe nevében, s úgy, hogy mondandója egyúttal egyetemes érvényűvé tudott válni. A míves önéletrajz (Avar István beleérző tolmácsolásában), a számos vers és drámarészlet (Bessenyei Ferenc, illetve Végvári Tamás élményt adó megszólaltatásában) — kiegészítve magának a költőnek közvetlen, személyes „megvallatásával” —, nem igényelt semmi öszekötő szöveget, külön méltatást: a műsor így volt igazán hatásos. Sokszor nem tudhatni, hogy — évforduló,, rendkívüli aktualitás, esetleg más nyilvánvaló ok kivételével — mi indokolja egyes, jóval korábban elhangzott műsorok ismételt sugárzását. Persze gyaníthatjuk, hogy némelyik műsor értéke, vagy valamilyen szempontból különleges volta különösebb „apropó” nélkül megérdemli az ismételt műsorra tűzést. Szögezzük le azt a véleményünket, hogy ismétlésekre feltétlenül szükség van. És nem is csak azért, mert hátha sokan nem hallották az egyszer adottat, hanem azért is, mert ismé- telen is szívesen hallgatjuk meg. Mint most vasárnap dr. Szabó Ágnes és Barát Apollónia 1972-ben már elhangzott dokumentumműsorát. A „Mire a vonat elindulhatott” a Tanácsköztársaság vérbefojtása után letartóztatott és elítélt kommunisták Szovjetunióba való menekítésének kevéssé köztudott részleteit, a szovjetunióbeli magyar hadifogolytisztekkel történt kicserélésük körülményeit világította meg. Ebből az adásból (elsősorban a tárgyalásokat magyar részről vezető Arnóthy-Jun- gert Mihály meghatalmazott követ egykorú inaplója és a minisztertanácsi jegyzőkönyvek alapján) kitetszett a Teleki-kormány huzavonája, kitérési szándéka a csereegyezmény elől, ami a társadalmi köztudatban ugyan eléggé ismeretes, de korántsem minden mozzanatában. Viszont az már kevésbé, amit a széles körű nyilvánosságot jószerivel most kapott eredeti dokumentumok (pl. Szikra Gyula korabeli börtönnaplója a szabadulás napjairól és perceiről, valamint magához Leninhez írt sorai a 402 elítélt magyar kommunista szovjetunióbeni fogadtatásának előkészítéséről) mondtak el erről a történelmi eseményről. A fehér terror poklából a Szovjetunió segítségével kimenekített kommunistákról találóan szólt a műsor: „ ... bilincseiket széttörte a proletár szolidaritás”. Merkovszky Pál Harci játék, faültetés, ügyességi verseny zet két tanulója is felszállt. A vonat utolsó kocsiján a peron ülésén foglaltak helyet. Az áldozatait figyelő L. T. nemsokára megjelent. — Adjátok át a helyet! — hívta fel a figyelmet az összeütközést kereső L. T. — Adjatok egy fésűt! — szólt parancsolóan. — Adjatok tíz forintot! — következett a gyors és ellenkezést nem tűrő ,,kérés”. Mit tehettek volna a békés utazók? Oda adták a náluk lévő 10 forintot. De a fiatalkorú L. T,«. nek ez nem volt elég. — A vonat 11,50 Ft-ba kerül Kocsordig — mondta. Majd motozni kezdte az utazó tanulókat. Egyikük zsebében megtalálta annak karóráját. Azt is „kérte”, de a fiúk ellenkeztek. — Ha nem adjátok ide. kihajítalak benneteket az ablakon — hangzott a válasz. A fellépés határozott volt. ellenkezést nem tűrő. A fiúk engedtek. Hodászon azonban ..kereket ol- dott‘* a telhetetlen fenyegető. Most előzetes letartóztatásban — rablás miatt — várja a fiatalkorúak bíróságának ítéletét. Dr. Toronicza Gyula
