Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 1. A nyíregyházi KÖ­JÁLÉ szakemberei is megállapították, hogy ebben az évben a vá­ros parkerdejében és jólé­ti erdeiben a szokásosnál lényegesen több, az em­berre is veszélyes kullancs volt. Óvodások, kiránduló gyermekek szenvedtek et­től, de sok felnőtt is ta­lálkozott e kellemetlen kártevővel. Mint köztu­dott: a kullancs az egész­ségre is igen veszélyes, így irtása nagyon kívánatos lenne. A vadasparkban végzett permetezés bebizonyítot­ta, hogy a kb. egy méteres magasságig végzett, vegy­szeres irtás eredményes. A fokozott figyelmet külön­ben az is indokolja, hogy a permetezés elmulasztása esetén megtízszereződik a kullancsok száma. Nagyon időszerű lenne, ha a köz- egészségügy és az erdészet szakemberei közös tervet készítenének, hiszen a rendeletek értelmében a terület gazdája, vagyis az erdők esetében az erdé­szet, felelős a veszélymen­tességért. Ha másként nem megy, úgy a városi tanács hozhat kötelező erejű ha­tározatot is a munka el­végzésére. (b.) Déváid Lászlóné egy a sok asszony közül, aki a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben talált jó munkalehetőséget. A cipőráma-rászorító gép kezelőjeként műszakonként 700 pár mokaszin célmunkáját végzi el. HA JÖN A DÍJBESZEDŐ... Akik „elfelejtenek“ fizetni Természetesnek vesszük lakásainkban a mai kor nyúj­totta kényelmet, a villanyt, á fűtést, sőt vannak, akik any- nyira természetesnek veszik, hogy még fizetni sem akar­nak érte. Nyíregyházán, az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalat pénzügyi osztályán Tóth Má­ria csoportvezető így beszélt erről: Ezer úttörő programja Már javában tart és no­vember 5-én fejeződik be az az ünnepségsorozat, melyet a Nyíregyházi 5-ös számú Ál­talános Iskolában rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. év­fordulója tiszteletére. A 7—8. osztályos őrsök között meg­kezdődött a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című vetél­kedő. A legjobb rajzolók pá­lyázat útján mérhetik össze tudásukat az októberi forra­dalomról készített képekkel. A kisdobosok november 3-án verses, műsoros vetélkedőn vesznek részt, s készülnek az óvodásokkal közösen tartan­dó rajgyűlésre. Látnivalókban is lesz ré­szük a pajtásoknak. A „Hat­van év képekben” című kiál­lításon a Szovjetunió fejlődé­sét szemléltető fotók kapnak helyet. Ugyancsak itt sora­koztatják föl azokat a leve­leket, melyeket szovjet gye­rekek írtak az iskola tanu­lóinak. Az érdekes látnivalók sorát bélyegkiállítás is gaz­dagítja. Az iskolai könyvna­pon a Szovjetunió irodalmá­val ismerkedhetnek meg aZ" úttörők. A rendezvénysoroza­tot november 5-én nagy har­ci játék zárja az erdei torna­pályán. Az egész napos prog­ram során szellemi vetélke­dőn, sport- és ügyességi ver­senyeken, tájékozódási fu­tásban versengenek egymás­sal az úttörők. A Szamuely Tibor nevét viselő úttörőcsa­pat délután Szamuely-emiék- fákat ültet el az iskola ud­varán. Az ünnepségsorozat a „Béke első napja” című film megtekintésével zárul a több mint ezer tanulót foglalkoz­tató iskolában. — Sajnos, nagyon sok a lakbér-, fűtés-, melegvíz-, ga­rázs- és liftdíjelmaradás. A hátralékok részben abból adódnak, hogy a bérlő a la­kásba költözéskor, tehát még a kezdet kezdetén tévedésből kevesebbet fizetett a megál­lapított összegnél és egészen addig, amíg vállalatunk nem értesíti, hónapról hónapra a kisebb összeget fizeti. Az iga­zi problémánk azonban nem velük, hanem a notórius nem­fizetőkkel van. Akadnak ugyanis — nem is kis szám­ban — olyanok, akik rendsze­resen „elfelejtenek” fizetni. Van olyan bérlő, aki 8—10 ezer forinttal tartozik. (!) A notórius nemfizetők persze legtöbbször a bíróság elé ke­rülnek. S azt is érdemes meg­jegyezni, hogy az adósok kö­zött sok a magas havi jöve­delemmel rendelkező lakó is. Hornyák Györgyné gazda­sági ügyintéző azokkal mér­gelődik, akik a villanyszám­lával maradtak adósak. El­mondta, csupán Nyíregyhá­zán havonta 20—30 lakásban kell kikapcsolni a villanyt díjhátralék miatt. Sok külön munkát, bosz- szúságot okoznak a fizetni nem akarók a TIGÁZ-nak is. Kovács László kirendeltség­vezető : — Szerencsére nincs sok olyan fogyasztó, aki nem ren­dezi rendszeresen a gáz­számlát, de azzal a néhány- nyal nagyon sok bosszúsá­gunk van. Általában tudják, melyik napon és hány órakor jön a díjbeszedő és be sem engedik a lakásba. Amikor pedig mennénk, hogy kikap­csoljuk tőlük a gázt, ismét zárt ajtók fogadják a szere­lőket. Természetesen végül a bíróságra kerül az ügy. De miért nem lehet ezt egysze­rűbben megoldani? Hiszen havonta csak kevesebb az a számla, mint a már összegyűlt adósság! Jogos az üzemigazgató kér­dése. önmagukat és másokat is sok felesleges hercehurcá­tól, bosszankodástól kímélnék meg egy kis pontossággal, és azzal, hogy tudomásul ven­nék: nem szívességet tesznek azzal, ha kifizetik a lakbért, a villany- vagy gázszámlát... (kádas) Sikerült akció — Dó minőségű szén Kielégítő a tüzelőellátás A tüzelőellátás a megyé­ben a múlt évhez hasonlóan jó — adták a tájékoztatást a Kelet-magyarországi TÜZÉP kedvezményben részesülnek. Az akció sikerrel záródott, a megye tüzelővásárlói több millió forintot takaríthattak Fiatalkorú rabló a bíróság előtt Van, akit az elkövetett bűncse­lekmény utáni eljárás gondolko­dásra késztet. Nyomozás, ügyészi kihallgatás, bírósági eljárás, íté­let... mind-mind egy állomása a bűncselekményt követő időnek. Sajnos, van olyan is. aki ma el­felejti. hogy tegnap mást foga­dott. Ilyen a fiatalkorú L. T. eddigi életútja is. Imi, olvasni nem tud, pedig már megjárta a javító-ne­velő intézetet is. Itt sem tudták jó útra téríteni, mert kiszabadulá­sa után újabb bűncselekményt követett el. Májusban szabadult, lopás miatt kiszabott 11 hónapi szabadságvesztés büntetését töl­tötte le. Igaz, nem várta megfelelő ott­hon. Szülei elváltak. Édesapja, aki már maga is többször ült börtönben, csak a maszek keres­kedésnek, a házalásnak él. édes­anyja tehetetlen vele szemben. L. T. pedig otthontalanul csavar­góit. Most a pénz- és értékszer­zésnek egy különös módját vá­lasztotta. A közelmúltban Nyíregyháza és Mátészalka között utazott, amikor Nyírbátorban a mátészalkai 138. sz. ipari szakmunkásképző inté­Vállalat megyei központjá­ban, Az utóbbi tél aránylag gyenge volt, így a fogyasz­tóknál maradt fenn készlet, ezért idén eddig némileg ke­vesebbet vásároltak, mint ta­valy. A TÜZÉP-telepeken akció indult, hogy akik április és július között vásárolják meg tüzelőjüket, azok minden mázsa szén után 11 forint ár­A megyében dolgozó álta­lános és középiskolai orosz szakos nyelvtanárok rész­vételével október 31-én me­gyei konferenciát rendeztek Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Az orosznyelvok­tatók világszervezete magyar meg. A TÜZÉP-telepeken jelen­leg jóval több szenet tárol­nak, mint a múlt évben ilyenkor. Nagyobbrészt Bor­sodból, kisebb részben Du­nántúlról és Nógrádból való. A szénfajták magas fűtöérté- kűek. Tűzifából a készlet ez idő szerint 2100 tonna. Zömé­ben jó minőségű akác. tagozatának megyei csoport­ja, a megyei pedagógusto­vábbképzési kabinet, a főis­kola és a TIT konferenciáján plenáris, majd szekcióülése­ken vitatták meg az orosz nyelv oktatásának időszerű kérdéseit. Orosznyely tanárok konferenciája Az egymás iránti figye­lemre, felelősségre figyel­meztet Zsombok Tímár György tévéfilmje, A 78-as útvonala. A járat egyik au­tóbuszán rosszul lesz egy utas. Infarktus. .Kórházba kell szállítani. Néhány utas rábeszéli a gépkocsivezetőt: segítsen, hogy a beteg mi­nél előbb orvosok kezébe kerüljön. A busz megállás nélkül, a le- és felszállni akarók kívánságával nem törődve, lezárt vasúti so­rompót áttörve halad rend­kívüli célja felé. Közben az utastérben néhányan ápol- gatják a beteget, mások a vezetőt szidják, vitatkoznak, veszekszenek, a többség sa­ját érdekei, céljai szerint foglal állást a vitában. A játék kedvéért el kell fogadnunk ezt a különleges helyzetet, a filmben előfor­duló többi ilyennel együtt. El kell fogadnunk, mert a szerző példázatot szerkesz­tett, írt, s hogy ezt megte­hesse, sarkított helyzeteket teremt, a túlzásoktól, a ke­véssé hihetőtől sem riadva vissza. Szereplőit vizsgáz­tatja ezekben a különleges vagy annak látszó helyze­tekben, emberségből, egy­más iránti figyelemből. Se­gítőkészségből. Azt mondja: ilyenek vagyunk, különfé­lék, segítőkészek és közöm­bösek, saját érdekeinket né­zők és másokért tevők, he­vesek és megfontoltak, bá­mészkodók és azonnal ötle­tekkel és cselekvéssel elő­rukkolok. Azt is mondja, hogy bármennyire ilyenek vagyunk is, bármilyen vita, veszekedés kerekedik is, mindig akad néhány ember, aki komolyan veszi az egy­más iránti felelősséget. Te­hát az ember végeredmény­ben nem olyan rossz, mint ahogyan általában hisszük. Egy kérdés azonban ma­rad, még akkor is, ha elfo­gadjuk a tévéfilm túlzása­it. Ha minden nehezen hi­hető szituációt elfogadunk, és ha főként ilyenekre épül a játék, van-e akkor hitele a történetnek, és így reális- e az a válasz, amit az író ad saját kérdésére? Eléggé képtelen, de a já­ték kedvéért ugyancsak el­fogadandó ötletre épül. A sors iróniája, (avagy egész­ségére a gőzfürdőt!) című vígjáték. A tévedések, a vígjátékok ősrégi drama­turgiai elemei itt bősége­sen záporoznak. Igen sok mulattató perc váltakozik komolyra váltott hanggal ebben a filmben. A történet az összes mellékszálaival sokkal jobban lekötötte vol­na a nézőt, ha az idővel gazdaságosabban bántak volna a film szerzői és ren­dezője. Háromórás filmet túlzás volt készíteni az alap­ötletből. Számos helyen az újabb és újabb fordulat már erőltetettnek hatott. A kivá­ló színészi játék és az igen jó fotók enyhítették a hossza­dalmasra nyújtott cselek­ményen való bosszankodást. Seregi István Irodalmunk élő klassziku­sa, Illyés Gyula 75. születés­napja alkalmából a rádió is méltó módon vett részt az országos tiszteletadásban. A Siklós Olga által összeállí­tott és rendezett „Emlékeim lágy vidékén ...” c. doku­mentumműsorban a költő visszaemlékezéseinek szá­lára fűzött versek, dráma­részletek természetesen nem adhattak teljes pálya­képet, viszont jellemző met­szetet az életműből igen. Az összeállítás a sorskérdése- inkről („népben-nemzet- ben”, Veres Péter szavaival) mindig felelősen gondolko­dó és magas rendű erkölcsi- séggel állást foglaló költőt mutatta be, a művek tiszta, messzire ható sugárzásában. Szinte mottóként illett a műsorra az illyési verssor: .......egy ember szól, de mil­liók nevében”. Ö is milliók nevében szólt, a puszták egykor kisemmizett, meg­alázott népe nevében, s úgy, hogy mondandója egyúttal egyetemes érvényű­vé tudott válni. A míves ön­életrajz (Avar István bele­érző tolmácsolásában), a számos vers és drámarészlet (Bessenyei Ferenc, illetve Végvári Tamás élményt adó megszólaltatásában) — ki­egészítve magának a költő­nek közvetlen, személyes „megvallatásával” —, nem igényelt semmi öszekötő szö­veget, külön méltatást: a műsor így volt igazán hatá­sos. Sokszor nem tudhatni, hogy — évforduló,, rendkí­vüli aktualitás, esetleg más nyilvánvaló ok kivételével — mi indokolja egyes, jóval korábban elhangzott műso­rok ismételt sugárzását. Per­sze gyaníthatjuk, hogy né­melyik műsor értéke, vagy valamilyen szempontból kü­lönleges volta különösebb „apropó” nélkül megér­demli az ismételt műsorra tűzést. Szögezzük le azt a véleményünket, hogy ismét­lésekre feltétlenül szükség van. És nem is csak azért, mert hátha sokan nem hal­lották az egyszer adottat, hanem azért is, mert ismé- telen is szívesen hallgatjuk meg. Mint most vasárnap dr. Szabó Ágnes és Barát Apollónia 1972-ben már el­hangzott dokumentumműso­rát. A „Mire a vonat elin­dulhatott” a Tanácsköztár­saság vérbefojtása után le­tartóztatott és elítélt kom­munisták Szovjetunióba va­ló menekítésének kevéssé köztudott részleteit, a szov­jetunióbeli magyar hadifo­golytisztekkel történt kicse­rélésük körülményeit vilá­gította meg. Ebből az adásból (elsősor­ban a tárgyalásokat magyar részről vezető Arnóthy-Jun- gert Mihály meghatalmazott követ egykorú inaplója és a minisztertanácsi jegyző­könyvek alapján) kitetszett a Teleki-kormány huzavo­nája, kitérési szándéka a csereegyezmény elől, ami a társadalmi köztudatban ugyan eléggé ismeretes, de korántsem minden mozza­natában. Viszont az már ke­vésbé, amit a széles körű nyilvánosságot jószerivel most kapott eredeti doku­mentumok (pl. Szikra Gyula korabeli börtönnaplója a szabadulás napjairól és perceiről, valamint magához Leninhez írt sorai a 402 el­ítélt magyar kommunista szovjetunióbeni fogadtatá­sának előkészítéséről) mond­tak el erről a történelmi eseményről. A fehér terror poklából a Szovjetunió se­gítségével kimenekített kommunistákról találóan szólt a műsor: „ ... bilin­cseiket széttörte a proletár szolidaritás”. Merkovszky Pál Harci játék, faültetés, ügyességi verseny zet két tanulója is felszállt. A vo­nat utolsó kocsiján a peron ülé­sén foglaltak helyet. Az áldoza­tait figyelő L. T. nemsokára meg­jelent. — Adjátok át a helyet! — hívta fel a figyelmet az összeütközést kereső L. T. — Adjatok egy fé­sűt! — szólt parancsolóan. — Ad­jatok tíz forintot! — következett a gyors és ellenkezést nem tűrő ,,kérés”. Mit tehettek volna a békés uta­zók? Oda adták a náluk lévő 10 forintot. De a fiatalkorú L. T,«. nek ez nem volt elég. — A vo­nat 11,50 Ft-ba kerül Kocsordig — mondta. Majd motozni kezdte az utazó tanulókat. Egyikük zse­bében megtalálta annak karórá­ját. Azt is „kérte”, de a fiúk el­lenkeztek. — Ha nem adjátok ide. kihají­talak benneteket az ablakon — hangzott a válasz. A fellépés ha­tározott volt. ellenkezést nem tű­rő. A fiúk engedtek. Hodászon azonban ..kereket ol- dott‘* a telhetetlen fenyegető. Most előzetes letartóztatásban — rab­lás miatt — várja a fiatalkorúak bíróságának ítéletét. Dr. Toronicza Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom