Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
1977. október 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A káder- és személyzeti munka fejlesztésének tapasztalatai és a további feladatok A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGÁLLAPÍTOTTA: Szabolcs-Szatmár megyében időarányosan megvalósultak a XI. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai. Ebben fontos szerepük van a ve- • zetőknek, akiknek többsége megfelel a követelményeknek és perspektívában is alkalmas a növekvő feladatok ellátására. A megyei pártbizottság 1974 áprilisában — a KB 1973 novemberi határozata alapján — intézkedési tervben jelölte meg a feladatokat. A megye pártszervei és szervezetei ezt követően értékelték területük káder- és személyzeti munkáját — és szabták meg a tennivalókat. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság folyamatosan ellenőrizte a káderpolitikai határozat végrehajtását és tett intézkedéseket a kádermunkát érintő egyes kérdésekben. A folyamatos, tervszerű ellenőrző mun- jta eredményeként egységesebb értelmezést nyertek megyénkben a párt káderpolitikái elvei, fejlődött a tartalmi munka. Ez jelentősen hozzájárult a politika gyakorlati megvalósításához, a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítéséhez. Megyénk káderállománya a határozat megjelenése óta növekedett, a vezetők politikai, szakmái felkészültsége, rátermettsége fejlődött. A vezetők kiválasztásában, munkájuk megítélésében egyre jobban érvényesül a hármas követelmény. Erősödik a vezetők körében az a tudat, hogy a párt, a nép bizalmából kerültek beosztásukba. Tudatosan és tervszerűen történnek a kádercserék, érvényesül a kádermunka demokratizmusa. Növekedett a párt- és más szervek testületéiben a fizikai dolgozók, a nők, a fiatalok aránya. A megyei pártbizottság tagjainak 29,2 százaléka munkás, közel 30 százaléka nő és 13,8 százaléka 30 éven aluli. A községi, üzemi, hivatali pártbizottságokban, pártvezetőségekben a fizikai dolgozók aránya 44,5, a nőké 21,6, a fiataloké 16,7 százalékra növekedett. A testületekben lévő munkások, nők és fiatalok a helyi ismeretek birtokában, felelősségteljesen és hozzáértően vesznek részt a döntések meghozatalában, végrehajtásában, a helyi politika kialakításában. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy e testületek eredményesen képviseljék a párt politikáját. A PÁRTALAPSZERVEZETEK vezetőségeinek összetétele is sokat változott. Itt a fizikai dolgozók aránya 47,6, a nőké 22,1, a fiataloké pedig 14 százalékos. Az összetételben bekövetkezett változás kedvező hatást gyakorolt a pártszervek és -szervezetek tartalmi munkájára, s jó lehetőséget teremt arra, hogy a munkásokat, a nőket és a fiatalokat vezető állások betöltésére is előkészíthessék. A megyei pártbizottság kimondta: a megyei, a járási-városi bizottságok és a közbeeső pártszervek mind tudatosabban gyakorolják hatáskörüket. Személyi kérdésekben testületek döntenek, s tervszerűbben foglalkoznak a káderek nevelésével. Alapvető feladatuknak tartják, hogy a különböző funkciókban olyan káderek dolgozzanak, akik megfelelnek a követelményeknek. Mind gyakrabban kezdeményeznek indokolt kádercseréket. Személyi ügyekben a legtöbb esetben támaszkodnak a KISZ és a szakszervezet véleményére is. A személyi ügyekben hozott döntéseik mindinkább nyilvánosságot kapnak. Sokat javult a kádermunkával való foglalkozás a községi, üzemi, hivatali párt- bizottságok, pártvezetőségek és az alapszervezetek jelentős részénél, bár ez a munka még nem elég tervszerű, elemző. A vezető, munkakörökben dolgozók többsége tudatában van annak, hogy az adott területnek nemcsak gazdasági, de politikai vezetője is, hogy munkaterületén felelős a párt egész politikájának megvalósításáért. Az utóbbi időben megfelelő törekvés tapasztalható — hangsúlyozta a pártbizottság — a vezetőknél a beosztásukhoz szükséges elméleti és politikai felkészültség megszerzése iránt. A megye állami apparátusában a vezetők 81, állami. vállalatainál- 58, az ipari és fogyasztási szövetkezeteknél 67,3, a tsz-eknél 36 százaléka rendelkezik az előírt politikai iskolai végzettséggel. Lényegesen rosszabb a politikai iskolázottság aránya az ipari és jnezőgazdasági üzemek műszaki és közgazdasági munkaköreiben, illetve a közművelődésben dolgozó vezetőknél. A megyei, városi és járási pártbizottságok hatáskörébe tartozó gazdasági tömegszervezeti és intézményi vezetők 80 százalékának van állami felső- és középfokú végzettsége. A MAGASABB FOKlj FELKÉSZÜLTSÉG eredményeként gondosabb a döntések előkészítése, következetesebb a végrehajtás ellenőrzése. Mind több az olyan vezető, aki az egyszemélyi felelősséget jól egyezteti a munkahely és közéleti demokrácia követelményeivel. A pártbizottság megállapította, hogy a vezetők kis részénél ugyan, de megtalálhatók a magatartásbeli torzulások is. Találkozni esetenként elbizakodott, a maga számára előjogokat igénylő, önkritika nélküli, vagy éppen a törvényeket megszegő vezetői stílussal, amely rontja *a. munkahelyi légkört, sérti párt- és közéletünk normáit. Az utóbbi években megyénkben is felgyorsult tsz- és ÁFÉSZ-egyesülések is kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy rátermettebb, felkészültebb vezetők kerüljenek a szövetkezetek élémn. Ez kedvezően érezteti hatását a gazdálkodásban. A Központi 'Bizottság 1973-as határozata után a KISZ, a szakszervezetek testületéibe megfelelő arányban kerültek be a fizikai munkások, a nők és a fiatalok. Hasonló a helyzet a gazdasági területeken. A negyven éven aluli vezetők aránya a tsz-ekben 50, az ipari üzemekben 38 százalékos. A munka egyéb területein is jelentős erőfeszítések történtek a vezetők fiatalítása érdekében. MEGYÉNK DINAMIKUS FEJLŐDÉSE egyértelműen igazolja e törekvés helyességet. Bizonyítja, hogy az idősebb, tapasztaltabb és a fiatal vezetők jól egészítik ki egymást, hogy a kádereket munkájuk eredményei alapján kell megítélni. A megyei párt- bizottság rámutatott, hogy bár évről évre növekszik a politikailag és szakmailag képzett nők száma, arányuk a vezető munkakörökben továbbra is alacsony. Ennek oka a nőkkel kapcsolatban még mindig meglévő szemléletbeli probléma, másrészt az, hogy a nők egy része nem szívesen vállal vezető beosztást. A helyzet változása érdekében elsősorban a pártbizottságoknak és a pártszervezeteknek kell konkrét intézkedéseket tenni. Az állami, személyzeti munka tapasztalatairól szólva a megyei pártbizottság hangsúlyozta: a vezetők többségé munkája szerves részének tekinti a káderügyek intézését. Jobban érvényesül a káder kiválasztásánál a hármas követelmény a több oldalú vélemény kérése, körültekintőbb a minősítések készítése is. Ebben nagy szerepük van a pártszervezeteknek, amelyek többsége tervszerűen és rendszeresen ellenőrzi a káderpolitikai határozat végrehajtását. A személyzeti munkában jelentkező gondok annak a következményei, hogy a párt-, állami és gazdasági vezetők egy része lebecsüli a kádermunkát. Néhány helyen nehezíti a színvonal javítását, hogy a személyzeti vezető nem felel meg a követelményeknek, illetve hogy a gyakori cserélődés folytán még tapasztalatlan a munkakörében. ALAPVETŐ FELADAT, hogy a kádermunkában továbbra is érvényesüljön a munkásosztály és a párt vezető szerepe. A pártszervek feladatává tette: még következetesebben segítsék, hogy vezető beosztásba politikailag szilárd, képzett és rátermett káderek kerüljenek, akik a szocialista erkölcs normái szerint élnek, akik területükön érvényesíteni tudják a párt politikáját. Segítsék elő, hogy a hatásköröket mindenütt betartsák, hogy személyi kérdések eldöntése előtt a KISZ és a szakszervezeti szervek véleményezési joga is érvényesüljön. Mérjék fel a területükön dolgozó káderek politikai, szakmai képzettségét és ezek után döntsenek beiskolázásukról. Nagyobb számban irányítsanak tehetséges munkásokat, fiatalokat és nőket állami felső- és középfokú iskolákba. A vezetők számára megyei szinten meg kell oldani a szervezett Önképzést. A pártbizottság a pártszervek feladatává tette a hatáskörükbe tartozó káderek indokolt és körültekintő cseréjét, illetve azoknak a vezetőknek a felelősségre vonását, akik visszaélnek a hatalommal, megsértik a szocialista erkölcs szabályait. A pártbizottság kimondta: a vezetők munkájának megítélésében a gazdasági eredményekkel együtt kerüljön előtérbe a beosztottakkal való foglalkozás, a vezetői magatartás és a politikai tevékenység. A pártszervek kötelessége a gazdasági intézményi szervek káder- és személyzeti munkájának rendszeres számonkérése, az állami személyzeti munka ellenőrzése, az alapszervezeti vezetőségek kádermunkájának segítése. Az irányító pártbizottságok felelősek a politikailag és szakmailag jól felkészült, vezetésre alkalmas nők funkcióba való állításáért. Mind a pártbizottságoknak, mind a pártalapszervezeteknek kötelességük biztosítani, hogy személyzeti munkakörbe felkészült, a feladatok elvégzésére alkalmas káder kerüljön. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG végül felhívta a személyzeti munka ellenőrzésével megbízott állami szerveket, valamint a szövetkezeti érdekvédelmi szövetségeket, hogy rendszeresebben, tartalmasabban és módszeresebben végezzék e tevékenységüket. Felújított utak Két és fél hónappal hamarabb végzett a megyében az állami utak szélesítési, búr kolatmegerősítési és állagmegóvási munkáival a nyír egyházi közúti igazgatóság. A kollektíva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben vállalta, hogy október 31-re befejezi az éves feladatokat, azonban a jó szervezésnek köszönhetően már október 13-ra valamennyi vonalas munkát befejeztek. Mindebben az igazgatóságon dolgozó 35 szocialista brigád közel háromszáz tagjának a lelki- ismeretes munkája is benne van. Ebben az évben a tervezett 260 ezer négyzetméter útfelület helyett közel 280 ezer négyzetmétert építettek. Jó eredményeket értek el az anyag- és energiatakarékos Ságnál is. Összesen 2,3 millió forint volt a vállalás értéke, amelynek az időarányos részét túlteljesítették. Az utak építésénél, felújításánál fokozták az összhangot a kivitelezők között. A beruházások tervszerű előkészítésével elérte a közúti igazgatóság, hogy a tavalyi 61 napos kivitelezési határidőt 54 napra csökkentették, ami fontos a közlekedés zavartalan lebonyolítása céljából is. (lb) Újabb szakmunkásképző tanfolyam A szakmunkás-továbbkép, zés érdekében szervezett újabb tanfolyamot Nyíregyházán a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nyíregy, házi csoportja Az október 21-én kezdődött oktatás keretében a hallgatók a sikeres vizsga után a villamos fogyasztói berendezések felülvizsgálatára kapnak képesítést. A rendelet értelmében ugyanis január 1-től ebben a munkakörben csak érvényes szakvizsgával rendelkezők dolgozhatnak. Az egyesület ezzel a lehetőséggel a máris jelentkező szakemberellátási gondokon igyekszik segíteni. Aki válatzol. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigádvezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Bunya Mihályné, a mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezet Mohácsi Mátyás zöldkoszorús szocialista brigádjának vezetője. — öt éve dolgozunk együtt. Munkahelyünk a gyümölcsöskert, de leginkább az almatároló. Mi látjuk el tavasztól őszig a fák ápolását: metszünk, kapálunk, emellett részt veszünk a dohány termesztésében és az erdőgazdasági munkákban. Fő tevékenységünk ilyenkot» ősszel egészen tavaszig az alma válogatása, csomagolása. A szedésbe ritkán kapcsolódunk be. A tizenhét brigádtag legtöbbje tíz évnél régebben dolgozik a termelőszövetkezetben, ez idő alatt megtanultuk a válogatást, csomagolást, s kiérdemeltük, hogy minden évben számíthatnak ránk. — Az 1977-es esztendő sajnos termelőszövetkezetünkben is nyomot hagyott az almatermésen. Ezt most válogatás közben nagyon jól lehet látni. Gyorsan, gyorsabban telik belföldi és ipari almával a láda, mint exportminőségűvel. Elsődleges törekvésünk, látva a tavalyitól rosszabb minőséget, hogy megvédjük az almát a további törődéstől, .mechanikai sérüléstől. — Legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az, hogy szedéskor úgy bánjanak az almával, mint a hímes tojással. Nagyon sokat lehet rontani, vagy javítani a minőségen az almáskertekben. Nálunk tartályládás megoldás van. Ezekbe vedrekből, műanyag szedőedényekből ürítik az almát. Sokféleképpen lehet: önteBUNYA MIHÁLYNÉ szocialista brigádvezető ni, borítani, átrakni. Nem mindegy, hogyan történik. Na, és a tárolóba való beszállítás is lehet minőségrontó. — Persze, ne hagyjuk ki a sorból a válogatást és a csomagolást sem. Ez egy újabb fázis, amikor még törődhet az alma. A szövetkezetben ebben az évben állították be a válogatószalagot. Eddig fejjel előre, derékig hajoltunk a tartályládákba. Estére úgy éreztük, minden tagunk elzsibbadt, szinte mozogni sem bírtunk. Az új szalagon félig döntött állapotban van a láda, sokkal kevesebbet kell hajolnunk, többet tudunk végezni. — Említettem, hogy a mi kezünk nyomán is romolhat a minőség. Ez már egyéntől függ, hogy milyen lelkiismeretesen dolgozik. Ha azt tapasztaljuk, hogy valaki nem vigyáz, vagy az átlagostól rosszabb munkát végez, rászólunk. — Brigádunk kommunista szombatokat, ötszáz óra társadalmi munkát vállalt. A fő vállalásunk az volt, hogy a munka minőségének emelésével emeljük az alma átlagárát, kilogrammonként négy forintról 4,20-ra. N em dicse, kedhetem különöseb_ ben házias tér. mészettel, mégis igyekszem segíteni a háztartásban. Legalábbis a be. vásárlásban. A takarítást és a mo_ sogatást már sokkal szívesebben átengedem a feleségemnek. Mivel a Kenőmájas úti lakóte, lep bolthálózata egyelőre még elég. gé hiányos, élelmiszerben kizáró, lag a pócspusztai Réz Kalász Termelőszövetkezet áru_ dájára vagyunk utalva. A bolt a környék vizenyős talajára való tekintettel eg'1 kis magaslaton áll, anélkül, hogy a hivatása magaslatán is állna. Egyebek közt az is állandó panasz az üzlet ellen. hogy a ga_ lambtojás nagyság gú — vagy inkább kicsinységű? — tyúktojást is legalább olyan áron adják ott. mint másutt a megszokott méretű tojást. Nemrég megkérdeztem az áruda teljhatalmú vezetőjét. Karmazsin Menyhért kartársat, hogy miért olyan apró náluk a tojás. A boltvezető válaszában ama kissé meglepő, ám szilárd meggyőződésének adott kife_ jezést. hogy a tojás méretének kicsinységéhez igen fontos mezőgazdasági. egyben tehát népgazdasági érdek fűződik. Hazánkban ugyan_ is — úgymond — igen gyakori a tavaszi és nyár eleji jégverés, ami mindig súlyos károkat tesz a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban gyakor_ ta olvashatjuk is az újságokban, hogy itt vagy ott tyúktojás nagyság gú jég verte el a vetést, illetve a termést. Namár- most. minél kisebb a hasonlat alapjául szolgáló tyúktojás, annál jobb, hiszen akkor en_ nek megfelelően kisebb, illetőleg ugyanolyan apró a termőföldekre meg a gyümölcsösökre lehulló jégdarabok térfogatmérete is. Ezek tehát nem okozhatnak olyan nagy kárt, mint a nagyobb darabokból álló jégeső. M egértő ember vagyok. Karmazsin Menyhért magyarázata megnyugtatott afelől, hogy a Réz Kalász Termelőszövetkezet árudáját a mezőgazdaságunk iránti jóindulat vezeti akkor, amidőn kizárólag szokványon aluli méretű tyúktojással látja el a vevőit. Csak azt nem értem, hogy a feleségem miért tiltotta meg nekem, hogy ebbe a bolt_ ba ezentúl betegyem a lábam. Heves Ferenc Javuló ellátás Több kertészeti szaporítóanyag a termelőknek A tavalyinál jobb az idei őszi kertészeti szaporítóanyag-ellátás — erről tartót, tak sajtótájékoztatót pénteken a Sasad Tsz-ben. Kovács István MÉM főosztály- vezető elmondotta, hogy 15 százalékkal több gyümölcsfaoltványt. 9 százalékkal több bogyós gyümölcsű szaporítóanyagot és kétszer annyi európai gyökeres szőlődugványt állítanak elő a gazdaságok az őszi telepítéshez, mint az elmúlt év azonos időszakában. Szőlőoltványból némileg ke, vesebb lesz, mint tavaly. Sáli Emil MÉM főosztályvezető az őszi fásítási feladatokról szólva hangsúlyozta: a tervezett 1100 hektáros őszi erdőtelepítést az üzemek megvalósíthatják akkor, ha az átlagosnál nem lesz rosz- szabb a következő hetek idő járása. Az őszre tervezett erdőtelepítések többsége az Alföldön valósul meg.