Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

1977. október 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A káder- és személyzeti munka fejlesztésének tapasztalatai és a további feladatok A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEG­ÁLLAPÍTOTTA: Szabolcs-Szatmár megyé­ben időarányosan megvalósultak a XI. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatai. Ebben fontos szerepük van a ve- • zetőknek, akiknek többsége megfelel a kö­vetelményeknek és perspektívában is alkal­mas a növekvő feladatok ellátására. A megyei pártbizottság 1974 áprilisá­ban — a KB 1973 novemberi határozata alapján — intézkedési tervben jelölte meg a feladatokat. A megye pártszervei és szer­vezetei ezt követően értékelték területük káder- és személyzeti munkáját — és szab­ták meg a tennivalókat. A megyei pártbi­zottság és a végrehajtó bizottság folyamato­san ellenőrizte a káderpolitikai határozat végrehajtását és tett intézkedéseket a ká­dermunkát érintő egyes kérdésekben. A folyamatos, tervszerű ellenőrző mun- jta eredményeként egységesebb értelmezést nyertek megyénkben a párt káderpolitikái elvei, fejlődött a tartalmi munka. Ez jelen­tősen hozzájárult a politika gyakorlati megvalósításához, a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítéséhez. Megyénk káderállománya a határozat megjelenése óta növekedett, a vezetők po­litikai, szakmái felkészültsége, rátermett­sége fejlődött. A vezetők kiválasztásában, munkájuk megítélésében egyre jobban ér­vényesül a hármas követelmény. Erősödik a vezetők körében az a tudat, hogy a párt, a nép bizalmából kerültek beosztásukba. Tudatosan és tervszerűen történnek a ká­dercserék, érvényesül a kádermunka de­mokratizmusa. Növekedett a párt- és más szervek testületéiben a fizikai dolgozók, a nők, a fiatalok aránya. A megyei pártbizottság tagjainak 29,2 százaléka munkás, közel 30 százaléka nő és 13,8 százaléka 30 éven aluli. A községi, üze­mi, hivatali pártbizottságokban, pártvezető­ségekben a fizikai dolgozók aránya 44,5, a nőké 21,6, a fiataloké 16,7 százalékra növe­kedett. A testületekben lévő munkások, nők és fiatalok a helyi ismeretek birtoká­ban, felelősségteljesen és hozzáértően vesz­nek részt a döntések meghozatalában, vég­rehajtásában, a helyi politika kialakításá­ban. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy e testületek eredményesen képviseljék a párt politikáját. A PÁRTALAPSZERVEZETEK vezető­ségeinek összetétele is sokat változott. Itt a fizikai dolgozók aránya 47,6, a nőké 22,1, a fiataloké pedig 14 százalékos. Az összetételben bekövetkezett válto­zás kedvező hatást gyakorolt a pártszervek és -szervezetek tartalmi munkájára, s jó lehetőséget teremt arra, hogy a munkáso­kat, a nőket és a fiatalokat vezető állások betöltésére is előkészíthessék. A megyei pártbizottság kimondta: a megyei, a járási-városi bizottságok és a közbeeső pártszervek mind tudatosabban gyakorolják hatáskörüket. Személyi kérdé­sekben testületek döntenek, s tervszerűb­ben foglalkoznak a káderek nevelésével. Alapvető feladatuknak tartják, hogy a kü­lönböző funkciókban olyan káderek dolgoz­zanak, akik megfelelnek a követelmények­nek. Mind gyakrabban kezdeményeznek in­dokolt kádercseréket. Személyi ügyekben a legtöbb esetben támaszkodnak a KISZ és a szakszervezet véleményére is. A személyi ügyekben hozott döntéseik mindinkább nyilvánosságot kapnak. Sokat javult a kádermunkával való foglalkozás a községi, üzemi, hivatali párt- bizottságok, pártvezetőségek és az alapszer­vezetek jelentős részénél, bár ez a munka még nem elég tervszerű, elemző. A vezető, munkakörökben dolgozók többsége tudatában van annak, hogy az adott területnek nemcsak gazdasági, de politikai vezetője is, hogy munkaterületén felelős a párt egész politikájának megvaló­sításáért. Az utóbbi időben megfelelő törekvés tapasztalható — hangsúlyozta a pártbizott­ság — a vezetőknél a beosztásukhoz szük­séges elméleti és politikai felkészültség megszerzése iránt. A megye állami appará­tusában a vezetők 81, állami. vállalatainál- 58, az ipari és fogyasztási szövetkezeteknél 67,3, a tsz-eknél 36 százaléka rendelkezik az előírt politikai iskolai végzettséggel. Lé­nyegesen rosszabb a politikai iskolázottság aránya az ipari és jnezőgazdasági üzemek műszaki és közgazdasági munkaköreiben, il­letve a közművelődésben dolgozó vezetők­nél. A megyei, városi és járási pártbizott­ságok hatáskörébe tartozó gazdasági tömeg­szervezeti és intézményi vezetők 80 százalé­kának van állami felső- és középfokú vég­zettsége. A MAGASABB FOKlj FELKÉSZÜLT­SÉG eredményeként gondosabb a döntések előkészítése, következetesebb a végrehajtás ellenőrzése. Mind több az olyan vezető, aki az egyszemélyi felelősséget jól egyezteti a munkahely és közéleti demokrácia követel­ményeivel. A pártbizottság megállapította, hogy a vezetők kis részénél ugyan, de meg­találhatók a magatartásbeli torzulások is. Találkozni esetenként elbizakodott, a maga számára előjogokat igénylő, önkritika nélkü­li, vagy éppen a törvényeket megszegő ve­zetői stílussal, amely rontja *a. munkahelyi légkört, sérti párt- és közéletünk normáit. Az utóbbi években megyénkben is fel­gyorsult tsz- és ÁFÉSZ-egyesülések is ked­vező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy rátermettebb, felkészültebb vezetők kerül­jenek a szövetkezetek élémn. Ez kedvezően érezteti hatását a gazdálkodásban. A Köz­ponti 'Bizottság 1973-as határozata után a KISZ, a szakszervezetek testületéibe meg­felelő arányban kerültek be a fizikai mun­kások, a nők és a fiatalok. Hasonló a hely­zet a gazdasági területeken. A negyven éven aluli vezetők aránya a tsz-ekben 50, az ipari üzemekben 38 százalékos. A mun­ka egyéb területein is jelentős erőfeszítések történtek a vezetők fiatalítása érdekében. MEGYÉNK DINAMIKUS FEJLŐDÉSE egyértelműen igazolja e törekvés helyessé­get. Bizonyítja, hogy az idősebb, tapasztal­tabb és a fiatal vezetők jól egészítik ki egy­mást, hogy a kádereket munkájuk eredmé­nyei alapján kell megítélni. A megyei párt- bizottság rámutatott, hogy bár évről évre növekszik a politikailag és szakmailag kép­zett nők száma, arányuk a vezető munka­körökben továbbra is alacsony. Ennek oka a nőkkel kapcsolatban még mindig meglé­vő szemléletbeli probléma, másrészt az, hogy a nők egy része nem szívesen vállal vezető beosztást. A helyzet változása ér­dekében elsősorban a pártbizottságoknak és a pártszervezeteknek kell konkrét intézke­déseket tenni. Az állami, személyzeti munka tapasz­talatairól szólva a megyei pártbizottság hangsúlyozta: a vezetők többségé munkája szerves részének tekinti a káderügyek inté­zését. Jobban érvényesül a káder kiválasz­tásánál a hármas követelmény a több olda­lú vélemény kérése, körültekintőbb a mi­nősítések készítése is. Ebben nagy szerepük van a pártszervezeteknek, amelyek többsé­ge tervszerűen és rendszeresen ellenőrzi a káderpolitikai határozat végrehajtását. A személyzeti munkában jelentkező gondok annak a következményei, hogy a párt-, ál­lami és gazdasági vezetők egy része lebe­csüli a kádermunkát. Néhány helyen nehe­zíti a színvonal javítását, hogy a személy­zeti vezető nem felel meg a követelmé­nyeknek, illetve hogy a gyakori cserélődés folytán még tapasztalatlan a munkaköré­ben. ALAPVETŐ FELADAT, hogy a káder­munkában továbbra is érvényesüljön a munkásosztály és a párt vezető szerepe. A pártszervek feladatává tette: még követke­zetesebben segítsék, hogy vezető beosztásba politikailag szilárd, képzett és rátermett ká­derek kerüljenek, akik a szocialista erkölcs normái szerint élnek, akik területükön ér­vényesíteni tudják a párt politikáját. Segít­sék elő, hogy a hatásköröket mindenütt be­tartsák, hogy személyi kérdések eldöntése előtt a KISZ és a szakszervezeti szervek véleményezési joga is érvényesüljön. Mér­jék fel a területükön dolgozó káderek poli­tikai, szakmai képzettségét és ezek után döntsenek beiskolázásukról. Nagyobb szám­ban irányítsanak tehetséges munkásokat, fiatalokat és nőket állami felső- és közép­fokú iskolákba. A vezetők számára me­gyei szinten meg kell oldani a szervezett Önképzést. A pártbizottság a pártszervek feladatává tette a hatáskörükbe tartozó ká­derek indokolt és körültekintő cseréjét, il­letve azoknak a vezetőknek a felelősségre vonását, akik visszaélnek a hatalommal, megsértik a szocialista erkölcs szabályait. A pártbizottság kimondta: a vezetők munkájának megítélésében a gazdasági eredményekkel együtt kerüljön előtérbe a beosztottakkal való foglalkozás, a vezetői magatartás és a politikai tevékenység. A pártszervek kötelessége a gazdasági intéz­ményi szervek káder- és személyzeti mun­kájának rendszeres számonkérése, az álla­mi személyzeti munka ellenőrzése, az alap­szervezeti vezetőségek kádermunkájának segítése. Az irányító pártbizottságok felelő­sek a politikailag és szakmailag jól felké­szült, vezetésre alkalmas nők funkcióba va­ló állításáért. Mind a pártbizottságoknak, mind a pártalapszervezeteknek kötelessé­gük biztosítani, hogy személyzeti munka­körbe felkészült, a feladatok elvégzésére alkalmas káder kerüljön. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG végül felhívta a személyzeti munka ellenőrzésé­vel megbízott állami szerveket, valamint a szövetkezeti érdekvédelmi szövetségeket, hogy rendszeresebben, tartalmasabban és módszeresebben végezzék e tevékenységü­ket. Felújított utak Két és fél hónappal hama­rabb végzett a megyében az állami utak szélesítési, búr kolatmegerősítési és állag­megóvási munkáival a nyír egyházi közúti igazgatóság. A kollektíva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulója tiszteletére indí­tott munkaversenyben vál­lalta, hogy október 31-re be­fejezi az éves feladatokat, azonban a jó szervezésnek köszönhetően már október 13-ra valamennyi vonalas munkát befejeztek. Mindeb­ben az igazgatóságon dolgo­zó 35 szocialista brigád közel háromszáz tagjának a lelki- ismeretes munkája is benne van. Ebben az évben a terve­zett 260 ezer négyzetméter útfelület helyett közel 280 ezer négyzetmétert építettek. Jó eredményeket értek el az anyag- és energiatakarékos Ságnál is. Összesen 2,3 millió forint volt a vállalás értéke, amelynek az időarányos ré­szét túlteljesítették. Az utak építésénél, felújí­tásánál fokozták az összhan­got a kivitelezők között. A beruházások tervszerű elő­készítésével elérte a közúti igazgatóság, hogy a tavalyi 61 napos kivitelezési határ­időt 54 napra csökkentették, ami fontos a közlekedés za­vartalan lebonyolítása céljá­ból is. (lb) Újabb szak­munkásképző tanfolyam A szakmunkás-továbbkép, zés érdekében szervezett újabb tanfolyamot Nyíregy­házán a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület nyíregy, házi csoportja Az ok­tóber 21-én kezdődött oktatás keretében a hallgatók a sike­res vizsga után a villamos fo­gyasztói berendezések felül­vizsgálatára kapnak képesí­tést. A rendelet értelmében ugyanis január 1-től ebben a munkakörben csak érvényes szakvizsgával rendelkezők dolgozhatnak. Az egyesület ezzel a lehetőséggel a máris jelentkező szakemberellátási gondokon igyekszik segíteni. Aki válatzol. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga mun­katerületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunk­ban szocialista brigádveze­tőket: milyen területen lát­nak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Bunya Mihályné, a mária- pócsi Rákóczi Termelőszö­vetkezet Mohácsi Mátyás zöldkoszorús szocialista brigádjának vezetője. — öt éve dolgozunk együtt. Munkahelyünk a gyümölcsöskert, de legin­kább az almatároló. Mi lát­juk el tavasztól őszig a fák ápolását: metszünk, kapá­lunk, emellett részt ve­szünk a dohány termeszté­sében és az erdőgazdasági munkákban. Fő tevékeny­ségünk ilyenkot» ősszel egé­szen tavaszig az alma válo­gatása, csomagolása. A sze­désbe ritkán kapcsolódunk be. A tizenhét brigádtag legtöbbje tíz évnél régeb­ben dolgozik a termelőszö­vetkezetben, ez idő alatt megtanultuk a válogatást, csomagolást, s kiérdemel­tük, hogy minden évben számíthatnak ránk. — Az 1977-es esztendő sajnos termelőszövetkeze­tünkben is nyomot hagyott az almatermésen. Ezt most válogatás közben nagyon jól lehet látni. Gyorsan, gyorsabban telik belföldi és ipari almával a láda, mint exportminőségűvel. Elsőd­leges törekvésünk, látva a tavalyitól rosszabb mi­nőséget, hogy megvédjük az almát a további törődéstől, .mechanikai sérüléstől. — Legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az, hogy szedéskor úgy bánjanak az almával, mint a hímes to­jással. Nagyon sokat lehet rontani, vagy javítani a minőségen az almáskertek­ben. Nálunk tartályládás megoldás van. Ezekbe ved­rekből, műanyag szedőedé­nyekből ürítik az almát. Sokféleképpen lehet: önte­BUNYA MIHÁLYNÉ szocialista brigádvezető ni, borítani, átrakni. Nem mindegy, hogyan történik. Na, és a tárolóba való be­szállítás is lehet minőség­rontó. — Persze, ne hagyjuk ki a sorból a válogatást és a csomagolást sem. Ez egy újabb fázis, amikor még tö­rődhet az alma. A szövet­kezetben ebben az évben állították be a válogatósza­lagot. Eddig fejjel előre, derékig hajoltunk a tartály­ládákba. Estére úgy érez­tük, minden tagunk elzsib­badt, szinte mozogni sem bírtunk. Az új szalagon fé­lig döntött állapotban van a láda, sokkal kevesebbet kell hajolnunk, többet tu­dunk végezni. — Említettem, hogy a mi kezünk nyomán is romol­hat a minőség. Ez már egyéntől függ, hogy milyen lelkiismeretesen dolgozik. Ha azt tapasztaljuk, hogy valaki nem vigyáz, vagy az átlagostól rosszabb munkát végez, rászólunk. — Brigádunk kommu­nista szombatokat, ötszáz óra társadalmi munkát vál­lalt. A fő vállalásunk az volt, hogy a munka minő­ségének emelésével emel­jük az alma átlagárát, kilo­grammonként négy forint­ról 4,20-ra. N em dicse, kedhetem különöseb_ ben házias tér. mészettel, mégis igyekszem segíte­ni a háztartásban. Legalábbis a be. vásárlásban. A ta­karítást és a mo_ sogatást már sok­kal szívesebben át­engedem a felesé­gemnek. Mivel a Kenő­májas úti lakóte, lep bolthálózata egyelőre még elég. gé hiányos, élel­miszerben kizáró, lag a pócspusztai Réz Kalász Terme­lőszövetkezet áru_ dájára vagyunk utalva. A bolt a környék vizenyős talajára való te­kintettel eg'1 kis magaslaton áll, anélkül, hogy a hi­vatása magaslatán is állna. Egyebek közt az is állandó panasz az üzlet el­len. hogy a ga_ lambtojás nagyság gú — vagy inkább kicsinységű? — tyúktojást is leg­alább olyan áron adják ott. mint másutt a megszo­kott méretű to­jást. Nemrég meg­kérdeztem az áru­da teljhatalmú ve­zetőjét. Karma­zsin Menyhért kartársat, hogy miért olyan apró náluk a tojás. A boltvezető vála­szában ama kissé meglepő, ám szi­lárd meggyőződé­sének adott kife_ jezést. hogy a to­jás méretének ki­csinységéhez igen fontos mezőgaz­dasági. egyben te­hát népgazdasági érdek fűződik. Hazánkban ugyan_ is — úgymond — igen gyakori a ta­vaszi és nyár eleji jégverés, ami min­dig súlyos károkat tesz a mezőgazda­ságban. Ezzel kap­csolatban gyakor_ ta olvashatjuk is az újságokban, hogy itt vagy ott tyúktojás nagyság gú jég verte el a vetést, illetve a termést. Namár- most. minél kisebb a hasonlat alap­jául szolgáló tyúk­tojás, annál jobb, hiszen akkor en_ nek megfelelően kisebb, illetőleg ugyanolyan apró a termőföldekre meg a gyümölcsösökre lehulló jégdara­bok térfogatmére­te is. Ezek tehát nem okozhatnak olyan nagy kárt, mint a nagyobb darabokból álló jégeső. M egértő em­ber vagyok. Karmazsin Menyhért ma­gyarázata meg­nyugtatott afelől, hogy a Réz Kalász Termelőszövetke­zet árudáját a mezőgazdaságunk iránti jóindulat vezeti akkor, ami­dőn kizárólag szokványon aluli méretű tyúktojás­sal látja el a ve­vőit. Csak azt nem értem, hogy a fe­leségem miért til­totta meg nekem, hogy ebbe a bolt_ ba ezentúl bete­gyem a lábam. Heves Ferenc Javuló ellátás Több kertészeti szaporítóanyag a termelőknek A tavalyinál jobb az idei őszi kertészeti szaporító­anyag-ellátás — erről tartót, tak sajtótájékoztatót pénte­ken a Sasad Tsz-ben. Ko­vács István MÉM főosztály- vezető elmondotta, hogy 15 százalékkal több gyümölcsfa­oltványt. 9 százalékkal több bogyós gyümölcsű szaporító­anyagot és kétszer annyi eu­rópai gyökeres szőlődugványt állítanak elő a gazdaságok az őszi telepítéshez, mint az el­múlt év azonos időszakában. Szőlőoltványból némileg ke, vesebb lesz, mint tavaly. Sáli Emil MÉM főosztályve­zető az őszi fásítási felada­tokról szólva hangsúlyozta: a tervezett 1100 hektáros őszi erdőtelepítést az üzemek megvalósíthatják akkor, ha az átlagosnál nem lesz rosz- szabb a következő hetek idő járása. Az őszre tervezett erdőtelepítések többsége az Alföldön valósul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom