Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
A KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 22. Közlemény (folytatás az 1. oldalról) O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeiben bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalom- politikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörülményeinek további javítása; — a következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainknak és a nemzetközi feltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglévő tartalékok hasznosítása; — a beruházási források és a munkaerő koncentrált felhasználásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszüntetését. Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban függő vállalati és egyéni jövedelemdifferenciálást, valamint ezzel összehangolt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni; — fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaság- fejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó döntéseknél a hazai adottságokból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvény- szerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infrastrukturális szektorát — arányosan, összehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinamikus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező természeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielégítését az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az iparfejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint _ a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkalmassá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva tervszerűbben kell fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát. A lehetőségeinkkel összhangban, a társadalmi-gazdasági igények figyelembevételével kell fejleszteni a nem termelő infrastruktúrát, s javítani a meglévő létesítmények kihasználását. c) A külgazdasági kapcsolatok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkereskedelmi tevékenység összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük, és számottevően növeljük a magas feldolgo- zottságú termékek arányát. Népgazdaságunk importigénye tovább nő. Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képvisélniök a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, valamint egyes, a hatékonyság javítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdaságos importhelyettesítésre. d) Az ipar szerkezetén belül az alap- anyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, verseny- képességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruktúra kialakítására kell törekedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energiaigényes területeket, az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionalizálását. Fontos feladat szénvagyonunk és szénhidrogénkészleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosítása. A villamos energia nagyobb teret kap a szükséglete^ kielégítésében, termelésének növekményét a gazdaságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergia-bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamatban lévő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxitvagyon hatékony felhasználásával a népgazdaság alumíniumigényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani, a műszaki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni, és figyelmet kell fordítani a szellemi termékek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozó ipar. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesztési hátterük eléri vagy megközelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése. A gépipar termelési szerkezetének átalakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkereskedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatásokon múlik. A vegyiparban olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az ország anyagellátását megalapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész -vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekonstrukcióját a megnövekedett strukturális és minőségi követelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati Iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkész termékek területén jobban kell támaszkodni az importlehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazítani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüzemi fejlesztésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értünk el. A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele és további növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben elért eredményekre alapozva hosszabb távon az állattenyésztés jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemes terményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi pf- ac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel összhangban növelni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozó ipari kapacitást. f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdése. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a kutató kapacitásokat koncentráltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának feltételeit. A struktúrafejlesztés fontos követelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kapcsolatát. Kiemelten kell fejleszteni a termelő vállalatok kutatóhelyeit. A hazai kutatási eredmények gyorsabb felhasználása mellett a külföldi kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetséges —, továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenység ráfordításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított összegek arányát. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésében. a). Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásában, a célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsolataink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távú szerződésekkel nagyban elősegítik számos hazai termelő- tevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyagellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele. A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsolataink bővítésében is fokozottabban kell törekedni a gazdasági adottságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihasználására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére törekszünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok részesedését. Ennek érdekében aktívabban törekedjünk a fejlesztési programjaikban való részvételre, a termelési együttműködés és közös vállalkozás különböző lehetőségeinek kiaknázására, hosszabb lejáratú megállapodások létrehozására. c) A fejlett tőkés országokkal is a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bővítésében egyre nagyobb szerepet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperációs együttműködés. E kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés hatékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. O A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenység szükséges mind a központi és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését. — A népgazdaság fő arányainak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevékenysége. — A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvonalát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Segítsék a népgazdasági és a vállalati tervezést az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési akciókban, a vállalati kezdeményezések koordinálásában, az ágazatközi együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításában. — A központi döntések szükségképpen a legfontosabb, átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóságra és a szocialista vállalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezdemé- nyezően vegyenek részt a központi koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a népgazdasági követelményeket. Az eddiginél is nagyobb lesz a szerepük és a felelősségük a munka hatékonyságának javításában, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésében, a versenyképes termékek arányának növelésében, az ezt megalapozó műszaki fejlesztésben, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában és a munka szervezettségének fokozásában. — A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszközrendszerét következetesebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelői árarányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányokhoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támogatások. A pénzügyi rendszer általános érvényű elemeinek kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésével, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. — Gazdaságfejlesztési feladataink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatás hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükségletének és a lakosság munkavállalási igényének lehető legkedvezőbb összhangja mellett valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy új kapacitásokat hozzanak létre azokon a helyeken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglévő és hatékonyan működtethető termelőberendezések jelenleg sincsenek kellően kihasználva. A vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, intézményeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a rendelkezésükre álló munkaerő gazdaságosabb foglalkoztatásának feltételeit. A népgazdasági feladatok megoldása az eddiginél több. magasabb, általános műveltségű, szakmailag jól képzett dolgozót igényel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél hatékonyabban segítse a dolgozók felkészülését a nagyobb feladatokra, hogy megfeleljenek a gyorsan változó igényeknek. ★ ★ ★ A Központi Bizottság megállapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kívánó népgazdasági feladataink megoldásához a feltételek adottak. Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy gazdaságpolitikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink magasabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten következetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehajtásukra irányuló intézkedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazdaságpolitikánk az ország, népünk érdekeit fejezi ki, az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. Moszkvában India miniszterelnöke L. Brezsnyev pohárköszöntőt mondott az indiai vendégek tiszteletére adott díszvacsorán Leonyid Brezsnyev. Alek- szej Koszigin és Andrej Gro- miko köszöntötte pénteken délelőtt Moszkva Sereme. tyevo repülőterén Morardzsi Deszai miniszterelnököt, aki a Szovjetunió vezetőinek meghívására hivatalos látoga. tásra érkezett a szovjet fővárosba. Az indiai kormány, főnek ez az első külföldi útja azóta, hogy a választáso. kon aratott győzelem után az ország kormányának élére került. Deszai kíséretében van Atol Bihari Vadzspaji külügyminiszter és több más személyiség. A fogadtatás után Deszai szállására ment a város központjába vezető útvonalon, amelyet szovjet és indiai zászlók díszítettek. A hivatalos megbeszélések a szovjet vezetőkkel még pénteken megkezdődtek. A szovjet—indiai kapcsolatok jelentőségét méltatta és időszerű nemzetközi kérdésekről beszélt Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjében azon a vacsorán, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szov jet kormány adott pénteken Morardzsi Deszai indiai kormányfő tiszteletére. — A Szovjetunió és India kapcsolatai, amelyeket a barátsági és együttműködési szerződés szilárdított meg, gazdagok, sokoldalúak. Ez az együttműködés teljes egészében az egyetemes békét szolgálja — mondotta Leonyid Brezsnyev. — A nemzetközi életben bekövetkezett pozitív válto_ zások, amelyekért országaink nem keveset tettek, kiterjedtnek és életerőseknek bizonyulnak. Tisztában vagyunk azonban azokkal a veszélyekkel is, amelyek még fenyegetik az enyhülés, a népek egyenjogú együttműködése és biztonság^ politikáját. Sem a Szovjetunió, sem pedig — tudomásunk szerint — India nem maradhat közömbös aziránt, hogy időről időre egyik vagy másik válságkörzetben új konfliktusok alakulnak ki. elmélyülnek a válsággócok. Brezsnyev a továbbiakban szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban új lehetőségek nyíltak a közel-keleti konfliktus rendezésére, majd így folytatta. — Korunkban a népek biztonságát és nyugalmát fenyegető fő veszély két. ségkívül a fegyverkezési hajsza folytatása. így az egyik legfontosabb feladat ma: megakadályozni, hogy a világ a tehetetlenség. a katonai arzenálok növekedésének esztelen logikája következtében a nukleáris katasztrófa felé sodródjon. — Mindig úgy véltük, hogy a béke oszthatatlan és ez ma még inkább igaz. mint ed_ dig bármikor. Bizonyosak vagyunk ezért abban, hogy a békeszerető India a kellő mértékben értékeli az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseinket — hangoztatta Leonyid Brezsnyev.
