Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-04 / 233. szám
1977. október 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pártcsoportok a termelésben A PÁRTMUNKA MEGVALÓSULÁSÁNAK fontos területe a pártcsoport. Ezért kérte a fehérgyarmati járási pártbizottság az alapszervezeteket arra, hogy a pártmegbízatások kiadását és számonkérését, a pártoktatásra való jelentkezést, a munkaversennyel kapcsolatos feladatok tervezését és megvalósítását, a szocialista tulajdon védelmét és az esetleges személyes problémák megbeszélését bízzák a pártcsoportokra. Mindehhez jó segítséget adtak a tag- könyvcserével kapcsolatos beszélgetések. A párttitkári tanácskozásokon kialakult eszmecsere alapján fellendült a pártcsoportmunka. Ez azért is jelentős, mert a fehérgyarmati járás 73 pártalapszer- vezetében 192 pártcsoport tevékenykedik. Ezek fogják át a pártszervezetek szerteágazó politikai, gazdasági és kulturális tevékenységét. A színvonalas pártcsoportmunka megvalósításának fontos feltétele a párt- csoportbizalmiak felkészítése és rendszeres képzésük. Ezt a nagyközségi és üzemi pártbizottságok, valamint az alapszervezeti vezetőségek végzik. A tapasztalatok azt, bizonyítják, hogy járási irányítással az alapszervezeti vezetőségek, a közbeeső pártszervek jó gazdái a pártcsoportmunkának. ENNEK KÖSZÖNHETŐ, hogy a pártcsoportok zöme jól segíti a hozzájuk tartozó üzemekben a termelő- munkát. Jó példa erre a MEZŐGÉP vállalat fehér- gyarmati gyáregysége. Az itt működő pártcsoportok a szakszervezettel és a KISZ- szel együtt részt vesznek a tervek készítésében és lebontásában is. A kölesei Kossuth Tsz- ben három alapszervezet működik. Itt a pártcsoportok különösen jó munkát végeztek a pártépítésben. Sonkádon például több fiatalt készítettek fel a pártba való felvételre. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések ma is foglalkoztatják a járás kommunistáit. A tiszakóródi Béke Tsz-ben a pártcsoportok rendszeresen vizsgálják, hogy az akkor elhangzott javaslatok hogyan valósulnak meg a mindennapi munkában. VANNAK OLYAN ALAPSZERVEZETI VEZETŐSÉGEK IS, ahol még nem ismerték fel a pártcsoportokban rejlő erőt. A jánkmaj- tisi, a csegöld-császlói tsz- pártalapszervezetekben nagyobb törődéssel kellene irányítani a pártcsoportok munkáját. Tervszerűbbé és tartalmasabbá tenni megbeszéléseiket. Üj kezdeményezésük is van a fehérgyarmatiaknak. A járási pártbizottság tanácsa alapján mind több helyen alakul gyümölcsöző kapcsolat a pártcsoportbi- zalmiak és a szocialista brigádok vezetői, illetve a pártcsoportok és a szocialista brigádok között. Jó tapasztalatok vannak erre a MEZŐGÉP gyáregységében és a téglagyárban. A fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben a pártcsoportok értékelik a szocialista versenyvállalások teljesítését. A pártcsoportok tanácskozásai a kommunisták kétoldalú tájékoztatásának is jó eszközei. A kisebb alapszervezetek vezetőségi üléseire meghívják a pártcso- portbizalmiakat. Másutt külön megbeszélést tartanak számukra. Több pártcsoportban gyakorlat a pártmegbízatások teljesítésének félévenkénti értékelése. Így lehetőség nyílik az időben történő segítségnyújtásra is. HA A JÖVŐBEN VALAMENNYI PÁRTCSOPORT még rendszeresebben és előre kidolgozott terv alapján dolgozik, úgy még több segítséget nyújthat a mindennapi termelőmunkához és az emberek neveléséhez. Sigér Imre Anyaghiány és többletmunka Nyírbátorban Szorít még a gyermekcipő A gyár igazgatója, Wagner Flórián mondja: — Mennyiségi terveinktől mintegy 5 százalékkal maradtunk el. Oka: az első fél évben mutatkozó anyaghiány, amit a simontomyai bőrgyár rekonstrukciója miatt elcsúszott szállítások okoztak. Bizakodóak vagyunk, mert ez a gondunk szűnőben van. Igaz, hogy többletmunkával, de elérhetjük célunkat. A minőséget 5 százalékkal kívánjuk javítani. Ezt eddig némiképpen túl is haladtuk; hatása a reklamációk csökkenő számában mérhető a legjobban. Ebben az évben nem kevesebb, mint i millió 286 ezer pár gyermekcipőt készítenek a gyárban, s hogy jobban értékelhessük a számot, álljon itt az 1976. év teljes termelésének mennyisége: 956 ezer pár. A fiatal gyár szocialista brigáddal még nem dicsekedhet, de a 330 főt számláló 17 brigád közül már akadnak, akik erre a címre pályáznak. Az Auróra brigád több szempontból is figyelemre méltó felhívással fordult a többiekhez. Javasolják, hogy a terv teljesítése érdekében vállalt többletműszakok mögött arányosan nagyobb teljesítmény is legyen. Figyelemre méltó a szándék, de nem mehetünk el amellett sem, amit nem mondtak ki, csak sejthetünk: eddig nem volt oly természetes dolog az idő és az elkészült cipők megfelelő aránya. A brigád helyettes vezetője, Vozár Gyuláné a szabászatban dolgozó huszonkét lány és asszony nevében beszél: — Munkásgyűlések, brigádgyűlések során tárgyaltuk meg tennivalóinkat vitattuk meg a felajánlásokat. Van egy listánk, arra írjuk fel, mit vállalunk, s aki csatlakozik, odaírja a nevét. Nagyon ritkán és akkor is nyomós indokkal történik csak meg, hogy valaki valamiben nem vesz részt. Csak a távolabbról bejárók között akadnak nehezen mozgathatók. Az Auróra brigád társadalmi munkában almát szed majd. Aki beteg, dolgoznak ahelyett is. Szándékuk, hogy rajtuk semmi se múljék, hogy az előttük lévő, most piros, máskor más színű bőrből miA z adószedő nagyon dühös volt Figgre. Figg életmódja nem olyan volt, ahogy azt a különböző kormányszervek képzelték el a számára. Semmi sem bosszantotta jobban az adószedőt, mint a kormányszervek óhajának ez a szemtelen és önkényes semmibevevése. Ezért beidézte Figget az adózás templomába. — Micsoda ötlet bérlakásban élni egy csemegebolt fölött a nagyvárosban, Figg? — kérdezte. Figg elmagyarázta, hogy szereti a városi életet. Ebben az esetben — mondta az adófelügyelő — fel fogja emelni Figg jövedelmi és forgalmi adóját. Ha azt akarja, hogy ismét kevesebb legyen, költözzék ki a kertvárosba. Csak hogy eleget tegyen a helyi igazgatási szerveknek, Figg feladta városi lakását, és kibérelt egy házat a kertvárosban. Az adószedő ekkor visszaidézte magához a templomba. — Figg — mondotta — haragra gerjesztettél az életmódoddal. Ezért újabb szövetségi jövedelmi adót sózok rád. — És ezzel addig sanyargatta Figget, amíg vér- cseppek jelentek meg Figg pénztárcájának varrásainál. — Könyörülj, óh kedves adószedő — szólt Figg. — Mondd meg nekem, miképpen éljek, hogy aj tessék a kormánynak, és én engedelmeskedem. RUSSEL BAKER: Adóztatás amerikai módra Az adószedő dühbe gurult. — Ebből elég volt Figg — jelentette ki. — A kormány nem azt akarja, hogy a barátaidat és a rokonaidat lásd vendégül. Láss vendégül sok-sok üzletfelet és csökkenteni fogom az adódat. Csak hogy az adószedőt és a kormányt boldoggá tegye, Figg elkezdett olyan embereket vendégül látni, akiket nem szeretett, a házban, amelyet nem akart, a kertvárosban, ahol nem akart élni. Ekkor volt csak igazán bosszús az adószedő. — Figg — mennydörögle —, nem azért csökkentem az adódat, hogy teherautó-sofőröket és útépítő munkásokat láss vendégül. — Miért nem? — érdeklődött Figg. — Ezek azok az emberek, akikkel a szakmám során dolgom esik. — Miért, mi a szakmád? — Homlokom verítékével keresni a kenyeremet.- — A kormány nem fog téged adóengedménnyel leke- nyerezni azért, hogy bérmunkát végezzél — okította az adószedő. — Hát nem tudod, te ostoba, hogy a bérjövedelmek adótarifája minden más jövedelemnél magasabb? Szállj be valamilyen üzletbe, ásványkitermelésbe, vagy az olajba — intette az adószedő —, különben úgy megadóztatlak, mint még soha. Figg tehát üzletember lett, amit gyűlölt, és olyan embereket látott vendégül, akiket nem szeretett, a házban, amelyet nem akart, a kertvárosban, ahol nem akart élni. Végül is az adószedő beidézte Figget egy dühös meg- leckéztetésre. Érdeklődött, hogy miért nem vásárolt Figg modern, műanyag épületet a régi fémből és fából készült gyárépülete helyett. — Gyűlölöm a műanyagot — felelte Figg. — A kormány viszont torkig van mindennel, ami valódi, mint például a fém és a fa — üvöltötte az adószedő. F igg tehát nem tehetett mást, áttért teljesen a műanyagra, és az adószedő ezért megjutalmazta egy vadonatúj amortizációs kulccsal és beruházási hitelengedménnyel. (Zilahi Judit fordítása) IDÉN 35 SZÁZALÉKKAL KELL TÖBB CIPŐT ADNIA A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR NYÍRBÁTORI GYÁREGYSÉGÉ NEK, MINT 1976-BAN. TÖBBET ÉS JOBBAT IS, ÉS RÁADÁSUL NEM AKÁRMILYEN FONTOSSÁGÚ TERMÉKBŐL: GYERMEKLABBELIBŐL. EZ AZONBAN CSAK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TETT FELAJÁNLÁSAIK EGYIK RÉSZE, MERT A VÄLLALÄSOK KÖRÉT AZ ESZKÖZ- ÉS ANYAGTAKARÉKOSSÁGGAL, ÉS TÁRSADALMI munkával is bővíthetjük. Vozár Gyuláné cipőfelsőrészt szab. nél több és minél jobb cipő legyen. ' Forbauer Irén lába fürgén jár, miközben beszél. A tűzőgép pedáljait nyomogatja, rajta, s a ragasztót sem csak ötletszerűen „mázgáljuk". — A minőség javítása érdekében szinte már mozgalommá vált nálunk, hogy ha Formálódik a lábbeli Forbauer Irén keze alatt. szeme az anyagon, ö a nyolc tagot számláló Várnai Zseni brigád vezetője. — Kicsit lemaradtunk — ismerteti helyzetüket. — 100 százalékos tervteljesítést vállaltunk, de az anyaghiány minket is hátráltatott. Most társadalmi 'munkában igyekszünk pótolni a kiesést. Az anyagmegtakarításban felmutatott eredményeinkért azonban nincs mit szégyenkeznünk. Nem nagy tételekről van szó, az igaz, de igyekszünk minél gazdaságosabban használni azt, amivel mi dol- dozunk: a cérnát és a ragasztót. Spulnit nem dobunk el úgy, hogy még cérna van valaki észreveszi a hozzá került munkadarab hibáját, nem adja oda a következő munkafázist végzőnek, hanem kijavítja, vagy kijavíttatja a kifogásait darabot. A gyerekcipőket készítő gyár maga is gyerekcipőben jár még. Nincs szocialista brigádjuk, s olyan dolgokat kell felajánlaniuk — például a munkaidő jobb kihasználását —, aminek mér természetesnek kellene lennie. Igaz, ők legalább felfigyeltek erre. Szocialista brigádjuk pedig minden bizonnyal lesz, és nem is egy. Speidl Zoltán , Protekciós” burgonya „Nyakunkon marad az ipari minőségű burgonya” — panaszkodnak néhány gazdaságban. Sorolják az okokat is: a felvásárlók csak a szerződött mennyiséget kívánják átvenni a feldolgozással foglalkozó demecseri keményítőgyárban pedig más megyékből hozott burgonyából dolgoznak. Való igaz, hogy országosan is magas a termés burgonyából- Az apró, csak ipari célra alkalmas burgonya feldolgozására pedig nincs elég kapacitás. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyára ugyanis a téli fagy beálltáig mindössze 2200 vagon feldolgozására képes, ugyanakkor a felkínált mennyiség ennél jóval nagyobb. A gyár a korábban szokásos szeptember 20. helyett már szeptember elsején megindította a termelést, azonban így is csak a szerződött mennyiséget tudja feldolgozni. A szesziparnak legnagyobb szerződött partnere az ÁGKER. Somogytól Szabolcsig küldi a burgonyát Demecserbe. A minisztérium is ennek a feldolgozását támogatja. Az indok: A Solanum rendszerben termelők — nemcsak állami gazdaságok, hanem tsz-ek is vannak a rendszerben — ipari burgonyáját veszik át elsősorban, ezzel is növelve a rendszerben termelők biztonságát. '''Ebben az" évben már nem lehet megoldani, hogy bővítsék az ipari burgonya feldolgozó kapacitását. A demecseri gyár annyit tesz, hogy a nem ütemes szállítás ellenére igyekszik a megyéből mind nagyobb mennyiséget átvenni. A másik út viszont az, ha a gazdaságok maguk gondoskodnak a burgonya felhasználásáról, elsősorban takarmányozási célra. Olyan tsz-t is tudunk, amelyik a So- lanum-rendszerben termel, a keményítőgyárhoz is közel van, mégis inkább az állatállománnyal eteti fel az ipari ^burgonyát. Ezt lehet követni másutt is, de a tagok szintén jól járnak, ha a tsz-tól mázsánként 80—100 forintos áron — amennyit az ipari értékesítéskor is kapnának érte — átvehetik a burgonyát. Semmi esetre sem szabad felelőtlenül bánni még a csak ipari célra alkalmas burgonyával sem. Minden megtermett meny- nyiséget lehet és kell hasznosítani. Az 1977-es év legfeljebb egy tanulságot adhat: a megyén belül is jobban kell keresni az ésszerű feldolgozás útját, felkészülni a nagyobb termés fogadására. L. b. Óránként 360 kilogramm vajat készítenek a tejipari vállalat nyíregyházi gyárában. Képünkön: Karahuta Bélané az automata gépről lekerülő termék szállítás előtti csomagolását végzi. Nyugdíjas-találkozó az üzemben A Szabolcs-Szatmár megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az elmúlt héten lezajlott bensőséges ünnepségen a vállalat több, mint ötven nyugdíjasa találkozott. A vendégeket Veres Tibor igazgató tájékoztatta a vállalat eddigi fejlődéséről és eredményeiről. A vállalat szakszervezeti bizottsága — a jóléti alapból — 22 ezer forintot osztott szét a nyugdíjasok között. Tapasztalatok a fehérgyarmati járásból
