Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 4. Politikai ősz Angliában A dél-angliai Brighton af­féle sajátos Siófokként él az angolok tudatá­ban. Tavasztól kora őszig vendégek tízezrei népesítik be. Október legelején pedig — ez is meglehetősen erős hagyomány a tradíciótisztelő Albionban — a politikusok. Ez utóbbiak ezúttal a szó szo­ros értelmében egymásnak adták a kilincset. Most feje­ződött be a liberális párt kongresszusa — és azonnal megkezdődött a kormányzó munkáspárté. A liberálisoké mindig is vi­szonylag kis párt volt az utóbbi évtizedekben — de most még a szokásosnál is kisebb. Ez azonban nem vál­toztat azon az ugyancsak ha­gyományos angol jelenségen, hogy a sokat emlegetett „har­madik párt” ebben a gyakor­latilag kétpártrendszeren ala­puló szisztémában szoros küz­delem esetén a mérleg nyel­ve lehet. Ez a minap is bebizonyo­sodott, amikor a parlament­ben éppen a liberálisok tá­mogatása mentette meg a je­lenleg kisebbségi munkás­párti kormányt a politikai ve­reségtől. A munkáspárt kong­resszusa a szokásosnál is bo­nyolultabb belpolitikai hely­zetben kezdi meg munkáját — és ez egyáltalán nemcsak a „majdnem bukás” politikai sokkjával magyarázható. Ezúttal a negatívumok mel­lett — hosszú idő után elő­ször — akadnak a brit kor­mány számára némi biztató jelek is. A munkanélküliek száma ugyan változatlanul másfél millió felett van, az angol vállalatok és kereske­delmi cégek változatlanul panaszkodnak a „kivédhetet­len amerikai vagy éppen ja­pán konkurrencia nyomása” miatt —, de a gazdasági élet vérkeringésébe az utóbbi idő­ben két élénkítő injekció is került: 1. A nyugati világ valuta- árfolyamainak alakulása mi­att az .európai kontinens szá- — mos országából érkező renge­teg vásárló árasztja el a szi­getországot, ahol újabban ér­demes vásárolni a belgáknak, hollandoknak, franciáknak stb. 2. A minapi angol remény­telenség nemrég még oly stíl­szerűen ködös horizontján végre megcsillant az ekofiski — északi-tengeri — „fekete arany”, az olaj. 3. Ezek alapján Callaghan- nak a jelek szerint sikerült a maga politikai karámjába te­relnie a munkáspárti „fekete bárányokat”, a Közös Piacból való kilépést követelők tábo­rát. Ilyen előzmények után folytatódik Brightonban az őszi politikai szezon ... H. E. Gierek látogatása előtt Varsói lapok a magyar- lengyel együttműködésről Edward, dereknek, a LEMP KB első titkárának és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök­nek közelgő budapesti láto­gatása alkalmából a lengyel lapok számos cikket szentel, nek Magyarországnak. A Trybuna Ludu. a LEMP KB lapja és a Glos Pracy, a a szakszervezetek központi lapja a lengyel—magyar kul­turális együttműködéssel és fejlődésével foglalkozik. Ha­gyomány és korszerűség fel­eimmel a pártlap kiemeli, hogy a most kezdődő kultu­rális szezon számos érdekes­séget hoz majd a kétoldalú együttműködésben. A jelen­tősebb események közé sorol­ja Ady Endre születése 100. évfordulójának megünneplés sét, a Budapesti szimfonikus zenekar lengyelországi tur­néját, a Varsói Opera Ka­maraszínházának magyaror. szági útját. Közös közlemöay magyarországi Kádár Jánosnak, a- Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára 1977. szep­tember 30-tól október 3-ig baráti látogatást tett Magyar- országon. A látogatás során Kádár János és Enrico Berlkiguer szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös szolidaritás és megértés szellemében megbe­széléseket folytattak, és tájé­koztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, soron következő feladatairól és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Enrico Berlioguer gazda­ságpolitikai kérdésekről esz­mecserét folytatott Németh Károllyal, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszéléseken részt vett Anselmo Couthier, az OKP Központf Bizottsága titkárságának tagja és Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott, hogy az Olasz Kom­munista Párt nagyra értéke­li a magyarországi szocialista építőmunka tapasztalatait, eredményeit. Az MSZMP kép­viselői tolmácsolták a ma­gyar kommunisták szolidari­tását és támogatását ah­hoz a harchoz, ame­lyet az olasz kommunisták folytatnak a nép széles réte­geinek létérdekeit érintő vál­ság áthidalásáért, az olasz társadalom demokratikus megújhodásáért, a haladást és a békét szolgáló olasz po­litika előmozdításáért. Az MSZMP és az OKP ve­zetői úgy értékelték, hogy to­vábbi ‘ erőfeszítések szük­ségesek valamennyi haladó és demokratikus erő bevoná­sával az enyhülési folyamat útjában álló akadályok elhá­rítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése, a világ kü­Enrico Berlinguer látogatásáról lönböző részein meglévő konfliktusok megoldása érde­kében. Kifejezték reményü­ket, hogy az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia belgrádi találkozója a részt vevő államok képvi­selői konstruktív fellépésének eredményeként hozzájárul a helsinki záróokmányban fog­laltak maradéktalan és követ­kezetes végrehajtásához, a békét, a biztonságot és az or­szágok közötti kapcsolatok fejlesztését szolgáló elvek és előírások betartásához. Az MSZMP és az OKP ve­zetői aláhúzták a kommunista és munkáspártok közötti sza­bad és őszinte eszmecsere, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes együttműködés, minden párt függetlensége teljes tiszteletben tartásának szükségességét. Fontosnak tartják széles körű kapcsola­tok létesítését és közös kezde­ményezések előmozdítását a különböző eszmei indíttatású haladó erőkkel. Az MSZMP és az OKP ezek szellemében fog hozzájárulni az európai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezlete elvei­nek és céljainak a megvalósí­tásához. Az MSZMP és az OKP kép­viselői elismeréssel szóltak a két ország kapcsolatainak színvonaláról, amelyet jól kifejezett Kádár János ró­mai látogatása. Megerősítet­ték szándékukat, hogy hozzá­járulnak a Magyarország és Olaszország közötti hagyomá­nyos kapcsolatok további fej­lesztéséhez, ami megfelel a két nép érdekeinek, a béke, a biztonság és a társadalmi ha­ladás ügyének Európában és az egész világon. A két párt vezetői elége­detten állapították meg hogy eredményesen fejlődnek a magyar és az olasz kommu­nisták testvéri kapcsolatai és elhatározták, hogy intezíveb- bé teszik egymás tapasztala­tainak és álláspontjának meg­ismerését és együttműködé­süket. Közös szocialista űrutazás, űrrobotok a tervekben Borisz Petrov akadémikus, a neves szovjet tudós Moszkvában sajtókonferencián emlékezett meg az első szputnyik felbocsátásá­nak huszadik évfordulójáról. (Kelet-Magyarország telefotó) A z Interkozmosz-együtt- működésben részt ve­vő szocialista orszá­gok űrhajósai igen rövid idő múlva megkezdik az űr­repülő-feladatok végrehaj­tását. A Moszkva közelében levő központban jelenleg lengyel, csehszlovák és NDK-beli űrhajósok készül­nek fel, de a többi ország­ban is megkezdődött a jö­vendő űrhajósok felkészíté­se — mondotta Vlagyimir Satalov altábornagy, szov­jet űrhajós azon a sajtókon­ferencián, amelyet hétfőn rendeztek Moszkvában az első szovjet mesterséges hold föllövésének huszadik évfordulója alkalmából. Sa­talov azt is közölte, hogy a megfelelő próbák elvégzése után, viszonylag rövid idő múlva elindul az első űrha­jó a nemrég fellőtt új űrállo­más, a Szaljut—6. irányá­ban. A sajtókonferencián Bo- rísz Petrov akadémikus, az interkozmosz tanácsának elnöke összegezte a világűr meghódítása első két évti­zedének eredményeit. A mindössze 83,6 kilogrammos első szputnyik fellövése új korszakot nyitott meg az emberiség történetében, s ebben a korszakban a Szov­jetunió vezető szerepet tölt be az űrkutatásban. A Kozmosz mesterséges holdsorozat például az ez­redik szputnyik fellövésé­hez közelít. Ez a sorozat rendkívül, sok adatot közölt már eddig is a Föld körüli térségről és magáról Föl­dünkről, segítségével a leg­változatosabb kísérleteket hajtották végre. A prognoz- szputnyikok a hosszú távú időjárás-előrejelzésben és más tudományos programok lebonyolításában játszanak fontos szerepet. Nagy je­lentősége van az Interkoz- mosz-sorozat eddigi tizenhét mesterséges holdjának: bo­nyolult és összetett tudomá­nyos programot végeztek el segítségükkel. A szovjet kutatás másik iránya az űrben működő robotok kidolgozása. Ezek közé tartoztak a Lunyik-tí- pus rakéták, a Hold felszí­nére szállított és onnan visszatért kutatási eszkö­zök, a Lunahod holdjárók, valamint a Venus és Mars kutatására eddig felhasznált automata űrállomások — mind páratlan értékű köz­vetlen tapasztalatot szolgál­tattak a tudománynak — Petrov akadémikus ezzel kapcsolatban közölte, hogy a szovjet tudósok a jövőben sem szándékoznak egyelőre embert küldeni a Hold fel­színére, mivel az űrrobotok elkészítése és felhasználása kevésbé költséges, az álta­luk végzett munka pedig igen pontos és hasznos. Az ember űrrepülésének útját a szovjet tudósok nyi­tották meg alig két és fél évvel az első szputnyik fel­lövése után, Jurij Gagarin világraszóló utazásával. Az­óta a szovjet tudomány a Szaljut űrállomások segítsé­gével kidolgozta a hosszú időre szóló űrutazások prog­ramját. Ezeken az űr­állomásokon egyre bo­nyolultabb és összetettebb tudományos és népgazdasá­gi jellegű programokat ol­danak meg a szovjet űrha­jósok. Mint Oleg Gazenko aka­démikus a sajtókonferenci­án elmondotta, az űrutazá­sok időtartama mind hosz- szabb és hosszabb lesz, végső soron a világűr teljes meghódításához akár több éves utakra is szükség lesz. Ezt azonban csak folyama­tos és átgondolt kísérletso­rozat után lehet elérni. Ro­ald Szaggyejev akadémikus és Szergej Grisin professzor hangsúlyozta, hogy az em­ber által a világűrben vég­zett megfigyelések és kuta­tások máris jelentős ha­szonnal járnak a népgaz­daságnak. Satalov altábornagy egy kérdésre válaszolva elmon­dotta: a legközelebbi űrha­jó személyzete még valószí­nűleg csak szovjet űrpiló­tákból áll, de rövidesen mások is útnak indulhat­nak. 1983-ig az Interkoz- mosz-együttműködés vala­mennyi tagállamából jár­nak már űrhajósok a világ­űrben. Szovjet élet Például Csiatura A z össznépi vitára bo­csátott szovjet alkot­mánytervezet hang­súlyozza: „A szovjethata­lom rendkívül mély társa­dalmi-gazdasági átalakulá­sokat hajtott végre. Örökre megszüntette az ember em­ber általi kizsákmányolását, felszámolta az osztályel­lentétet és nemzeti békét- lenkedést, megvalósította a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonba véte­lét, a dolgozó tömegek iga­zi demokráciáját. Az em­beriség történetében elő­ször létrejött a szocialista társadalom”. A szovjethatalom évei alatt bekövetkezett válto­zásoknak szép példája a grúziai Csiatura. E helyen még a múlt század közepén hatalmas mangánérc-lelőhelyet fe­deztek fel. Az értékes ás­ványi kincset azonban nem aknázták ki, mivel a cári Oroszország nem gon­doskodott a nemzeti ás­ványlelőhelyek hasznosí­tásáról. Csupán a 80-as években indult meg a csi- aturai mangán jelentékte­len mértékű bányászata. A bányá|zok rendkívül nehéz körülmények kö­zött dolgoztak. Az ércfej­téshez használt szerszá­mok primitívek, a dolgo­zók lakóházai szegényesek, nyomorúságosak voltak. A szovjethatalom évei alatt „Csiaturmargányec” elnevezéssel korszerű, gé­pesített nagyvállalat ala­kult ki. Az itt bányászott ércet a Szovjetunió 70 ko­hászati vállalatának szál­lítják, és a világ számos országába exportálják. A bányászokat munkájukban korszerű hazai bányakom­Ilyen primitív módon folyt a múlt század végén a mangánérc dúsítása. Korszerű technikai eszközökkel folyik ma a mangánércbányá­szát. báj nők, exkavátorok és más modem gépek segí­tik. A felismerhetetlenségig megváltozott maga a vá­ros is. Több emeletes mo­dern lakóházak, színház, sportkomplexumok, kul­túrpalota, klubok, könyv­tárak épültek. Sajtókonferencia Moszkvában az első szputnyik jubileumán

Next

/
Oldalképek
Tartalom