Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-28 / 254. szám
1977. október 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á demokrácia másik oldala K. LÁSZLÓ, AZ EGYIK NYÍRBÁTORI ÜZEM dolgozója 1975-ben súlyos mulasztásokra, visszaélésekre hívta fel a felügyeleti és az ellenőrző szervek figyelmét. A közérdekű bejelentést vizsgálat követte, s megállapították, hogy a bejelentett dolgok legtöbbje fedi a valóságot. Két embert lopásért ítélt pénzbüntetésre a bíróság^ másik kettőt a vállalat Igazgatója büntette fegyelmivel. Még két év sem telt el azóta, s a bejelentőt fegyelmivel elbocsátották. Ha az ember ennyit ismer a történetből, az juthat eszébe, minthogy ha valaki szól, felmondás érte a köszönet. De eljuthatunk tovább is a következtetések levonásában, hiszen azok a hatóságok is ludasok, amelyek nem védték meg a bejelentőt a legsúlyosabb fegyelmi büntetést hozó vállalati vezetőkkel szemben, holott pártunk XI. kongresz- szusának határozatában szó szerint ez áll: fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojtani, megtorolni. A kezdet, tehát a bejelentés még 1975-ben volt, s a népi ellenőrök vizsgálata megállapította, hogy néhá- nyan hasznos anyagokat vittek el a gyár területéről, de volt fusizás is, amelyekből egyenesen következik, hogy a tulajdonvédelem meglehetősen gyenge lábakon állt. A gyár dolgozói jó érzéssel nyugtázták a felelősségre vonást, hiszen ők is tudták, hogy a lazaságok, a fegyelemsértések a munka rovására mennek. Voltak persze olyanok is, akik nem tapsoltak, mert ettől az időtől közép- és felső vezetők nagyobb figyelmet szenteltek a fegyelemnek, szigorúan megbüntették a fusizókat. ÉS EKKOR TÖRTÉNT A MEGLEPETÉS. A munkást — aki korábban a bejelentést tette — fusizáson érték. Hogy a megtorlás látszatát is elkerüljék, ügyét társadalmi bíró- ság elé vitték, ahol megrovást kapott, a gyár igazgatója pedig az anyag árának — ezer forintot meghaladó értékről van szó — megfelelő kártérítési határozatot hozott. Pár hónap telt el, s a bejelentő szigorú megrovást kapott, mert alaptalan vádaskodással megrágalmazta, munkatársai előtt lejáratta művezetőjét. A büntetést a vállalat döntőbizottsága is helyben hagyta. Emberünk a munkaügyi bírósághoz fordult, de ott is elutasították keresetét, a büntetés érvényben maradt. A nyáron még súlyosabb dolog történt: K. Lászlót lopáson érték. A szögacél egyik munkatársáé volt, de segített neki átdobni a kerítésen. Ezt az esetet már elbocsátás követte, ám a bejelentő jogvédelmet kért, amit minden olyan esetben megadnak a hatóságok, amikor a bejelentőt igazságtalanul bántják. A jogvédelem azonban elmaradt. HA NEM IS TIPIKUS, mégsem egyedi példa: más vállalatnál is előfordult, hogy a korábban nyitott szemmel járó, véleményét kimondó dolgozó elvesztette maga alól a talajt. Bátornak vélt szókimondás helyett rágalmakat szórt feletteseire, s amikor ezért felelősségre vonták, panasszal árasztotta el a felettes szerveket: lám náluk ilyen a demokrácia. S mit szólnak az ilyen esetekhez a dolgozók? Nyírbátorban például meglepő dolog történt. Az igazgató már-már hajlott rá, hogy visszafogadja a volt dolgozót, ám a munkatársak megakadályozták ebben. Két közvéleménykutatás után sem akadt senki, aki visszakívánta volna, pedig korábban ők is egyetértettek vele a fonákságok feltárásában, a rend helyreállításának óhajtásában. SOKSZOR TETTÜNK MÁR SZÖVÄ olyan eseteket, amikor közép- vagy felső szintű vezetők lehetőségeikkel visz- szaélve elfojtották, vagy megtorolták a bírálatot, ám igazságtalan lenne, ha a fordítottjáról hallgatnánk. Az üzemi demokrácia — amelyre emberünk sokszor hivatkozott — ugyanis nem csak jogokat, hanem kötelességeket is jelent, amelyek nem csak a vezetőkre, a dolgozókra is vonatkoznak. S ,ez alól nem adnak felmentést még a korábban szerzett érdemek sem. Balogh József A közeljövőben átadásra kerül Kisvárdán a Felszabadulás lakótelepen a legújabb négyszintes ház. Korszerű biztonságtechnika: az emberért Beszélgetés Bükkösi István kutatóintézeti igazgatóval Az SZ-MT október 1-től 9-ig munkavédelmi kiállítást rendezett a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, ahol szakmai napokat is tartottak. Ennek keretében Bükkösi István, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének igazgatója „A korszerű biztonság- technika szerepe a termelésben” címmel tartott előadást. Ebből az alkalomból időszerű munkavédelmi kérdésekről beszélgetett vele munkatársunk. — A munkavédelmet, mint tudományt korábban többen kétségbevonták. Ön szerint milyen érvek hozhatók fel e téves nézet ellen? — A termelés minden területén bebizonyosodott, hogy a balesetek és a foglalkozási megbetegedések nem szükségszerű velejárói a munkának. A biztonságos munkavégzéshez minden részletre kiterjedő tudományos kutatómunka szükséges. Nehezíti, de egyben nemesíti is a feladatot a tudományos-technikai forradalom. A termék- szerkezet váltása 100 évről 15- re, egyes területeken 8 évre csökkent. így aztán a munka- védelemnek, mint alkalmazott tudománynak egyre nagyobb szerepe van a korszerű biztonságtechnika megteremtésében, a mindennapi termelőmunkában. — Milyen a kapcsolat a munkavédelmi kutatások és a termelés között? — A munkavédelem, mint tudomány olyan nemes célt szolgál, mint az ember életének, testi épségének a védelme. Munkánk a tudomány és a termelés egységében, a magas szintű biztonságtechnika megvalósításával szolgálja a termelést. A kimondottan kutatómunkán túl évente több száz mérnököt, technikust képezünk a korszerű munkavédelemre. — Akadnak gazdasági vezetők, akik az önök munkáját, de általában a biztonságtechnikát terméket drágító tényezőnek tartják. Mi ebben az igazság? — A magas zajszint csökkentése, a csillapított munkaterek kialakítása, a klimatiA küldött Kromplák Béláné ja. Így az öregek napközi otthonának megszervezésén kell bábáskodniuk, hogy megteremtsék apáik gondtalan nap" pali pihenőjét, időtöltését. Mind a szövetkezetben, mind pedig a községben sok nagycsaládos ember él. Vannak veszélyeztetett környezetben élő gyerekek is. Ezek körülményeinek megismerése és a támogatási lehetőségek megteremtése Kromplák- né személyes gondja is. Szű- kebb kollektívája, az irodai „Mező Imre” szocialista brigád már segít egy félárva kislányt. De a mintegy 100 tagot számláló vöröskeresztes helyi szervezetnek ennél sokkal többre futja az erejéből. A cigánylakosság körében az egészségnevelési felvilágosítás terén vannak nagy lehetőségek. Az egészségügyi előadások, tanácsadás megszervezésében a községi szervekkel egyeztetett program alapján kívánnak a jövőben dolgozni. — Itt vannak saját munkatársaink — folytatja a kongzációs rendszerek megteremtése, a gázok talaj szint alatti elvezetése, a növényvédő szerek káros hatásának kivédése, a szövőipari ártalmak csökkentése — hogy csak néhányat említsek —, mind ismert feladatok. A biztonság- technikát, az emberi életek óvását még a számítógépek korában sem szabad valószínűségszámításokra, úgynevezett kockázati eljárásra bízni. Azért, hogy egy adott technológiában, tegyük fel csak 50 évenként fordul elő súlyos baleset, azért kiiktatni a biztonságtechnikát szolgáló beruházásokat — még ha ezek millióba kerülnek is — nem szabad. Az a drága, az kerül sokba a népgazdaságnak, ha a tervezés, vagy az építés stádiumában a biztonságtechnikai beruházásokat „kispórolják” és ezeket utólag kell beépíteni. ■* — ön szerint a mai munkavédelmi ruhák és eszközök megfelelnek-e? Segítik-e a termelést, védik-e a munkást? — Véleményem szerint a modern technológiáktól elmaradtak. De még ezt a gondot is súlyosbítja, hogy a meglévőkből még magas áruk ellenére sem lehet megfelelő mennyiséget és minőséget kapni. Sok munkavédelmi ruha sem külsőre, sem viselhe- tőségi szempontból ne«i felel meg. — Az intézetnek Szabolcsban mely vállalatokkal van kapcsolata? — A nyíregyházi Taurus gumigyárban az elektrosta- tikus feltöltődés témakörében, a leendő mezőgazdasági abroncsgyárban pedig a szellőzési, hőelvezetési gondok megoldásához nyújtottunk eddig segítséget. A konzervgyárban közreműködésünkkel oldották meg a jelentkező higiénikus gondokat. A lapkaüzem számára kidolgoztuk a zajcsökkentés további lehetőségeit. A tiszavasvári Alkaloidában a káros gázok lekötésénél működtünk közre. A megyében több kis- és középüzemmel is tartjuk a kapcsolatot. Minden üzembe segítő szándékkal érkezünk. Terveik szerint kutatásainkat a termelés közvetlen segítése és a távlati elképzelések határozzák meg. Nagy gond gazdálkodásunkban az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése. Most az üzem- és munka- szervezés fejlődésével együttjáró biztonságtechnikai kutatások képezik egyik fő feladatunkat. Sigér Imre Segít a műszaki iroda n Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV mellett működő műszaki iroda feladata a saját kivitel'ezésben készülő termelőszövetkezeti, tsz- társulási, szakszövetkezeti beruházások — 1977-ben összesen mintegy 320 millió forint értékben — építési, épületgépészeti, technológiai és szerelési munkáinak tervezése, valamint ezek megvalósulásának segítése. Pontos feladat, hiszen van olyan szövetkezet, amely minden szakértelem, kész tervek nélkül, csak elképzeléssel kezdi a munkát. Legtöbbször rossz vége van ennek, nem beszélve a bírságokról és szakszerűtlenség okozta károkról. A termelőszövetkezetek a meglévő állóeszközeik korszerűsítését, terményszárítókat, szarvasmarha-, sertés- és juhtelepeket, gépműhelyeket, szociális létesítményeket, irodaházakat, szolgálati lakásokat építenek házi kivitelezésben. A legnagyobb beruházást ebben az évben a tiszadadai Kossuth Termelőszövetkezet kezdte el. Tizennyolcmillió forint értékben építenek egy 332 férőhelyes szarvasmarhatelepet. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet 52 ezer nyolcszáz férőhelyes jérce- nevelőjét és a 22 ezer férőhelyes tojásházát még az idén felépíti. A beruházás 11 millió forintba kerül. A nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet 5,6 millió forint értékű dohányszárító telepet épít. Kétmillió-kétszázezer forintos beruházást valósítanak meg a dombrádi Petőfi Termelő- szövetkezetben, ahol a gépműhelyt a jövő év elején adják át. A termelőszövetkezetek többsége már a jövő évi saját kivitelezésű beruházásokon dolgozik. Eddig mintegy hatvan szövetkezet kérte a műszaki iroda szolgáltatásait. (sb) SZAEV Milliárdos terv 1978-ra A következő év vállalati terveiről tanácskoztak a SZÁÉV-nél. 1978-ban az ideihez viszonyítva 6,4 százalékkal nő majd a vállalat termelési értéke, eléri az egy- milliárd 54 millió forintot. Ez a növekedés meghaladja az 5 százalékos ágazati előirányzatot, s erre mind a beruházási keresletet, mind a vállalati kapacitást tekintve megvannak a feltételek. Az építkezési igények alapján, várhatóan bővül a termékösszetétel, csökken a paneles építkezés, s további szétszóródást jelent az építési feladatok területi megoszlása. Mivel 1978-ban nem számolhatnak létszámnövekedéssel, a termelésnövekedés forrásaként teljes egészében a munkatermelékenység növekedése szolgálhat. Ez a belső tartalékok gyorsabb ütemű feltárását, a munkaidő-kihasználás és a munka- fegyelem javítását, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, s az építési folyamatok gyorsítását teszi szükségessé. A következő év feladatai között szerepel a munkaerő képzettségi szintjének emelése is. Biztosítani kell, hogy a létszám mindig a termelés igényeinek megfelelő számban, összetételben álljon rendelkezésre. A vállalat a különböző szakmákban mutatkozó hiányokat főleg a pályaválasztás és a szakmunkásképzés — eddigieknél fo kozottabb — irányításává igyekeznek megoldani. P átroha. Zsúfolt termelőszövetkezeti iroda. A könyvelőnők munkájuk felé hajolva dolgoznak. Előttük főkönyvek, számlák, hogy tételeik a „Tartozik” vagy a „Követel” rovatba kerüljenek. Egy csoport éppen mérleget készít. Hosszú számoszlopokat adnak össze, egyeztetnek. Számba veszik a tagság gazdasági tevékenységét. Közöttük ott szorgoskodik Kromplák Béláné is. Mindennapi gazdasági és anyai feladatai mellett társadalmi megbízatásként vöröskeresztes munkát is végez. Törődő gondoskodását jutalmazta a tagság akkor, amikor kongresszusi küldöttnek választották. — Termelőszövetkezetünkben még nincs hosszú évekre nyúló hagyománya a vöröskeresztes tevékenységnek — mondta egy kicsit mentegetőzve. — A helyi szervezet a múlt évben alakult. Az első lépés a véradás megszervezése volt. örültünk a sikernek. Most, hogy számba vettük a lehetőségeinket, és az elvégzésre váró munkát, most látjuk csak igazán, hogy mennyi feladat áll előttünk. Két dologban akarnak sürgősen előbbre lépni. A termelőszövetkezetnek sok a nyugdíjas és járadékos tag$zö bölcs! portrék % resszusi küldött. — A nők zömében a növénytermesztésben dolgoznak. Szabad idejük jobb szervezésével segítségükre kellene lennünk, hogy jusson idejük önművelésre, testkultúrájuk emelésére, a körülöttük kialakult körülmények higiénikusab- bá tételére. Itt az előadásos propagandával próbálkozunk. Ezért két munkatársunkat a kisvárdai kórházba önkéntes vöröskeresztes ápolónőképző tanfolyamra küldtük. Nehezíti munkánkat, hogy tagságunk nemcsak Pátrohán, hanem Gégényben és Rétköz- berencsen lakik, a munkahely pedig a három község hatezer holdja. Az alkoholizmus elleni küzdelemben is van tennivaló. A könyvelőnőket második látogatásunk al- ' halmával hiába kerestük az irodában. A munka mindenkit a burgonya válogatásához szólított. Kromplák Béláné, miközben válogatta az étkezési, a vető- és az ipari burgonyát, azon gondolkodott, hogy az Országházban a magyar Vöröskereszt V. kongresszusán hogyan is summázhatná a pát- rohai helyi szervezet jövőbeni tevékenységét. S. I.
