Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1077, október 25, Fűtéskorszerűsítés az iskolákban Több nyíregyházi szülő a közelmúltban szóvá tet­te, hogy némely oktatási- és gyermekintézményben, a hűvös idő ellenére sem volt fűtés, így a 3. számú, va­lamint a 2. sz. iskola Bethlen Gábor utcai épületében, valamint a 6. számú óvodában. Az észrevételekre a következőkről szeretnénk tájékoztatni a levélírókat: SÜTŐI PAR­TE] IPAR 1:1 Óvás Sportnyelven szólva: a mérkőzés állása egy-egy. Ám, hogy az eredményt mégsem a sportoldalon ta_ lálja a T. Olvasó, annak egyszerű az oka. Ezt a via­dalt ugyanis a szokásostól eltérően nem hét végén, hanem rendszeresen a hét elején tartják, s a résztve­vők nem klubok, hanem szabályos alapítólevéllel el­látott vállalatok. Történik pedig immár ki tudja mióta, hogy a vevő reggel bemegy a tejboltba, félórával. órával nyitás után és akkor nem kap friss kiflit, kenyeret, csak a száraz szombatit. „Saj_ nos. még mindig nincs itt a sütőipar kocsija, hiába telefonálunk rájuk” — pa­naszkodik a szegény tej- boltos. aki védtelenül áll. ja a reggelizni óhajtó ve­vők szúrós pillantásait. Irány a sütőipar szak­boltja! — mert az új vá­rosnegyedben ilyen is van. Itt pedig rögvest kiderül, hogy kifli és kenyér van bőséggel, ám egy csöpp­nyi tej, vagy kakaó sincs. „Sajnos, hiába telefoná­lunk még mindég nem jön a tejipar kocsija ..Az el­adó itt is csak egyet tud tenni: széttárja a kezét. A mérkőzés rövid króni­kája: Sütőipar—Tejipar 1:1. Hétfőn reggel, Nyíregy­háza, Jósaváros, 18 ezer „néző”. Két egyformán tak­tikázó csapat küzdelme. A szurkolók több ízben fütty­koncerttel szakították fél­be a mérkőzést. Rossz nyelvek szerint a vérme. sebb nézők óvást kívánnak benyújtani, mert a két csa­pat nem az alapítólevél szerinti szabályok alapján játszadozik. Reméljük, a felettes szerv helyet ad az óvásnak. A. S. A város központjában épült iskolák, óvodák jó ré­sze a századforduló táján, vagy legalábbis évtizedekkel ezelőtt épült. Korszerűsíté­sük csak igen nagy anyagi erőfeszítések árán lehetsé­ges. Bár eddig is arra töre­kedtünk, hogy az oktatási intézmények felújítására évente biztosított összege, két koncentráltan, egy-egy nagyobb feladat elvégzésére használjuk fel. Az intézmé­nyek fűtésének átalakítása, a gáz vagy távfűtés beveze. tése olyan anyagi, erőket igé­nyel. melyek az évi költség- vetésben nem biztosíthatók. Gondjainkat növeli, hogy a korszerű fűtés bevezetése akkor is időigényes feladat, ha a közreműködő kivitele­zők gyorsan, pontosan, ösz_ szehangoltan dolgoznak. A munkához viszont csak a ta­nítás befejezése után kezd­hetnek hozzá. s a nyári szü­net végére készen kell len_ niük. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága — látva a vá­rosközpontban levő intézmé­nyek fűtésgondjait, a meg­oldás fontosságát — a tanács rendelkezésére álló anyagi erők átcsoportosításával sie­tett segítségünkre: az 1977. május 30-i ülésén 2,5 millió forintot adott a 3. számú is­kola két épületének, a 2. számú iskola szintén két épü­letének és a 6. számú (Ben­czúr téri) óvoda fűtésének a korszerűsítésére. Ezt követően rendelhettük meg a terveket, és a tanítás befejezése után indulhatott meg a munka. A 3. számú iskola épületeiben a gázfű­tés a nyáron elkészült. A 2. számú iskola Bethlen Gábor utcai épületében ugyancsak befejeződtek a munkák szep_ temberben. A 6. számú óvo­dában a szerelők szeptem­ber 29-re készültek el a munkával. A 2. számú isko. la Bethlen Gábor utca 3. szám alatti épületében a távfűtés kialakítása megtör­tént, október 13-án volt a próbafűtés. Megértjük a szülők aggo­dalmát, és számunkra is az a legfontosabb, hogy a gyer_ mekek oktatási intézménye­inkben a legjobb feltételek között tanuljanak. Ezért is követtünk el mindent az óvodák, iskolák fűtésének a korszerűsítéséért. A közbe­jött hűvös napokra azonban nem találhattunk megoldást, hiszen a cserépkályhákat már lebontották, az új fű­tésrendszerek viszont még nem működtek. A kivitelezők munkájáról csak a legnagyobb elisme. réssel szólhatunk. Összehan­goltan. gyorsan dolgoztak, és jó munkát végeztek. Bízunk benne, hogy ezek­ben az intézményekben. — ahol a korábbi években gya­kori eset volt. hogy a fűtő váratlan távozásakor, átme­netileg maguk a nevelők és a gyerekek fűtöttek — vég­legesen megoldódnak a fű­téssel járó gondok. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya Fodor Géza osztályvezető A Rákospalotai Növcnyolajgyar nyírbátori gyáregysége 12 különböző formájú díszgyertyát, és ipari célra használható gyertyát gyárt. Félvételünkön Tarosa Sán- dorné betanított munkásnö a kiöntött gyertyák lesze­dését végzi az öntőgépről. (Cs. Cs. felv.) NYÍREGYHÁZI siker TÉLI SZÁLLÁS AZ ÁLLATOKNAK az energiatakarékossági Évadzárás a kultűrparkban Ülőkék farönkből, játékterem, állandó kiállítás Hiányzik a megszokott nyüzsgés a Sóstói Kultúr- parkból. Egyedül a kiállítási csarnokból hallatszik kopá- csalás: a mezőgazdasági táj­kiállítás, bemutató és vásár előkészítésén munkálkodik a műszaki gárda. Az idén ez lesz sorrendben a hatodik bemutató. Október 29. és no­vember 8. között rendezik meg 214 vállalat illetve szö­vetkezet részvételével. A szabolcsiak megszeret­ték a sóstói tárlatokat. Bizo­nyíték erre az idei rekord- forgalom: még nincs vége az idénynek, de már több, mint százezren fordultak meg a csarnokban. A tájkiállítás és az idényzáró repülőgépes nö­vényvédelmi bemutató bőke­zű ráadásnak számít. Csak vasárnaponként fo­gadja látogatóit ősz eleje óta a vidámpark. Október végén leszerelik, raktárba viszik a játékokat. A téli hónapok alatt bőven jut idő a javítás­ra, átfestésükre. Jövőre to­vább bővül a választék. A meglévő lábhajtós kocsik, ke­rékpárok, kismotorok mellett önjáró kisautók is helyet kap­nak a KRESZ-parkban. A kiállítási csarnok szom­szédságában álló épületben nyílik meg 1978-ban egy ál­landó természetvédelmi kiál­lítás. Az új helyiséggel bővü­lő házban az erdő és a víz­part állatait ^.sorakoztatják föl dioráma keretében. Mind­ezt társadalmi munkában te­remtik meg. A pályaválasztási kiállítás látogatói már találkozhattak a vadaskert új lakójával. A gímszarvasbika a Gemen- ci Állami Erdőgazdaság aján­dékaként érkezett a parkba. Vele együtt 14 állatfaj 82 képviselője él most Sóstón. Kevesen tudják, hogy rövide­sen csökken ez a szám. Sike­res gyógykezelés után útjára engednek hárdm törött szárnnyal lelt ölyvet. A hét őz közül pedig csak a leg- jámborabbak maradnak itt. A hideg ellen szalmával bélelt téli házikót kapnak az állatok. Ezek építése novem­ber közepére fejeződik be. Tavasztól számos újdonság­gal várja majd látogatóit az ifjúsági park. A kiszolgált székek helyére hangulatos, farönkökből készített ülőkék, asztalok kerülnek. Ezzel dup­lájára nő az ülőhelyek szá­ma: 800 lesz. Már tervezik a színpad tetőszerkezetéi. Át­adják a játéktermet, sőt új öltözők, mosdók is épülnek. Idén 30 ezer fiatal fordult meg az ifiben. Jövőre jóval nagyobb érdeklődés várható, mivel tovább gazdagodik a program. Kedden rendszeres­sé teszik a filmvetítést. Szer­dán a park saját együttese, a Golf, illetve környékbeli ze­nekarok lépnek közönség elé. A hét végi koncertekre pe­dig a népszerű Apostol, Ge­nerál és Piramis együttes mellett meghívják az LGT-t, a Fonográfot és az Omegát. Egy-egy alkalommal kedvez­ve az idősebbeknek irodalmi előadásokat is programra tűz a park. versenyen A hét végén Nyíregyházán és környékén rendezték meg a Volán vállalatok energia­takarékossági vetélkedőjé­nek területi középdöntőjét. A 4 Volán vállalat 32 jármű­vezetője négy fordulóban mérte össze tudását. Két al­kalommal a közúti forgalmat szimbolizáló távon, Kabalás és Nyírtúra között fordultak meg a versenyzők a ZIL-ek- kel és a gázolaj-üzemelésű Skodákkal. Kétszer pedig te­repen indultak. Eközben egy beépített elektromos műszer­rel mérték a jármű fogyasz­tását, hiszen a végső győzel­met az szerezte meg, aki a legkevesebb benzin és gáz­olaj felhasználásával tette meg az előírt távot. S hogy mindez mit jelent a mindennapi közlekedésben: érzékletes példa, hogy a ver­seny győztesének ZIL-gépko- csija az országos norma sze­rinti 36 és fél liter 100 kilo­méter helyett 26 liter benzint fogyasztott. A 32 pilóta vetélkedője szép nyíregyházi sikerrel ért véget. Az összesítés alapján ugyanis az 5-ös .Volán gép­kocsivezetője, Smid Elemér bizonyult a legjobbnak, meg­előzve a békéscsabai Plenter Antalt és az ugyancsak nyír­egyházi színekben versenyző Séra Lajost. Mindhárman to­vábbjutottak az országos dön­tőbe, melyet a hét végén Győrben rendeznek majd meg. (kz) Elítélték az áruházi kirakat betörőjét A múlt hét keddi lapunkban adtunk hírt róla, hogy a rendőr­ség őrizetbe vette a garázdálkodó Nánási András 23 éves nyíregy­házi segédmunkást, aki október 13-án éjjel részegen rugdosta és betörte a Centrum Áruház és az Olcsó Áruk Boltjának kirakatát. Nánásit gyorsított eljárással állí­tották bíróság elé és rongálásban mondták ki bűnösnek, amellyel együtt garázdaságot is elkövetett. Nánási — akit egyszer részegen elkövetett szabálysértésért 3500, egyszer pedig ittasan elkövetett közlekedési vétségért 4000 forint­ra büntettek, — október 13-án munká után inni' kezdett. Másfél deci pálinka után hazament Bor- bányára, ott is megivott másfél decit, aztán visszajött a városba. Este ll-ig sörözött, aztán része­gen az áruház kirakatát kezdte rugdosni, majd ököllel verte, míg be nem tört. Az utcán több járókelő látta, hallgatta a van­dálul viselkedő fiatalember or­dítozását, de senki nem mert neki szólni. Az áruház portása is meghal­lotta az ordítozást, bevitte a fi­út az irodába és értesítette a ren­dőrséget. A helyszínre érkező rendőr jegyzőkönyvet vett fel a dologról és elengedte Nánásit. A részeg garázda ahelyett, hogy ha­za ment volna, a Luther-ház melletti KISKER-bolthoz ment és annak kirakatüvegét is betörte. Nánási közel kétezer forint kárt okozott a két kirakat betörésé­vel. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Náná­si Andrást 8 hónap börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíró­ság ezenkívül kötelezte az oko­zott kár megtérítésére és arra. hogy a szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jog­erős. Iradió MELLETT Felmérhetetlen annak az aprólékos munkának a je­lentősége, amit L őrincze Lajos és a rádió végzett huszonöt év alatt Édes anyanyelvűnk állandó mű­sorában. Ünnepi, jubileumi adásban emlékezett meg a rádió erről a negyedszázad­ról. Az Édes anyanyelvűnk az egyik legnépszerűbb mű­sor, bizonyára sokszorosan többen hallgatják, mint ahányan levelet írnak szer­kesztőjének. Az pedig az ügyért vállalt, jószolgálat, hogy megismétlik ezeket az adásokat. Valakitől azt a képtelenséget olvastam mosta’nában, hogy a rádió­ban, televízióban hallható sok magyartalanság és nyelvi ficam nem veszélyes a nyelvre, mert a riporte­rek többsége igen szépen és helyesen beszél. Azonban nemcsak a „hivatásos be­szélők” vannak hatással a beszélt nyelvre, hanem a megszólaltatott — és sok­szor rosszul beszélő — „ri­portalanyok”. A hallgató­ság érzékenységét és igé­nyességét a műsor szer­kesztőihez érkező sok ezer levél bizonyítja ékesen. Re­méljük, hogy még nagyon sokáig „élni” fog ez a rá­dióműsor. A Rádiólexikontól meg­szoktuk, hogy mindig friss, az érdeklődés középpontjá­ban lévő tudományos kér­déseket fogja össze egy- egy csokorba. Most a leg­frissebbekről tájékoztatta ez a műsor a hallgatókat. Az ismeretterjesztésnek ez az igényes hallgatókat is lebilincselő előzékenysége öltött újabb formát azzal, hogy körkérdésszerűen be­számolt a műsor tudomá­nyos újdonságokról, s nem­csak tudósított, hanem vé­leményeket is közzé tett, vagyis állásfoglalásra kész­tetett szakembert és laikus hallgatót egyaránt. Ez az áttekintés a tudományos újdonságokról arra is jó volt, hogy az esetleges ösz- szefüggések megláttatásá- ban is segítsen a hallgató­nak. Varázslatos hangulatú volt Kulcsár Katalin és Rapcsányi László műsora Ady Párizsáról. Azok az emlékek, amelyek a „hely­színi bejárás” során elő­kerültek, olyan személyes töltést adtak a műsornak, hogy a nagy költőt szinte közeli barátjává tette an­nak, aki hallgatta ezt a ba­rangolást. • Seregi István A múlt heti műsorokra visszagondolva zavarba ke­rül a krónikás, mert az ez­úttal szerencsésen sok meg­említésre érdemes produk­cióra csak éppen jelzéssze­rűen lehet kitérni. Kezd­hetjük is mindjárt Törő- csik Mari „Színész va­gyok...” c. műsorával, mely­ben nagyszerű színésznőnk egészen kivételes bensősé- gességgel és őszinteséggel, rendkívüli gondolatgazaag- sággal főleg a műhelymun­ka gyötrelmeiről meg szép­ségeiről vallott — Maár Gyula rendező lényegre ta­pintó kérdéseire — a né­zők millióinak. Az ilyenfaj­ta „intimitásokat” mindig szívesen vehetjük... A be­szélgetés közvetlenségét fo­kozta, de a művésznő gon­dolatainak ívelését néha fölöslegesnek ható közbeve­tések, félbeszakítások kissé széttördelték, az illusztra­tív filmbejátszásokat vi­szont szívesen vettük. A jubileumi Csak ülök és mesélek...-ben Vitray Ta­más a nagysikerű műsor legjobb darabjait, legérde­kesebb témáit felelevenítve is újszerűt tudott nyújtani. (Az ismét megszólaltatott riportalanyokkal együtt.) Az adásban a Csak ülök... leg­jobb erényei tükröződtek. (A sugárzására sajnos vál­tozatlanul túl késői idő­pontban került sor.) A Fia­talok órája pénteki adása is egy jubileumhoz, az Egyetemi Színpad 20 éves fennállásáról való megem­lékezéshez kapcsolódva — és más témáiban, is — faj- súlyosabbá vált. A próza felé közelítve egyre inkább kialakulnak ennek az ér­dekes magazinjellegű mű­sornak jobb prózai-zenei arányai Feledy Péter tág horizontú szerkesztésében és kulturált műsorvezetésé­vel. A Vámos Miklós novellái­ból készített összeállítás — Karinthy Márton rendezé­sében — érzékeltette ugyan (ebben Mándy Ivánnak a fiatal íróval folytatott be­szélgetése is segített) az el­beszélések sajátos gondola­tiságát (pl. a mindenféle bezártság nyomasztó vol­tát), világát és hangulatát, de a mondanivaló árnyal­tabb, s nem utolsósorban .világosabb dramaturgiai és képi megfogalmazása ke­vésbé sikerült. A négy írás — mint Mándy mondta — voltaképpen Vámos utóbbi nyolcévi „vázlatos önélet­rajzának” is felfogható volt. . Ebből a szempontból a Fe­lesleges mondataim adott legtöbbet vissza a képer­nyőn, a Halak a parton groteszksége inkább taszí­tott. A Négyen jogászok és a Zöld vadászkalap viselt el legtöbbet a képernyőre transzponálásból, és árulta el logjobban írójuk tehet­ségét. Nem tudom, hogy a Vi­dám padlás első és máso­dik részét egyszerre vet­ték-e fel. Ha igen — és ta­lán ez a valószínűbb — ak­kor a második félidő az el­sőnek bizonyos fokig ellen­téte volt, sportnyelven szól­va. Ha nem, akkor a műsor készítői esetleg megszívlel­ték az első adás utáni, elég­gé egybehangzóan elma­rasztaló kritikákat és ala­posan összeszedték magu­kat? Mert a szombaton su­gárzott második rész lé­nyegesen jobb volt az első­től. A népszerű színésze^ (elsősorban a „3K”) egymás „sztárolása” helyett ezúttal önmagukhoz sokkal mél­tóbban szerepeltek. Merkovszky Pál A nyíregyházi járásban október 31-ig: befejezik a búza vetését A három tiszavasvári ter­melőszövetkezet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból versenyfelhívást intézett a megye szövetkezetei felé. Versenyre hívták ki a gazda­ságokat: fejezzék be október 20-ra a búza vetését. Á versenyfelhívás kedvező visszhangra talált a nyíregy­házi járásban, ahol 21 ezer 900 hektár a búza tervezett vetésterülete. A jelzett időre 18 ezer ötszáz hektáron ke­rült földbe a mag és 15 ter­melőszövetkezet fejezte be a vetést. Többek között a buji Uj Élet, a kemecse-kótaji Egyesült Erő, a nagyhalászi Petőfi, a napkori Kossuth, a tiszalöki Szabadság, a tisza­vasvári Zöld Mező és Vasvá­ri Pál termelőszövetkezetek. Október végére a járás min­den termelőszövetkezete be­fejezi a vetést. VÁLASZ CIKKÜNKRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom